Városfejlesztés kategória bejegyzései

XXII. kerület városfejlesztési kérdéseinek körébe tartozó

A Promontorium Polgári Casino bajárása az M0 bővítése kapcsán folyó régészeti feltárások megtekintésére, 2010. október 7.

Mint ismeretes, az M0 csomópont bővítése, a kapcsolódó tervezett Növény utcai aluljáró rendszer építése kapcsán számos lelet került elő, a legkülönbözőbb korokból. A feltárás, feldolgozás, és a visszatemetés folyamatos, és a vége felé is közeledik, így hasznosnak tartottunk egy bejárást. Itt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai kalauzoltak az egyes területeken.

Előbb a rózsakerti sorompótól a Növény utca felé vezető leendő út alatt feltárt újkőkori leletek feltárását néztük meg, ez az i.e. 4800-5400 körüli un. dunántúli vonaldíszes kultúra települése volt. A házak sűrűn öt sorban lerakott facölöpökkel 20-40 m hosszan, egymás mellett helyezkedtek el a feltárt sávra merőlegesen. A facölöpök, az anyagnyerő helyek, a kemencék helyei láthatóak, a használati tárgyakat magukkal vitték a tovább településkor, amikor kimerült a talaj, de cserép bőven van, félig kiégetett, kívül karcolt vonaldíszes, később festett cserépedényeket használtak.

A késő avarkori lelet beljebb a vasúton túl a Növény utca mentén van, amit tavasszal tártak fel, és már betemették. De e helyszínen is folyamatos a visszatemetés.

Utána megnéztük a római limesz út maradványait a Nagytétényi út mentén a rózsakerti sorompó előtt, itt is folyik még a feltárás, a limesz menti táborokat kötötte össze az út, itt a Camponát és az albertfalvai tábort, 3-4 m széles lehetett, nagyméretű rakott kőalappal, amire sódert tettek, a frekventáltabb helyeken volt a tetején idomkő burkolat. Itt az út túlsó szegélye látható és mintegy 2 m széles és 15-20 hosszú szakasza, a vízelvezető árkok is feltárásra kerültek, amik a különböző korokban épülhettek, most egyszerre láthatóak. Erre az útra nem kerül ráépítés, de a fenntartása, megőrzése nagyon bonyolult lenne, kérdés, mi lesz a sorsa.

További feltárások várhatóak a területen a további fejlesztések, beépítések kapcsán, a Növény utca mentén, a két vasút között és lejjebb is.

Képes összefoglaló a bejárásról

Urbitális hajózás a Budafok-Tétényi-i Duna partszakasz mentén, 2010. május 23.

Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.

A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.

A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.

E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.

Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.

Mészáros Péter

Képes beszámoló az urbitális hajózásról

Duna parti bejárás 2010. május 8. Urbitális Majális

A második alkalommal megtartott Duna-parti majális egyik programjaként ezúttal is a Dunaparti Lovasklubtól a Hunyadi szigetig mentünk, érintve a partszakasz érdekességeit, értékeit. Az érdeklődő mintegy 35-40 fővel az M0 hídfő alatti ártéri ligeterdőben kezdtük a túrát, ennek felső része már több évtizedes, erdőművelés alatt lévő puhafa ligeterdő, a Duna menti zónája a húsz év előtti hídépítést követően alakult ki a rendezetlen, kubik gödrös területen, változatos vizes élőhelyekkel, víztűrő fafajokkal. E területet két éve mértük fel, a Duna parti vizsgálatok részeként, és javasoltuk a Fővárosnál helyi védettségét. Azonban az M0 bővítése a közeljövőben ennek a nyomvonal menti sávját bizonnyal ismét elpusztítja majd.

Belátogattunk a Hárosi Yacht Klubba, ami a Hárosi öböl bejáratánál helyezkedik el. Innen indul majd a május 23.-i vizes bejárás egy vízibusszal, amikor a kerület Duna part szakaszát járjuk be, a Duna felől nézve. E szakasz hullámterét az elmúlt években két ütemben illegálisan feltöltötték, így itt meglehetősen degradált élőhelyek vannak. A kerékpárutat érintve a Hárosi öböl menti parti sétányra jutottunk vissza, ami korábban a feltöltésig végigvezetett a parti fövenyen a hídfőig. Érintettük a Baross Horgásztanyát, majd a horgásztelep alatti parti ösvényen a Busa utcáig jutottunk el. Innen már a Falemez Művek alatti szakaszon csak csapások vannak, és mivel a vízállás emelkedő volt, csak a part menti rézsűben, vagy annak tetején lehetett haladni. A Falemez Művek vízkivételi műve után, a Háros sziget, a Szerelem sziget majd a Hunyadi sziget mentén jutottunk ki a laktanya ill. a Hunyadi sziget bejáratához.

Itt Lénárd András a Hunyadi szigeten működő Honvéd Horgászegylet elnöke fogadott. Elmondta, hogy itt 62 éve működik horgászegyesület, a honvédség jelenlétével összefüggésben, s annak is köszönhető a szigetek zavartalan élővilága kiteljesedése az elmúlt évtizedekben, ami később a védettséghez is elvezetett. Egy éve készült a szigeten a karós tanösvény, amihez nyomtatott színes füzetek járulnak. A Hunyadi sziget védelmével is bővült tavaly a Háros szigeti védett terület, amely a horgásztanya épületétől indul. Az egyesület kezeli a szigetet természetvédelmi szempontból is, törekedve a be nem avatkozásra, csak az ösvényt kaszálják, és a kidőlt fákat is csak veszély esetén darabolják fel. Az árvizek nagy gyakorisággal öntik el a szigetet, ilyenkor sok hulladékot kell kitermelni és elszállítani. Elmondta, hogy a Háros szigeten és így a Hunyadin is, amik valójában félszigetek, rókák, őzek tanyáznak, és számos más kisemlős, ragadozó fordul elő, és hatalmas madár állomány a jellemző. Szólt a parti szőlő hibridek által itt is kialakított liános függő avart képező élőhelyekről, melyek a védettség fő motívumai. Az öböl vízminősége megfelelő, rendszeresen ellenőrzik, egyedül a sajtgyár enged be alkalmanként terhelő anyagokat. Megfigyelhettük az öbölben úszó hatalmas busákból álló csapatokat, ill. a sekély, emelkedő vízben ívó keszeg féléket a part mentén. Az őshonos halfajtákat telepítik is az öbölbe, ahol esetenként hódok is megfordulnak vonulás közben.

Mészáros Péter

Zölden a zöldben

Zölden a zöldben

 

A Hunyadi szigeten

A Hunyadi szigeten

 

A Hárosi öböl csodája

A Hárosi öböl csodája

A Promontorium Polgári Casino állásfoglalása a Nagytétényi városközpont rehabilitációról, 2009. december 8.

Örömmel fogadta a Promontorium Polgári Casino a Nagytétényi városközpont rehabilitáció terveit.

A Főépítészi Iroda által javasolt közterület fejlesztési elemek felölelik a nagytétényi városközpontot, és kijelölik annak fő tengelyeit. A nagytétényi hangulat megőrzéséhez tartozó, és az aktív kisvárosi élet központi tereit valóban a Nagytétényi út Szentháromság tértől kezdődő Angeli útig tartó szakasza adja, ezen belül a kereszttengelyt a Templom utca és a Kastélyig futó Szent Flórián utca jelenti. Az Országzászló elhelyezésével és új tér kialakításával megteremtődött a lehetősége egy „Fő tér” kialakításának. Amennyiben az „Országzászló téren” sikerül a jövőben megvalósítani a Helytörténeti múzeum és kávéház elképzelését, valódi központi találkozóhellyé válik mind a tétényiek, mind a Kastélyba látogatók számára.

Érdekes gondolat az északi és déli városkapu kialakítása egyrészt a Kastélypark utca – Nagytétényi út, másrészt az Úttörők útja – Nagytétényi út kereszteződésében, de erre nem láttunk konkrétumokat, hogy mit is jelenthet ez fizikai megvalósulásában.

A projekthez kapcsolódó épületrehabilitációs elemek már több kérdést is felvetnek.

A Nagytétényi út szóban forgó szakaszán az Önkormányzatnak kevés tulajdona van, ugyanakkor a házak többségénél szükséges az egységes városképi arculat megőrzése érdekében a homlokzat megújítása. Ezek felújítása nélkül a városrehabilitáció csak felemásan tud megvalósulni. Annak ellenére, hogy pályázati forrásból a magántulajdonú házak homlokzatfelújítása nem támogatható, szükséges lenne Önkormányzati forrásból ennek megvalósítása, akár támogatásként, akár kamatmentes kölcsön formájában. A nagyságrendileg 1 Mrd Ft összköltségű projekt esetében ez 20-30 m Ft plusz forrást jelent.

Támogatjuk a civil szervezetek azon elképzelését, hogy Nagytétényben egy kulturális – múzeumi negyed alakuljon ki. Ennek stabil bázisa a Nagytétényi Kastélymúzeum, mely már jelenleg is a várossal szervesen együttműködve közösségi programok szervezésében is szerepet vállal. Ezt egészítheti ki a Posta Múzeum, mely jelenleg a helyét keresi, és a mozi helyén kialakítandó új közösségi térben megfelelő funkciót tud biztosítani. A Helytörténeti múzeum elképzelése és annak helyszíne is egyre jobban kikristályosodik az Országzászló tér oldalán, annak ellenére, hogy megvalósulásának időpontja kérdéses.

A projekt részét képezi a zsidó imaház, ugyancsak kulturális funkcióval. Támogatjuk a Nagytétényi Polgári Kör elképzelését, hogy egy a hely szellemiségének megfelelő, étteremmel kombinált kulturális szalon alakuljon ki, mely nem kizárólag a Budafok-Tétényiekre számít, hanem Budapesti és agglomerációs szinten tudna egy új minőségi kulturális központot megvalósítani koncertekkel, irodalmi estekkel, stb.

Fontos kérdés, hogy a mozi helyén milyen új közösségi funkció kaphat helyet. Ezt a funkciót úgy kell megtalálni, hogy a Szelmann Ház közösségszervező erejét erősítse, kiegészítse, és nem válhasson annak riválisává. Nagytétényben nincs szükség második közösségi házra, a Szelmann Házon túl a „sarki helyiséget” sem használja ki a Nagytétényi Polgári Kör. Az is fontos kérdés, hogy a majdani DunaPark2-vel milyen összhang alakítható ki. A fenntartható közösségek maguk számára teremtik meg a közösségi helyeket. Fontos a kapcsolódások keresése és biztosítása, de a DunaPark2 számára közösségi és sportközpont csak a DunaPark2 területén képzelhető el, míg a mai Nagytétény is városközpontjában keresi mind a közösségi színteret, mind a sportolási lehetőséget. A Posta Múzeum gondolata mellett a volt mozi épület melletti térben felmerült egy tömegsportközpont létrehozása, mely a helyi igényekre adott válasz lenne, és melyet nem vált ki egy modern piaci alapú sportközpont.

A Szelmann Ház felújításával kapcsolatos elképzelések nagyrészt konszenzust mutatnak, nem kérdőjelezhető meg a könnyűszerkezetes épületrész átépítésének szükségessége, ill. a tetőtérben, vagy emeletráépítéssel szükséges kisebb termek, foglalkozásoknak alkalmas terek létrehozása.

A projekt akkor válhat valóban fenntarthatóvá, és akkor érzik a nagytétényiek sajátjuknak, ha az infrastrukturális beruházásokat különböző közösségerősítő akciók egészítik ki. Ebben szerepet kapnak a helyi intézmények és helyi civil szervezetek. Ilyen rendezvény lehet a Szent Flórián téren a római kori piac életrekeltése a Kastéllyal együttműködve, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kiegészítve. A Helytörténeti múzeum létrejöttéig a helytörténeti értékek közvetítése megvalósulhat a következőképpen: Helytörténeti kiállítás a Nagytétényi úton közlekedő buszokon: helytörténeti képek, tablók, montázsok kialakítása, buszmegállókban helytörténeti tablók kiállítása, látványképek elhelyezése.

A Múzeumi- kulturális negyed felélesztéséhez kapcsolódóan múzeumok fesztiválja – ez kapcsolódhat a Tavaszi fesztiválhoz és a Kastély már élő Korok-virágok programsorozatához, azt új elemekkel kiegészítve.

A felújított közterek birtokbavételét szolgálhatja művészeti kiállítás a fejlesztett közterületeken, emellett rendezvények keretében művészeti alkotások készítése a lakosság bevonásával. Public Art Projekt a városközpontban, a város és/vagy akcióterület ortofotója köztéren interaktív elemekkel.

A Programalappal valósíthatóak meg a hagyományőrző, közösségfejlesztő rendezvények, de lehetséges közösségfejlesztő műhely működtetése egy rövid képzés a civil szervezetek számára közösségfejlesztés, nyilvánosságmunka témakörben. Lehetséges programok: egészségnap és sportágválasztó program a tömegsportközpontban, irodalmi és művészeti kávéház a zsidó imaházban.

Mindennapi környezetvédelem címmel rendezvénysorozat, nyilvános szabadegyetem szervezése: a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésének olyan keretben, rendezvényeken történő megtárgyalása, amelyeken olyanok is részt vesznek, akik kimondottan egy környezetvédelmi rendezvény iránt nem érdeklődnének. Köztéri önkéntes munkák szervezése a környezet szebbítéséért. A projekt infrastrukturális beruházásaihoz kapcsolódóan helyszíni bemutatók, hogyan valósíthatóak meg az energiatakarékos fejlesztések. Hogyan használhatóak ki az otthonok energetikai adottságai hatékonyan, melyek a fogyasztáscsökkentő beruházások.

 Bízunk benne, hogy a javaslatok beépülnek a nagytétényi városközpont rehabilitációba és megvalósul Nagytétény belvárosának megújulása.

Budafok-Tétény, 2009. december 8.

 Mészáros Péter                      Döbrönte Katalin

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

Borhegyi esték, 2009. október 13. Záborszky pince

Az összejövetel témáját ezúttal a Borhegy, ill. a kapcsolódó klaszter együttműködési, fejlesztési tervei adták.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a térség, a Borhegy és a Nagytétényi út első szakasza un. átmeneti zóna jellegére, ami lepusztulásban nyilvánul meg, korábbi ipari kereskedelmi, borászati területek, de a megújulás jelei is mutatkoznak. Az IVS-ben is a Borhegy az akcióterületek egyike, és a helyiek kezdeményezése reménykeltő.

A Borhegy klaszterről, amely ez év május 12.-én alakult, Diebel Dietrich beszélt. A klaszter laza fogalom és szerveződés, elviekben az EU pályázati lehetőség is a céljai között szerepel, de eddig a magyar szervek szerint ez a forma általában nem jogosult pályázásra.

A tagok között több pincészet van a területről, s a cél, hogy együtt többet érhessenek el, mint egyenként. A kiemelt projekteknél mindenképpen jelentős lobbi munkára van szükség, és feltétel a helyi önkormányzati részvétel is. A kulturális örökség projektek 90%-os támogatást kaphatnak, míg a profit orientált tevékenységek 25%-ot, legalábbis Budapesten, ami akár 80%-os összesített támogatást jelenthet.

A Borhegy térsége mintegy 50 km-es pincerendszert rejt, Diebel úr ennek áttekintő helyszínrajzát mutatta be egy műholdas térképre dolgozva. A pince zóna a Kossuth L. utcai Promontorbor pincéktől húzódik délre, alagutas összeköttetésben a Tóth J. u. alatt, a Záborszky ill. Debreczeni pincékkel, attól délre egy közbeékelődött, eladás alatt álló pincével, ill. a nehezen megközelíthető Heleman pincével. A Szent István Korona, Törley tulajdonú pincében van a legnagyobb tölthető hordó a világon, bár jelenleg nem alkalmas a feltöltésre. Az előbbiekkel nem összeköthető a König pince, és egy gombapince, majd a BudafokVin pincék vannak, és eljutunk a Borkő u. felé, a Bakos Művekkel, pincéivel, és a Katona pincészettel. A Méz u. térségében van egy bérelt raktárpince és délre a Király pince. A Nagytétényi út felé esik a Haggemacher udvar, sörgyári épületekkel, egy favázas raktárral. Itt egyik épületben van a FOX Autórent. A Duna parti oldalon egy nagyrészt üres épület van, korábban BSZKRT tulajdon, amit az államosításkor kifelejtettek átjegyezni, de az önkormányzat használja, és elviekben már elbirtokolta, erről per is folyik. Háros állomástól itt iparvágány vezet a volt sörgyár ellátására, ez felhasználható lehet nosztalgia vonat helyi fogadására. A Tóth J. u. felől van, ill. volt egy vágánytól, pontosabban a rampájától egy lejárat a pincékbe. Itt, ill. a Sörház u. felé eső zónában kikötő lehetőség is van a turista hajók fogadására. Megjegyezte, hogy a mai napon a Duna belvárosi szakaszán 14 különböző nagyméretű turistahajó állomásozott. Ki ill. bejáratok is vannak ill. voltak itt a pincerendszerek és a Dunapart között, a vasút alatt betömedékelve, a Promontorbor ill. a Záborszky felől. A közelmúltban itt, a Vágóhíd u. közelében létesült kikötő területét közben eladta az önkormányzat, de a közelben volna lehetőség különböző vízijárművek bemutatására, kiállítására – pl. az ulmer Schachtel, amivel a német telepesek érkeztek anno, vagy vízimalom, úszó fürdő, bor, gabona bárkák stb.

A pincék külső és belső közlekedésére egy hordóelemeket formázó járműegység modelljét is bemutatta Diebel úr, ami „szerelvény” formában, mikroprocesszoros irányítás mellett alkalmas lehet a pincéken belüli közlekedésre, ennek szabadalmaztatását elkezdték.

Farkas Balázs arról beszélt, hogy a pincékben un. díszletfalak elhelyezésére is mód lenne, ahol pl. a Duna menti városok képeit lehet bemutatni.

Békési úr elmúlt tíz évükről beszélt, amióta a kerületben vannak. A régi, helyi borászok, Merz Árpád, Gazdag László tapasztalatait vette figyelembe, tervei egy kis részét valósította meg, a Záborszky pincével ill. a Borkatakombával, miközben az önkormányzat egy mm.-t sem lépett ebben az időszakban. Egyéni tervek, elképzelések szerint alakította a Záborszky pincét. A felszín a Leányka utcától a Borhegy térségéig turizmus fogadására alkalmatlan a jelen állapotában, így a föld alatti város koncepcióját képviseli. Helyben mintegy 2 km pincejárat alakítható ki, összekötve a Gágány pincékkel is. A felszínen a BKV megállók kialakításában példa lehetne a Zugliget ill. Hűvösvölgy felé menő villamos vonal megállóinak hagyományos elemei. Civil eszközök segíthetnek, ilyen a Klaszter is, de számos feladata lenne az önkormányzatnak is.

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2008

A Casino harmadik évét a korábban elhatározott program típusokkal, így a helyi civil szervezetek, térségek meglátogatásával, helyi kerekasztalokkal, és nagyobb jelentőségű fórumokkal, vendégek meghívásával, melyeket a helyi sajtóban és az interneten közzé is tettünk, folytattuk. Az év második felében elkezdtük négyhetenkénti keddeken klubestjeinket a Kölcsey utcában a Csillaghang Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Ősszel, októberi ülésünkön a György Villában elkezdtük Város-rehabilitációs kerekasztal sorozatunkat. Ekkor Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr. Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk. A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A VIII. kerület esetében az egyre kevesebb saját forrás mellett fontos tapasztalat és egyben feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

 Novemberben előbb a nemrégen zajlott olimpia kapcsán Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenu párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, és leginkább Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Másik novemberi ülésünkön egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat. Hetesi Zsolt az éghajlatcsinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. A megoldás véleménye szerint: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények fontossága.

 Decemberben ismét a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk évzáró ülésünket, az aktuális Karácsony a Kastélyban kiállítást is megtekintve, majd az igazgató asszonnyal beszélgetve a kastély és a térség, Nagytétény aktuális problémáiról.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását terveztük, amely be is indult a www.promontoriumcasino.hu címen.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

Budafok, 2009. június

 

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.

A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

 

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

 

A hódok nyomai

A hódok nyomai

 

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja