Az ulmi Dunai Svábok Központi Múzeuma DZM kiállítást adományozott a magyarországi németeknek, a mintegy 300 éve kezdődött Közép-Kelet-európai kirajzás megemlékezésére. A kiállítás idekerüléséről már hónapok óta szó volt, elsősorban Dietrich Diebel barátunk dolgozott rajta. Az esemény jól illeszkedett a 300 éves évfordulónkhoz.
Képes beszámoló a kiállítás megnyitóról
Christian Glass az Ulmi Dunai Sváb Múzeum igazgatója üdvözlő levele
A hajómolnárok fontos részei voltak Budafok 300 éves történelmének, így a hajómolnár tradíció felelevenítése fontos, közös feladatunk. Az ünnep lehetőséget adott arra is, hogy kiemelje a Duna, a Duna part szerepét, annak egykori és jelenlegi fontosságát, jó értelemben vett hasznosítását. Ettől mára jelentősen elszakadtunk, ez az egyik oka annak, hogy Duna parti programjainkon a látogatók újdonságként élik meg a Dunát, a Duna part értékeit. A Dunára való visszajutás szempontjából fontos elem a kikötő létesítése, ezért is választottuk ezt a helyszínt. A hajómolnár tradíció örömteli módon már évek óta újra épül, ennek jegyében került sor a Záborszky pincében a borváros projekt előkészítéseként zajlott hajómolnár ünnepre, korábban pedig a Péter Pál utcai Polgári Kör adta ki Joó Ernő ezzel foglalkozó helytörténeti füzetét.
Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó, a kerületi Duna szakaszt áttekintő hajózást ezúttal a tervezett időben tudtuk megtartani a Duna viszonylag magas vízállásának köszönhetően. Ugyanakkor az előző éjszakai hidegfront alaposan elijesztette az érdeklődőket, pedig kellemes kiránduló idő várta a megjelenteket. Mintegy 80-an voltunk ezúttal, többen az előző napi Urbitálisról, és a Duna parti bejárásról. Velünk volt Rumi Imre főépítész úr és Békési Imre, a Palace Catering igazgatója is.
Az Esztergom motorossal a Hárosi Yacht Clubból délre haladtunk, áttekintve a nagytétényi Duna partszakaszt. Utaltam az előző napi bejárásra ezen a szakaszon, az ártéri erdők gyors alakulására, a korábban roncsolt területeken, a Duna part II. területére, majd a Duna rét és a kapcsolódó nagytétényi ártéri erdőkre. Elhaladtunk az itt parkoló nagyszámú uszály, majd a Campona utcai sóderkiadónál a kotróhajók mellett. Ezúttal a vízről láttuk a nagytétényi horgász öblöt, majd a régi vízkivételi művek felépítményeit. Megemlítettem a védelmi javaslatainkat az ártéri erdőkre és a kapcsolódó part menti területekre vonatkozóan.
Érd Ófalu magasságában főépítész úr vette át a szót, és a Duna parthoz kapcsolódó tervekről, programokról, fejleményekről beszélt. A logisztikai központnál szó esett az ide tervezett szennyvíz tisztító elmaradásáról, a térség ugyanakkor változatlanul multimodális funkciókat láthat el a nagytétényi vasútállomással együtt, a sóderkiadó megszűnése mellett. Kitért a nagytétényi belvárosi rekonstrukció második közbeszerzése reménybeli sikerére, ami egész Nagytétényre jelentősen hathat majd, a Kastéllyal kapcsolatos tervekre, és a Duna part II. – Duna Spirit programjára. Az M0 hídnál kiemelte a rövidesen bővülő autópályát, ami azonban a régi pálya és híd felújítása miatt még évekig nem a teljes áteresztő képességgel üzemel majd. Beszélt a Háros szigetről, annak múltjáról, és a volt Hunyadi laktanya területtel kapcsolatos formálódó tervekről. A csatlakozó Gyármező kapcsán arra utalt, hogy egyre kevéssé van itt helye, létjogosultsága az iparnak, azt elsősorban a nagytétényi Bányalég utcai övezetben ösztönözzük fejleszteni. A most elkészült Budafoki kikötő kapcsán megjegyezte, hogy voltak tervek, ötletek annak a Lágymányosi öbölhöz hasonló igényesebb építészeti kialakítással való megvalósítására, de végül a testület nem támogatta a szabályozási terv ilyen irányú módosítását.
Itt Békési úr vette át a szót, aki a kikötő kapcsán megemlítette a BKV tervezett hajójáratait, remélve, hogy azok nem érnek véget a Lágymányosi hídnál, és lejönnek Budafokra, ill. tovább. Megemlítette az elkészült földalatti Borváros projektet és a Záborszky pincénél folyó északi irányú bővítéseket, a Tóth József utcai tervezett kikötőt, ami a borturisztikai kikötő lesz.
A Hosszúréti patak torkolatánál fordultunk vissza. Döbrönte Katalin beszélt a 300 év 300 Gondolat kezdeményezésről, aminek ismertetőjét szét is osztottuk a jelenlévők között, az év végére 300 helyi polgár gondolatait szeretnénk a 300 éves évforduló kapcsán összegyűjteni és kiadni. Majd Géczy Gábor beszélt a 300 év előtt német betelepülés történelmi hátteréről, előzményeiről.
Mészáros Péter
Aktualitást most az adott a beszélgetésnek, hogy a piachoz kapcsolódva egy élelmiszer áruház megvalósítási terve merült fel.
Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.
A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.
A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.
E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.
Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.
Mészáros Péter
Előzetes terveinknek megfelelően Király Elvira igazgatónő meghívására, aminek alkalmat adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk összejövetelünket. A korábban érkezők megnézhették az idei kiállítást, amelynek keretében kerületi, és más iparművészek, képzőművészek készítette díszekkel ellátott karácsonyfák egészítik ki a bútorkiállítást.
A Casino ülésére a kastély dísztermében került sor. Király Elvira igazgatónő adott áttekintést a kastély helyzetéről, elsősorban a hátsó szárny folyamatos kiürülése kapcsán. Népszerű látogató hely a kastély, ez évben is mintegy 32 ezer látogatója volt, köszönhetően az állandó mellett a tematikus kiállításoknak, programoknak. A továbblépést tekintve jelen állás szerint a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeum pedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd.
Az épület feltárása, a tervezési munka is elkezdődik, különös tekintettel a 114 éve nem vizsgált hátsó szárnyra. Az EU pályázati lehetőségből egyelőre kimaradtunk, de a tervezés, a projektek előkészítése elkezdődhet.
A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A hátsó szárny kezelői jogainak rendezése is folyamatban van, az önkormányzatot is érintően a területcserével. Ásatási terv készül egyfajta kísérleti régészeti park programját is megcélozva, ami a százhalombattai régészeti parkhoz hasonló lehet, a római kori életet is bemutatva.
A Casino tagok közül Nemes László, aki a kastély közalapítványt is képviseli, az elindulást emelte ki, a mecanatúra fontosságát, a múzeum helyzeti előnyeit, amire további idegenforgalmat lehet építeni, összekapcsolva a borászattal, bár utóbbi téren még nem kielégítő a nyitottság a borászati szervezetek részéről.
Szántó Tamás a szemléletváltás fontosságát húzta alá, az akarat, az összefogás igényét, amivel itt is sokat lehet majd még elérni.
A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.
Terveink szerint januárban tematikus ülést tartunk a térségi közlekedés aktuális problémáit áttekintve, vendégek meghívásával.
Mészáros Péter
A programot ezúttal néhány, kerületünkben élő, ill. működő vállalkozónak szántuk, bemutatkozásukon túl kitekintve a vállalkozók helyzetére, gondjaira, lehetőségeire.
Piróth Béla a Casino elnökségi tagja, a Lampart Kft. ügyvezető igazgatója bevezetőjében a vállalkozó fogalmát járta körül, – saját erőre, munkára, vagyonra, s nem spekulációra, ügyeskedésre építő tevékenység – a saját és a környezeti igényeknek megfelelve. Felelősség: az alkalmazottakért, és a családtagokért. A kerületben a régi típusú gyárak, így a termelő tevékenység leépülése megtörtént a 90-es években, ami jelentős kihívás volt e szférának is. Sajátosság, hogy a helyi lakosság zöme nem helyben dolgozik, így a munkahely teremtés is feladata a vállalkozóknak. Kitért a nehézségekre is, – növekvő adóterhek, helyben is – kevés marad a fejlesztésre, ill. romlik a fizetőképes kereslet is, a középrétegek gondjai jellemzőek. Az un. segítség a vállalkozásoknak kormányzati szinten 30Mrd-ot jelent, amihez 3-4000 vállalkozás juthatott hozzá, 25-30%-os támogatásként, a többit önrészként hozzátéve a projekthez. Hiányolta a vállalkozókat, beszállítókat igénylő környezetvédelmi projekteket, a munkakörülmények javítása támogatását. A csődök, a csődbiztosok világát éljük, a körbetartozások láncreakciója részeként, ez a térségre, sőt Európára is egyre inkább jellemző.
Bakos Miklós, a Bakos Faipari Művek ügyvezetője a cégről szólt – szolgáltatás, kereskedelem, gyártás -. A terhek növekedése következtében ők is komoly gondokkal néznek szembe, tartalékaik lecsökkentek, miközben komoly kintlevőségeik vannak. További teher a sok esetben 60 napos kifizetés, meg kell, hogy előlegezzék a munkákat. Fontos a helyi vállalkozóknál egymás helyzetbe hozása, együttműködések, pl. esetükben bedolgozás a Borkatakomba projektjébe. Komoly gond a könyvelés, amihez a Fitoland képviselője az adótanácsadó szerepe fontosságát tette hozzá. Miközben Európában a közbeszerzéseket, 70-80%-ban helyi, nemzeti vállalkozások nyerik, nálunk fordítva áll a helyzet, alig 25%.
Gyarmati Imre, egy takarító, féregirtó kisvállalkozás vezetője, aki már a 70-es évektől különböző kisvállalkozási formákban működött. Korábban, a 90-es években nagyobb létszámmal, nagy partnerekkel. A pályáztatások során azonban az alá vállalások következtében jelentős teret vesztettek, így ma már inkább mikro vállalkozásnak minősülnek, kb. 10 fővel. Náluk is jellemző, és komoly teher a 45-60 napra történő fizetés. Fontos a helyi civil élet is – Péter Pál utca, ill. Vöröskút – valamint a szakmai civil szervezetek szerepe.
Hollós György a Hollós Művek ügyvezetője, arra utalt, hogy egy olyan országban élünk, ahol a nemzeti vagyon 70%-a eltűnt. Cégük a fővárosban a harmadik Suzuki értékesítő, 4Mrd-os forgalommal, lényegében nyereség nélkül, – ha bevallják, az APEH azonnal kiszáll és elviszi -.
Ipolyvölgyi János egy víz, gáz, központi fűtés szerelő kisvállalkozást működtet helyben, maga is tevőlegesen részt vesz a munkákban. Ő is létszám leépítésre kényszerült, alkalmi munka vállalói konstrukcióra áttérve. Jellemző jelenség a javítgatás, a csere és az új készülékek beállítása helyett. Társadalmi téren is aktív szerepet játszik – Baross telepi Polgári kör, Iposz ellenőrző bizottság -.
Sági István a Nagytétényi Polgári Kör képviseletében, aki az ülőbútor szakmában volt, ill. részben még ma is aktív, szintén a kisvállalkozók összehozását, találkozását, a munkák összehangolását emelte ki.
Kovács Attila, a Fitoland Kft. –dísznövény kertészeti áruda – tulajdonosa, vezetője, arról beszélt, hogy a helyi mellett más telephelyeket is működtetnek, ill. áruházakat is ellátnak. Ugyanakkor a helyi intézményi forgalmuk csekély, ellenben az Óbudán működő telephelyükkel, ahol a környező vállalkozások is vevőik. Utalt a Tétényi fennsíkon végzett önkéntes munkáikra, amihez kevés a vállalkozói csatlakozás.
Szabolcs Attila polgármester a helyi vállalkozások hozzájárulásának aktuális példájaként említette a Harbor Park akcióját a kerületi oszlopokra történő muskátlik kihelyezésére, és kezelésére. A helyi cégek előnyére törekednek, amit a Közbeszerzési Tanács nem mindig akceptál. Tervezik a megbízható kisiparosok közzétételét. Az adó, mint szitokszó kapcsán megjegyezte, hogy a helyi intézmények fenntartása mintegy 3,5 Mrd-ba kerül, amihez 1,4 Mrd az állami normatív hozzájárulás, és anno a közalkalmazotti 50%-os béremeléshez, ami 380 millióba került, 29 milliót kapott a kerület. Szóba került még e fórumon is a borfesztivál színvonalának emelése, ill. szükségessége, ahol a borászatok ellenállását is le kell néha küzdenünk.
Hollós úr is a vállalkozók összehozásnak fontosságát hangsúlyozta. Schütt Margit a számviteli, adózási jogszabály változások kapcsán utalt az adótanácsadás jelentőségére, tanácsadói hálózatra volna szükség. Veres Lászlóné a minapi rózsavölgyi civil rendezvény sikerét, abban a vállalkozók részvételét emelte ki. Szó esett még a helyi rádióról, Csillaghalom, FM 93.7, ami a vállalkozóknak is megjelenési, és reklám lehetőséget nyújt majd. László Éva a Nagytétényi Polgári Kör elnöke a Szelman Ház programjait, a szüreti mulatságot említette, mint vállalkozói támogatású példákat. Ugyanakkor a PR munka igényét emelte ki, csodák vannak a kerületben, példaként a minapi szombati borászati, és fúvós zenekari találkozót említve, ami propaganda híján érdektelenségbe fulladt. Kiemelte az új törökbálinti művelődési ház példáját, ami helyi tervezéssel, és kivitelezéssel készült – szemben a mi művelődési központunkkal -.
Mészáros Péter
Az előzetes terveinknek megfelelően a György villában ezúttal a kerület borkultúrája, borturizmusa kérdéseit jártuk körbe szakavatott vendégeink részvételével. Úgy gondoljuk, a borászat egyfajta kitörési lehetőségünk, miközben válságjelenségekkel szembesülünk, az egyetlen jelentős ilyen jellegű eseményünk, a szeptemberi borfesztivál mélyrepülése kapcsán. Ilyen tekintetben közös gondolkodásra van szükség, aminek eleme volt ez az este is, s remélhetően több más ilyen lépés követi majd, gondolunk itt az elindult Soós-béli borászati estékre, a tavaszi civil szervezeti nap tervezett programjára, ami szintén a kérdéskört célozza meg, s a tervezett Kárpát-medencei Borászati és Kulturális Központ tervére.
Urbán András dr., a Promontorium Borlovagrend nagymestere is a Törley pince, oroszlános udvar, palackozó csarnok együttes önkormányzathoz kerülése jelentőségét emelte ki. Szálláshelyre, vendéglátóhelyre van szükségünk, továbbá helytörténeti gyűjteményre, és leginkább további rendezvényekre a borászati témában. A borászok összefogása szükséges, tudomásul véve a különbözőségeket, jelenleg az atomizáltság a jellemző, miközben a minőséggel is bajok vannak, a középszerűség a jellemző legjobb esetben. Fontos a borfesztivál megújítása, ami nem lesz feszültség nélkül, utalva a tavalyi történetre, amikor a helyi borászok ellenállása jellemezte a Kárpát medencei borászati rendezvény kísérletét, miközben a borfesztivált elöntötte a bóvli, a szeméthegyek, a gyenge minőségű borok, minőségi fesztiválra van szükség. És nem egy nagy rendezvényre, hanem többre, mint Etyek példája is mutatja, ahol tíz éve még nem volt semmi ilyen tekintetben, most pedig rendezvények sora a jellemző.
Békési Imre, a Palace Catering, György Villa ügyvezetője, házigazdaként a Záborszky pince új borát mutatta be. Ő is csak ’94 óta működik a kerületben, a katakombával indítva, építkezve, de ebben az időszakban is nagyon sok előrelépés volt ezen a téren véleménye szerint. A helyszínek, súlypontok változtak, – Péter Pál u. a grinzing gondolat, hajóállomás, centrumok képzése, így Savoyai tér környéke, ill. olyan övezetek, ahol nincsenek lakók a közelben, és nem zavaró jellegű a tevékenység – pl. Záborszky pince -. A turizmus kihozása Budafokra, a pezsgőgyár, a nagyhordók, a György Villa meghatározó szerepe, a hagyomány ápolás igénye, a Borskanzen névhasználat jelentősége emelendők ki. A pincék összekötése jelentős elem, s meg kell, hogy szólaljunk a budafoki borokkal kapcsolatban, az imázs, a hírnév, jelenlegi kétes javítására.
Földesi Gyula a Soós István szakiskola tangazdaságának vezetője a Borút egyesület titkára a turisztikai, a pince rendszer adta adottságokra, lehetőségekre utalt. A fesztivál indítása jelentős máig, azon belül ő is a Promontor udvar-béli három évvel ezelőtti borudvar sikerére emlékeztetett, ahol szintén külső borászatok domináltak. A borászatok ugyanakkor napi gondokkal küzdenek, nem forog a pénz a borászatban. A pincészetek arculata jelentősen eltér, ebben a tangazdaság is egyéni arculattal, lehetőségekkel jelentkezik. Fontos a turizmus vonzása, egy egységes borral, egy budafoki cuvé-vel való megjelenés, ami a rangosabb helyeken kapható lenne, korlátozott mennyiségben, pl. 30 ezer palack évente. „Kell egy hely, ahol le lehet ülni.” + szociális helyiségek igénye. Önkormányzati felelősség az alapok biztosítása, – Kossuth Lajos u. rendbe hozása, hajóállomás, és környezete, Budafok bejáratai jelzése – Budafok a Bor és a Szőlő Városa – imázs, szükségeltetik.
Bakonyi Viktor a Kárpát Medencei Borászati és Kulturális Központ ötletgazdája, szervezője az együttműködést, az együttgondolkodást emelte ki, minőségben, és Budafokban kell gondolkodjunk, nem 2-3 pincészetben, hanem a kerület és a főváros érdekeit nézve. A tavalyi borfesztivál volt a mélypont, vacak borok, szemét, rendetlenség, egy vonalat húzzunk meg, ami alá nem mehetünk. A Központ alakulóban, csarnok, ingatlan elemek, 1,2 ha-os tömb, sok lehetőséggel – pályázatok, befektetők szükségessége -, szálloda, étterem, Savoyai maradványok, barokk elemek, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa székhely lehet, Borakadémia, a bor szellemi központja, kiállító csarnok, utazási iroda lehetősége, igénye, rendezvények, koncertek, kiállítások sport események helyszíne lehet az együttes. Tavasszal új bor ünnep lesz ismét.
További elemek a vitában: A csalódott emberek visszahozása, mindenekelőtt belül kell rendet raknunk. Az iparterületi környezet nem baj, vagy szégyen, ezzel együtt lehet élni, de a Duna parttal való foglalkozás elodázhatatlan, a part szinte sehol nincs kihasználva. Parlamenti borpáholy indítása Németh Zsolt és Lendvai Ildikó közreműködésével. Pl. Etyek, rend a polgárőrség közreműködésével. További lehetőségek, Kamarás Kata kiállítása a magyar bor fazekas szemmel, Erdélyi György nyolc órás anyaga a magyar irodalom borászati vonatkozásai, bordal kultúra, művészegyüttesek lehetőségei. A Nagytétényi Kastély, és a rozárium kapcsolódása, lehetőségei, Dohnányi koncertek, a kerület szép, vonzó területei, mint háttér.
A Promontorium Casino fontosnak tartja a kérdéskör napirenden tartását, az ezzel kapcsolatos párbeszéd folytatását, az érintettek bevonását – mi most a borászok szélesebb körét nem hívtuk meg, de annak is megvannak a fórumai – és a továbblépést.
Mészáros Péter
A havi összejövetelre ezúttal Békési Imre korábbi felajánlása alapján a György Villában került sor. Az eredeti tervek szerint az első részben az októberben megkezdett, a helyi civil szervezetekkel történő kommunikációt folytattuk, egyfelől a kerületi kulturális, és idegenforgalmi, bor turisztikai koncepció tézisek megalkotását megalapozandó, elsősorban a civil szervezetek véleménye összegyűjtésével, majd programjaik, terveik megismertetésével, további párbeszéddel.
Nemes László beszélt előbb a kerületi kulturális élet előzményeiről. Helyzetelemzésre van szükség, számos civil szervezet működik a kultúra területén. Többet, naprakészebben kellene tudnunk az egyesületek tevékenységéről, programjairól. Esetünkben nem az átfutó, hanem az ide irányuló turizmus legyen a cél, amiben számos értékünk van, az eddig ismertek mellett, – konferencia, gasztronómia, szakmai elemek, műemlékek -. Az őszi ókori napok rendezvénye is nagyon sok embert vonzott, a vidéki város hangulata is érződik nálunk. Utalt a zeneiskola, a mai művészeti iskola korai indulására, a sok társadalmi munkára, erőfeszítésre, a kulturális napokra, a nagytétényi kastély adta további lehetőségekre, annak felszabaduló része rehabilitációjára, a rózsakert hagyományaira, értékeire. Írásos háttér anyagok készülnek majd.
A civil szervezetek kör-hozzászólásában László Éva a Nagytétényi Polgári Kör részéről, a nagytétényi hagyományőrzésről, ill. felelevenítésről beszélt, a nagytétényi civil szervezetek koordinációs tevékenységéről, egy helyi fejlesztési terv közös kialakításáról. A rózsavölgyiek részéről Balogh Ágnes és Szántó Tamás beszélt eddigi és tervezett programjaikról, a közösségi házzal kapcsolatos teendőkről, annak helyzete rendezéséről, klubnap, indítása, kánai napok, patakparti, Prima Primisszima díjazottak meghívása, filmklub, Kerepesi temető látogatás, rózsák napja, és sok egyéb.
A Budatétényi polgári Kör új helyzetéről és eddigi programjai folytatásáról Kolláth Rita számolt be, rózsakoncertek, Szt.Mihály napok, pályázatok kiírása, Radóczy Galéria-beli közös és saját programok. A Barossi Polgári Kör képviselői beszéltek a majd 100 éves szervezet munkájáról, a megújult közösségi ház adta lehetőségekről, az emlékhelyekkel kapcsolatos tevékenységről. Szó esett a helyi KÉSZ szervezet terveiről – Hervai István – így a 2007-es Szent Erzsébet évről, a Szt.István plébániákkal való kapcsolat építésükről. Szóba kerültek még a Péter Pál utcaiak gondjai – akik szervezetileg nem voltak jelen párhuzamos programjuk miatt – így az utca átmenő forgalma, a kivágásra kerülő védett vadgesztenye fasor helyzete.
Jelen volt Szabolcs Attila polgármester is, aki a jövő évi költségvetés beszorítottságára, a civil szervezetek támogatási korlátaira utalt, alapvető, hogy a kerületi szintű programok előzetes egyeztetésre kerüljenek. Ott volt Bakos Erika új civil referens, a kabinet iroda vezetője is, aki átadta a civil szervezetek képviselőinek a karácsonyi betlehemesre szóló meghívót is egyebek mellett.
A program Erdélyi György, és Vaskó Zsolt műsorával folytatódott. A Casino tagjai és a meghívottak végül megkapták a König Pincészet Promontórium Polgári Casino feliratú Somlói Juhfark-ját. 1 decis dísz palackban.
A programok januárban folytatódnak a György Villában, vagy más, Békési úr által javasolt helyszínen.
Mészáros Péter