“Tisztelt Alpolgármester úr,
A tervezett belvárosi rekonstrukció jelentős hatással lesz a budafoki városközpont jövőjére, a város életére. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az elképzelésekről a civil szervezetekkel, érintettekkel is egyeztessen az Önkormányzat, megfogalmazhassuk észrevételünket, javaslatainkat.”
A Promontorium Polgári Casino az elmúlt időszakban több alkalommal foglalkozott városrendezési kerekasztalai keretében Budafok belvárosa helyzetével, a megújulás lehetőségeivel. A Budafok-belvárosi új piac létesítése és környezetének rendezése tárgyú képviselő testületi előterjesztés, mely a közelmúltban került nyilvánosságra, késztetett bennünket az alábbi állásfoglalásra.
Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó Duna parti bejárások eddig a Hárosi öbölre, a Háros és a Hunyadi szigetre irányultak. Ezúttal a déli, kevésbé ismert, de igen értékes, változatos Duna part szakaszt jártuk be, ami légvonalban 3,5-4 km lehet, valójában a végső GPS-es eredmény 6,6 km-es „sétát” mutatott. Gergely Attila botanikusunk vezette a bejárást a Lovasklubtól, melyen mintegy 25-en vettek részt. Amint lehetett, lementünk a parti, ártéri, fövenyes zónába, mely itt, a Kis-Háros sziget térségében rögtön megkapó látványt mutat, a vízben álló fákkal, a több szintben fejlődő, alakuló ártéri növényzettel. A Duna telep végén lévő pengefalas gát alatt haladtunk, majd az un. Duna part II. rehabilitációs övezete mentén, de abból szinte semmit nem látva, a 30-50 m-es fövenyes sávban, ami természetes állapotban van. Jól követhető az ártéri növényzet alakulása, a tápanyagban gazdag öntéstalajokon lévő aljnövényzettel, a vízszint ingadozást tűrő fafajokkal, a szélesebb területeken liget erdőkkel. A Diósároknál, mely a korábbi években átépítésre és zárt szelvénybe került, felmentünk a parti útra, itt Firisz Sanyi adott tájékoztatást a Duna part II. – Duna Spirit helyzetéről. Korábbi kommunális lerakó, amit egy fejlesztő, befektető cég a B+D Park vett meg, és a rekultiváció után annak beépítését tervezi. A vízzáró magaspart is már korábban elkészült, most a hulladék feldolgozás megkezdésére várunk, aminek a határideje kitolódott 2015-re.
A Nagytétényi Polgári Kör, ill. más tétényi vállalkozók által kialakított partrész, mely plázs funkciókra és hajók vízre rakására is alkalmas, ma is használatban van. Az egykori sóderkiadó területe lassan rekultiválódik, miként a mellette megtisztított sitt lerakó, tároló a parton. A 2002-06-os árvizek homokzsákjai még itt vannak szétszórva, az egykor helyi védett fekete nyárak között – ezek sorsára is figyelni kell, mert a Sasad utód ingatlan hasznosító, a terület minden porcikájából pénzt akar csinálni – itt már a Kastély mentén húzódó partszakasznál, a Duna réten jártunk -. A kaszálás előtti réten értékes jelölő fajok vannak, mint a réti iszalag. A Duna rétről a 90-es években feltöltött hullámtéri területre jutottunk, mely egy darabig a nagytétényi vasútállomáshoz és a Dunához is kapcsolódó kombinált szállítási átrakó kikötő helye lett volna. A terület amolyan roncsolt területként zöldült be, sok vadrózsával, de dudafürttel, és ide illő fákkal is. A ma működő sóderkiadóhoz értünk ki a Campona utca magasságában a 6-os út mentén. Innen a 6-os mellett haladva, mentünk le a nagytétényi ártéri erdő övezetbe. Itt, az érdi határ előtt bevettük magunkat az ártéri erdőbe, megtapasztalva annak különböző szakaszait, itt egy ligetes, számos kidőlt öreg fával tarkított szakaszon át jutottunk ki a Dunához, az egyik vízkivételi mű maradványához. Az ártér sűrű, háborítatlan részein át jutottunk el az un. horgász öbölhöz, mely ugyancsak természetközeli, zavartalan környezetben van. Innen légvonalban rövid út vezet a sóderkiadóhoz, majd a Campona utcához.
Ezúttal is hangsúlyoztuk, ezen területek védelme jelentőségét, túl azon, hogy a parti sávok Natura 2000-es területek, az összefüggő ártéri erdők, a Duna rét védelemre várnak, egészen az M0 híd menti zónákig. Javaslatainkat még 2008-ban elkészítettük, és egy részletes tanulmánnyal benyújtottuk a Fővárosi Önkormányzathoz.
Mészáros Péter
Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton, képes összefoglaló
Budafok 1712-ben kezdődő német betelepülése egyben a várossá fejlődés első lépése is. Ez adta az aktualitását a téma 2012-es jubileumi program sorozatba bekerülésének és a kerekasztal megszervezésének, melynek ötletgazdája, és előkészítője Döbrönte Katalin, urbanista, a Casino elnökségi tagja volt. A helyszín is szimbolikus. Mészáros Péter a Casino elnöke bevezetőjében utalt is erre. A Haggenmacher udvar egy város-rehabilitációs terület. Itt a negyedik emeleten jó a rálátás a Dunára, míg Budafok belvárosa és a kerület sok más részei jelentős részben elzártak a Dunától.
Aktualitást most az adott a beszélgetésnek, hogy a piachoz kapcsolódva egy élelmiszer áruház megvalósítási terve merült fel.
A májusi urbitális majális alkalmával elmaradt hajózást pótoltuk ezúttal, a megfelelő vízállás mellett, a Hárosi Yacht Club-ból indulva a Dömös motorossal néztük és beszélgettük végig a kerületi Duna szakaszt.
Ismeretes, hogy közel tíz kilométeres Duna parttal rendelkezik kerületünk, mégis keveset tudunk róla, s legtöbb szakasza mostoha sorsban részesült az elmúlt évtizedekben, ipari tevékenység, hulladéklerakás, feltöltés, beépítés jellemzi az elmúlt időszakot, míg korábban a természetes szabadidő helyszíne volt, a kisvendéglőktől a strandokig. Ma jelentős erőfeszítéseket teszünk, a rehabilitációért, a közösségi hasznosításért, a sport, szabadidős funkciók ismételt megtalálásáért.
Az elmúlt két évben az urbitális majálist is jelentős mértékben a Duna part témájának szenteltük, és tavaly már sikerült egy hajózást is megszerveznünk. Idén is nagy volt az érdeklődés, és a civil szervezetek képviselői, barátok, családtagok jöttek szép számban, mintegy 170-180 an voltunk együtt. Ott volt a Főépítészi iroda több munkatársa, és Rumi Imre főépítész úr, Békési úr a Záborszky pince tulajdonosa, Tomos úr a budafoki kikötő tulajdonosa és fejlesztője.
A nagy Dunára való kifutást követően jómagam tartottam egy bevezetőt, és rövid helyzetképet a nagytétényi Duna partról, ill. az éppen látottakról. Az ártéri erdők, rétek felmérése 2008-ban, védelmi javaslatok, mely elsősorban a nagytétényi logisztikai központ alatti szakaszon tűnik rövid távon is reálisnak. Láttuk a folyó M0 bővítést, mely most már csak egy szűk sávon jelent károsodást az itt kialakult ártéri erdőben. A Kastélypark ill. a Duna rét alatti szakaszon most is ukrán uszályok parkolnak, míg a Campona utca vonalában a sóder kiadó térségében van nagy mozgás. Rumi Imre főépítész beszélt a Duna parthoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. EUrovelo kerékpárút tervei Érdig, a Duna parton, ahol már a határig megépült burkolt kerékpárút van. A déli határon tervezett szennyvíztisztító itt nem épül meg, a szennyvíz a központi csepeli tisztítóműbe kerül majd, a terület sorsa még nem ismert, mely sok más itteni területhez hasonlóan Sasad utód szervezet birtokában van. A Duna part II. hulladéklerakó magaspartja megépült, és a mögötte lévő hulladék feldolgozása most kezdődik. A további fejlesztések, beépítések erősen befektetés függőek. Rumi Imre kitért még a Magyar Zarándokút programra, mely érinti kerületünket, és a budafoki kálváriát, a Duna partot érintve megy az M0 hídon át Szigetszentmiklósra.
A Háros szigetnél beszéltünk, annak védettségi kiterjesztéséről a műszaki bázis épületekig, ill. a Hunyadi szigetet is magába foglalva. A Gyármezőnél jól látható a lepusztult, alulhasznált szürkezónává vált terület nehéz helyzete. A budafoki kikötőnél Tomos úr számolt be az elmúlt év fejleményeiről, sikerült az épületek felújítása és a kikötő engedélyeztetése terén előrelépni, és már csak egy engedély hiányzik, az úszómű telepítéséhez. A kikötő működése jelentős feltétele a kerületi turizmus, borturizmus előrelépésének. Erről beszélt Békési úr is, a Záborszky pince ill. Budafok belváros magasságában, megemlítve, hogy a Záborszky komplexumban zarándokszállást is kialakítanak a Magyar Zarándokút hoz kapcsolódva. Diebel Dietrich beszélt a Borváros projektről, a Záborszky pince ágaiban földalatti borváros kerül kiépítésre, néhány jellemző hazai borvidék épület homlokzataival, motívumaival. A kivitelezés a közbeszerzés megismétlése miatt csúszik pár hónapot, de idén remélhetően beindul.
A közel kétórás hajózás a Hárosi öbölben zárult. Ehhez hasonló parti bejárásokat, fórumokat, és esetenként dunai hajózásokat a jövőben is tervezünk.
Mészáros Péter
Az immár hagyományos bejáráson ezúttal részt vett Gergely Attila botanikusunk, s a lovardánál mintegy 15 fő érdeklődő csatlakozott, ott volt Zugmann Péter alpolgármester, és Köteles Magda a Környezetvédelmi Bizottság tagja is. A Kis Háros sziget menti ártéri erdőbe mentünk le előbb, ahol most a mélyebb fekvésű területek is szárazok. A magasabb fekvésű területeken jó ökológiai állapotú ligeterdők vannak, fehér és fekete nyár, vénic szil, fűzek. E terület védetté nyilvánítását is javasoltuk 2008-as anyagunkban. Az M0 hídfőnél folyik az építkezés, most már csak a szélesítés nyomvonalának megfelelő részen vágták ki az erdőt – ellentétben a húsz év előtti általános pusztítással a Duna parton -. A Yacht Klub, majd a kerékpárút mentén haladtunk, és amint lehetett, az öböl menti parti sétányra mentünk le. A parti sétányt koros, hatalmas fák övezik, számos kidőlt már az elmúlt években. Itt egy-egy ponton megállva a szemben lévő Háros szigetről beszéltünk. A parti sétány belső szakaszán, még mindig folyik pár helyen építkezés további feltöltésekkel és inváziós fajok megjelenésével. A Falemez Művek alatti szakaszon az alacsony vízállás miatt a fövenyes részen is lehetett menni, de a műtárgyaknál, és további pontokon csak a rézsűben, ami nehezen járható. Itt már a Szerelem sziget, majd a Hunyadi sziget övezte az útvonalat. Délre a Hunyadi szigethez érkeztünk, ahol Fazekas Bálint a Honvéd Horgászegylet ügyvezető alelnöke fogadott, akik közreműködnek a Hunyadi sziget kezelésében és bemutatásában. A szigeten lévő karós tanösvényen a brosúrákkal mentünk végig. A sziget 2009 óta csatlakozott a Háros szigeti kiemelten védett övezethez, és élőhely jellegét tekintve is a Háros sziget mintája, itt is láthatóak a parti szőlővel befutott fák, a ligetes erdő részletek, és itt is felvetődött a Háros szigetihez hasonló erdős vegetáció, hosszútávú megújulásának kérdése.
A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.
A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.
Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.
A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.
A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.
Mészáros Péter
Budafok Borváros kulturális fejlesztése projekt égisze alatt vehetett részt első alkalommal a közönség a Szent Iván éji Vigasságokon Budafokon. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért, a Budafok Borváros, a Záborszky Pince és a Szent István Korona Pince együttműködésében került sor a Budafoki Kőszínház első előadására a Szent István Korona Pince udvarán. Az est fővédnöke Tarlós István főpolgármester jelölt volt, és részt vett az eseményen Németh Zoltán országgyűlési képviselő is. A vendégek a Szent István Király Konzervatórium vonószenekarának előadását hallhatták Záborszky Kálmán vezényletével este 9-től, ezt követően pedig a Szegedi Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában Gluck a Rászedett kádi egyfelvonásos vígoperáját láthatták az érdeklődők este 10-től. A pinceudvar akusztikája olyan egyedülálló, hogy a két zenei előadást hangosítás nélkül lehetett megtartani.
Az esti koncertet megelőzően a Záborszky Pince udvara és kiállítócsarnoka adott helyszínt több rendezvénynek, ugyancsak a Szent Iván éji programok részeként. Cigány képzőművészeti kiállítás nyílt, mely anyag részét képezi az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria cigány képzőművészeti anyagának. A kiállítást Choli Daróczi József múzeumigazgató nyitotta meg, az est házigazdája Záborszky Kálmán, a Szent István Király Konzervatórium igazgatója volt. A megnyitó részeként Khameski Raza cigány leánytáncot mutatott be és hallhatták a részt vevők Simon Edit Szandra vers előadását.
Június 26-a egyben a Civilek éjszakája volt a fővárosban. A Budafok Borváros projekt és a Promontorium Polgári Casino közös rendezvényében ünnepelték a részt vevők a Budafoki civil éjszakát. Színesítsük meg városunk múltját – Köztéri művészet keretében Pállay József vezetésével az érdeklődők közösen festhették meg vászonra nagyított régi budafoki képeslapokon a Péter-Pál utcát, a Törley kastélyt. Utána Garbóci László tartott vetített előadást Budafok-Tétény múltjáról, és az est első felét a Madarak házibulizenekar zárta.
Az első civilek éjszakája helyi résztvevő szervezetei bemutatkozása
A Borvárosban keletkezett “közös” festmények
Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.
A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.
A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.
E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.
Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.
Mészáros Péter