Önkormányzás kategória bejegyzései

XXII. kerület önkormányzatiságához kapcsolódó

Promontorium Polgári Casino kerekasztala, a sportról őszintén, 2010. április 20. György Villa

A kerekasztal beszélgetést ezúttal a Sportról őszintén címmel tartottuk meg, meghívtuk dr.Freyer Tamást, a Budapesti Sportszövetségek Szövetségének elnökét, a helyi sportegyesületek képviselőit, és itt volt Karsay Ferenc alpolgármester is. Bevezetőjében Mészáros Péter utalt arra, hogy a sport kultúránk fontos része, ugyanakkor a felmérések és a közegészségi adatok azt mutatják, hogy egyre kevesebbet sportolunk, mozgunk, költünk az egészség és sport kultúrára.

Freyer Tamás kiemelte a tömegsport, a szabadidő sport, és az iskolai, egyetemi sport jelentőségét. EU projektjük keretében június 6.-án lesz Európa Sport Napja, jelentős tömegeket megmozgatva. Ő maga a Rendőrtiszti Főiskola Küzdősportok tanszékét vezeti, civilként pedig számos funkciót tölt be, így 43 sportszövetség alkotja a Budapesti Sportszövetségek Szövetségét, amely koordinatív, forrás teremtő tevékenységet folytat. Kiemelte az egyetemi főiskolai sportszövetségek szerepét, az universiade, és világbajnoki versenyeket, melyeknek a közelmúltban elhunyt Frenkl Róbert volt fő irányítója. A jelzett sportszövetség keretében un. monstre programokat éppúgy szerveznek, mint folyamatos eseményeket, melyek 100-150 ezer embert mozgatnak meg. A közeljövőben lesz a Szigeti Sportvarázs 50-60 ezer résztvevővel, fővárosi más külső céges támogatókkal.

2013-tól a sport is uniós feladat lesz, az ehhez biztosítandó forrásokkal. Folyó EU projektjük keretében konzorcium tagként a legjobb gyakorlatok tapasztalatait gyűjtik és dolgozzák fel, javaslatokkal. A szabadidő sport az élsport mellett nálunk jó ideje mostohagyerek, a magántőke e területen még kevéssé jelent meg. A svéd modell szerint pl. 14 éves korig térítés mentes a sportlétesítmények, így uszodák használata, majd az egyetemi korosztályig félárú. Az iskolai testnevelést illetően eltérő koncepciók vannak, így a heti 2-3 alkalmat jelentő testnevelés, a délutáni foglalkozások, vagy a mindennapos testnevelés, testmozgás. Fontos lenne az egyetemek szerepe a sport, az egészséges élet tekintetében, mivel az ott végzők lesznek a későbbi vezetők, döntéshozók.

Karsay Ferenc a sport támogatottságát hasonlította össze, a magyar központi költségvetésben 15 Mrd-os sport támogatás van a 13.5 e.Mrd-ból, Újbudán 250 millió a 27 Mrd-ból, míg Budafok-Tétényben 246 millió a 10 Mrd-os költségvetésben. Utóbbi nem élsport támogatás, hanem utánpótlás, szabadidősport, a színterek támogatása, pályák, intézmények, a jellemző. A tanuszoda támogatástól, a Futafok, vagy a Mikulás kupa támogatásáig. Önkormányzati sport bizottsági pályázati támogatás: 3 m.Ft, ingyenes helyiség, pálya támogatás 25,4 m.Ft, sport létesítmények fenntartása 63 m.Ft.

A Magyarok Szövetsége képviselői a baranta, harcművészet űzése nehézségeit vetették fel, igen költséges teremhez jutni, 8-9000 Ft/óra alapon, a kedvezményes hozzáférést kérték. Ugyancsak nehéz a helyi tanuszodába is bejutni, a nap nagy részében foglalt az edzések és az iskolai foglalkozások miatt. Egyre kevesebb az embereknek a pénze a sportra, jelezték.

A vitában felmerült még a labdarúgó utánpótlás nevelés kérdése, a külföldi tulajdonosok viszonya ellentmondásos ezen a területen. A labdarúgó akadémiák jelentenek kivételt, azonban a német sport akadémiák komoly állami támogatásban részesülnek. Ugyanakkor jelentős az igény a gyerekeknél a mozgásra, tornára, táncra. Szoros az összefüggés a tornaórák száma, minősége és az élsport között is. Szó esett az egészségesebb nemzedék igényéről, a sport, a kultúra, a művészet oktatása egységéről.

A sport egyben piac is, szolgáltatás, ahol válaszolni kell arra, hogy ki finanszírozza, állam, önkormányzat, de társadalmi szintű a nyereség, ami létrejön. A mindennapos testnevelés, ill. testmozgás a kerületben már gyakorlat az iskolákban. Gondot okoz az iskolai sportlétesítményekhez való hozzáférés, az ügyeletek biztosítása.

 Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino állásfoglalása a Nagytétényi városközpont rehabilitációról, 2009. december 8.

Örömmel fogadta a Promontorium Polgári Casino a Nagytétényi városközpont rehabilitáció terveit.

A Főépítészi Iroda által javasolt közterület fejlesztési elemek felölelik a nagytétényi városközpontot, és kijelölik annak fő tengelyeit. A nagytétényi hangulat megőrzéséhez tartozó, és az aktív kisvárosi élet központi tereit valóban a Nagytétényi út Szentháromság tértől kezdődő Angeli útig tartó szakasza adja, ezen belül a kereszttengelyt a Templom utca és a Kastélyig futó Szent Flórián utca jelenti. Az Országzászló elhelyezésével és új tér kialakításával megteremtődött a lehetősége egy „Fő tér” kialakításának. Amennyiben az „Országzászló téren” sikerül a jövőben megvalósítani a Helytörténeti múzeum és kávéház elképzelését, valódi központi találkozóhellyé válik mind a tétényiek, mind a Kastélyba látogatók számára.

Érdekes gondolat az északi és déli városkapu kialakítása egyrészt a Kastélypark utca – Nagytétényi út, másrészt az Úttörők útja – Nagytétényi út kereszteződésében, de erre nem láttunk konkrétumokat, hogy mit is jelenthet ez fizikai megvalósulásában.

A projekthez kapcsolódó épületrehabilitációs elemek már több kérdést is felvetnek.

A Nagytétényi út szóban forgó szakaszán az Önkormányzatnak kevés tulajdona van, ugyanakkor a házak többségénél szükséges az egységes városképi arculat megőrzése érdekében a homlokzat megújítása. Ezek felújítása nélkül a városrehabilitáció csak felemásan tud megvalósulni. Annak ellenére, hogy pályázati forrásból a magántulajdonú házak homlokzatfelújítása nem támogatható, szükséges lenne Önkormányzati forrásból ennek megvalósítása, akár támogatásként, akár kamatmentes kölcsön formájában. A nagyságrendileg 1 Mrd Ft összköltségű projekt esetében ez 20-30 m Ft plusz forrást jelent.

Támogatjuk a civil szervezetek azon elképzelését, hogy Nagytétényben egy kulturális – múzeumi negyed alakuljon ki. Ennek stabil bázisa a Nagytétényi Kastélymúzeum, mely már jelenleg is a várossal szervesen együttműködve közösségi programok szervezésében is szerepet vállal. Ezt egészítheti ki a Posta Múzeum, mely jelenleg a helyét keresi, és a mozi helyén kialakítandó új közösségi térben megfelelő funkciót tud biztosítani. A Helytörténeti múzeum elképzelése és annak helyszíne is egyre jobban kikristályosodik az Országzászló tér oldalán, annak ellenére, hogy megvalósulásának időpontja kérdéses.

A projekt részét képezi a zsidó imaház, ugyancsak kulturális funkcióval. Támogatjuk a Nagytétényi Polgári Kör elképzelését, hogy egy a hely szellemiségének megfelelő, étteremmel kombinált kulturális szalon alakuljon ki, mely nem kizárólag a Budafok-Tétényiekre számít, hanem Budapesti és agglomerációs szinten tudna egy új minőségi kulturális központot megvalósítani koncertekkel, irodalmi estekkel, stb.

Fontos kérdés, hogy a mozi helyén milyen új közösségi funkció kaphat helyet. Ezt a funkciót úgy kell megtalálni, hogy a Szelmann Ház közösségszervező erejét erősítse, kiegészítse, és nem válhasson annak riválisává. Nagytétényben nincs szükség második közösségi házra, a Szelmann Házon túl a „sarki helyiséget” sem használja ki a Nagytétényi Polgári Kör. Az is fontos kérdés, hogy a majdani DunaPark2-vel milyen összhang alakítható ki. A fenntartható közösségek maguk számára teremtik meg a közösségi helyeket. Fontos a kapcsolódások keresése és biztosítása, de a DunaPark2 számára közösségi és sportközpont csak a DunaPark2 területén képzelhető el, míg a mai Nagytétény is városközpontjában keresi mind a közösségi színteret, mind a sportolási lehetőséget. A Posta Múzeum gondolata mellett a volt mozi épület melletti térben felmerült egy tömegsportközpont létrehozása, mely a helyi igényekre adott válasz lenne, és melyet nem vált ki egy modern piaci alapú sportközpont.

A Szelmann Ház felújításával kapcsolatos elképzelések nagyrészt konszenzust mutatnak, nem kérdőjelezhető meg a könnyűszerkezetes épületrész átépítésének szükségessége, ill. a tetőtérben, vagy emeletráépítéssel szükséges kisebb termek, foglalkozásoknak alkalmas terek létrehozása.

A projekt akkor válhat valóban fenntarthatóvá, és akkor érzik a nagytétényiek sajátjuknak, ha az infrastrukturális beruházásokat különböző közösségerősítő akciók egészítik ki. Ebben szerepet kapnak a helyi intézmények és helyi civil szervezetek. Ilyen rendezvény lehet a Szent Flórián téren a római kori piac életrekeltése a Kastéllyal együttműködve, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kiegészítve. A Helytörténeti múzeum létrejöttéig a helytörténeti értékek közvetítése megvalósulhat a következőképpen: Helytörténeti kiállítás a Nagytétényi úton közlekedő buszokon: helytörténeti képek, tablók, montázsok kialakítása, buszmegállókban helytörténeti tablók kiállítása, látványképek elhelyezése.

A Múzeumi- kulturális negyed felélesztéséhez kapcsolódóan múzeumok fesztiválja – ez kapcsolódhat a Tavaszi fesztiválhoz és a Kastély már élő Korok-virágok programsorozatához, azt új elemekkel kiegészítve.

A felújított közterek birtokbavételét szolgálhatja művészeti kiállítás a fejlesztett közterületeken, emellett rendezvények keretében művészeti alkotások készítése a lakosság bevonásával. Public Art Projekt a városközpontban, a város és/vagy akcióterület ortofotója köztéren interaktív elemekkel.

A Programalappal valósíthatóak meg a hagyományőrző, közösségfejlesztő rendezvények, de lehetséges közösségfejlesztő műhely működtetése egy rövid képzés a civil szervezetek számára közösségfejlesztés, nyilvánosságmunka témakörben. Lehetséges programok: egészségnap és sportágválasztó program a tömegsportközpontban, irodalmi és művészeti kávéház a zsidó imaházban.

Mindennapi környezetvédelem címmel rendezvénysorozat, nyilvános szabadegyetem szervezése: a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésének olyan keretben, rendezvényeken történő megtárgyalása, amelyeken olyanok is részt vesznek, akik kimondottan egy környezetvédelmi rendezvény iránt nem érdeklődnének. Köztéri önkéntes munkák szervezése a környezet szebbítéséért. A projekt infrastrukturális beruházásaihoz kapcsolódóan helyszíni bemutatók, hogyan valósíthatóak meg az energiatakarékos fejlesztések. Hogyan használhatóak ki az otthonok energetikai adottságai hatékonyan, melyek a fogyasztáscsökkentő beruházások.

 Bízunk benne, hogy a javaslatok beépülnek a nagytétényi városközpont rehabilitációba és megvalósul Nagytétény belvárosának megújulása.

Budafok-Tétény, 2009. december 8.

 Mészáros Péter                      Döbrönte Katalin

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Városfejlesztési kerekasztal, 2008. október 14. György Villa

Korábban kialakult terveink szerint, részben az elkészült Kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia, részben a szorító budafoki és nagytétényi belvárosi rehabilitációs igények apropóján átlagban háromhavonta ülésező város-rehabilitációs, városfejlesztési kerekasztal sorozatot indítottunk. Első alkalommal Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr.Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk.

 A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A rendszerváltozás előtt majd ötven évig alig történt valami a történelmi városrészeikben, 38 ezer komfort nélküli lakással indultak, lepusztult közállapotokkal, közbiztonsággal. A modell az un. középső Ferencváros megújítása volt, amihez a Ráday u. és a József A. lakótelep járult az utóbbi években, továbbá szélsőséges elemek, mint az un. kolóniák, a MÁV kolónia, az Aszódi út, és a „Dzsumbuj”. A 2007/13-as időszakra a barna mezőkre vonatkozóan fogalmaztak meg akcióterületeket. Fontos elem a komfort nélküli lakások el nem adása – ha elérik a 20%-s részarányt egy épületben -.

Belső ferencvárosi pozitív példák: egyetemi város, múzeumok, 23 db nem eladott lakóház, ezek felújítása folyik most. Itt alakították ki az Erkel u. sarkán lévő „palotában” a helytörténeti gyűjteményt. E területen különös fontos a törődés, a civil szervezetek szerepe, az együttműködés. E területet célozva készült közlekedési terv a forgalomcsillapításra orientálva. Pl. a Ráday u. az egykori országút, kereskedelmi központ volt. 2000-től ezen a belső ferencvárosi övezeten is erőteljesen zajlanak a rekonstrukciók. További fontos elemek: társasház felújítási pályázat, önkormányzati lakás felújítási pályázat, befektetők vonzása, ingyen telkek biztosításával kezdték, ma már versenyeztetés, folyik. Közterületek, parkok, zöldterületek megújítása folyik, 90%-ban partnerségi alapokon.

Az elvégzett rekonstrukcióknál: 2 Mrd állami pénz, 7 Mrd pályázati, pl. fővárosi támogatás, 33 Mrd kerületi hozzájárulás, és 120 Mrd magántőke alkotta a portfoliót.

Új elem a külső Ferencvárosban, a Gyáli út térségében új ipari övezet van alakulóban, nem környezet terhelő, logisztikára, szolgáltatási tevékenységre, high tech-re épülő vállalkozások. Szólt még a József Attila telepen, annak régi házait érintő rekonstrukciós folyamatokról.

 A VIII. kerületi sajátosságokról, tapasztalatokról Alföldi György RÉV8 vezérigazgató beszélt. Az önkormányzat által létrehozott ZRt feladata az ingatlanfejlesztés, a városrekonstrukció vezénylése, operatív irányítása. Ez jellemzi a munkatársi gárdájuk alakulását is, előbb mérnökök, domináltak, ma már szociológusok, geográfusok, szociális munkások a jellemzőek. Az egyre kevesebb saját forrás mellett feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

Maga a Józsefváros 80 ezer lakosával, fekvésével akár a főváros szíve is lehetne, ugyanakkor a közelmúltig a prostitúció, a bűnözés, volt a jellemző, melynek kiszorításában komoly eredményeket értek el. Folyik az eklektikus belváros felújítása, és együttműködésben a Corvin sétány projekt mintegy 22 ha-os területen. Kísérleti programok folynak több helyen a lakókkal együttműködve, fokozatos épület felújítás jelleggel. Témák még: a 100 %-os roma iskolák kezelése, munkanélküliség, képzési programok, bűnmegelőzés, bizalomépítés, közösségi ház építése. A Mátyás tér megújítása projekt, körben az üres helyiségek életre keltése, civil szervezetek, lakók bevonása, ház felelősök rendszere. Mátyás téri megújítás a hajléktalanok és a kis gengszterek szempontjai figyelembe vételével, rendezvények. Tér: ülődombok, őrzés, megújulási eredmények.

RÉV8: stratégiák, fejlesztési koncepciók készítése, IVS, stratégiai anyagok, civil együttműködés, pályázatok, kutatások, projekt működés, nem állandó támogatás. Rehabilitációs, vagyonkezelő szervezet, pioneer programok kezelése, 4-5 Mrd/éves forgalom.

 A követő vitában szó esett a programok társadalmi vonzatairól, az érintett lakók kezeléséről, a legtöbb esetben arra törekednek, hogy helyben maradjanak, vagy az elkészült rekonstruált épületekbe kerüljenek vissza a lakók, ugyanakkor számos lakást is vásárol Ferencváros önkormányzata más területeken. Téma volt a térségi együttműködés az önkormányzatok között, pl. Ferencváros és a délre eső kerületek között.

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2007/2008

A Casino második évadját elnökségi konzultációkkal, ülésekkel, az eddigi tapasztalatok megvonásával, a következő időszak munkaprogramja, menetrendje kialakításával kezdtük 2007. októberében. Az ezt összegző közgyűlésen elfogadott munkaterv főbb elemei voltak: kéthavonta egy-egy jelentős, kerületen túlmutató, fővárosi vagy más témát terveztünk napirendre tűzni, külső vendégek meghívásával, bizonyos sajtó nyilvánossággal. A közbenső eseményeket egy-egy helyi civil szervezettel közösen terveztük, az adott térség, kerületrész vagy szakterület helyzetének közös áttekintésével. A köztes kéthetenkénti keddeken pedig klubesteket terveztünk a Kölcsey utcában a Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

Az elnökségi tisztújítás során a korábbi elnökségi tagok mellé bekerült Schütt Margit titkári, és Pállay József alelnöki minőségben.

 A rendes októberi összejövetel célja a kerület helyzete, az önkormányzati ciklus első éve áttekintése volt – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – értékelve a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is. Főbb elemek: költségvetési rendezés, átvilágítás, a választási ígéretek teljesítése, így, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, KVSZ módosítás, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. Felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdése. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására.

 A novemberi ülésen a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tartott ülései sorában első alkalommal Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja. A konzultáció során érintettük Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét. Beszéltünk a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról. Fontos tanulság volt itt is, hogy a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal.

 Decemberben összejövetelünknek alkalmat, s helyet adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A kastély ügyében a továbblépést tekintve a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd. A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben tartott alkalmi üléseket, ahol különösen az évad kezdeti időszakában a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását tervezzük.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2008. szeptember 

Mészáros Péter

Casino est, 2008. június 17. – Baross Gábor telepi Közösségi Ház –

A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő körút ill. összejövetel sorozat keretében ezúttal a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

Pelikán Imre elnök beszélt a Telepről, annak múltjáról, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. A szervezet hagyományosan nagy létszámú, most 120 fő, kiterjedt elnökséggel, aminek a társadalmi összetétele is sokrétű, a munkástól a vezető értelmiségig terjed ma is. Sokrétű a tevékenységük, nemcsak egy-egy eseményhez kötődik. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. A helyi hagyományos kultúrház a Szt.Bernát ház volt, ahol most a katolikus egyházhoz kötődő alapítvány működik. Helyben nyugdíjas klub működik, az iparoskör is rendre összejön, továbbképzések vannak a számukra, a pincében tornaterem van kondicionáló berendezésekkel, sport felszerelésekkel, idős torna működik, könyvtár van helyben is.

 A Telep száz évéről: a vasúttól terjedt, bővült felfelé az évtizedek során, a kőbányászat – a fuller bányászat – határozta meg a területet sokáig. Kincstári birtok volt a terület, és a Weisz Libál család 1904-től kezdte el a parcellázást, az építkezés helyi anyagokra alapult. A X. utcától felfelé már feltöltött a terület, lejjebb pedig sziklára épültek a házak. A Dózsa Gy. út – korábban Apponyi út – túloldala szántó, legelő volt, ahol a parcellázás kisebb 150 n.öl-es telkekre irányult, annak hátrányaival. Érdekes volt helyben a hitelből történő építkezés hagyománya.

 Ma fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg ma is építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

A beszélgetés során számos más téma is előkerült, így a vandalizmus, a fiatalok kezelése feladatai, pl. a Kőbányász parkban is, a sportpályák megszűnése itt ill. a térségben is gondot okoz. A felhagyott kőbányákban még közösségi terek is kialakíthatóak lennének.

Szó esett még a szomszédos budatétényi fejlesztések átterjedő hatásairól – pl. a Gyula vezér u. Terv u.-i magasház építése -, ill. a közlekedési gondokról – Rózsakert, Növény u., fekvő rendőrök -.

 Mészáros Péter

Casino est a városképről, 2008. május 20. György Villa –

Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Vitavezetőnek Baráth Hajnal gobelinművészt kértük meg. Meghívtuk még a Tervtanács többi tagját, és a helyi Főépítészi Iroda munkatársait is.

Vitaindítójában Turányi Gábor, aki a Moholy Nagy Egyetemen tanít építészetet, az Óbuda Újlak, újlaki templom térsége háromszögét, hozta fel példának, mely sok tekintetben rokonságban van Budafokkal, s melyre hallgatóival dolgoztatott ki ötlet terveket, egy mai irányzat alkalmazásával, mely számítógéppel készített elemek sokszorozására, és felületek képzésére épül. De más, kézi, sőt textiles hallgatói megoldások is készültek. Legfontosabb alapelv véleménye szerint, hogy meg kell szabadulni a konvencióktól, fel kell szabadulnunk, és mindent szabad, csak jó legyen. Korunk lenyomatát még nem látjuk az építészetben. Siklósi József a helyi életérzés jó ismeretét hangsúlyozta, s a hely fizikai megismerését, amivel dolgunk van. Idézte a magyar építészet-politikai alapvetés megfogalmazását, mely a Nemzeti Építészeti Tanácstól származik, melyben vitaindítóink is helyet kapnak. Budafok tekintetében ki kell mozduljunk abból az állapotból, amiben vagyunk, hangsúlyozták, a jövőbe kell, hogy lássunk.

 Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A Fővárosi Keretszabályozási Terv egy unalmas dolog, de megoldható, és a kulcs a kerületek kezében van. Dévai Zoltán a Főépítészi iroda részéről beszélt az aktuális Integrált Városfejlesztési Stratégia készüléséről, benne olyan kulcs területekkel, mint a történelmi belváros, a piac térsége, a tétényi belváros. 5-8 éves jövőképet kell kialakítanunk ennek keretében. Szó esett a helyi védettségekről, a város szerkezet alakításáról, az IVS-ben nagyvonalúbb kezelésre van mód, mint a helyi szabályozási tervekben. A városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Sok minden nem történt az elmúlt időszakban, így lehetne szabadon gondolkodni. A Promontor udvar azonban alapvetően elhibázott – a lakások a legforgalmasabb utakra néznek, míg az üzletek befelé -. A közeli könyvtár, ami hamarosan elkészül, két romos épület közé kerül.

 Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció, a közelmúltban volt itt széleskörű értekezlet a Nemzeti Vagyonkezelő és a főbb érintettek részvételével, említette meg Király Elvira igazgató. Az itt futó vasútvonal kétvágányúsítása nem egyértelműen pozitív, inkább a főépítész úr tavalyi javaslata, a 40-es vonalra történő áttelepítés lenne kedvezőbb, miközben megállóhely sem lesz itt egyelőre. Az IVS-ben a kastély, a piactér és a Duna part II. egy blokkban szerepel, ami egyesek szerint ellentmondásos. Elhangzott, hogy ez a vasútvonal törzshálózati elem, Nagytéténytől 160 km-es sebességre tervezve, megállóhely a Növény utcánál lenne majd.

Az IVS kapcsán lehetőség lesz majd a tétényi belvárosi övezetek pályáztatására.

Baksay Ibolya felvetette, hogy a térséggel és a kerület sok más részével is az elmúlt 15-20 évben nagyszámú hallgatói, műegyetemi dolgozat, diplomaterv foglalkozott, melyek hasznosítása, egyáltalán ismerete alacsony szinten van.

Példa: a Doborjánban a közelmúltban megépült Liszt hangversenyterem – Liszt szülőhelye – amely Kismartonnal versenyben született meg, és a kis településen jelentős fejlesztő erőt, vonzerőt jelent, virágzik a település, vendéglátás, idegenforgalom. Erős elhatározás, és akarat kérdése elsősorban majd minden, amit a civil akarat és nyomás alapozhat meg.

Szó esett még a föld alatti építkezésről, földházakról, az energia hatékonyságról, megújuló energiák használatáról. Az építészek véleménye az, hogy a helyi közösség maga fogalmazza meg magát, átmeneti korban vagyunk, folyamatos párbeszédre van szükség.

Felmerült még a már korábban más fórumokon tárgyalt Kötschenbroda-i példa, egy Drezdától északra fekvő egykori vincellér falu rehabilitációja, a helyi ipartestület, a közösség, és a bajor befektető aktív részvételével. Pl. ennek alapján Nagytétény is élővé tehető, a kastély, a piactér és a belváros térsége, amely jelenleg nagyon leromlott, a kastélyhoz kötődő funkciókkal, + vendéglátás, élénkíthető, rehabilitálható. Hasonló lehetőségek Budafokon is vannak, nyitás a Duna felé, a Kossuth Lajos utca sétáló jellege, új központ lehetősége.

A Tervtanács elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi.

A kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni. Ennek kapcsán még szó esett a rózsakerti sorompó oldási igényéről, a Növény utcai aluljáró igénybevételével ill. kiépítésével.

 Mészáros Péter

Casino est a Péter-Pál utcában, 2008. április 15. – Seybold pince –

Az összejövetelt az elmúlt időszakban kialakult gyakorlatunk szerint egy kerületi térség és az ott működő civil szervezet aktuális helyzete, problémái, feladatai áttekintésére szántuk, jelen esetben a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. A pince és a kapcsolódó ház az elmúlt években került Garab Gábor és családja birtokába, és történt meg felújítása jelentős erőforrások mozgósításával, így a korábbi időszakban gombapinceként használt pincéé is. A bevezető körséta során Garbóci László helytörténész beszélt a helyről, amit Seybold Frigyes épített az 1870-es évek elején, majd később került a Fink család tulajdonába, most Seybold – Garab pinceként működik. Jelenleg induló stádiumban, mint vendéglátóhely, csoportokat, rendezvényeket fogadnak elsősorban, és jó minőségű boruk van több forrásból.

Az összejövetelen a Casino tagjai mellett jelen volt a helyi Polgári Kör néhány tagja is. Szigeti Zoltán elnök beszélt a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Terv volt a Czuba villa eladása, ill. szálláshelyként való hasznosítása is. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. Remény van arra, hogy a Seybold pince egyfajta „kondenzációs” magként működik majd, amihez jelenleg a helyi tőkeerő kevés, partnerek szükségeltetnek. Szólt a helytörténeti gyűjtemény igényéről, ami a 30-as évektől téma helyben. Erről a Városfejlesztési bizottságban is tárgyaltak a közelmúltban a Polgári Kör javaslatára, s támogatták a Kör kezdeményezését. Utolsó időszakát éljük annak, hogy a házaknál, a családoknál még meglévő helytörténeti értékeket, eszközöket megszerezzük. Szó esett még a Péter Pál kápolna rossz állapotáról, a felújítás igényéről.

A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, a felső szakasza évtizede még egyfajta vízmosásos kőárok volt, az aszfaltozás magával hozta a forgalmat is, majd a forgalomcsillapítás igényét, ami az elmúlt évben el is kezdődött. A 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Gondot jelent még a vízelvezetés, ami egy részen a házak felé lejtő útburkolatból adódik, miközben középen húzódik a vízelvezető árok. A felső szakaszon egy darabon nincs járda, és problematikus a Balatoni úti csatlakozás, a körforgalom igénye ill. hiánya is.

Németh Zoltán alpolgármester, a térség képviselője az önkormányzati tervekről beszélt e térséget illetően, készül az Integrált Városfejlesztési Stratégia, aminek két akcióterülete lesz, Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával. Többről van szó, mint Grinzing, igényes vendéglátásról a térségben, aminek „zászlós hajója” az oroszlános udvar lehet. Ehhez csatlakoznak a kastélyok parkjaikkal és a Czuba villa. Fontos a térség arculatának védelme, a homlokzatok eredeti formában történő felújítása, az utcakép védelme. Ebben a Tervtanácsnak is szerepe van az új építkezések kontrollja területén.

Később a kápolna felújítása forrás lehetőségeként felmerült a Péter Pál tallér gondolata is, ami anno a Szt.Lipót templomnál már bevált.

Mészáros Péter

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter