Rendezvény kategória bejegyzései

XXII. kerület valamely nyilvános érdeklődésre számot tartható rendezvénye

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton 2012. május 12.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó Duna parti bejárások eddig a Hárosi öbölre, a Háros és a Hunyadi szigetre irányultak. Ezúttal a déli, kevésbé ismert, de igen értékes, változatos Duna part szakaszt jártuk be, ami légvonalban 3,5-4 km lehet, valójában a végső GPS-es eredmény 6,6 km-es „sétát” mutatott. Gergely Attila botanikusunk vezette a bejárást a Lovasklubtól, melyen mintegy 25-en vettek részt. Amint lehetett, lementünk a parti, ártéri, fövenyes zónába, mely itt, a Kis-Háros sziget térségében rögtön megkapó látványt mutat, a vízben álló fákkal, a több szintben fejlődő, alakuló ártéri növényzettel. A Duna telep végén lévő pengefalas gát alatt haladtunk, majd az un. Duna part II. rehabilitációs övezete mentén, de abból szinte semmit nem látva, a 30-50 m-es fövenyes sávban, ami természetes állapotban van. Jól követhető az ártéri növényzet alakulása, a tápanyagban gazdag öntéstalajokon lévő aljnövényzettel, a vízszint ingadozást tűrő fafajokkal, a szélesebb területeken liget erdőkkel. A Diósároknál, mely a korábbi években átépítésre és zárt szelvénybe került, felmentünk a parti útra, itt Firisz Sanyi adott tájékoztatást a Duna part II. – Duna Spirit helyzetéről. Korábbi kommunális lerakó, amit egy fejlesztő, befektető cég a B+D Park vett meg, és a rekultiváció után annak beépítését tervezi. A vízzáró magaspart is már korábban elkészült, most a hulladék feldolgozás megkezdésére várunk, aminek a határideje kitolódott 2015-re.

A Nagytétényi Polgári Kör, ill. más tétényi vállalkozók által kialakított partrész, mely plázs funkciókra és hajók vízre rakására is alkalmas, ma is használatban van. Az egykori sóderkiadó területe lassan rekultiválódik, miként a mellette megtisztított sitt lerakó, tároló a parton. A 2002-06-os árvizek homokzsákjai még itt vannak szétszórva, az egykor helyi védett fekete nyárak között – ezek sorsára is figyelni kell, mert a Sasad utód ingatlan hasznosító, a terület minden porcikájából pénzt akar csinálni – itt már a Kastély mentén húzódó partszakasznál, a Duna réten jártunk -. A kaszálás előtti réten értékes jelölő fajok vannak, mint a réti iszalag. A Duna rétről a 90-es években feltöltött hullámtéri területre jutottunk, mely egy darabig a nagytétényi vasútállomáshoz és a Dunához is kapcsolódó kombinált szállítási átrakó kikötő helye lett volna. A terület amolyan roncsolt területként zöldült be, sok vadrózsával, de dudafürttel, és ide illő fákkal is. A ma működő sóderkiadóhoz értünk ki a Campona utca magasságában a 6-os út mentén. Innen a 6-os mellett haladva, mentünk le a nagytétényi ártéri erdő övezetbe. Itt, az érdi határ előtt bevettük magunkat az ártéri erdőbe, megtapasztalva annak különböző szakaszait, itt egy ligetes, számos kidőlt öreg fával tarkított szakaszon át jutottunk ki a Dunához, az egyik vízkivételi mű maradványához. Az ártér sűrű, háborítatlan részein át jutottunk el az un. horgász öbölhöz, mely ugyancsak természetközeli, zavartalan környezetben van. Innen légvonalban rövid út vezet a sóderkiadóhoz, majd a Campona utcához.

Ezúttal is hangsúlyoztuk, ezen területek védelme jelentőségét, túl azon, hogy a parti sávok Natura 2000-es területek, az összefüggő ártéri erdők, a Duna rét védelemre várnak, egészen az M0 híd menti zónákig. Javaslatainkat még 2008-ban elkészítettük, és egy részletes tanulmánnyal benyújtottuk a Fővárosi Önkormányzathoz.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton, képes összefoglaló

Ünnepi Városfejlesztési kerekasztal a Budafok 300 évforduló alkalmából, Haggenmacher udvar, 2012. április 24.

unnepikerekasztal_illusztralBudafok 1712-ben kezdődő német betelepülése egyben a várossá fejlődés első lépése is. Ez adta az aktualitását a téma 2012-es jubileumi program sorozatba bekerülésének és a kerekasztal megszervezésének, melynek ötletgazdája, és előkészítője Döbrönte Katalin, urbanista, a Casino elnökségi tagja volt. A helyszín is szimbolikus.  Mészáros Péter a Casino elnöke bevezetőjében utalt is erre. A Haggenmacher udvar egy város-rehabilitációs terület. Itt a negyedik emeleten jó a rálátás a Dunára, míg Budafok belvárosa és a kerület sok más részei jelentős részben elzártak a Dunától.

Képes összefoglaló a kerekasztalról

A Promontorium Polgári Casino estje, a Tomori Pál Főiskola budatétényi campusán, 2012. április 18.

tomori_illusztralAz elmúlt évben itt képzési központot nyitó Főiskola vezetése felvette a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel. A látogatásra ennek keretében került sor, a beszélgetés végén pedig az épület megtekintésére is lehetőség nyílt. Az érdeklődőketMeszlényi Róza rektor asszony fogadta és üdvözölte. Ott volt Molnár István a budatétényi kollégium igazgatója, Daubner Katalin rektorhelyettes, és a Főiskola több más tanára, köztük Frenyó Zoltán, akit helyből is jól ismerünk.

Képes összefoglaló az estről

A Promontorium Polgári Casino estje Kamarás Kata iparművésszel, 2012. II. 7. György villa

A köztünk élnek sorozat keretében, ezúttal Kamarás Kata iparművész, keramikus volt a vendégünk. A népes érdeklődők, így Kamarás Kata tisztelői, kollegái, jelenlétében Mészáros Péter beszélt a Casinoról, erről a sorozatról, a köztünk élő művészekről, értékeink felmutatásáról.

Erdélyi György, előadóművész, a férj tartott bevezetőt, Kamarás Kata művészete kapcsán beszélt a magyar motívum kincsről, ami körül viták vannak, honnan ered, milyen tradíciókból állt össze. A népművészet mindig nemzeti, közösségi küldetés volt, amit gyakran szétdúlt a politika, de mindig megmaradt a tudat alatt. Szólt az elemi formák jelentéstanáról, a jel nem puszta dísz, egy világrend rögzítése. Hamvas Bélára utalt, a vallás, a tudomány, a filozófia, a művészet egysége kapcsán, afféle primitív differenciálatlanság jegyében. Írásából is felolvasott annak kapcsán, hogy egy világot ismerünk, a valóság rétegein keresztül, a vallás és a művészet közötti átjárás jegyében. A régi minták meseszerűségéről beszélt, a gyermeki érzületről, a mítoszokról, az átélhetőségről. Beszélnek hozzánk a kerámiák állatai, virágai, míg a fák szavait elfelejtjük.

A továbbiakban Pállay József vezetésével film részleteket néztünk meg Kamarás Katáról, az utóbbi egy két évtizedből. Édesanyám, népdalokkal, a mátraderecskei kötődés, palóc napok, téglagyár, az agyag aktualitása. Pállay József méltatta Katát, és tett fel kérdéseket, így a népművészeti motívum kincs, a tanítványok, a továbbadás kérdéseiben. Egyénileg Kata heti egy alkalommal tanít, így pl. a Kerámiapark keretében, míg Rózsavölgyben gyermek táncház és kézműves foglalkozások vannak, amikben részt vesz.

További filmek, a bor és a kerámia, kiállítás, Gyöngyös. Jeli Feri filmje és verse felidézése, aki egy valódi „multi instrumentalista” volt, kapcsolódó film, kerámia és festészet. Kerámiapark kiállítás. Majd tárgyaiból vetítettünk számosat, így a rózsavölgyi naptár is az ő műveiből készült. Szó esett arról is, hogy nem végzett főiskolát, mert az utolsó rosta vizsgákon mindig kitették, de így maga alakíthatta technikáját, módszereit, és művészetét.

Végül a helyszínen is látható műveiből láthattunk néhányat.

Mészáros Péter

Képes összefoglaló az estről

Köztünk élő művészek, a Promontorium Polgári Casino estje – György Villa 2011. november 22. – Pállay József – festő, művésztanárral

Pallay_illusztral

„Szakmai Intimitások” címmel a köztünk élnek sorozat keretében ezúttal Pállay József festő, művésztanár estjét tartottuk rendeztük meg.

A művészt Antal Gábor korábbi művelődési központ igazgató,
és Németh Anikó, a feleség méltatta.

 Képes összefoglaló az estről

Promontorium Polgári Casino est a civil törvény tervezettel kapcsolatban, 2011. október 25. György Villa

A tavaszi civil szervezetek napján már érintettük a témát, hiszen a civil szervezetek szerepe, jövője, lehetőségei kapcsán akkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője már előrevetítette a várható változásokat. Így nyáron megjelent egy törvénytervezet, mely erőteljesen fiskális alapon kezelte a civil szervezeteket, újra regisztrálás, közhasznúság, pályázati lehetőségek, kompetenciák. Komoly tiltakozási hullám indult el, majd ősszel enyhén korrigált verziók is készülhettek, de nem kerültek ki, ill. a törvény októberi tárgyalása volt tervezve. Ezért szerveztük meg a konzultációt ezen alkalomra, melyen megjelent Bécsy Etelka a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főtanácsosa, aki a tavaszi ülésen is itt volt és előadást tartott, valamint Gerencsér Balázs a NIOK igazgatója. www.niok.hu, www.nonprofit.hu, www.adhat.hu Helyből néhány civil szervezet képviselői vettek részt a konzultáción.

Bécsy Etelka a bevezetőben kiemelte, hogy a törvénytervezet még nyitott, számos észrevétel érkezett, érkezik be. Neuralgikus pontok: 1. fogalom, mi a civil szervezet, ennek kapcsán felmerült a civil társaság fogalmának beépülése, alkalmi, egy-egy témával foglalkozó, nem közpénzeket igénylő szervezetek egyszerűsített megalakulása, bejegyzése. Aktuális közösségi megmozdulások, érdekvédelem, stb. 2. Az újra regisztráció szükségessége kikerült a tervezetből, ugyanakkor felmerült az alapítványokkal kapcsolatos speciális szabályozások kérdése, amit külön törvény szabályoz, ill. a nem céges jellegű szerveződések eltérő kezelése, a nonprofit.hu-n most is vannak ezzel kapcsolatban anyagok. 3. A közhasznúság kérdése, a feltételrendszerben 3-3 elem szerepel, melyekből 1-1 teljesítése lenne szükséges, ilyenek, az erőforrásokat, a társadalmi elismertséget célzó elemek, közérdekű önkéntes tevékenység regisztrált elismert léte, a nyáron már látott 1 milliós mérleg limit, az utolsó két évből egy nem negatív mérleg, a személyi költségek meghatározott szintje, másfelől, az szja és tagdíj 10%-os részaránya a bevételekben, max. 50%-os költségvetési, közpénz részesedés a bevételekben. 4. A közzététel szükségessége, pl. pályázatoknál is. Szó esett még az NCA átalakulásáról, amit látunk, ill. annak összegei töredékére csökkenéséről.

Gerencsér Balázs kitért a sokrétű konzultációkra, amik a tervezetet követték, követik. A NIOK-ról is szólt, ami szolgáltató, fejlesztő szervezet a szférában, egy fővárosi és hat regionális központtal, korábban Stumpf István volt az elnöke. Az állami támogatási program 2011. márciusáig tartott esetükben. A közhasznúság ügyében az a véleményük, hogy folyamatosan lehessen teljesíteni ill. ellenőrizni, számos javaslatot tettek, találkozókra, konzultációkra is, már a kormányzattal, de azok nem jöttek létre. Nyáron 70+450 civil szervezet csatlakozott a tiltakozó petícióhoz. Ők is a fiskális, adminisztratív megközelítési módot bírálják. Javasolják az adományozási lehetőség ismét kedvezményessé tételét, a vagyonvesztéssel kapcsolatos szabályozások módosítását – nagy értékű eszközök amortizációja. A korábbi közhasznúsági, kiemelt közhasznúsági kritériumoknak viszonylag könnyen eleget lehetett tenni, aki akarta átugrotta. Ez várhatóan az új fiskális követelmény rendszernél is megoldható lesz, ugyanakkor ők 70 különböző jogszabályi helyeken lévő feladatokat felölelő, tartalmi jellegű javaslatokat is tettek a közhasznúság definiálására. Az új törvény egyszerűsíti a megszűnést, az adatok hozzáférhetőségét, a felesleges bürokratikus procedúrák egyszerűsödnek, igazolásokért eljárni mindenfelé, stb. A PTK-hoz való illeszkedés várható, de az csak 2012- 13-ban készülhet el. Javasolják az adomány kedvezmények visszahozását, ilyen az adhat.hu portál is. Ők is foglalkoznak szoftver támogatással, tiszta szoftverekhez lehet olcsón vagy ingyen hozzájutni. Adomány programok kattintással, a telecomos cégek közreműködésével. A közhasznúsághoz még felmerült, az állami, önkormányzati feladatok átvállalása, ellátása, célkitűzések elérésének segítése. Jelenleg is van, de várható, az önkéntes munka támogatása erősödése, regionális támogatások forrásaiból, ami a mi régiónkat azonban nem érinti. Az önkormányzati törvény újra fogalmazása még változásokat hoz, a feladat ellátás központosítása terén, ill. van ami helyben marad, itt is lesz civil lehetőség. Szó esett még az esztergomi példáról, ahol az aktuális krízis helyzetben a helyi vállalkozók, piacosok, vállalták át az éves híd ünnepség, ill. a piac takarítása feladatait, teendőit.

Konklúzióként, rendkívül nehéz időszak jön a civil szervezetekre, a jelentősen csökkenő források közepette, másfajta működési, túlélési módokat, technikákat kell találjunk.

Mészáros Péter

Urbitális hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon 2011. június 18.

A májusi urbitális majális alkalmával elmaradt hajózást pótoltuk ezúttal, a megfelelő vízállás mellett, a Hárosi Yacht Club-ból indulva a Dömös motorossal néztük és beszélgettük végig a kerületi Duna szakaszt.

Ismeretes, hogy közel tíz kilométeres Duna parttal rendelkezik kerületünk, mégis keveset tudunk róla, s legtöbb szakasza mostoha sorsban részesült az elmúlt évtizedekben, ipari tevékenység, hulladéklerakás, feltöltés, beépítés jellemzi az elmúlt időszakot, míg korábban a természetes szabadidő helyszíne volt, a kisvendéglőktől a strandokig. Ma jelentős erőfeszítéseket teszünk, a rehabilitációért, a közösségi hasznosításért, a sport, szabadidős funkciók ismételt megtalálásáért.

Az elmúlt két évben az urbitális majálist is jelentős mértékben a Duna part témájának szenteltük, és tavaly már sikerült egy hajózást is megszerveznünk. Idén is nagy volt az érdeklődés, és a civil szervezetek képviselői, barátok, családtagok jöttek szép számban, mintegy 170-180 an voltunk együtt. Ott volt a Főépítészi iroda több munkatársa, és Rumi Imre főépítész úr, Békési úr a Záborszky pince tulajdonosa, Tomos úr a budafoki kikötő tulajdonosa és fejlesztője.

A nagy Dunára való kifutást követően jómagam tartottam egy bevezetőt, és rövid helyzetképet a nagytétényi Duna partról, ill. az éppen látottakról. Az ártéri erdők, rétek felmérése 2008-ban, védelmi javaslatok, mely elsősorban a nagytétényi logisztikai központ alatti szakaszon tűnik rövid távon is reálisnak. Láttuk a folyó M0 bővítést, mely most már csak egy szűk sávon jelent károsodást az itt kialakult ártéri erdőben. A Kastélypark ill. a Duna rét alatti szakaszon most is ukrán uszályok parkolnak, míg a Campona utca vonalában a sóder kiadó térségében van nagy mozgás. Rumi Imre főépítész beszélt a Duna parthoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. EUrovelo kerékpárút tervei Érdig, a Duna parton, ahol már a határig megépült burkolt kerékpárút van. A déli határon tervezett szennyvíztisztító itt nem épül meg, a szennyvíz a központi csepeli tisztítóműbe kerül majd, a terület sorsa még nem ismert, mely sok más itteni területhez hasonlóan Sasad utód szervezet birtokában van. A Duna part II. hulladéklerakó magaspartja megépült, és a mögötte lévő hulladék feldolgozása most kezdődik. A további fejlesztések, beépítések erősen befektetés függőek. Rumi Imre kitért még a Magyar Zarándokút programra, mely érinti kerületünket, és a budafoki kálváriát, a Duna partot érintve megy az M0 hídon át Szigetszentmiklósra.

A Háros szigetnél beszéltünk, annak védettségi kiterjesztéséről a műszaki bázis épületekig, ill. a Hunyadi szigetet is magába foglalva. A Gyármezőnél jól látható a lepusztult, alulhasznált szürkezónává vált terület nehéz helyzete. A budafoki kikötőnél Tomos úr számolt be az elmúlt év fejleményeiről, sikerült az épületek felújítása és a kikötő engedélyeztetése terén előrelépni, és már csak egy engedély hiányzik, az úszómű telepítéséhez. A kikötő működése jelentős feltétele a kerületi turizmus, borturizmus előrelépésének. Erről beszélt Békési úr is, a Záborszky pince ill. Budafok belváros magasságában, megemlítve, hogy a Záborszky komplexumban zarándokszállást is kialakítanak a Magyar Zarándokút hoz kapcsolódva. Diebel Dietrich beszélt a Borváros projektről, a Záborszky pince ágaiban földalatti borváros kerül kiépítésre, néhány jellemző hazai borvidék épület homlokzataival, motívumaival. A kivitelezés a közbeszerzés megismétlése miatt csúszik pár hónapot, de idén remélhetően beindul.

A közel kétórás hajózás a Hárosi öbölben zárult. Ehhez hasonló parti bejárásokat, fórumokat, és esetenként dunai hajózásokat a jövőben is tervezünk.

Mészáros Péter

 Urbitális hajózás, képes beszámoló

Urbitális Majális Duna parti bejárás, 2011. május 7.

Az immár hagyományos bejáráson ezúttal részt vett Gergely Attila botanikusunk, s a lovardánál mintegy 15 fő érdeklődő csatlakozott, ott volt Zugmann Péter alpolgármester, és Köteles Magda a Környezetvédelmi Bizottság tagja is. A Kis Háros sziget menti ártéri erdőbe mentünk le előbb, ahol most a mélyebb fekvésű területek is szárazok. A magasabb fekvésű területeken jó ökológiai állapotú ligeterdők vannak, fehér és fekete nyár, vénic szil, fűzek. E terület védetté nyilvánítását is javasoltuk 2008-as anyagunkban. Az M0 hídfőnél folyik az építkezés, most már csak a szélesítés nyomvonalának megfelelő részen vágták ki az erdőt – ellentétben a húsz év előtti általános pusztítással a Duna parton -. A Yacht Klub, majd a kerékpárút mentén haladtunk, és amint lehetett, az öböl menti parti sétányra mentünk le. A parti sétányt koros, hatalmas fák övezik, számos kidőlt már az elmúlt években. Itt egy-egy ponton megállva a szemben lévő Háros szigetről beszéltünk. A parti sétány belső szakaszán, még mindig folyik pár helyen építkezés további feltöltésekkel és inváziós fajok megjelenésével. A Falemez Művek alatti szakaszon az alacsony vízállás miatt a fövenyes részen is lehetett menni, de a műtárgyaknál, és további pontokon csak a rézsűben, ami nehezen járható. Itt már a Szerelem sziget, majd a Hunyadi sziget övezte az útvonalat. Délre a Hunyadi szigethez érkeztünk, ahol Fazekas Bálint a Honvéd Horgászegylet ügyvezető alelnöke fogadott, akik közreműködnek a Hunyadi sziget kezelésében és bemutatásában. A szigeten lévő karós tanösvényen a brosúrákkal mentünk végig. A sziget 2009 óta csatlakozott a Háros szigeti kiemelten védett övezethez, és élőhely jellegét tekintve is a Háros sziget mintája, itt is láthatóak a parti szőlővel befutott fák, a ligetes erdő részletek, és itt is felvetődött a Háros szigetihez hasonló erdős vegetáció, hosszútávú megújulásának kérdése.

Képes beszámoló a Duna parti bejárásról

Casino est, építészeti értékeink megőrzéséről, György villa, 2010. november 9.

Az est témája ezúttal építészeti értékeink megőrzése, kezelése volt, részben a város rehabilitációs témáink apropóján. Rabb Péter a Műegyetem Építészettörténeti tanszéke oktatója, a nagytétényi városközpont rehabilitáció egyik tervezője tartott indító előadást. A mi az érték kérdés relativitását az bankjegyek ábrázolásával illusztrálta, István király ábrázolása sajátos felfogást tükröz, miként Szent László valójában III. Bélát ábrázolja a halotti koronával. A múlt felfedezése mind európai, mind Kárpát medencei, örökség védelmi szempontból fontos feladat, ami azonban a XIX. század közepéig kevéssé volt jellemző, inkább bontottak és újat építettek. A század második felétől merült fel az értékek megőrzése, feltárása, első példák Trója, Olimpia, Pompei, majd nálunk Fehérvár. A XIX. században több magyar kutató lépett fel, a hazai, helyi, majd a távoli tájak és a letűnt korok feltárása területén.

Kitért a Vajdahunyad vár példájára, ami a milleneumi kiállítást követően 1904-ben épült meg valójában, majd Óbudára, a katonai város amfiteátrumára, amit a középkorban nem használták, nem tudtak vele mit kezdeni, a honfoglaló magyarok Krizón várának tartották. A rómaiakat követően a középkori ember nem városlakó volt – tanyák hálózata -. Kitért az Esztergom Várhegy alakulására, a XVIII. századtól kezdődő lebontási folyamatra, a kegyelemdöfést az 1820-as monumentális épület együttes adta volna meg, amiből a palota nem épült meg. Fehérvár: a királyi séták projekt kapcsán kormány-függetlenül haladtak jó ideig a dolgok, egy templom borda építése volt az egyik terv, majd a szakma lázadását követően ötlet pályázatot írtak ki, amiben számos vad elképzelés merült fel egészen máig. További példa Sopron belvárosa fallal körül vétele, ami máig követhető, vagy Kolozsvár középkori utcaszerkezete, amivel érdekes módon legintenzívebben Radu Oltean foglalkozik. Bemutatta Debrecen eredeti utcarendjét, ami öt faluból, uradalmi központból, és piacból állt össze. Tápiósüly, Sáp példáját mutatta, amit a vasút növesztett össze Az un. három-város esetére is kitért, Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, sajátos sáncos város szerkezetükkel. Hajdúböszörmény klasszikus példa a rostos szerkezete, ami az elszegényedés folytán nem épült át, két beltelkes, ólas, akolkertes, lakóházas szerkezetével. Bemutatta Kőszeg sebeit, a bombázást követően épült oda nem való épületekkel. Utalt Koós Károlyra, aki voltaképpen a klasszikus angol Arts and Crafts stílust hozta be, igen színvonalasan. Végül kortárs építészek példáit említette, Zunthor, aki Svájcban, a klasszikus faházas stílust egészítette ki, Scarpa olasz építészt, aki Verona Castelvecchio-ban folytatta jól a klasszikus stílust. Nálunk az Őrségben U.Nagy Gábor mutatta meg a helyi hagyományos építészeti stílusra épülés lehetőségét.

A második részben már helyi aktualitásokkal, elsősorban a nagytétényi belvárosi épület rehabilitációs tervek méltatásával folytatódott a beszélgetés, melyek a jelek szerint jó irányba, a helyi közösségnek elfogadható módon alakultak.

Mészáros Péter