Közlekedés kategória bejegyzései

XXII. kerület városfejlesztésének közlekedési vonatkozásaihoz tartozó

A Promontorium Polgári Casino levele Karsay Ferenc alpolgármesterhez, 2013. március, és a Casino belváros fejlesztési munkacsoportja koncepcionális javaslata

A „Budafok-belváros új piac létesítésére és környezetének rendezésére irányuló beruházás” jelenlegi helyzet szerinti megvalósítása különös jelentőséggel bír a belváros és az egész város jövőjére. Nem azért, mert a piac a belváros legfőbb problémája, hanem azért, mert ez a beruházás mind tartalmát, következményeit, mind eljárását tekintve olyan hatású, ami determinálja a belváros jövőjét, funkcióit és arculatát. Olyan mértékű változást valósít meg, ami 50-100 éven belül nem korrigálható. A teljes levél itt!

Koncepcionális javaslat a szerethető és prosperáló Budafoki városközpont kialakítása érdekében

Városfejlesztési kerekasztal, melynek témája ezúttal a közlekedés volt. 2012. február 20. Ipartestület

Vágóhíd utcai aluljáróTézisek, súlypontok voltak:

Tranzit forgalom és távolsági közlekedés – az előnyök kiaknázása, a negatív hatások mérséklése
Elővárosi forgalom – agglomerációs kapcsolatok – a motorizációs nyomás csökkentése
Hivatásforgalom – bel-budai, és belvárosi kapcsolatok – javítani a sereghajtó pozíciónkon
Autózás – az autó-függőség mérséklése
Kerékpározás – tárjuk fel, és használjuk ki a szunnyadó tartalékokat
Gyaloglás – adjuk vissza a járdát a gyalogosoknak, képezzünk vonzó városi tereket
Városrendezés – közlekedés kapcsolata, integrációja – a mobilitás igényesség kezelése, helyi struktúrák támogatása
Lakóterületek – valódi lakó, pihenő övezetek, védelem az átmenő, és a teherforgalomtól
Városközponti, kereskedelmi, intézményi területek – gigantománia felől a kis-városias jelleg felé

Összefoglaló
Városfejlesztesi kerekasztal a közlekedésről, vitaindító prezentáció

A Promontorium Polgári Casino a Budafok 300-as évfordulóhoz kapcsolódó hajós zarándok programja, 2012. október 7.

schachtel_zarandok_illusztralA Budafok 300-as eseménysorozathoz kapcsolódva a Casino ezúttal egy szimbolikus eseményt szervezett, összekötve az első német telepesek ulmer Schachtel-el történő érkezését, a Budafokon néhány éve átvezető zarándokúttal.

Képes beszámoló a hajós zarándoklatról

A Neue Zeitung beszámolója az eseményről

A Hajómolnárok Ünnepe, Budafoki Kikötő, 2012.május 29.

hajomolnar_illusztral

A hajómolnárok fontos részei voltak  Budafok 300 éves történelmének, így a hajómolnár tradíció felelevenítése fontos, közös feladatunk. Az ünnep lehetőséget adott arra is, hogy kiemelje a Duna, a Duna part szerepét, annak egykori és jelenlegi fontosságát, jó értelemben vett hasznosítását.  Ettől mára jelentősen elszakadtunk, ez az egyik oka annak, hogy Duna parti programjainkon a látogatók újdonságként élik meg a Dunát, a Duna part értékeit. A Dunára való visszajutás szempontjából fontos elem a kikötő létesítése, ezért is választottuk ezt a helyszínt. A hajómolnár tradíció örömteli módon már évek óta újra épül, ennek jegyében került sor a Záborszky pincében a borváros projekt előkészítéseként zajlott hajómolnár ünnepre, korábban pedig a Péter Pál utcai Polgári Kör adta ki Joó Ernő ezzel foglalkozó helytörténeti füzetét.

Képes összefoglaló az eseményről

Urbitális Hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon, 2012. május 13.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó, a kerületi Duna szakaszt áttekintő hajózást ezúttal a tervezett időben tudtuk megtartani a Duna viszonylag magas vízállásának köszönhetően. Ugyanakkor az előző éjszakai hidegfront alaposan elijesztette az érdeklődőket, pedig kellemes kiránduló idő várta a megjelenteket. Mintegy 80-an voltunk ezúttal, többen az előző napi Urbitálisról, és a Duna parti bejárásról. Velünk volt Rumi Imre főépítész úr és Békési Imre, a Palace Catering igazgatója is.

Az Esztergom motorossal a Hárosi Yacht Clubból délre haladtunk, áttekintve a nagytétényi Duna partszakaszt. Utaltam az előző napi bejárásra ezen a szakaszon, az ártéri erdők gyors alakulására, a korábban roncsolt területeken, a Duna part II. területére, majd a Duna rét és a kapcsolódó nagytétényi ártéri erdőkre. Elhaladtunk az itt parkoló nagyszámú uszály, majd a Campona utcai sóderkiadónál a kotróhajók mellett. Ezúttal a vízről láttuk a nagytétényi horgász öblöt, majd a régi vízkivételi művek felépítményeit. Megemlítettem a védelmi javaslatainkat az ártéri erdőkre és a kapcsolódó part menti területekre vonatkozóan.

Érd Ófalu magasságában főépítész úr vette át a szót, és a Duna parthoz kapcsolódó tervekről, programokról, fejleményekről beszélt. A logisztikai központnál szó esett az ide tervezett szennyvíz tisztító elmaradásáról, a térség ugyanakkor változatlanul multimodális funkciókat láthat el a nagytétényi vasútállomással együtt, a sóderkiadó megszűnése mellett. Kitért a nagytétényi belvárosi rekonstrukció második közbeszerzése reménybeli sikerére, ami egész Nagytétényre jelentősen hathat majd, a Kastéllyal kapcsolatos tervekre, és a Duna part II. – Duna Spirit programjára. Az M0 hídnál kiemelte a rövidesen bővülő autópályát, ami azonban a régi pálya és híd felújítása miatt még évekig nem a teljes áteresztő képességgel üzemel majd. Beszélt a Háros szigetről, annak múltjáról, és a volt Hunyadi laktanya területtel kapcsolatos formálódó tervekről. A csatlakozó Gyármező kapcsán arra utalt, hogy egyre kevéssé van itt helye, létjogosultsága az iparnak, azt elsősorban a nagytétényi Bányalég utcai övezetben ösztönözzük fejleszteni. A most elkészült Budafoki kikötő kapcsán megjegyezte, hogy voltak tervek, ötletek annak a Lágymányosi öbölhöz hasonló igényesebb építészeti kialakítással való megvalósítására, de végül a testület nem támogatta a szabályozási terv ilyen irányú módosítását.

Itt Békési úr vette át a szót, aki a kikötő kapcsán megemlítette a BKV tervezett hajójáratait, remélve, hogy azok nem érnek véget a Lágymányosi hídnál, és lejönnek Budafokra, ill. tovább. Megemlítette az elkészült földalatti Borváros projektet és a Záborszky pincénél folyó északi irányú bővítéseket, a Tóth József utcai tervezett kikötőt, ami a borturisztikai kikötő lesz.

A Hosszúréti patak torkolatánál fordultunk vissza. Döbrönte Katalin beszélt a 300 év 300 Gondolat kezdeményezésről, aminek ismertetőjét szét is osztottuk a jelenlévők között, az év végére 300 helyi polgár gondolatait szeretnénk a 300 éves évforduló kapcsán összegyűjteni és kiadni. Majd Géczy Gábor beszélt a 300 év előtt német betelepülés történelmi hátteréről, előzményeiről.

Mészáros Péter

Képes beszámoló az urbitális hajózásról

Ünnepi Városfejlesztési kerekasztal a Budafok 300 évforduló alkalmából, Haggenmacher udvar, 2012. április 24.

unnepikerekasztal_illusztralBudafok 1712-ben kezdődő német betelepülése egyben a várossá fejlődés első lépése is. Ez adta az aktualitását a téma 2012-es jubileumi program sorozatba bekerülésének és a kerekasztal megszervezésének, melynek ötletgazdája, és előkészítője Döbrönte Katalin, urbanista, a Casino elnökségi tagja volt. A helyszín is szimbolikus.  Mészáros Péter a Casino elnöke bevezetőjében utalt is erre. A Haggenmacher udvar egy város-rehabilitációs terület. Itt a negyedik emeleten jó a rálátás a Dunára, míg Budafok belvárosa és a kerület sok más részei jelentős részben elzártak a Dunától.

Képes összefoglaló a kerekasztalról

Urbitális hajózás a Budafok-Tétényi-i Duna partszakasz mentén, 2010. május 23.

Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.

A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.

A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.

E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.

Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.

Mészáros Péter

Képes beszámoló az urbitális hajózásról

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter