2024. március hónap bejegyzései

Gerdesits Ferenc est a Borvárosban

A köztünk élő művészek sorozatunkban idén először Gerdesits Ferenc opera és rockénekes estjét tartottuk a Borvárosban 2024. március 26-án.

A születésétől Budafokon élő művész a beszélgetésre magával hozta fiát ifj. Gerdesits Ferenc rock zenészt (dob, ének), aki jelenleg a Quimby együttes dobosa és két unokáját is, Gerdesits Pál (gitár), Gerdesits Máté (basszusgitár) zenészeket. A család tehát 3 nemzedékes zenészfamíliának mondhatja magát.

Az operaénekes elmesélte, hogy fiatalon hogyan ragadta el a beatkorszak. Pályáját könnyűzenei énekesként kezdte a hatvanas években a Sámsonban, majd folytatta a Fermben, a Non Stopban és újra, immár az Old Sámsonban. „Operás” tenor hangja és barátai ösztönzésére 1976-ban belépett a Honvéd Művészegyüttesbe, ahol kipróbálhatta magát a „komolyabb” műfajokban is. Természetesen képezte a hangját is, és öt év után, 1981-ben lett a Magyar Állami Operaház tagja, harmincegy évig magánénekesként. Szebbnél szebb szerepeket, illetve főszerepeket játszhatott el a Traviatától – A Nürnbergi mesterdalnokokig.

A könnyűzenével az operaházi időszak alatt sem hagyott fel. A 80-as évek végén visszatért egy lemez erejéig a rockzenéhez is, és Ősmetál címen kiadott egy szólólemezt, amelyen a Deep Purple, a Uriah Heep, a Led Zeppelin és hasonló együttesek dalait dolgozta fel. Számos musical szerepre is felkérték pld. Tesla, Kőszívű ember fiai, Az operaház fantomja, Klapka.

A beszélgetés közben Gerdesits Ferenc videofelvételeiből láthattunk részleteket. A Gerdesits 50 YouTube-os felvételen megnézhettük, hogy ifj. Gerdesits a Camel együttes Lady Fantasy című dalát feldolgozva hogyan játszik együtt a fiaival.

Az estet közös beszélgetéssel és a Záborszky Pince Békési Imre tulajdonos által dedikált borainak kóstolásával zártuk.

Beszélgetés a Kápolna előtt

Az érdeklődők között Békési Imre, és Hajas Ervin polgármester úr

Bogdányi Gyula – Katona Péter est, 2024. március 12. Törley Klub

Díszpolgári estjeink sorában posztumusz díszpolgárainkra, Bogdányi Gyulára és Katona Péterre emlékeztünk, mindketten az önkormányzatiság, azon belül pedig a szociális ügyek területein alkottak maradandót, példaértékűt. Pályafutásuk csúcsán fiatalon haltak meg 2004-ban, és kapták meg még abban az évben e címet a képviselő testület döntése alapján.

A helyszín ezúttal a Törley Klub volt, ahol már számos alkalmat tartottunk. Az esten mintegy húsz fő jelent meg, ott voltak családtagok, díszpolgárok, önkormányzati képviselők, és a Krízis Alapítvány és gyermekotthon számos képviselője. A családoktól kapott és más anyagok alapján készítettünk egy prezentációt, mely a párhuzamos életpályák címet viselte. Az ifjúkor és a tanulmányok Gyula esetében Baross Gábor telepet, a szakmunkás képzést, a gimnáziumot, majd a hittudományi főiskolát jelentette. Péter számára a pécsi kitérő után a Szilágyi Erzsébet gimnázium, a Szabó Ervin Könyvtár, mint munkahely és az ELTE történelem – könyvtár szak volt az indulás. A szakmai pályafutás Gyula esetében iskolatitkári, majd vegyésztechnikusi tevékenységekkel indult. Péter pedig az egyetem mellett már szakközépiskolában tanított, majd nevelőtanár lett kollégiumban és nevelő otthonban.

A családalapítást követően a rendszerváltás felé haladtunk az áttekintéssel. Mindketten bekerültek az első képviselőtestületbe az önkormányzatiság létrejöttével. Az első ciklusban Katona Péter, a másodikban Bogdányi Gyula volt a szociális bizottság elnöke. Gyula a későbbiekben is tagja volt a testületnek, 98-tól a Bűnmegelőzési, jogi, kisebbségi bizottságot elnökölte. Péter 94-től külső bizottsági tag volt, egyben a fővárosi önkormányzatban is. Katona Péternek jelentős szerepe volt a Krízis Alapítvány, majd a Krízis gyermekotthon létrejöttében, Nagytétényben. A kuratórium tagja volt, a koncepció kidolgozásában is komoly része volt. A Krízisről a megjelent kurátorok, és az otthon vezetői részvételével bővebben is beszéltünk. Péter eközben a Motiváció alapítványnál dolgozott, ahol a munkaközvetítő irodát vezette, a sérültek elhelyezkedését segítve. Gyula pedig a hittudományi posztgraduális tanulmányait folytatta.

A szociális területen kifejtett önkormányzati munkásságukat vettük számba, mely a korabeli díszpolgári felterjesztésnél kiemelésre került. Ezek a teljesség igénye nélkül Bogdányi Gyulánál, a szociális szabályozás kialakítása, az egészségügy Kht-be történő szervezése, bűnmegelőzési koncepció, Katona Péter esetében a szociális gondozó központ, a családsegítő intézményei, az integrált családgondozás, az Anna utcai integrált óvodai csoportok indítása, fővárosi fogyatékosügyi tanács.

Végül néhány megjelent méltatta a két posztumusz díszpolgár munkásságát, személyiségét, és kötetlen beszélgetéssel zártuk az estet.

Bogdányi Gyula

Katona Péter

Díszpolgári estek, dr. Mercz Árpád est, 2024. február 29. Soós István Borászati technikum

Díszpolgári estjeink sorában dr. Mercz Árpádnak, Árpi bácsinak, a budafoki borászat jelentős alakjának szenteltük ezt az alkalmat. A helyszín is adta magát, hiszen a borászaton belül az iskolához is sok szállal kötődött. Az esten mintegy negyvenen jelentek meg, ott volt népes családjának több tagja, díszpolgárok, civilek, Karsay Ferenc jelenlegi és Hajas Ervin korábbi polgármester.

A családtól jelentős anyagot, képeket, dokumentumokat kaptunk, melyekből összeállítható volt egy prezentáció, ami az est tengelyét adta, s ehhez számos méltatás, hozzászólás, megemlékezés társult. A pincemester apa, Mercz József meghatározta pályáját is, okleveles kertész, majd szőlész, borász lett, a budafoki pincegazdaságban kezdte pályáját. A háborús emlékekről fia András számolt be, Hamburgig keveredett, és ott került angol fogságba. A viszonylag jó körülmények után 1946-ban került haza, egy gordonkát is magával hozva. Korábban, és később is rendszeresen muzsikált, a vonósnégyes képe klasszikus, Domokos Jánossal, Andrásfalvy Andrással.

A háború után komoly szerepe volt a borászati szakiskola rekonstrukciójában, a tananyag felépítésében, főbb szakterületei, a borászati technológia és a borászati gépek is ekkoriban alakultak ki. Pályája a budafoki borpalackozónál majd jó ideig a szőlészeti kutatóban teljesedett ki, itt is doktorált 1960-ban. Budafokon alapított családot, majd a Fehérvári úton lett lakásuk. Igen termékeny volt a kutató-fejlesztő pályán, mely publikációkban, könyvekben is jelentősen megnyilvánult. A szakkönyvek mellett tankönyveket is írt, és oktatott a Kertészeti és a Gödöllői Egyemen, és a borászati technikumban, számos jelentős kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

A nyugdíjazás után is folytatta a munkát Budafokon, és a szakmai publikálást. Felidéztük könyveit, jelentős publikációs listáját. Majd kitértünk 2008-as díszpolgárságára Budafok-Tétényben, amikor a díszpolgár találkozón Priska Tamás az előző évi díszpolgár méltatta versével. Még két díszpolgár találkozón volt jelen a Lics pincében. Népes családja, unokái, dédunokái szépítették időskorát, akikből sokan a megemlékezésen is jelen voltak. Fia, és veje mellett Garbóci László díszpolgárunk is méltatta Árpi bácsi életét, személyiségét. Kiemelendő a kézzel írott naplója, emlékirata, mely könyv méretű, s ennek digitalizálása, feldolgozása még előttünk áll.