Rendezvény kategória bejegyzései

XXII. kerület valamely nyilvános érdeklődésre számot tartható rendezvénye

Casino est, 2010. október 26. – Lassgallner Villa, Pytheas Kiadó, Rózsavölgy

A Pytheas Kiadó képviselőivel való júniusi együttműködés adta az ötletet – amikor a Civilek éjszakája alkalmából tartott kollektív festés alapját képező budafoki sziluett alap vászonnyomását ők biztosították – hogy rejtett építészeti értékeink mottóval felkeressük a Rózsavölgyben fekvő Laszgallner villát, ami ma a Pytheas Kiadónak ad helyet.

Laszgallner Oszkár egykori festő és építész házát ma örökösei, leszármazottai birtokolják, és ápolják örökségét. Unokája, Kelemen Eörs, és családja fogadott bennünket, felesége, lánya, bátyja és unokabátyja, akik egyben a Pytheas Kiadó működtetésében is részt vesznek. Laszgallner Oszkár 1879-1944 között élt, igazi századelői szabadgondolkodóként. A Kolozs megyei Tövisen született, de hamar Pestre került családjával, a Keleti környékén lakott, tanult, majd Debrecenbe kerültek, és Kassán érettségizett. A rajztanár képzőben, később a Műegyetemen tanult, elsősorban festőként, rajztanárként vált ismertté. A rózsavölgyi telket 1922-ben vásárolták, majd a villa építése 1930-ra fejeződött be. Egyedi festői stílust, egyfajta szecessziós hangulatot képvisel a ház, ami családi tervezésben és kivitelezésben készült, nyolcosztatú centrális térrel, felülvilágítós gipsz boltozattal.

A program folyamán Fehérváry Lilla részleteket olvasott fel a kiadó reprint kiadásaiból, így Tóthfalussy Kiss Miklós első magyar szakácskönyvéből, 1698-ből.

Laszgallner a 20-as években a Műegyetem Rajzi tanszékén tanított, és egy évet New Yorkban is töltött, tapasztalatgyűjtéssel és munkával, melyről később jelentős képanyagokkal tartott előadásokat. Életnagyságú képeket festett Horthyról, Törley Dezsőről, Gömbösről, a Budafoki Városházának.

Fehérváry Lilla Donner Kornél leveleiből olvasott, Laszgallner elmúlás című képe kapcsán.

Az épületben 1989 óta működik a Kiadó, előbb nyomda, grafikai stúdió, könyvkötő profilokkal. Később Kft.-ként az első hazai digitális nyomdát működtették, a digitális fényképezés és a könyv digitalizálás terén is úttörők voltak. Corvinákat és más régi könyvtárakat digitalizáltak, faximile reprint kiadványaik igen számosak, magángyűjtők kiadásait készítik, egyedi könyveket adnak ki. Kisnyomdát, könyvkötő műhelyt működtetnek, digitális raktáruk van, metszet másolatokat készítenek, és grafikai tervező munkát végeznek. www.pytheas.hu

Kis nyomdai kiállításukban egy Gutenberg biblia reprint kiadása (a Xerox-tól), vietnami fatábla, ólombetű készletek, eszközök szerepelnek.

Közben Lippay János Pozsonyi kertjéből hangzott el részlet – 1664 – ajánló levél, a kertek földi egek mottóval, majd Both Péter Szt.Hilláriuszából hallottunk.

Végül közösen néztük meg a hátsó melléképületben működő kisnyomdát, könyvkötő műhelyt. A Civilek éjszakája alkalmából készült kollektív festmények pedig a verandán voltak láthatóak.

Az estről készült képek a http://picasaweb.google.com/kanyoferi/BudafokRejtettKincsei# helyen láthatóak.

Mészáros Péter

 

Városrehabilitációs est – Pestszentimre – Nagytétény – 2010. október 12. – György villa –

A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.

A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.

Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.

A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.

A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.

Mészáros Péter

Civilek éjszakája, 2010. június 26.

Budafok Borváros kulturális fejlesztése projekt égisze alatt vehetett részt első alkalommal a közönség a Szent Iván éji Vigasságokon Budafokon. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért, a Budafok Borváros, a Záborszky Pince és a Szent István Korona Pince együttműködésében került sor a Budafoki Kőszínház első előadására a Szent István Korona Pince udvarán. Az est fővédnöke Tarlós István főpolgármester jelölt volt, és részt vett az eseményen Németh Zoltán országgyűlési képviselő is. A vendégek a Szent István Király Konzervatórium vonószenekarának előadását hallhatták Záborszky Kálmán vezényletével este 9-től, ezt követően pedig a Szegedi Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában Gluck a Rászedett kádi egyfelvonásos vígoperáját láthatták az érdeklődők este 10-től. A pinceudvar akusztikája olyan egyedülálló, hogy a két zenei előadást hangosítás nélkül lehetett megtartani.

Az esti koncertet megelőzően a Záborszky Pince udvara és kiállítócsarnoka adott helyszínt több rendezvénynek, ugyancsak a Szent Iván éji programok részeként. Cigány képzőművészeti kiállítás nyílt, mely anyag részét képezi az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria cigány képzőművészeti anyagának. A kiállítást Choli Daróczi József múzeumigazgató nyitotta meg, az est házigazdája Záborszky Kálmán, a Szent István Király Konzervatórium igazgatója volt. A megnyitó részeként Khameski Raza cigány leánytáncot mutatott be és hallhatták a részt vevők Simon Edit Szandra vers előadását.

Június 26-a egyben a Civilek éjszakája volt a fővárosban. A Budafok Borváros projekt és a Promontorium Polgári Casino közös rendezvényében ünnepelték a részt vevők a Budafoki civil éjszakát. Színesítsük meg városunk múltját – Köztéri művészet keretében Pállay József vezetésével az érdeklődők közösen festhették meg vászonra nagyított régi budafoki képeslapokon a Péter-Pál utcát, a Törley kastélyt. Utána Garbóci László tartott vetített előadást Budafok-Tétény múltjáról, és az est első felét a Madarak házibulizenekar zárta. 

 Az első civilek éjszakája helyi résztvevő szervezetei bemutatkozása

A Borvárosban keletkezett "közös" festmények

A Borvárosban keletkezett “közös” festmények

Urbitális hajózás a Budafok-Tétényi-i Duna partszakasz mentén, 2010. május 23.

Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.

A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.

A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.

E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.

Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.

Mészáros Péter

Képes beszámoló az urbitális hajózásról

Duna parti bejárás 2010. május 8. Urbitális Majális

A második alkalommal megtartott Duna-parti majális egyik programjaként ezúttal is a Dunaparti Lovasklubtól a Hunyadi szigetig mentünk, érintve a partszakasz érdekességeit, értékeit. Az érdeklődő mintegy 35-40 fővel az M0 hídfő alatti ártéri ligeterdőben kezdtük a túrát, ennek felső része már több évtizedes, erdőművelés alatt lévő puhafa ligeterdő, a Duna menti zónája a húsz év előtti hídépítést követően alakult ki a rendezetlen, kubik gödrös területen, változatos vizes élőhelyekkel, víztűrő fafajokkal. E területet két éve mértük fel, a Duna parti vizsgálatok részeként, és javasoltuk a Fővárosnál helyi védettségét. Azonban az M0 bővítése a közeljövőben ennek a nyomvonal menti sávját bizonnyal ismét elpusztítja majd.

Belátogattunk a Hárosi Yacht Klubba, ami a Hárosi öböl bejáratánál helyezkedik el. Innen indul majd a május 23.-i vizes bejárás egy vízibusszal, amikor a kerület Duna part szakaszát járjuk be, a Duna felől nézve. E szakasz hullámterét az elmúlt években két ütemben illegálisan feltöltötték, így itt meglehetősen degradált élőhelyek vannak. A kerékpárutat érintve a Hárosi öböl menti parti sétányra jutottunk vissza, ami korábban a feltöltésig végigvezetett a parti fövenyen a hídfőig. Érintettük a Baross Horgásztanyát, majd a horgásztelep alatti parti ösvényen a Busa utcáig jutottunk el. Innen már a Falemez Művek alatti szakaszon csak csapások vannak, és mivel a vízállás emelkedő volt, csak a part menti rézsűben, vagy annak tetején lehetett haladni. A Falemez Művek vízkivételi műve után, a Háros sziget, a Szerelem sziget majd a Hunyadi sziget mentén jutottunk ki a laktanya ill. a Hunyadi sziget bejáratához.

Itt Lénárd András a Hunyadi szigeten működő Honvéd Horgászegylet elnöke fogadott. Elmondta, hogy itt 62 éve működik horgászegyesület, a honvédség jelenlétével összefüggésben, s annak is köszönhető a szigetek zavartalan élővilága kiteljesedése az elmúlt évtizedekben, ami később a védettséghez is elvezetett. Egy éve készült a szigeten a karós tanösvény, amihez nyomtatott színes füzetek járulnak. A Hunyadi sziget védelmével is bővült tavaly a Háros szigeti védett terület, amely a horgásztanya épületétől indul. Az egyesület kezeli a szigetet természetvédelmi szempontból is, törekedve a be nem avatkozásra, csak az ösvényt kaszálják, és a kidőlt fákat is csak veszély esetén darabolják fel. Az árvizek nagy gyakorisággal öntik el a szigetet, ilyenkor sok hulladékot kell kitermelni és elszállítani. Elmondta, hogy a Háros szigeten és így a Hunyadin is, amik valójában félszigetek, rókák, őzek tanyáznak, és számos más kisemlős, ragadozó fordul elő, és hatalmas madár állomány a jellemző. Szólt a parti szőlő hibridek által itt is kialakított liános függő avart képező élőhelyekről, melyek a védettség fő motívumai. Az öböl vízminősége megfelelő, rendszeresen ellenőrzik, egyedül a sajtgyár enged be alkalmanként terhelő anyagokat. Megfigyelhettük az öbölben úszó hatalmas busákból álló csapatokat, ill. a sekély, emelkedő vízben ívó keszeg féléket a part mentén. Az őshonos halfajtákat telepítik is az öbölbe, ahol esetenként hódok is megfordulnak vonulás közben.

Mészáros Péter

Zölden a zöldben

Zölden a zöldben

 

A Hunyadi szigeten

A Hunyadi szigeten

 

A Hárosi öböl csodája

A Hárosi öböl csodája

Promontorium Polgári Casino kerekasztala, a sportról őszintén, 2010. április 20. György Villa

A kerekasztal beszélgetést ezúttal a Sportról őszintén címmel tartottuk meg, meghívtuk dr.Freyer Tamást, a Budapesti Sportszövetségek Szövetségének elnökét, a helyi sportegyesületek képviselőit, és itt volt Karsay Ferenc alpolgármester is. Bevezetőjében Mészáros Péter utalt arra, hogy a sport kultúránk fontos része, ugyanakkor a felmérések és a közegészségi adatok azt mutatják, hogy egyre kevesebbet sportolunk, mozgunk, költünk az egészség és sport kultúrára.

Freyer Tamás kiemelte a tömegsport, a szabadidő sport, és az iskolai, egyetemi sport jelentőségét. EU projektjük keretében június 6.-án lesz Európa Sport Napja, jelentős tömegeket megmozgatva. Ő maga a Rendőrtiszti Főiskola Küzdősportok tanszékét vezeti, civilként pedig számos funkciót tölt be, így 43 sportszövetség alkotja a Budapesti Sportszövetségek Szövetségét, amely koordinatív, forrás teremtő tevékenységet folytat. Kiemelte az egyetemi főiskolai sportszövetségek szerepét, az universiade, és világbajnoki versenyeket, melyeknek a közelmúltban elhunyt Frenkl Róbert volt fő irányítója. A jelzett sportszövetség keretében un. monstre programokat éppúgy szerveznek, mint folyamatos eseményeket, melyek 100-150 ezer embert mozgatnak meg. A közeljövőben lesz a Szigeti Sportvarázs 50-60 ezer résztvevővel, fővárosi más külső céges támogatókkal.

2013-tól a sport is uniós feladat lesz, az ehhez biztosítandó forrásokkal. Folyó EU projektjük keretében konzorcium tagként a legjobb gyakorlatok tapasztalatait gyűjtik és dolgozzák fel, javaslatokkal. A szabadidő sport az élsport mellett nálunk jó ideje mostohagyerek, a magántőke e területen még kevéssé jelent meg. A svéd modell szerint pl. 14 éves korig térítés mentes a sportlétesítmények, így uszodák használata, majd az egyetemi korosztályig félárú. Az iskolai testnevelést illetően eltérő koncepciók vannak, így a heti 2-3 alkalmat jelentő testnevelés, a délutáni foglalkozások, vagy a mindennapos testnevelés, testmozgás. Fontos lenne az egyetemek szerepe a sport, az egészséges élet tekintetében, mivel az ott végzők lesznek a későbbi vezetők, döntéshozók.

Karsay Ferenc a sport támogatottságát hasonlította össze, a magyar központi költségvetésben 15 Mrd-os sport támogatás van a 13.5 e.Mrd-ból, Újbudán 250 millió a 27 Mrd-ból, míg Budafok-Tétényben 246 millió a 10 Mrd-os költségvetésben. Utóbbi nem élsport támogatás, hanem utánpótlás, szabadidősport, a színterek támogatása, pályák, intézmények, a jellemző. A tanuszoda támogatástól, a Futafok, vagy a Mikulás kupa támogatásáig. Önkormányzati sport bizottsági pályázati támogatás: 3 m.Ft, ingyenes helyiség, pálya támogatás 25,4 m.Ft, sport létesítmények fenntartása 63 m.Ft.

A Magyarok Szövetsége képviselői a baranta, harcművészet űzése nehézségeit vetették fel, igen költséges teremhez jutni, 8-9000 Ft/óra alapon, a kedvezményes hozzáférést kérték. Ugyancsak nehéz a helyi tanuszodába is bejutni, a nap nagy részében foglalt az edzések és az iskolai foglalkozások miatt. Egyre kevesebb az embereknek a pénze a sportra, jelezték.

A vitában felmerült még a labdarúgó utánpótlás nevelés kérdése, a külföldi tulajdonosok viszonya ellentmondásos ezen a területen. A labdarúgó akadémiák jelentenek kivételt, azonban a német sport akadémiák komoly állami támogatásban részesülnek. Ugyanakkor jelentős az igény a gyerekeknél a mozgásra, tornára, táncra. Szoros az összefüggés a tornaórák száma, minősége és az élsport között is. Szó esett az egészségesebb nemzedék igényéről, a sport, a kultúra, a művészet oktatása egységéről.

A sport egyben piac is, szolgáltatás, ahol válaszolni kell arra, hogy ki finanszírozza, állam, önkormányzat, de társadalmi szintű a nyereség, ami létrejön. A mindennapos testnevelés, ill. testmozgás a kerületben már gyakorlat az iskolákban. Gondot okoz az iskolai sportlétesítményekhez való hozzáférés, az ügyeletek biztosítása.

 Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino estje a pénzügyi válságról, 2009. november 10. György Villa

Az összejövetel témáját ezúttal a globális pénzügyi válság, az abból való kilábalás, a hazai és a helyi kerületi lehetőségek körüljárása volt. Meghívásunkra megjelent az esten Földi Tamás a Bankszövetség vezető közgazdásza, és Kovács Imre Ferenc a helyi OTP fiókigazgatója.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a válság következményeire, a recesszió jelenségeire, melyek helyben is megnyilvánulnak, és paradigmaváltás szükségességére, a korábbi felfogások, szerkezet tarthatatlanságára, a váltási igényére.

Szó esett a Bankszövetségről, a kapcsolódó jogszabályokról, EU keretekről, a kétszintű bankrendszer kialakulásáról. A válság mind a makro mind a mikro szinteket érinti, és a háttérben ott vannak a világpiac és a tőkepiac új erősödő szereplői, az un. BRIK csoport tagjai, Kína, India, Brazília stb. növekvő felhalmozásukkal, valamint az amerikai ingatlan piac válsága, a korábban olcsó pénzzel, és a keletkező buborékokkal. Ehhez kapcsolódott az értékpapírválság, a követelések értékpapírba átmenekítése, majd a fizetésképtelenség, a papírok elértéktelenedése, és a lefelé vezető spirál. Esetünkben az állampapírok értéktelenedése és az eladósodás, forrás problémák következtek be. A hazai bankoknál a bizalom is csökkent, a devizahitelek kondíciói romlottak, miként a helyi piaci helyzet beszűkülése, a növekvő munkanélküliség is bekövetkezett. A GDP arányos államadósság 80-90%-ra rúg, folyamatos a görgetés, a kamatok nagysága tovább növeli az eladósodást.

Szóba került a bankok tulajdonviszonya kérdése, a nemzetközi bankok hazai leányvállalatai mellett a hazai tulajdonú bankok NyRt-k, az OTP esetében kisbefektetői tulajdonnal is. A hazai piacon ugyanakkor felbukkantak a pénzügyi vállalkozások is, mint sajátos pénzintézeti formák. Ilyen értelemben verseny van az ügyfelekért, és az ügyfél kapcsolatok minősége fontos, volt az OTPs kollega véleménye. Az amerikai bank és hitelválság idején a hazai bankközi kereskedelem is szinte leállt, csökkent a bizalom, a betétek tekintetében is, és egy időben leállt a hitelezés. Az OTP a hagyományos ügyfélkörét őrzi, és a negatív hírverések ellenére ez megmaradt, ügyfél tájékoztatás, lakás és jelzáloghitelezés, vállalkozási hitelek, utóbbira a március szeptember közötti időszakban 123 Mrd-ot adtak ki. A válságnak van tisztítótűz jellege, és a pénzügyi kultúra fejlesztésére is van hatással, miközben az OTP adós védelmi programot alkalmaz.

Szó esett még a bankok felelősségéről a válságban, a felelőtlenségről, a bankfelügyelet hibáiról, a devizahitelezés kapcsán készülő jogszabályról, nem fedezet alap, jövedelem bázis. Téma volt az igen hosszú, olvashatatlan és érthetetlen hitelszerződések kérdése, az egyoldalú szerződés módosítások a bankok részéről. A civil szervezetek, alapítványok számla vezetéséről, a jelentős díjakról ezen a területen is beszéltünk, itt a bankfiókokhoz lehet fordulni kedvezőbb feltételeket megbeszélendő. 

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.

A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

 

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

 

A hódok nyomai

A hódok nyomai

 

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja