Belvárosi rekonstrukció kategória bejegyzései

Ez a kategória tulajdonképpen a városfejlesztés főkategória alatt kellene, hogy legyen, de struktúrális okokból önállóan szerepel azért, hogy az ebbe sorolt bejegyzések/postok csoportosítva a Budafok-Tétény főmenü alatti “Belvárosi rekonstrukció” almenüben is megjelenhessenek .

Városfejlesztési kerekasztal, melynek témája ezúttal a közlekedés volt. 2012. február 20. Ipartestület

Vágóhíd utcai aluljáróTézisek, súlypontok voltak:

Tranzit forgalom és távolsági közlekedés – az előnyök kiaknázása, a negatív hatások mérséklése
Elővárosi forgalom – agglomerációs kapcsolatok – a motorizációs nyomás csökkentése
Hivatásforgalom – bel-budai, és belvárosi kapcsolatok – javítani a sereghajtó pozíciónkon
Autózás – az autó-függőség mérséklése
Kerékpározás – tárjuk fel, és használjuk ki a szunnyadó tartalékokat
Gyaloglás – adjuk vissza a járdát a gyalogosoknak, képezzünk vonzó városi tereket
Városrendezés – közlekedés kapcsolata, integrációja – a mobilitás igényesség kezelése, helyi struktúrák támogatása
Lakóterületek – valódi lakó, pihenő övezetek, védelem az átmenő, és a teherforgalomtól
Városközponti, kereskedelmi, intézményi területek – gigantománia felől a kis-városias jelleg felé

Összefoglaló
Városfejlesztesi kerekasztal a közlekedésről, vitaindító prezentáció

A Promontorium Polgári Casino levélváltása Karsay Ferenc alpolgármesterrel Budafok belváros rekonstrukciója és a piacfejlesztés tárgyában, 2013. február

“Tisztelt Alpolgármester úr,

A tervezett belvárosi rekonstrukció jelentős hatással lesz a budafoki városközpont jövőjére, a város életére. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az elképzelésekről a civil szervezetekkel, érintettekkel is egyeztessen az Önkormányzat, megfogalmazhassuk észrevételünket, javaslatainkat.”

Bővebben… →

A Promontorium Polgári Casino állásfoglalása Budafok belváros rekonstrukciójával kapcsolatban

A Promontorium Polgári Casino az elmúlt időszakban több alkalommal foglalkozott városrendezési kerekasztalai keretében Budafok belvárosa helyzetével, a megújulás lehetőségeivel. A Budafok-belvárosi új piac létesítése és környezetének rendezése tárgyú képviselő testületi előterjesztés, mely a közelmúltban került nyilvánosságra, késztetett bennünket az alábbi állásfoglalásra.

Bővebben… →

Ünnepi Városfejlesztési kerekasztal a Budafok 300 évforduló alkalmából, Haggenmacher udvar, 2012. április 24.

unnepikerekasztal_illusztralBudafok 1712-ben kezdődő német betelepülése egyben a várossá fejlődés első lépése is. Ez adta az aktualitását a téma 2012-es jubileumi program sorozatba bekerülésének és a kerekasztal megszervezésének, melynek ötletgazdája, és előkészítője Döbrönte Katalin, urbanista, a Casino elnökségi tagja volt. A helyszín is szimbolikus.  Mészáros Péter a Casino elnöke bevezetőjében utalt is erre. A Haggenmacher udvar egy város-rehabilitációs terület. Itt a negyedik emeleten jó a rálátás a Dunára, míg Budafok belvárosa és a kerület sok más részei jelentős részben elzártak a Dunától.

Képes összefoglaló a kerekasztalról

Városrehabilitációs est – Pestszentimre – Nagytétény – 2010. október 12. – György villa –

A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.

A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.

Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.

A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.

A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.

Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino állásfoglalása a Nagytétényi városközpont rehabilitációról, 2009. december 8.

Örömmel fogadta a Promontorium Polgári Casino a Nagytétényi városközpont rehabilitáció terveit.

A Főépítészi Iroda által javasolt közterület fejlesztési elemek felölelik a nagytétényi városközpontot, és kijelölik annak fő tengelyeit. A nagytétényi hangulat megőrzéséhez tartozó, és az aktív kisvárosi élet központi tereit valóban a Nagytétényi út Szentháromság tértől kezdődő Angeli útig tartó szakasza adja, ezen belül a kereszttengelyt a Templom utca és a Kastélyig futó Szent Flórián utca jelenti. Az Országzászló elhelyezésével és új tér kialakításával megteremtődött a lehetősége egy „Fő tér” kialakításának. Amennyiben az „Országzászló téren” sikerül a jövőben megvalósítani a Helytörténeti múzeum és kávéház elképzelését, valódi központi találkozóhellyé válik mind a tétényiek, mind a Kastélyba látogatók számára.

Érdekes gondolat az északi és déli városkapu kialakítása egyrészt a Kastélypark utca – Nagytétényi út, másrészt az Úttörők útja – Nagytétényi út kereszteződésében, de erre nem láttunk konkrétumokat, hogy mit is jelenthet ez fizikai megvalósulásában.

A projekthez kapcsolódó épületrehabilitációs elemek már több kérdést is felvetnek.

A Nagytétényi út szóban forgó szakaszán az Önkormányzatnak kevés tulajdona van, ugyanakkor a házak többségénél szükséges az egységes városképi arculat megőrzése érdekében a homlokzat megújítása. Ezek felújítása nélkül a városrehabilitáció csak felemásan tud megvalósulni. Annak ellenére, hogy pályázati forrásból a magántulajdonú házak homlokzatfelújítása nem támogatható, szükséges lenne Önkormányzati forrásból ennek megvalósítása, akár támogatásként, akár kamatmentes kölcsön formájában. A nagyságrendileg 1 Mrd Ft összköltségű projekt esetében ez 20-30 m Ft plusz forrást jelent.

Támogatjuk a civil szervezetek azon elképzelését, hogy Nagytétényben egy kulturális – múzeumi negyed alakuljon ki. Ennek stabil bázisa a Nagytétényi Kastélymúzeum, mely már jelenleg is a várossal szervesen együttműködve közösségi programok szervezésében is szerepet vállal. Ezt egészítheti ki a Posta Múzeum, mely jelenleg a helyét keresi, és a mozi helyén kialakítandó új közösségi térben megfelelő funkciót tud biztosítani. A Helytörténeti múzeum elképzelése és annak helyszíne is egyre jobban kikristályosodik az Országzászló tér oldalán, annak ellenére, hogy megvalósulásának időpontja kérdéses.

A projekt részét képezi a zsidó imaház, ugyancsak kulturális funkcióval. Támogatjuk a Nagytétényi Polgári Kör elképzelését, hogy egy a hely szellemiségének megfelelő, étteremmel kombinált kulturális szalon alakuljon ki, mely nem kizárólag a Budafok-Tétényiekre számít, hanem Budapesti és agglomerációs szinten tudna egy új minőségi kulturális központot megvalósítani koncertekkel, irodalmi estekkel, stb.

Fontos kérdés, hogy a mozi helyén milyen új közösségi funkció kaphat helyet. Ezt a funkciót úgy kell megtalálni, hogy a Szelmann Ház közösségszervező erejét erősítse, kiegészítse, és nem válhasson annak riválisává. Nagytétényben nincs szükség második közösségi házra, a Szelmann Házon túl a „sarki helyiséget” sem használja ki a Nagytétényi Polgári Kör. Az is fontos kérdés, hogy a majdani DunaPark2-vel milyen összhang alakítható ki. A fenntartható közösségek maguk számára teremtik meg a közösségi helyeket. Fontos a kapcsolódások keresése és biztosítása, de a DunaPark2 számára közösségi és sportközpont csak a DunaPark2 területén képzelhető el, míg a mai Nagytétény is városközpontjában keresi mind a közösségi színteret, mind a sportolási lehetőséget. A Posta Múzeum gondolata mellett a volt mozi épület melletti térben felmerült egy tömegsportközpont létrehozása, mely a helyi igényekre adott válasz lenne, és melyet nem vált ki egy modern piaci alapú sportközpont.

A Szelmann Ház felújításával kapcsolatos elképzelések nagyrészt konszenzust mutatnak, nem kérdőjelezhető meg a könnyűszerkezetes épületrész átépítésének szükségessége, ill. a tetőtérben, vagy emeletráépítéssel szükséges kisebb termek, foglalkozásoknak alkalmas terek létrehozása.

A projekt akkor válhat valóban fenntarthatóvá, és akkor érzik a nagytétényiek sajátjuknak, ha az infrastrukturális beruházásokat különböző közösségerősítő akciók egészítik ki. Ebben szerepet kapnak a helyi intézmények és helyi civil szervezetek. Ilyen rendezvény lehet a Szent Flórián téren a római kori piac életrekeltése a Kastéllyal együttműködve, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kiegészítve. A Helytörténeti múzeum létrejöttéig a helytörténeti értékek közvetítése megvalósulhat a következőképpen: Helytörténeti kiállítás a Nagytétényi úton közlekedő buszokon: helytörténeti képek, tablók, montázsok kialakítása, buszmegállókban helytörténeti tablók kiállítása, látványképek elhelyezése.

A Múzeumi- kulturális negyed felélesztéséhez kapcsolódóan múzeumok fesztiválja – ez kapcsolódhat a Tavaszi fesztiválhoz és a Kastély már élő Korok-virágok programsorozatához, azt új elemekkel kiegészítve.

A felújított közterek birtokbavételét szolgálhatja művészeti kiállítás a fejlesztett közterületeken, emellett rendezvények keretében művészeti alkotások készítése a lakosság bevonásával. Public Art Projekt a városközpontban, a város és/vagy akcióterület ortofotója köztéren interaktív elemekkel.

A Programalappal valósíthatóak meg a hagyományőrző, közösségfejlesztő rendezvények, de lehetséges közösségfejlesztő műhely működtetése egy rövid képzés a civil szervezetek számára közösségfejlesztés, nyilvánosságmunka témakörben. Lehetséges programok: egészségnap és sportágválasztó program a tömegsportközpontban, irodalmi és művészeti kávéház a zsidó imaházban.

Mindennapi környezetvédelem címmel rendezvénysorozat, nyilvános szabadegyetem szervezése: a fenntarthatóság és környezettudatosság kérdésének olyan keretben, rendezvényeken történő megtárgyalása, amelyeken olyanok is részt vesznek, akik kimondottan egy környezetvédelmi rendezvény iránt nem érdeklődnének. Köztéri önkéntes munkák szervezése a környezet szebbítéséért. A projekt infrastrukturális beruházásaihoz kapcsolódóan helyszíni bemutatók, hogyan valósíthatóak meg az energiatakarékos fejlesztések. Hogyan használhatóak ki az otthonok energetikai adottságai hatékonyan, melyek a fogyasztáscsökkentő beruházások.

 Bízunk benne, hogy a javaslatok beépülnek a nagytétényi városközpont rehabilitációba és megvalósul Nagytétény belvárosának megújulása.

Budafok-Tétény, 2009. december 8.

 Mészáros Péter                      Döbrönte Katalin

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter