Rendezvény kategória bejegyzései

XXII. kerület valamely nyilvános érdeklődésre számot tartható rendezvénye

Casino est, Rózsavölgy, 2009. március 17. – Klubest, március 31.

Március 17.-én a Rózsavölgyi Közösségi Házban találkoztunk. A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő összejövetel-sorozat keretében ezúttal Rózsavölgyet kerestük fel. Itt a helyi Rózsavölgy Egyesület elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyiek más képviselői voltak jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

 Szántó Tamás alelnök beszélt az előzményekről. A Ház a 60-as évek elején épült helyi összefogással, majd rövidesen pártház lett a rendszerváltásig. Akkor az új önkormányzat első lépései egyikeként eladni szándékozta, amit a helyi közösség aláírásgyűjtése akadályozott meg. Az egyesület kezelésében volt a ház egy ideig, majd bő tíz évig a Dohnányi zenekarral társ-, ill. albérletben működtették. A közelmúltban váltak ismét teljes körben üzemeltetői a háznak. Az épület jelentősen lepusztult, és komoly önkormányzati támogatással megtörtént az épület felújítása, vizes blokkok, nyílászárók, festés, fűtés, világítás, bútorok stb. Gazdag a ház programja, elsősorban kulturális, közösségi jelleggel, továbbá befogadó is, más típusú rendezvényekkel.

Rózsavölgy viharos közelmúltjáról is beszéltünk. A rendszerváltás időszakában már felmerült a Hosszúréti patak befedése zárt szelvénybe, majd a Munkáskörút rávezetése és a villamos megszüntetése. Ezek kapcsán több tiltakozó akció, fórumok, aláírásgyűjtések voltak, eredménnyel, a körút tervei alagútba kerültek, a villamos megmaradt, csak a patakot érik támadások, mint a közelmúltban, ill. jelenben, konkréten a Főváros „mederrendezési” tervei. Ezt követte a 90-res években a nagynyomású, 40 bar-os gázvezeték átvezetése a völgyön, amit ugyancsak jelentős tiltakozás övezett.

Az est második részében a patak témájával foglalkoztunk, Németh Zoltán alpolgármester jelenlétében. A Főváros mederrendezési tervei néhány hete váltak ismertté, amelyek lényege az, hogy az árvízveszélyre hivatkozva a fővárosi szakaszt kibővítik, és kővel trapéz szelvényre építik ki mintegy 600 milliós költséggel, elpusztítva a mederben és környékén lévő több mint száz fát, és a cserjéket, melyhez hivatkozás még a villamos pálya közelsége és a közel épült házak.

A kerületi Tervtanács a tervet – ami szűken vett műszaki terv -, elvetette, annak ökológiai, tájvédelmi szempontokat, és a vízgyűjtő területet figyelembe nem vevő jellege miatt. A megjelent nyugalmazott vízügyi szakértő elmondta, hogy a 70-80-as években több terv készült a vízgyűjtő szemlélet figyelembe vételével a patak egészére, záportározók működtek a felső szakaszon, Csiki hegyek, lőtér, Törökbálint. Arról nincs információ, hogy ezek ma is meglennének. A rózsavölgyi szakaszon a valóságban nem jellemzőek az árvizek, az alsó szakaszon a hídnál fordulnak elő kiöntések, ill. a Duna magas vízállása okoz visszaduzzadást. Másnap volt egy egyeztetés volt a Főváros képviselőivel, mivel a KMOP programra záros határidőn belül be kell adni a pályázatokat – a Gyáli patakkal és az Irhás árokkal együtt.

 Március 31.-én klubestet tartottunk a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében. Számos tag, ill. új érdeklődő is megjelent, így Major Anna ny. rádió dramaturg, Gál Béla egyetemi tanár, Balázs Jánosné a Baross Gábor telepről, ott volt Pató Róza szobrász, Pállay József művésztanár, G. Mezey Mária ny. rádióbemondó. Bemutatta új könyvét Máté Ferenc építész a Rózsavölgyből. Beszéltünk az elmúlt hetek aktualitásairól, a közelmúltban történt városházi civilek, művészek, vállalkozók találkozóról, annak tapasztalatairól, az ott előadott egyik javaslatról, a kerületi klaszterek lehetőségeiről. Ennek bizonyos formáját kísérli meg a Casino is a közeljövőben beadandó norvég pályázat keretében, ahol több civil szervezettel közösen, a város-rehabilitációs kerekasztalok és kísérő rendezvények, események kiadványok elindítását tervezzük, Döbrönte Katalin urbanista szakértő részvételével.

Mindezeket több hullámban, a rádió élő adásába bekapcsolódva is megbeszéltük, ill. elmondtuk.

 Mészáros Péter

Karácsonyi Casino a Kastélyban, 2008. december 15.

A Promontorium Polgári Casino hagyományosan a Nagytétényi kastélymúzeumban tartotta adventi összejövetelét. 

A vendégek megtekintették a Karácsony a Kastélyban című kiállítást. Az iparművészek által készített karácsonyfadíszekkel ékesített fenyők, a bútorkiállításnak helyt adó kastélyszobákban láthatók december végéig. A Casino karácsonyi műsorában Erdélyi György színművész, és Vaskó Zsolt népzenész léptek fel. 

Mészáros Péter elnök bevezetőjében áttekintette a Casino éves tevékenységét, majd felkérte Király Elvira igazgatónőt, hogy tájékoztassa a vendégeket a kastély helyzetéről. Az igazgatónő elmondta, éves szinten tizenkétezer látogató érkezik a kastélymúzeumba. Sajnálatosnak nevezte, hogy megszűnt a nyugdíjas csoportok szervezett látogatása, mert az idős emberek már a buszbérlés költségeit sem tudják fedezni. Az igazgatónő beszélt arról is, hogy évek óta próbálják egységesíteni a telekkönyvet – a kastélyhoz tartozó ingatlanon több tulajdonos is osztozik a Vagyonigazgatóság, az Iparművészeti Múzeum a kerületi és fővárosi önkormányzatok – hogy az Iparművészeti Múzeum kezelésébe kerüljön az egész. Minderre ígéret már van, de aláírás még nincs. Hozzátette, ha összevonnák a területet, megkezdődhetne az épület rekonstrukciója.

– Itt csak nagyszabású munkának van értelme. Attól félünk, hogy egy kisebb összeggel semmi komolyat nem tudunk megvalósítani, viszont odakerül a „pipa” a nevünk mellé. – mondta el Király Elvíra. A témához hozzászólt László Éva a Nagytétényi Polgári Kör vezetője, aki nemzetközi rangú látványosságnak nevezte a kastélyt és úgy vélte fejlesztését, Nagytétény városközpontjának felújításához kellene kapcsolni.(Az IVS. szerint, ha az  önkormányzat uniós pályázaton nyer, első a nagytétényi városközpont helyreállítása lesz.) Hozzátette, a történelmi hangulatú központ megóvása érdekében meg kell állítani a négylakásos két szintes társasházak építését, úgy hogy azt a szabályozási terv ne tegye lehetővé.

A rendezvényre meghívták a kerület díszpolgárait is, akik közül megjelent Mercz Árpád dr., Priska József Tamás, és Nemes László. Nemes Lászlót a Kastély Kuratórium Közalapítvány elnökét kérdeztük.

– Az igazgatónő fantasztikusan dolgozik a kastélymúzeumért, és ezzel pozitív irányba mozdítja a városvezetés és a politikusok aktivitását is. Valamennyien azt szeretnénk, ha gyorsabban megvalósulhatnának a tervek. De erről nem az önkormányzat tehet. A bürokrácia és az anyagiak korlátokat szabnak. Arra kell figyelni, hogy az országos képviselő, és a kerületi vezetés intézkedései ne oltsák ki egymást. Szerencsére a kastély ügyében szinte mindig sikerül közösen fellépni. – vélekedett Nemes László.

Brockhauser Edit

Casino est a klímaváltozásról, fenntarthatóságról, energia válságról 2008. november 25. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a második novemberi találkozásunkon egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat.

 Hetesi Zsolt bevezetőjében az éghajlat csinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. A grönlandi jég olvadása az édesvíz feldúsulása megváltoztatja az óceáni éghajlatot, a Golfáram meggyengülhet és megszűnhet, aminek súlyos következményei lesznek Európa időjárására. A kontinentális zónában szárazabb idő várható. Az amazonasi élővilág szavannás jellegű lesz, míg a szibériai jég olvadása jelentős metán kibocsátást okoz majd további hőmérséklet emelkedéssel.

 Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. Az energiatermelő országokban csökken a kivitel, ami ellátási gondokhoz fog vezetni. Pl. Indonézia olaj, és Kína széntermelése önellátásba fordult. A kőolaj kitermelése egyre bonyolultabb és drágább technológiákat igényel, ami sok helyen leálláshoz vezetett. Ez a folyamat a földgáznál később következik be. A kőszén készletek a mai felmérések szerint jóval, mintegy 60%-al kisebbek mint a várt, előre jelzett szint. USA, Kína ma is a szén áramra épít, csökkentette eladásait, míg dél Afrikában már áramszünetek vannak, Ausztráliában pedig a kikötő kapacitások okoznak szűk keresztmetszetet.

 Az atomenergia tekintetében az urán készletek jelentenek erős limitet, 40-50 év, az un. szaporító reaktor, vagy a fúziós erőműi technika még 2030-ra várható, hogy szélesebb körben elterjedhet. A zöld energia tekintetében a hőszivattyús erőművek, és a szigetelés jelentős tartalék, ahol még 30 éves hátrányban vagyunk. Napenergia dolgában 200 e. km2 napelem felület lenne szükséges a világ energia igényeihez, jelenleg van ebből 30 km2.

Az összeomlási forgatókönyv, a hanyatlás alternatívája a tudatosság, a kőolaj függőség oldása, a fenntartható pályák megkeresése, a túlélés. Pl. Kuba önellátó rendszere jól működik, szemben Észak Koreáéval, ahol, éhen halnak az emberek.

 Két válság tünetünk van, az éghajlat és az energia. A rendszerek önmagukban egyensúlyra törekednek, pl. a vadállomány nem túlszaporodása. Ha elvesznek a korlátok, arra példa a Szt. Máté sziget Kanada partjainál, ahol jelentős zuzmó állomány volt, majd a rénszarvasok betelepítése után nagy szaporodás indult meg, a zuzmó eltűnt, a rénszarvasok kipusztultak. A jelenlegi un. piaci rendszer is az erőforrások felemésztésén dolgozik. Hasonló példa a Húsvét szigeteken történtek, ahol a 800-as években települt be a lakosság Polinéziából. A szigeten látható szobrokat a helyi kőbányákból kitermelt kőből építették, az erdőket kivágták, azok farönkjei szolgáltak a szállításra, majd az erózió elpusztította a termőtalajt.

 A homo sapiens 150-200 ezer éve van jelen, elsősorban a füves pusztákon, mint élőhelyeken, 150-200 fős közösségekben, ez a lépték ma is jellemző az emberi igényekre. Érintette a kérdés társadalmi vonatkozásait, a tudattalanban meghozott napi sok száz döntést, és a tudatos döntéseket, a mintákat, amelyek ezeket meghatározzák, a vallás, a nevelés szerepét. A társadalomban is versenyhelyzet alakult ki, ma sajnos a vezető szerepet erkölcsi fogyatékosok viszik a világban, a gazdasági és a politikai élet vezetői jelentős részben beteg emberek. Szóltunk a reklámok, a tudattalan hatásáról, a reklám technikákról, filmek, feszültség keltő pont, majd reklám, a gyűjtögető ösztönre építés, nagyáruház effektus, + versenyszellem.

 Megoldás: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények.

 Mészáros Péter

Városfejlesztési kerekasztal, 2008. október 14. György Villa

Korábban kialakult terveink szerint, részben az elkészült Kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia, részben a szorító budafoki és nagytétényi belvárosi rehabilitációs igények apropóján átlagban háromhavonta ülésező város-rehabilitációs, városfejlesztési kerekasztal sorozatot indítottunk. Első alkalommal Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr.Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk.

 A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A rendszerváltozás előtt majd ötven évig alig történt valami a történelmi városrészeikben, 38 ezer komfort nélküli lakással indultak, lepusztult közállapotokkal, közbiztonsággal. A modell az un. középső Ferencváros megújítása volt, amihez a Ráday u. és a József A. lakótelep járult az utóbbi években, továbbá szélsőséges elemek, mint az un. kolóniák, a MÁV kolónia, az Aszódi út, és a „Dzsumbuj”. A 2007/13-as időszakra a barna mezőkre vonatkozóan fogalmaztak meg akcióterületeket. Fontos elem a komfort nélküli lakások el nem adása – ha elérik a 20%-s részarányt egy épületben -.

Belső ferencvárosi pozitív példák: egyetemi város, múzeumok, 23 db nem eladott lakóház, ezek felújítása folyik most. Itt alakították ki az Erkel u. sarkán lévő „palotában” a helytörténeti gyűjteményt. E területen különös fontos a törődés, a civil szervezetek szerepe, az együttműködés. E területet célozva készült közlekedési terv a forgalomcsillapításra orientálva. Pl. a Ráday u. az egykori országút, kereskedelmi központ volt. 2000-től ezen a belső ferencvárosi övezeten is erőteljesen zajlanak a rekonstrukciók. További fontos elemek: társasház felújítási pályázat, önkormányzati lakás felújítási pályázat, befektetők vonzása, ingyen telkek biztosításával kezdték, ma már versenyeztetés, folyik. Közterületek, parkok, zöldterületek megújítása folyik, 90%-ban partnerségi alapokon.

Az elvégzett rekonstrukcióknál: 2 Mrd állami pénz, 7 Mrd pályázati, pl. fővárosi támogatás, 33 Mrd kerületi hozzájárulás, és 120 Mrd magántőke alkotta a portfoliót.

Új elem a külső Ferencvárosban, a Gyáli út térségében új ipari övezet van alakulóban, nem környezet terhelő, logisztikára, szolgáltatási tevékenységre, high tech-re épülő vállalkozások. Szólt még a József Attila telepen, annak régi házait érintő rekonstrukciós folyamatokról.

 A VIII. kerületi sajátosságokról, tapasztalatokról Alföldi György RÉV8 vezérigazgató beszélt. Az önkormányzat által létrehozott ZRt feladata az ingatlanfejlesztés, a városrekonstrukció vezénylése, operatív irányítása. Ez jellemzi a munkatársi gárdájuk alakulását is, előbb mérnökök, domináltak, ma már szociológusok, geográfusok, szociális munkások a jellemzőek. Az egyre kevesebb saját forrás mellett feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

Maga a Józsefváros 80 ezer lakosával, fekvésével akár a főváros szíve is lehetne, ugyanakkor a közelmúltig a prostitúció, a bűnözés, volt a jellemző, melynek kiszorításában komoly eredményeket értek el. Folyik az eklektikus belváros felújítása, és együttműködésben a Corvin sétány projekt mintegy 22 ha-os területen. Kísérleti programok folynak több helyen a lakókkal együttműködve, fokozatos épület felújítás jelleggel. Témák még: a 100 %-os roma iskolák kezelése, munkanélküliség, képzési programok, bűnmegelőzés, bizalomépítés, közösségi ház építése. A Mátyás tér megújítása projekt, körben az üres helyiségek életre keltése, civil szervezetek, lakók bevonása, ház felelősök rendszere. Mátyás téri megújítás a hajléktalanok és a kis gengszterek szempontjai figyelembe vételével, rendezvények. Tér: ülődombok, őrzés, megújulási eredmények.

RÉV8: stratégiák, fejlesztési koncepciók készítése, IVS, stratégiai anyagok, civil együttműködés, pályázatok, kutatások, projekt működés, nem állandó támogatás. Rehabilitációs, vagyonkezelő szervezet, pioneer programok kezelése, 4-5 Mrd/éves forgalom.

 A követő vitában szó esett a programok társadalmi vonzatairól, az érintett lakók kezeléséről, a legtöbb esetben arra törekednek, hogy helyben maradjanak, vagy az elkészült rekonstruált épületekbe kerüljenek vissza a lakók, ugyanakkor számos lakást is vásárol Ferencváros önkormányzata más területeken. Téma volt a térségi együttműködés az önkormányzatok között, pl. Ferencváros és a délre eső kerületek között.

Mészáros Péter

Casino est, 2008. június 17. – Baross Gábor telepi Közösségi Ház –

A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő körút ill. összejövetel sorozat keretében ezúttal a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

Pelikán Imre elnök beszélt a Telepről, annak múltjáról, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. A szervezet hagyományosan nagy létszámú, most 120 fő, kiterjedt elnökséggel, aminek a társadalmi összetétele is sokrétű, a munkástól a vezető értelmiségig terjed ma is. Sokrétű a tevékenységük, nemcsak egy-egy eseményhez kötődik. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. A helyi hagyományos kultúrház a Szt.Bernát ház volt, ahol most a katolikus egyházhoz kötődő alapítvány működik. Helyben nyugdíjas klub működik, az iparoskör is rendre összejön, továbbképzések vannak a számukra, a pincében tornaterem van kondicionáló berendezésekkel, sport felszerelésekkel, idős torna működik, könyvtár van helyben is.

 A Telep száz évéről: a vasúttól terjedt, bővült felfelé az évtizedek során, a kőbányászat – a fuller bányászat – határozta meg a területet sokáig. Kincstári birtok volt a terület, és a Weisz Libál család 1904-től kezdte el a parcellázást, az építkezés helyi anyagokra alapult. A X. utcától felfelé már feltöltött a terület, lejjebb pedig sziklára épültek a házak. A Dózsa Gy. út – korábban Apponyi út – túloldala szántó, legelő volt, ahol a parcellázás kisebb 150 n.öl-es telkekre irányult, annak hátrányaival. Érdekes volt helyben a hitelből történő építkezés hagyománya.

 Ma fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg ma is építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

A beszélgetés során számos más téma is előkerült, így a vandalizmus, a fiatalok kezelése feladatai, pl. a Kőbányász parkban is, a sportpályák megszűnése itt ill. a térségben is gondot okoz. A felhagyott kőbányákban még közösségi terek is kialakíthatóak lennének.

Szó esett még a szomszédos budatétényi fejlesztések átterjedő hatásairól – pl. a Gyula vezér u. Terv u.-i magasház építése -, ill. a közlekedési gondokról – Rózsakert, Növény u., fekvő rendőrök -.

 Mészáros Péter

Casino est a városképről, 2008. május 20. György Villa –

Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Vitavezetőnek Baráth Hajnal gobelinművészt kértük meg. Meghívtuk még a Tervtanács többi tagját, és a helyi Főépítészi Iroda munkatársait is.

Vitaindítójában Turányi Gábor, aki a Moholy Nagy Egyetemen tanít építészetet, az Óbuda Újlak, újlaki templom térsége háromszögét, hozta fel példának, mely sok tekintetben rokonságban van Budafokkal, s melyre hallgatóival dolgoztatott ki ötlet terveket, egy mai irányzat alkalmazásával, mely számítógéppel készített elemek sokszorozására, és felületek képzésére épül. De más, kézi, sőt textiles hallgatói megoldások is készültek. Legfontosabb alapelv véleménye szerint, hogy meg kell szabadulni a konvencióktól, fel kell szabadulnunk, és mindent szabad, csak jó legyen. Korunk lenyomatát még nem látjuk az építészetben. Siklósi József a helyi életérzés jó ismeretét hangsúlyozta, s a hely fizikai megismerését, amivel dolgunk van. Idézte a magyar építészet-politikai alapvetés megfogalmazását, mely a Nemzeti Építészeti Tanácstól származik, melyben vitaindítóink is helyet kapnak. Budafok tekintetében ki kell mozduljunk abból az állapotból, amiben vagyunk, hangsúlyozták, a jövőbe kell, hogy lássunk.

 Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A Fővárosi Keretszabályozási Terv egy unalmas dolog, de megoldható, és a kulcs a kerületek kezében van. Dévai Zoltán a Főépítészi iroda részéről beszélt az aktuális Integrált Városfejlesztési Stratégia készüléséről, benne olyan kulcs területekkel, mint a történelmi belváros, a piac térsége, a tétényi belváros. 5-8 éves jövőképet kell kialakítanunk ennek keretében. Szó esett a helyi védettségekről, a város szerkezet alakításáról, az IVS-ben nagyvonalúbb kezelésre van mód, mint a helyi szabályozási tervekben. A városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Sok minden nem történt az elmúlt időszakban, így lehetne szabadon gondolkodni. A Promontor udvar azonban alapvetően elhibázott – a lakások a legforgalmasabb utakra néznek, míg az üzletek befelé -. A közeli könyvtár, ami hamarosan elkészül, két romos épület közé kerül.

 Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció, a közelmúltban volt itt széleskörű értekezlet a Nemzeti Vagyonkezelő és a főbb érintettek részvételével, említette meg Király Elvira igazgató. Az itt futó vasútvonal kétvágányúsítása nem egyértelműen pozitív, inkább a főépítész úr tavalyi javaslata, a 40-es vonalra történő áttelepítés lenne kedvezőbb, miközben megállóhely sem lesz itt egyelőre. Az IVS-ben a kastély, a piactér és a Duna part II. egy blokkban szerepel, ami egyesek szerint ellentmondásos. Elhangzott, hogy ez a vasútvonal törzshálózati elem, Nagytéténytől 160 km-es sebességre tervezve, megállóhely a Növény utcánál lenne majd.

Az IVS kapcsán lehetőség lesz majd a tétényi belvárosi övezetek pályáztatására.

Baksay Ibolya felvetette, hogy a térséggel és a kerület sok más részével is az elmúlt 15-20 évben nagyszámú hallgatói, műegyetemi dolgozat, diplomaterv foglalkozott, melyek hasznosítása, egyáltalán ismerete alacsony szinten van.

Példa: a Doborjánban a közelmúltban megépült Liszt hangversenyterem – Liszt szülőhelye – amely Kismartonnal versenyben született meg, és a kis településen jelentős fejlesztő erőt, vonzerőt jelent, virágzik a település, vendéglátás, idegenforgalom. Erős elhatározás, és akarat kérdése elsősorban majd minden, amit a civil akarat és nyomás alapozhat meg.

Szó esett még a föld alatti építkezésről, földházakról, az energia hatékonyságról, megújuló energiák használatáról. Az építészek véleménye az, hogy a helyi közösség maga fogalmazza meg magát, átmeneti korban vagyunk, folyamatos párbeszédre van szükség.

Felmerült még a már korábban más fórumokon tárgyalt Kötschenbroda-i példa, egy Drezdától északra fekvő egykori vincellér falu rehabilitációja, a helyi ipartestület, a közösség, és a bajor befektető aktív részvételével. Pl. ennek alapján Nagytétény is élővé tehető, a kastély, a piactér és a belváros térsége, amely jelenleg nagyon leromlott, a kastélyhoz kötődő funkciókkal, + vendéglátás, élénkíthető, rehabilitálható. Hasonló lehetőségek Budafokon is vannak, nyitás a Duna felé, a Kossuth Lajos utca sétáló jellege, új központ lehetősége.

A Tervtanács elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi.

A kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni. Ennek kapcsán még szó esett a rózsakerti sorompó oldási igényéről, a Növény utcai aluljáró igénybevételével ill. kiépítésével.

 Mészáros Péter

Casino est a magyar médiáról, 2008. március 11. György Villa

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően, „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Vitavezetőnek B.Walkó Györgyöt, a Városházi Híradó főszerkesztőjét kértük fel, aki hangsúlyozta, hogy hazánkban sokak szemében az 1990-es rendszerváltozás egyik nagy csalódása a sajtó mai helyzete, az erőviszonyok aránytalansága. Erről a témáról mondták el véleményüket, emlékeiket a meghívott vendégek, Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője.

 Betlen János azzal kezdte, hogy a rendszerváltás pillanatában azt hitte, hogy egy Népszabadság nevű lap nem maradhat fenn, hanem a polgári világnak megfelelő tartalmú, formátumú lapok alakulnak. Erre az olasz példa alapján volt is kísérlet a rövid életű Köztársaság formájában. Elsősorban az olasz nyelvtudásának köszönhette, hogy a 80-as évek végén Rómába küldték az MTV tudósítójának, ahol a jelenlegi köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval is találkozott. Ott tapasztalta meg azt, ami nálunk is bekövetkezett, hogy a sajtó, a média kiválaszt egy ellenséget, és azt tűzön vízen át üldözi. Ebben az időszakban nagy változások történtek a „királyi” televízióban is. A sokat megélt televíziós számára csodás érzés volt, amikor kiküldték tudósítani a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) alakuló ülésére. Sajnos néhány évvel később a szakmai lehetőségek beszűkültek és megkezdődött a létszámleépítés az MTV-ben is. Szívesen ment volna dolgozni az 1990-es évek elején megalakult Duna Televízióba, de nem hívták, bizonyos vezetők „nemkívánatos személynek” bélyegezték meg.

A moderátor B.Walkó György megjegyzésére – miszerint súlyos következményei lettek az országos sugárzású kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának – Borókai Gábor úgy reagált, hogy az előbb említett csatornákat nem a hírérték, hanem a szenzáció, az érdekesség irányítja, a piacon való megjelenésükkel a híradók szerkesztési módja is jelentősen változott, egyfajta lefelé nivellálás indult el. Az állampárti időszakban, az egyeduralmi helyzetben lévő közszolgálati adóknál (Magyar Televízió, Magyar Rádió) kimondottan a mindenkori kormány akarata érvényesült, viszont napjaink kereskedelmi adóit már nehezebben lehet befolyásolni a kormányok által, bár technikai módszerek rendelkezésre állnak (pl. a koncesszió meghosszabbítása). A továbbiakban Borókaitól megtudtuk, hogy pályafutásának kezdetén, 1985-ben, a sportújságírást választotta – az 1990-es és 1994-es Labdarúgó Világbajnokságokról is tudósított -, majd 1995-ben tíz hónapon keresztül az Új Magyarország napilap munkatársa volt és utána került a Reform című hetilaphoz. A kormányszóvivői tevékenységének időszakáról elmondta, hogy az imént felvázolt új médiahelyzethez úgy próbáltak igazodni, hogy az Orbán-kormány újdonságként kihelyezett kormányüléseket tartott, szerte az országban. Borókai szavaival szólva mindezekkel a lépésekkel a kormány a kereskedelmi televíziókban is „képbe helyezte magát”, amely többek között azért volt fontos, mert az internet szerepe nyolc-tíz évvel ezelőtt még lényegesen kisebb volt. Ma jelentős a tényfeltáró újságírás szerepe, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásukra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására. A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet napilapok összevonása Borókai szerint szerencsés döntés volt, mivel a megújult Magyar Nemzet egyszer sem került csőd közeli helyzetbe és nem állt a megszűnés határán. Az egykori kormányszóvivő szerint az is nagy gond, hogy a mai újságíró-vezérek túlnyomó többsége a pártállam haszonélvezői közé tartozott, amely kihatással van a pártok médiában elfoglalt erőviszonyaira. Sajnálatosnak nevezte a fogyasztói közönség elszegényedését, a felmérések szerint a lakosság a korábbi időszakhoz képest lényegesen kevesebb napilapot vásárol. A hetilapok helyzete kissé könnyebb, az általa vezetett Heti Válasznak az elmúlt években – részben a sikeres megújulásnak köszönhetően – még nőtt is az eladott példányszáma.

Gazsó L. Ferenc érdekes adalékokat fűzött azokhoz az izgalmas „rendszerváltó évekhez”. Többek között elmondta, hogy a Népszabadság munkatársainak az Antall kormány 1990-es hivatalba lépésekor dobozokban állt a holmijuk, mivel az elbocsátásukra számítottak. Néhány héttel később kipakoltak az íróasztalaikra, mivel semmilyen intézkedés nem történt, az újságíró által „nagytakarításnak” nevezett kormányzati lépések elmaradtak. Igaz, pl. a megyei napilapok átmentése, már korábban elkezdődött ill. megtörtént, nyolc megyei lap került a Springerhez. Ezek a folyamatok, a különböző háttér alkuk is vezettek el a mai mocsarosodáshoz. Gazsó ugyanakkor felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy véleménye szerint a változatlan állapotokért nem csupán az akkor hivatalban lévő kabinetet, hanem az összes, egykor a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzéki csoportosulást, majd a belőlük kinőtt demokratikus pártot felelősség terheli. B.Walkó György a Magyar Hírlap „cikkcakkos” történetére emlékeztetve az újságnál tett pályafutásáról kérdezte a közelmúltban lemondott főszerkesztőt. Megtudtuk, hogy Gazsó L. Ferencet először 1984-ben vették fel a napilaphoz. Annak idején munkatársai közé tartozott népi-konzervatív és baloldali-liberális gondolkodású személy egyaránt, mint például Franka Tibor és Németh Péter. Az akkor liberális szemléletű laphoz Gazsó 1996-ban került vissza főszerkesztőként, vezetése alatt a Magyar Nemzettel történő összevonásról is szó esett, ám semmi több, mert hamarosan leváltották a lap tulajdonosai. Röviddel ezután több tucat munkatársa mondott le és távozott a laptól. Gazsó szavaival, a „sajtó helyzete lenyomata volt a kornak”. Különböző tulajdonosok mozogtak a lap körül, mögött, Marquard, Kordax, még Csintalan Sándor és Princz Gábor is a háttérben volt. Éppen Marquard véleménye volt, hogy egy USA-Today típusú lapot kellene csinálni. Harmadszor Széles Gábor kérésére vállalta el másfél esztendeje a főszerkesztői teendőket. A Népszabadság és a Magyar Nemzet közötti űrt szerette volna betölteni a Magyar Hírlap tevékenysége nyomán, amely – hacsak részben is, de – sikerült, hiszen a jobbközép beállítottságú lap megalapozott és tényszerű írásaival mérvadó, kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt az olvasók számára. A polgári oldalon jelentkező pénzhiányokra is felhívta a figyelmet, hiszen a közvéleményt a körülöttünk zajló eseményekről értesíteni, tájékoztatni százmillió forintokba kerül. A médiapiacot uraló aránytalanságokon változtatni csakis megfelelő támogatási rendszerrel, gazdaságpolitikával lehet.

 Szó esett még az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll. E tekintetben példa a Hír TV 2006 őszi szerepvállalása, ami a CNN 1991-es iraki missziójára emlékeztetett, persze azzal a különbséggel, hogy „nincs egy büdös vasunk sem”. A pénz valóban fontos dolog, míg a többieknél ott a forrás, nincs egyenlő pálya és esély. Szóba került az otthon amúgy konzervatív Axel Springer vagy Bertelsmann kiadók itteni sajátos szerepvállalása, az érdekek mentén. Érdekes a média sajátos szerepe a mindenkori autópálya építéseken, 2002 előtt a Vegyépszer és a Betonút munkálatait folyamatosan árgus szemekkel, helikopterekkel figyelték a kereskedelmi médiumok, majd a 2002-es váltás után a bekerülő Strabag révén jelentős áremelkedés következett be, kevesebb média figyelemmel. Pl. a Kőröshegyi völgyhíd 2002 előtt 40 Mrd-os ajánlat volt acélszerkezettel, majd a kormányváltás után 70 Mrd-ért építették meg, vasbetonból – Hídépítő vállalat -. Ez, és más témák is megjelentek a jobboldali médiában, mint pl. az M5 eladása, nyomott áron, különösebb visszhang nélkül. S több más hasonló példa elhangzott, így a MÁV Cargo jelentős sikerdíjjal történő eladása egy BT-n keresztül, vagy akár korábban az Ibusz kisrészvényesek Duna Holding-os kifosztása is, megjelentek a médiában semmilyen következménnyel, visszhanggal. Szó esett még a minapi népszavazás média vonzatairól, egyfajta iszapbirkózás jellemzi a helyzetet, beleértve a most folyó felelőtlen gazdaságpolitika sajtó kezelését. A hatalom 2002 után folyamatosan átlépte a Rubicont, csalási technikák, mozgósítás, ígéretek, majd visszavonásuk, a tettekkel hazudás lépett be. Bizonyos értelemben nincs tovább, pl. a Horn Gábor-i nagyképűség, a semmivel sem törődés, sem a szakma, sem a tömegek véleménye nem számít, alapvető mentalitás váltásra volna szükség.

 Mészáros Péter

Casino est Budatétényben, 2008. február 12. – Radóczy Galéria –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk.

Bevezetésként Vaskó Zsolt Casino tagunk, a Madárdal együttes vezetője játszott dudán régi magyar dalokat, táncokat, majd Erdélyi György ugyancsak Casino tag előadóművész olvasott fel készülő könyvéből.

Sarnóczay György beszélt a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festő művészekről, akik történetesen déd és nagyszülei is voltak. Megemlítette Mednyánszkyt is, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra.

Somosy Zoltán a Polgári Kör elnöke a közelmúlt eredményeiből kiemelte a Tétényi fennsík védettségét, amiben a Körnek is jelentős szerepe volt a 90-es évek második felében. Aktualitásként a kárpátaljai, aknaszlatinai projektet, az első világháborús emlékmű áthelyezését, felújítását említette, amit a Kör NCA támogatással hajt végre a tavasz folyamán.

Helyi szívügyünk a rozárium, a rózsakert, aminek a megmentésében talán sikerült előrelépni az elmúlt évben. Ez évben már a hangverseny a rózsákért program egyhetes esemény sorozattá növi ki magát, számos a rozáriumhoz kötődő művészeti eseménnyel, rendezvénnyel.

Dobos Károly a Klauzál Gábor Társaság elnöke helyi vonatkozásként kiemelte az április végi Klauzál napok Tétényben esemény sorozatát, ami kellően hangsúlyozza majd Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit. Egyebek mellett a Klauzál villa pincéjében és a Nagytétényi Kastélymúzeumban is lesznek rendezvények. Április 27.-én a Szt.Mihály kápolnában emlékeznek meg Klauzál 155 évvel ezelőtti itteni házasság kötésére. A közeli napokban, február 24.-én pedig Kemény Zsolt fénykép kiállítása nyílik meg a Wolf kápolnában – Greifswald változásai, párhuzamai témakörében -.

Kovács Géza a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről beszélt, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva.

Kolláth Rita a Polgári kör titkára szólt még a Szt.Mihály napok esemény sorozata hagyományairól, idei terveiről, a helyi, a Galériában tartott művészeti eseményekről, így a hét végén nyílik a művészek köztünk vannak sorozata jegyében Farkas Andrienne kiállítása.

Erdélyi György az írók és Budafok – Tétény kapcsolatáról szólt. Utalt Karinthy-ra, aki itt nyaralt, naplójában is szól erről, és kirándulásairól az érdi erdőben, Radnóti kisgyerekként evezős túrákon járt erre gyakran. Helyi kötődése volt Puszta Sándornak – aki irodalmi tevékenysége mellett a későbbi leányfalui plébános is volt -, Kunszeri Gyulának, majd Keresztúry Dezsőnek – neki egy emléktábla is dukálna Rózsavölgyben -, Thurzó Gábornak, később Baka Istvánnak, és Zalán Tibornak.

Végül a háziasszony, Radóczy Mária a Galéria elmúlt tíz évéről, az ezt ismertető, áttekintő kiadványuk kapcsán – FényKépes Krónika – szólt, tallózva a nagyon nagy számú, sikeres, közönséget vonzó produkció, koncert, és képző, iparművészeti kiállítás, közösségi esemény között. A Galéria ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter

Casino a Katélyban, 2007. december 11. – Nagytétényi Kastély –

Előzetes terveinknek megfelelően Király Elvira igazgatónő meghívására, aminek alkalmat adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk összejövetelünket. A korábban érkezők megnézhették az idei kiállítást, amelynek keretében kerületi, és más iparművészek, képzőművészek készítette díszekkel ellátott karácsonyfák egészítik ki a bútorkiállítást.

 A Casino ülésére a kastély dísztermében került sor. Király Elvira igazgatónő adott áttekintést a kastély helyzetéről, elsősorban a hátsó szárny folyamatos kiürülése kapcsán. Népszerű látogató hely a kastély, ez évben is mintegy 32 ezer látogatója volt, köszönhetően az állandó mellett a tematikus kiállításoknak, programoknak. A továbblépést tekintve jelen állás szerint a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeum pedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd.

Az épület feltárása, a tervezési munka is elkezdődik, különös tekintettel a 114 éve nem vizsgált hátsó szárnyra. Az EU pályázati lehetőségből egyelőre kimaradtunk, de a tervezés, a projektek előkészítése elkezdődhet.

 A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A hátsó szárny kezelői jogainak rendezése is folyamatban van, az önkormányzatot is érintően a területcserével. Ásatási terv készül egyfajta kísérleti régészeti park programját is megcélozva, ami a százhalombattai régészeti parkhoz hasonló lehet, a római kori életet is bemutatva.

 A Casino tagok közül Nemes László, aki a kastély közalapítványt is képviseli, az elindulást emelte ki, a mecanatúra fontosságát, a múzeum helyzeti előnyeit, amire további idegenforgalmat lehet építeni, összekapcsolva a borászattal, bár utóbbi téren még nem kielégítő a nyitottság a borászati szervezetek részéről.

Szántó Tamás a szemléletváltás fontosságát húzta alá, az akarat, az összefogás igényét, amivel itt is sokat lehet majd még elérni.

 A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Terveink szerint januárban tematikus ülést tartunk a térségi közlekedés aktuális problémáit áttekintve, vendégek meghívásával.

 Mészáros Péter