A kerekasztal beszélgetést ezúttal a Sportról őszintén címmel tartottuk meg, meghívtuk dr.Freyer Tamást, a Budapesti Sportszövetségek Szövetségének elnökét, a helyi sportegyesületek képviselőit, és itt volt Karsay Ferenc alpolgármester is. Bevezetőjében Mészáros Péter utalt arra, hogy a sport kultúránk fontos része, ugyanakkor a felmérések és a közegészségi adatok azt mutatják, hogy egyre kevesebbet sportolunk, mozgunk, költünk az egészség és sport kultúrára.

Freyer Tamás kiemelte a tömegsport, a szabadidő sport, és az iskolai, egyetemi sport jelentőségét. EU projektjük keretében június 6.-án lesz Európa Sport Napja, jelentős tömegeket megmozgatva. Ő maga a Rendőrtiszti Főiskola Küzdősportok tanszékét vezeti, civilként pedig számos funkciót tölt be, így 43 sportszövetség alkotja a Budapesti Sportszövetségek Szövetségét, amely koordinatív, forrás teremtő tevékenységet folytat. Kiemelte az egyetemi főiskolai sportszövetségek szerepét, az universiade, és világbajnoki versenyeket, melyeknek a közelmúltban elhunyt Frenkl Róbert volt fő irányítója. A jelzett sportszövetség keretében un. monstre programokat éppúgy szerveznek, mint folyamatos eseményeket, melyek 100-150 ezer embert mozgatnak meg. A közeljövőben lesz a Szigeti Sportvarázs 50-60 ezer résztvevővel, fővárosi más külső céges támogatókkal.

2013-tól a sport is uniós feladat lesz, az ehhez biztosítandó forrásokkal. Folyó EU projektjük keretében konzorcium tagként a legjobb gyakorlatok tapasztalatait gyűjtik és dolgozzák fel, javaslatokkal. A szabadidő sport az élsport mellett nálunk jó ideje mostohagyerek, a magántőke e területen még kevéssé jelent meg. A svéd modell szerint pl. 14 éves korig térítés mentes a sportlétesítmények, így uszodák használata, majd az egyetemi korosztályig félárú. Az iskolai testnevelést illetően eltérő koncepciók vannak, így a heti 2-3 alkalmat jelentő testnevelés, a délutáni foglalkozások, vagy a mindennapos testnevelés, testmozgás. Fontos lenne az egyetemek szerepe a sport, az egészséges élet tekintetében, mivel az ott végzők lesznek a későbbi vezetők, döntéshozók.

Karsay Ferenc a sport támogatottságát hasonlította össze, a magyar központi költségvetésben 15 Mrd-os sport támogatás van a 13.5 e.Mrd-ból, Újbudán 250 millió a 27 Mrd-ból, míg Budafok-Tétényben 246 millió a 10 Mrd-os költségvetésben. Utóbbi nem élsport támogatás, hanem utánpótlás, szabadidősport, a színterek támogatása, pályák, intézmények, a jellemző. A tanuszoda támogatástól, a Futafok, vagy a Mikulás kupa támogatásáig. Önkormányzati sport bizottsági pályázati támogatás: 3 m.Ft, ingyenes helyiség, pálya támogatás 25,4 m.Ft, sport létesítmények fenntartása 63 m.Ft.

A Magyarok Szövetsége képviselői a baranta, harcművészet űzése nehézségeit vetették fel, igen költséges teremhez jutni, 8-9000 Ft/óra alapon, a kedvezményes hozzáférést kérték. Ugyancsak nehéz a helyi tanuszodába is bejutni, a nap nagy részében foglalt az edzések és az iskolai foglalkozások miatt. Egyre kevesebb az embereknek a pénze a sportra, jelezték.

A vitában felmerült még a labdarúgó utánpótlás nevelés kérdése, a külföldi tulajdonosok viszonya ellentmondásos ezen a területen. A labdarúgó akadémiák jelentenek kivételt, azonban a német sport akadémiák komoly állami támogatásban részesülnek. Ugyanakkor jelentős az igény a gyerekeknél a mozgásra, tornára, táncra. Szoros az összefüggés a tornaórák száma, minősége és az élsport között is. Szó esett az egészségesebb nemzedék igényéről, a sport, a kultúra, a művészet oktatása egységéről.

A sport egyben piac is, szolgáltatás, ahol válaszolni kell arra, hogy ki finanszírozza, állam, önkormányzat, de társadalmi szintű a nyereség, ami létrejön. A mindennapos testnevelés, ill. testmozgás a kerületben már gyakorlat az iskolákban. Gondot okoz az iskolai sportlétesítményekhez való hozzáférés, az ügyeletek biztosítása.

 Mészáros Péter