Városfejlesztés kategória bejegyzései

XXII. kerület városfejlesztési kérdéseinek körébe tartozó

Urbitális Hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon, 2012. május 13.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó, a kerületi Duna szakaszt áttekintő hajózást ezúttal a tervezett időben tudtuk megtartani a Duna viszonylag magas vízállásának köszönhetően. Ugyanakkor az előző éjszakai hidegfront alaposan elijesztette az érdeklődőket, pedig kellemes kiránduló idő várta a megjelenteket. Mintegy 80-an voltunk ezúttal, többen az előző napi Urbitálisról, és a Duna parti bejárásról. Velünk volt Rumi Imre főépítész úr és Békési Imre, a Palace Catering igazgatója is.

Az Esztergom motorossal a Hárosi Yacht Clubból délre haladtunk, áttekintve a nagytétényi Duna partszakaszt. Utaltam az előző napi bejárásra ezen a szakaszon, az ártéri erdők gyors alakulására, a korábban roncsolt területeken, a Duna part II. területére, majd a Duna rét és a kapcsolódó nagytétényi ártéri erdőkre. Elhaladtunk az itt parkoló nagyszámú uszály, majd a Campona utcai sóderkiadónál a kotróhajók mellett. Ezúttal a vízről láttuk a nagytétényi horgász öblöt, majd a régi vízkivételi művek felépítményeit. Megemlítettem a védelmi javaslatainkat az ártéri erdőkre és a kapcsolódó part menti területekre vonatkozóan.

Érd Ófalu magasságában főépítész úr vette át a szót, és a Duna parthoz kapcsolódó tervekről, programokról, fejleményekről beszélt. A logisztikai központnál szó esett az ide tervezett szennyvíz tisztító elmaradásáról, a térség ugyanakkor változatlanul multimodális funkciókat láthat el a nagytétényi vasútállomással együtt, a sóderkiadó megszűnése mellett. Kitért a nagytétényi belvárosi rekonstrukció második közbeszerzése reménybeli sikerére, ami egész Nagytétényre jelentősen hathat majd, a Kastéllyal kapcsolatos tervekre, és a Duna part II. – Duna Spirit programjára. Az M0 hídnál kiemelte a rövidesen bővülő autópályát, ami azonban a régi pálya és híd felújítása miatt még évekig nem a teljes áteresztő képességgel üzemel majd. Beszélt a Háros szigetről, annak múltjáról, és a volt Hunyadi laktanya területtel kapcsolatos formálódó tervekről. A csatlakozó Gyármező kapcsán arra utalt, hogy egyre kevéssé van itt helye, létjogosultsága az iparnak, azt elsősorban a nagytétényi Bányalég utcai övezetben ösztönözzük fejleszteni. A most elkészült Budafoki kikötő kapcsán megjegyezte, hogy voltak tervek, ötletek annak a Lágymányosi öbölhöz hasonló igényesebb építészeti kialakítással való megvalósítására, de végül a testület nem támogatta a szabályozási terv ilyen irányú módosítását.

Itt Békési úr vette át a szót, aki a kikötő kapcsán megemlítette a BKV tervezett hajójáratait, remélve, hogy azok nem érnek véget a Lágymányosi hídnál, és lejönnek Budafokra, ill. tovább. Megemlítette az elkészült földalatti Borváros projektet és a Záborszky pincénél folyó északi irányú bővítéseket, a Tóth József utcai tervezett kikötőt, ami a borturisztikai kikötő lesz.

A Hosszúréti patak torkolatánál fordultunk vissza. Döbrönte Katalin beszélt a 300 év 300 Gondolat kezdeményezésről, aminek ismertetőjét szét is osztottuk a jelenlévők között, az év végére 300 helyi polgár gondolatait szeretnénk a 300 éves évforduló kapcsán összegyűjteni és kiadni. Majd Géczy Gábor beszélt a 300 év előtt német betelepülés történelmi hátteréről, előzményeiről.

Mészáros Péter

Képes beszámoló az urbitális hajózásról

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton 2012. május 12.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó Duna parti bejárások eddig a Hárosi öbölre, a Háros és a Hunyadi szigetre irányultak. Ezúttal a déli, kevésbé ismert, de igen értékes, változatos Duna part szakaszt jártuk be, ami légvonalban 3,5-4 km lehet, valójában a végső GPS-es eredmény 6,6 km-es „sétát” mutatott. Gergely Attila botanikusunk vezette a bejárást a Lovasklubtól, melyen mintegy 25-en vettek részt. Amint lehetett, lementünk a parti, ártéri, fövenyes zónába, mely itt, a Kis-Háros sziget térségében rögtön megkapó látványt mutat, a vízben álló fákkal, a több szintben fejlődő, alakuló ártéri növényzettel. A Duna telep végén lévő pengefalas gát alatt haladtunk, majd az un. Duna part II. rehabilitációs övezete mentén, de abból szinte semmit nem látva, a 30-50 m-es fövenyes sávban, ami természetes állapotban van. Jól követhető az ártéri növényzet alakulása, a tápanyagban gazdag öntéstalajokon lévő aljnövényzettel, a vízszint ingadozást tűrő fafajokkal, a szélesebb területeken liget erdőkkel. A Diósároknál, mely a korábbi években átépítésre és zárt szelvénybe került, felmentünk a parti útra, itt Firisz Sanyi adott tájékoztatást a Duna part II. – Duna Spirit helyzetéről. Korábbi kommunális lerakó, amit egy fejlesztő, befektető cég a B+D Park vett meg, és a rekultiváció után annak beépítését tervezi. A vízzáró magaspart is már korábban elkészült, most a hulladék feldolgozás megkezdésére várunk, aminek a határideje kitolódott 2015-re.

A Nagytétényi Polgári Kör, ill. más tétényi vállalkozók által kialakított partrész, mely plázs funkciókra és hajók vízre rakására is alkalmas, ma is használatban van. Az egykori sóderkiadó területe lassan rekultiválódik, miként a mellette megtisztított sitt lerakó, tároló a parton. A 2002-06-os árvizek homokzsákjai még itt vannak szétszórva, az egykor helyi védett fekete nyárak között – ezek sorsára is figyelni kell, mert a Sasad utód ingatlan hasznosító, a terület minden porcikájából pénzt akar csinálni – itt már a Kastély mentén húzódó partszakasznál, a Duna réten jártunk -. A kaszálás előtti réten értékes jelölő fajok vannak, mint a réti iszalag. A Duna rétről a 90-es években feltöltött hullámtéri területre jutottunk, mely egy darabig a nagytétényi vasútállomáshoz és a Dunához is kapcsolódó kombinált szállítási átrakó kikötő helye lett volna. A terület amolyan roncsolt területként zöldült be, sok vadrózsával, de dudafürttel, és ide illő fákkal is. A ma működő sóderkiadóhoz értünk ki a Campona utca magasságában a 6-os út mentén. Innen a 6-os mellett haladva, mentünk le a nagytétényi ártéri erdő övezetbe. Itt, az érdi határ előtt bevettük magunkat az ártéri erdőbe, megtapasztalva annak különböző szakaszait, itt egy ligetes, számos kidőlt öreg fával tarkított szakaszon át jutottunk ki a Dunához, az egyik vízkivételi mű maradványához. Az ártér sűrű, háborítatlan részein át jutottunk el az un. horgász öbölhöz, mely ugyancsak természetközeli, zavartalan környezetben van. Innen légvonalban rövid út vezet a sóderkiadóhoz, majd a Campona utcához.

Ezúttal is hangsúlyoztuk, ezen területek védelme jelentőségét, túl azon, hogy a parti sávok Natura 2000-es területek, az összefüggő ártéri erdők, a Duna rét védelemre várnak, egészen az M0 híd menti zónákig. Javaslatainkat még 2008-ban elkészítettük, és egy részletes tanulmánnyal benyújtottuk a Fővárosi Önkormányzathoz.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton, képes összefoglaló

Ünnepi Városfejlesztési kerekasztal a Budafok 300 évforduló alkalmából, Haggenmacher udvar, 2012. április 24.

unnepikerekasztal_illusztralBudafok 1712-ben kezdődő német betelepülése egyben a várossá fejlődés első lépése is. Ez adta az aktualitását a téma 2012-es jubileumi program sorozatba bekerülésének és a kerekasztal megszervezésének, melynek ötletgazdája, és előkészítője Döbrönte Katalin, urbanista, a Casino elnökségi tagja volt. A helyszín is szimbolikus.  Mészáros Péter a Casino elnöke bevezetőjében utalt is erre. A Haggenmacher udvar egy város-rehabilitációs terület. Itt a negyedik emeleten jó a rálátás a Dunára, míg Budafok belvárosa és a kerület sok más részei jelentős részben elzártak a Dunától.

Képes összefoglaló a kerekasztalról

A Promontorium Polgári Casino estje, a Tomori Pál Főiskola budatétényi campusán, 2012. április 18.

tomori_illusztralAz elmúlt évben itt képzési központot nyitó Főiskola vezetése felvette a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel. A látogatásra ennek keretében került sor, a beszélgetés végén pedig az épület megtekintésére is lehetőség nyílt. Az érdeklődőketMeszlényi Róza rektor asszony fogadta és üdvözölte. Ott volt Molnár István a budatétényi kollégium igazgatója, Daubner Katalin rektorhelyettes, és a Főiskola több más tanára, köztük Frenyó Zoltán, akit helyből is jól ismerünk.

Képes összefoglaló az estről

Borhegyi esték, az egykori Haggenmacher sörgyár területén, 2011. október 18.

A program, elején, még világosban, Bartesch úr a terület jó részének tulajdonosa vezetésével bejárást tartottunk. Itt Garbóci László helytörténész röviden szólt a terület múltjáról. Budafokon ill. a térségben már 1716-tól volt sörgyártás, Kroner, ami 1869-ben ment csődbe, 1870-ben érkezett Haggenmacher Henrik Svájcból, és 1873-tól elkezdte az építkezést majd a működést, a sörfőzést a területen, ami 1895-re épült ki teljesen, mintegy 4,5 – 5 hektáron. 1908-tól Rt-ként működött Kőbányán és Budafokon, ami az aranykora volt a sörgyártásnak, helyben 5,4 km pince volt igénybe véve erre, 300 alkalmazott dolgozott itt. 1928-tól a Dreher-el képzett konszernet. Azonban 1933-ban elköltözött Kőbányára, mert kinőtte a Budafok városa által már körbeépített telepet. 1967-ig még működött itt a későbbi Sulák helyén a sörcsarnok, kerthelyiséggel. 1948-ban államosították a területet és a hasznosítás azóta nem megoldott. Ma a 3,5 hektáron tíz tulajdonos ill. helyrajzi szám van, ennek jó része Bartesch úr tulajdonában. Ő 83-ban jött Magyarországra a SOTE-n tanulni, majd a 80-as évek második felében autókölcsönzőt indított, és 92 óta él itt. A területtel kapcsolatban hasznosítási, fejlesztési tervei vannak, fokozatos felújítással az eredeti ipari karakter megőrzésével. Bérlés, a vállalkozások mellett a kreatív ipar ide vonzása, műtermek, galériák. Ismeretes, hogy itt volt két éve a Miro plakátkiállítás, ami pár száz főt vonzott összesen, a nyitva tartása alatt, míg később Kristianstadban 30 ezret.

Bejártuk a terület egy részét, bementünk az egykori gabona raktárba, a Nagytétényi útra néző, még fel nem újított épületbe, emögött van az egykori Duna Füszért diszkont áruház. A felújított épületszárnyban az autókölcsönző irodái működnek, de nagy része üresen áll, alkalmi bérlők vannak néha. A negyedik szinten ültünk össze végül, ahol Garbóci László tartott rövid előadást a fent említettekről, majd kötetlen beszélgetés folyt Bartesch úr somlói borai közepette.

Képes összefoglaló a Haggenmacher udvarbeli bejárásról és beszélgetésről

Urbitális hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon 2011. június 18.

A májusi urbitális majális alkalmával elmaradt hajózást pótoltuk ezúttal, a megfelelő vízállás mellett, a Hárosi Yacht Club-ból indulva a Dömös motorossal néztük és beszélgettük végig a kerületi Duna szakaszt.

Ismeretes, hogy közel tíz kilométeres Duna parttal rendelkezik kerületünk, mégis keveset tudunk róla, s legtöbb szakasza mostoha sorsban részesült az elmúlt évtizedekben, ipari tevékenység, hulladéklerakás, feltöltés, beépítés jellemzi az elmúlt időszakot, míg korábban a természetes szabadidő helyszíne volt, a kisvendéglőktől a strandokig. Ma jelentős erőfeszítéseket teszünk, a rehabilitációért, a közösségi hasznosításért, a sport, szabadidős funkciók ismételt megtalálásáért.

Az elmúlt két évben az urbitális majálist is jelentős mértékben a Duna part témájának szenteltük, és tavaly már sikerült egy hajózást is megszerveznünk. Idén is nagy volt az érdeklődés, és a civil szervezetek képviselői, barátok, családtagok jöttek szép számban, mintegy 170-180 an voltunk együtt. Ott volt a Főépítészi iroda több munkatársa, és Rumi Imre főépítész úr, Békési úr a Záborszky pince tulajdonosa, Tomos úr a budafoki kikötő tulajdonosa és fejlesztője.

A nagy Dunára való kifutást követően jómagam tartottam egy bevezetőt, és rövid helyzetképet a nagytétényi Duna partról, ill. az éppen látottakról. Az ártéri erdők, rétek felmérése 2008-ban, védelmi javaslatok, mely elsősorban a nagytétényi logisztikai központ alatti szakaszon tűnik rövid távon is reálisnak. Láttuk a folyó M0 bővítést, mely most már csak egy szűk sávon jelent károsodást az itt kialakult ártéri erdőben. A Kastélypark ill. a Duna rét alatti szakaszon most is ukrán uszályok parkolnak, míg a Campona utca vonalában a sóder kiadó térségében van nagy mozgás. Rumi Imre főépítész beszélt a Duna parthoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. EUrovelo kerékpárút tervei Érdig, a Duna parton, ahol már a határig megépült burkolt kerékpárút van. A déli határon tervezett szennyvíztisztító itt nem épül meg, a szennyvíz a központi csepeli tisztítóműbe kerül majd, a terület sorsa még nem ismert, mely sok más itteni területhez hasonlóan Sasad utód szervezet birtokában van. A Duna part II. hulladéklerakó magaspartja megépült, és a mögötte lévő hulladék feldolgozása most kezdődik. A további fejlesztések, beépítések erősen befektetés függőek. Rumi Imre kitért még a Magyar Zarándokút programra, mely érinti kerületünket, és a budafoki kálváriát, a Duna partot érintve megy az M0 hídon át Szigetszentmiklósra.

A Háros szigetnél beszéltünk, annak védettségi kiterjesztéséről a műszaki bázis épületekig, ill. a Hunyadi szigetet is magába foglalva. A Gyármezőnél jól látható a lepusztult, alulhasznált szürkezónává vált terület nehéz helyzete. A budafoki kikötőnél Tomos úr számolt be az elmúlt év fejleményeiről, sikerült az épületek felújítása és a kikötő engedélyeztetése terén előrelépni, és már csak egy engedély hiányzik, az úszómű telepítéséhez. A kikötő működése jelentős feltétele a kerületi turizmus, borturizmus előrelépésének. Erről beszélt Békési úr is, a Záborszky pince ill. Budafok belváros magasságában, megemlítve, hogy a Záborszky komplexumban zarándokszállást is kialakítanak a Magyar Zarándokút hoz kapcsolódva. Diebel Dietrich beszélt a Borváros projektről, a Záborszky pince ágaiban földalatti borváros kerül kiépítésre, néhány jellemző hazai borvidék épület homlokzataival, motívumaival. A kivitelezés a közbeszerzés megismétlése miatt csúszik pár hónapot, de idén remélhetően beindul.

A közel kétórás hajózás a Hárosi öbölben zárult. Ehhez hasonló parti bejárásokat, fórumokat, és esetenként dunai hajózásokat a jövőben is tervezünk.

Mészáros Péter

 Urbitális hajózás, képes beszámoló

Urbitális Majális Duna parti bejárás, 2011. május 7.

Az immár hagyományos bejáráson ezúttal részt vett Gergely Attila botanikusunk, s a lovardánál mintegy 15 fő érdeklődő csatlakozott, ott volt Zugmann Péter alpolgármester, és Köteles Magda a Környezetvédelmi Bizottság tagja is. A Kis Háros sziget menti ártéri erdőbe mentünk le előbb, ahol most a mélyebb fekvésű területek is szárazok. A magasabb fekvésű területeken jó ökológiai állapotú ligeterdők vannak, fehér és fekete nyár, vénic szil, fűzek. E terület védetté nyilvánítását is javasoltuk 2008-as anyagunkban. Az M0 hídfőnél folyik az építkezés, most már csak a szélesítés nyomvonalának megfelelő részen vágták ki az erdőt – ellentétben a húsz év előtti általános pusztítással a Duna parton -. A Yacht Klub, majd a kerékpárút mentén haladtunk, és amint lehetett, az öböl menti parti sétányra mentünk le. A parti sétányt koros, hatalmas fák övezik, számos kidőlt már az elmúlt években. Itt egy-egy ponton megállva a szemben lévő Háros szigetről beszéltünk. A parti sétány belső szakaszán, még mindig folyik pár helyen építkezés további feltöltésekkel és inváziós fajok megjelenésével. A Falemez Művek alatti szakaszon az alacsony vízállás miatt a fövenyes részen is lehetett menni, de a műtárgyaknál, és további pontokon csak a rézsűben, ami nehezen járható. Itt már a Szerelem sziget, majd a Hunyadi sziget övezte az útvonalat. Délre a Hunyadi szigethez érkeztünk, ahol Fazekas Bálint a Honvéd Horgászegylet ügyvezető alelnöke fogadott, akik közreműködnek a Hunyadi sziget kezelésében és bemutatásában. A szigeten lévő karós tanösvényen a brosúrákkal mentünk végig. A sziget 2009 óta csatlakozott a Háros szigeti kiemelten védett övezethez, és élőhely jellegét tekintve is a Háros sziget mintája, itt is láthatóak a parti szőlővel befutott fák, a ligetes erdő részletek, és itt is felvetődött a Háros szigetihez hasonló erdős vegetáció, hosszútávú megújulásának kérdése.

Képes beszámoló a Duna parti bejárásról

Casino est, építészeti értékeink megőrzéséről, György villa, 2010. november 9.

Az est témája ezúttal építészeti értékeink megőrzése, kezelése volt, részben a város rehabilitációs témáink apropóján. Rabb Péter a Műegyetem Építészettörténeti tanszéke oktatója, a nagytétényi városközpont rehabilitáció egyik tervezője tartott indító előadást. A mi az érték kérdés relativitását az bankjegyek ábrázolásával illusztrálta, István király ábrázolása sajátos felfogást tükröz, miként Szent László valójában III. Bélát ábrázolja a halotti koronával. A múlt felfedezése mind európai, mind Kárpát medencei, örökség védelmi szempontból fontos feladat, ami azonban a XIX. század közepéig kevéssé volt jellemző, inkább bontottak és újat építettek. A század második felétől merült fel az értékek megőrzése, feltárása, első példák Trója, Olimpia, Pompei, majd nálunk Fehérvár. A XIX. században több magyar kutató lépett fel, a hazai, helyi, majd a távoli tájak és a letűnt korok feltárása területén.

Kitért a Vajdahunyad vár példájára, ami a milleneumi kiállítást követően 1904-ben épült meg valójában, majd Óbudára, a katonai város amfiteátrumára, amit a középkorban nem használták, nem tudtak vele mit kezdeni, a honfoglaló magyarok Krizón várának tartották. A rómaiakat követően a középkori ember nem városlakó volt – tanyák hálózata -. Kitért az Esztergom Várhegy alakulására, a XVIII. századtól kezdődő lebontási folyamatra, a kegyelemdöfést az 1820-as monumentális épület együttes adta volna meg, amiből a palota nem épült meg. Fehérvár: a királyi séták projekt kapcsán kormány-függetlenül haladtak jó ideig a dolgok, egy templom borda építése volt az egyik terv, majd a szakma lázadását követően ötlet pályázatot írtak ki, amiben számos vad elképzelés merült fel egészen máig. További példa Sopron belvárosa fallal körül vétele, ami máig követhető, vagy Kolozsvár középkori utcaszerkezete, amivel érdekes módon legintenzívebben Radu Oltean foglalkozik. Bemutatta Debrecen eredeti utcarendjét, ami öt faluból, uradalmi központból, és piacból állt össze. Tápiósüly, Sáp példáját mutatta, amit a vasút növesztett össze Az un. három-város esetére is kitért, Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, sajátos sáncos város szerkezetükkel. Hajdúböszörmény klasszikus példa a rostos szerkezete, ami az elszegényedés folytán nem épült át, két beltelkes, ólas, akolkertes, lakóházas szerkezetével. Bemutatta Kőszeg sebeit, a bombázást követően épült oda nem való épületekkel. Utalt Koós Károlyra, aki voltaképpen a klasszikus angol Arts and Crafts stílust hozta be, igen színvonalasan. Végül kortárs építészek példáit említette, Zunthor, aki Svájcban, a klasszikus faházas stílust egészítette ki, Scarpa olasz építészt, aki Verona Castelvecchio-ban folytatta jól a klasszikus stílust. Nálunk az Őrségben U.Nagy Gábor mutatta meg a helyi hagyományos építészeti stílusra épülés lehetőségét.

A második részben már helyi aktualitásokkal, elsősorban a nagytétényi belvárosi épület rehabilitációs tervek méltatásával folytatódott a beszélgetés, melyek a jelek szerint jó irányba, a helyi közösségnek elfogadható módon alakultak.

Mészáros Péter

Városrehabilitációs est – Pestszentimre – Nagytétény – 2010. október 12. – György villa –

A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.

A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.

Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.

A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.

A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.

Mészáros Péter