Budafok 1712-ben kezdődő német betelepülése egyben a várossá fejlődés első lépése is. Ez adta az aktualitását a téma 2012-es jubileumi program sorozatba bekerülésének és a kerekasztal megszervezésének, melynek ötletgazdája, és előkészítője Döbrönte Katalin, urbanista, a Casino elnökségi tagja volt. A helyszín is szimbolikus. Mészáros Péter a Casino elnöke bevezetőjében utalt is erre. A Haggenmacher udvar egy város-rehabilitációs terület. Itt a negyedik emeleten jó a rálátás a Dunára, míg Budafok belvárosa és a kerület sok más részei jelentős részben elzártak a Dunától.
Budafok kategória bejegyzései
A Promontorium Polgári Casino estje, 2012. január 17. Budafok Szt.Lipót Plébánia
A kerületi egyházközségek körbelátogatása, és a kapcsolódó kerekasztal beszélgetések sorában a Budafok Belvárosi Szt.Lipót plébániát kerestük fel, ahol Sárhegyin Zoltán atya, plébános az elmúlt év folyamán kapcsolódott be a munkába. A cserkészotthonban tartott beszélgetés első részében Sasvári László az egyházközség civil elnöke, és Garbóci László, tag, helytörténész, díszpolgár fogadta az érdeklődőket.
Köztünk élő művészek, a Promontorium Polgári Casino estje – György Villa 2011. november 22. – Pállay József – festő, művésztanárral
„Szakmai Intimitások” címmel a köztünk élnek sorozat keretében ezúttal Pállay József festő, művésztanár estjét tartottuk rendeztük meg.
A művészt Antal Gábor korábbi művelődési központ igazgató,
és Németh Anikó, a feleség méltatta.
Városrehabilitációs kerekasztal, Budafok belvárosáról, 2011. október 26. Ipartestület
Aktualitást most az adott a beszélgetésnek, hogy a piachoz kapcsolódva egy élelmiszer áruház megvalósítási terve merült fel.
Borhegyi esték, az egykori Haggenmacher sörgyár területén, 2011. október 18.
A program, elején, még világosban, Bartesch úr a terület jó részének tulajdonosa vezetésével bejárást tartottunk. Itt Garbóci László helytörténész röviden szólt a terület múltjáról. Budafokon ill. a térségben már 1716-tól volt sörgyártás, Kroner, ami 1869-ben ment csődbe, 1870-ben érkezett Haggenmacher Henrik Svájcból, és 1873-tól elkezdte az építkezést majd a működést, a sörfőzést a területen, ami 1895-re épült ki teljesen, mintegy 4,5 – 5 hektáron. 1908-tól Rt-ként működött Kőbányán és Budafokon, ami az aranykora volt a sörgyártásnak, helyben 5,4 km pince volt igénybe véve erre, 300 alkalmazott dolgozott itt. 1928-tól a Dreher-el képzett konszernet. Azonban 1933-ban elköltözött Kőbányára, mert kinőtte a Budafok városa által már körbeépített telepet. 1967-ig még működött itt a későbbi Sulák helyén a sörcsarnok, kerthelyiséggel. 1948-ban államosították a területet és a hasznosítás azóta nem megoldott. Ma a 3,5 hektáron tíz tulajdonos ill. helyrajzi szám van, ennek jó része Bartesch úr tulajdonában. Ő 83-ban jött Magyarországra a SOTE-n tanulni, majd a 80-as évek második felében autókölcsönzőt indított, és 92 óta él itt. A területtel kapcsolatban hasznosítási, fejlesztési tervei vannak, fokozatos felújítással az eredeti ipari karakter megőrzésével. Bérlés, a vállalkozások mellett a kreatív ipar ide vonzása, műtermek, galériák. Ismeretes, hogy itt volt két éve a Miro plakátkiállítás, ami pár száz főt vonzott összesen, a nyitva tartása alatt, míg később Kristianstadban 30 ezret.
Bejártuk a terület egy részét, bementünk az egykori gabona raktárba, a Nagytétényi útra néző, még fel nem újított épületbe, emögött van az egykori Duna Füszért diszkont áruház. A felújított épületszárnyban az autókölcsönző irodái működnek, de nagy része üresen áll, alkalmi bérlők vannak néha. A negyedik szinten ültünk össze végül, ahol Garbóci László tartott rövid előadást a fent említettekről, majd kötetlen beszélgetés folyt Bartesch úr somlói borai közepette.
Képes összefoglaló a Haggenmacher udvarbeli bejárásról és beszélgetésről
Casino est, építészeti értékeink megőrzéséről, György villa, 2010. november 9.
Az est témája ezúttal építészeti értékeink megőrzése, kezelése volt, részben a város rehabilitációs témáink apropóján. Rabb Péter a Műegyetem Építészettörténeti tanszéke oktatója, a nagytétényi városközpont rehabilitáció egyik tervezője tartott indító előadást. A mi az érték kérdés relativitását az bankjegyek ábrázolásával illusztrálta, István király ábrázolása sajátos felfogást tükröz, miként Szent László valójában III. Bélát ábrázolja a halotti koronával. A múlt felfedezése mind európai, mind Kárpát medencei, örökség védelmi szempontból fontos feladat, ami azonban a XIX. század közepéig kevéssé volt jellemző, inkább bontottak és újat építettek. A század második felétől merült fel az értékek megőrzése, feltárása, első példák Trója, Olimpia, Pompei, majd nálunk Fehérvár. A XIX. században több magyar kutató lépett fel, a hazai, helyi, majd a távoli tájak és a letűnt korok feltárása területén.
Kitért a Vajdahunyad vár példájára, ami a milleneumi kiállítást követően 1904-ben épült meg valójában, majd Óbudára, a katonai város amfiteátrumára, amit a középkorban nem használták, nem tudtak vele mit kezdeni, a honfoglaló magyarok Krizón várának tartották. A rómaiakat követően a középkori ember nem városlakó volt – tanyák hálózata -. Kitért az Esztergom Várhegy alakulására, a XVIII. századtól kezdődő lebontási folyamatra, a kegyelemdöfést az 1820-as monumentális épület együttes adta volna meg, amiből a palota nem épült meg. Fehérvár: a királyi séták projekt kapcsán kormány-függetlenül haladtak jó ideig a dolgok, egy templom borda építése volt az egyik terv, majd a szakma lázadását követően ötlet pályázatot írtak ki, amiben számos vad elképzelés merült fel egészen máig. További példa Sopron belvárosa fallal körül vétele, ami máig követhető, vagy Kolozsvár középkori utcaszerkezete, amivel érdekes módon legintenzívebben Radu Oltean foglalkozik. Bemutatta Debrecen eredeti utcarendjét, ami öt faluból, uradalmi központból, és piacból állt össze. Tápiósüly, Sáp példáját mutatta, amit a vasút növesztett össze Az un. három-város esetére is kitért, Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, sajátos sáncos város szerkezetükkel. Hajdúböszörmény klasszikus példa a rostos szerkezete, ami az elszegényedés folytán nem épült át, két beltelkes, ólas, akolkertes, lakóházas szerkezetével. Bemutatta Kőszeg sebeit, a bombázást követően épült oda nem való épületekkel. Utalt Koós Károlyra, aki voltaképpen a klasszikus angol Arts and Crafts stílust hozta be, igen színvonalasan. Végül kortárs építészek példáit említette, Zunthor, aki Svájcban, a klasszikus faházas stílust egészítette ki, Scarpa olasz építészt, aki Verona Castelvecchio-ban folytatta jól a klasszikus stílust. Nálunk az Őrségben U.Nagy Gábor mutatta meg a helyi hagyományos építészeti stílusra épülés lehetőségét.
A második részben már helyi aktualitásokkal, elsősorban a nagytétényi belvárosi épület rehabilitációs tervek méltatásával folytatódott a beszélgetés, melyek a jelek szerint jó irányba, a helyi közösségnek elfogadható módon alakultak.
Mészáros Péter
A Casino Jövőépítő pályázati kiírása, 2010. szeptember
Civilek éjszakája, 2010. június 26.
Budafok Borváros kulturális fejlesztése projekt égisze alatt vehetett részt első alkalommal a közönség a Szent Iván éji Vigasságokon Budafokon. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért, a Budafok Borváros, a Záborszky Pince és a Szent István Korona Pince együttműködésében került sor a Budafoki Kőszínház első előadására a Szent István Korona Pince udvarán. Az est fővédnöke Tarlós István főpolgármester jelölt volt, és részt vett az eseményen Németh Zoltán országgyűlési képviselő is. A vendégek a Szent István Király Konzervatórium vonószenekarának előadását hallhatták Záborszky Kálmán vezényletével este 9-től, ezt követően pedig a Szegedi Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában Gluck a Rászedett kádi egyfelvonásos vígoperáját láthatták az érdeklődők este 10-től. A pinceudvar akusztikája olyan egyedülálló, hogy a két zenei előadást hangosítás nélkül lehetett megtartani.
Az esti koncertet megelőzően a Záborszky Pince udvara és kiállítócsarnoka adott helyszínt több rendezvénynek, ugyancsak a Szent Iván éji programok részeként. Cigány képzőművészeti kiállítás nyílt, mely anyag részét képezi az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria cigány képzőművészeti anyagának. A kiállítást Choli Daróczi József múzeumigazgató nyitotta meg, az est házigazdája Záborszky Kálmán, a Szent István Király Konzervatórium igazgatója volt. A megnyitó részeként Khameski Raza cigány leánytáncot mutatott be és hallhatták a részt vevők Simon Edit Szandra vers előadását.
Június 26-a egyben a Civilek éjszakája volt a fővárosban. A Budafok Borváros projekt és a Promontorium Polgári Casino közös rendezvényében ünnepelték a részt vevők a Budafoki civil éjszakát. Színesítsük meg városunk múltját – Köztéri művészet keretében Pállay József vezetésével az érdeklődők közösen festhették meg vászonra nagyított régi budafoki képeslapokon a Péter-Pál utcát, a Törley kastélyt. Utána Garbóci László tartott vetített előadást Budafok-Tétény múltjáról, és az est első felét a Madarak házibulizenekar zárta.
Az első civilek éjszakája helyi résztvevő szervezetei bemutatkozása
A Borvárosban keletkezett “közös” festmények
Urbitális hajózás a Budafok-Tétényi-i Duna partszakasz mentén, 2010. május 23.
Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.
A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.
A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.
E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.
Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.
Mészáros Péter
Promontorium Polgári Casino kerekasztala, a sportról őszintén, 2010. április 20. György Villa
A kerekasztal beszélgetést ezúttal a Sportról őszintén címmel tartottuk meg, meghívtuk dr.Freyer Tamást, a Budapesti Sportszövetségek Szövetségének elnökét, a helyi sportegyesületek képviselőit, és itt volt Karsay Ferenc alpolgármester is. Bevezetőjében Mészáros Péter utalt arra, hogy a sport kultúránk fontos része, ugyanakkor a felmérések és a közegészségi adatok azt mutatják, hogy egyre kevesebbet sportolunk, mozgunk, költünk az egészség és sport kultúrára.
Freyer Tamás kiemelte a tömegsport, a szabadidő sport, és az iskolai, egyetemi sport jelentőségét. EU projektjük keretében június 6.-án lesz Európa Sport Napja, jelentős tömegeket megmozgatva. Ő maga a Rendőrtiszti Főiskola Küzdősportok tanszékét vezeti, civilként pedig számos funkciót tölt be, így 43 sportszövetség alkotja a Budapesti Sportszövetségek Szövetségét, amely koordinatív, forrás teremtő tevékenységet folytat. Kiemelte az egyetemi főiskolai sportszövetségek szerepét, az universiade, és világbajnoki versenyeket, melyeknek a közelmúltban elhunyt Frenkl Róbert volt fő irányítója. A jelzett sportszövetség keretében un. monstre programokat éppúgy szerveznek, mint folyamatos eseményeket, melyek 100-150 ezer embert mozgatnak meg. A közeljövőben lesz a Szigeti Sportvarázs 50-60 ezer résztvevővel, fővárosi más külső céges támogatókkal.
2013-tól a sport is uniós feladat lesz, az ehhez biztosítandó forrásokkal. Folyó EU projektjük keretében konzorcium tagként a legjobb gyakorlatok tapasztalatait gyűjtik és dolgozzák fel, javaslatokkal. A szabadidő sport az élsport mellett nálunk jó ideje mostohagyerek, a magántőke e területen még kevéssé jelent meg. A svéd modell szerint pl. 14 éves korig térítés mentes a sportlétesítmények, így uszodák használata, majd az egyetemi korosztályig félárú. Az iskolai testnevelést illetően eltérő koncepciók vannak, így a heti 2-3 alkalmat jelentő testnevelés, a délutáni foglalkozások, vagy a mindennapos testnevelés, testmozgás. Fontos lenne az egyetemek szerepe a sport, az egészséges élet tekintetében, mivel az ott végzők lesznek a későbbi vezetők, döntéshozók.
Karsay Ferenc a sport támogatottságát hasonlította össze, a magyar központi költségvetésben 15 Mrd-os sport támogatás van a 13.5 e.Mrd-ból, Újbudán 250 millió a 27 Mrd-ból, míg Budafok-Tétényben 246 millió a 10 Mrd-os költségvetésben. Utóbbi nem élsport támogatás, hanem utánpótlás, szabadidősport, a színterek támogatása, pályák, intézmények, a jellemző. A tanuszoda támogatástól, a Futafok, vagy a Mikulás kupa támogatásáig. Önkormányzati sport bizottsági pályázati támogatás: 3 m.Ft, ingyenes helyiség, pálya támogatás 25,4 m.Ft, sport létesítmények fenntartása 63 m.Ft.
A Magyarok Szövetsége képviselői a baranta, harcművészet űzése nehézségeit vetették fel, igen költséges teremhez jutni, 8-9000 Ft/óra alapon, a kedvezményes hozzáférést kérték. Ugyancsak nehéz a helyi tanuszodába is bejutni, a nap nagy részében foglalt az edzések és az iskolai foglalkozások miatt. Egyre kevesebb az embereknek a pénze a sportra, jelezték.
A vitában felmerült még a labdarúgó utánpótlás nevelés kérdése, a külföldi tulajdonosok viszonya ellentmondásos ezen a területen. A labdarúgó akadémiák jelentenek kivételt, azonban a német sport akadémiák komoly állami támogatásban részesülnek. Ugyanakkor jelentős az igény a gyerekeknél a mozgásra, tornára, táncra. Szoros az összefüggés a tornaórák száma, minősége és az élsport között is. Szó esett az egészségesebb nemzedék igényéről, a sport, a kultúra, a művészet oktatása egységéről.
A sport egyben piac is, szolgáltatás, ahol válaszolni kell arra, hogy ki finanszírozza, állam, önkormányzat, de társadalmi szintű a nyereség, ami létrejön. A mindennapos testnevelés, ill. testmozgás a kerületben már gyakorlat az iskolákban. Gondot okoz az iskolai sportlétesítményekhez való hozzáférés, az ügyeletek biztosítása.
Mészáros Péter