Mészáros Péter bejegyzései

Casino est, 2008. június 17. – Baross Gábor telepi Közösségi Ház –

A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő körút ill. összejövetel sorozat keretében ezúttal a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

Pelikán Imre elnök beszélt a Telepről, annak múltjáról, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. A szervezet hagyományosan nagy létszámú, most 120 fő, kiterjedt elnökséggel, aminek a társadalmi összetétele is sokrétű, a munkástól a vezető értelmiségig terjed ma is. Sokrétű a tevékenységük, nemcsak egy-egy eseményhez kötődik. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. A helyi hagyományos kultúrház a Szt.Bernát ház volt, ahol most a katolikus egyházhoz kötődő alapítvány működik. Helyben nyugdíjas klub működik, az iparoskör is rendre összejön, továbbképzések vannak a számukra, a pincében tornaterem van kondicionáló berendezésekkel, sport felszerelésekkel, idős torna működik, könyvtár van helyben is.

 A Telep száz évéről: a vasúttól terjedt, bővült felfelé az évtizedek során, a kőbányászat – a fuller bányászat – határozta meg a területet sokáig. Kincstári birtok volt a terület, és a Weisz Libál család 1904-től kezdte el a parcellázást, az építkezés helyi anyagokra alapult. A X. utcától felfelé már feltöltött a terület, lejjebb pedig sziklára épültek a házak. A Dózsa Gy. út – korábban Apponyi út – túloldala szántó, legelő volt, ahol a parcellázás kisebb 150 n.öl-es telkekre irányult, annak hátrányaival. Érdekes volt helyben a hitelből történő építkezés hagyománya.

 Ma fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg ma is építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

A beszélgetés során számos más téma is előkerült, így a vandalizmus, a fiatalok kezelése feladatai, pl. a Kőbányász parkban is, a sportpályák megszűnése itt ill. a térségben is gondot okoz. A felhagyott kőbányákban még közösségi terek is kialakíthatóak lennének.

Szó esett még a szomszédos budatétényi fejlesztések átterjedő hatásairól – pl. a Gyula vezér u. Terv u.-i magasház építése -, ill. a közlekedési gondokról – Rózsakert, Növény u., fekvő rendőrök -.

 Mészáros Péter

Casino est a városképről, 2008. május 20. György Villa –

Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Vitavezetőnek Baráth Hajnal gobelinművészt kértük meg. Meghívtuk még a Tervtanács többi tagját, és a helyi Főépítészi Iroda munkatársait is.

Vitaindítójában Turányi Gábor, aki a Moholy Nagy Egyetemen tanít építészetet, az Óbuda Újlak, újlaki templom térsége háromszögét, hozta fel példának, mely sok tekintetben rokonságban van Budafokkal, s melyre hallgatóival dolgoztatott ki ötlet terveket, egy mai irányzat alkalmazásával, mely számítógéppel készített elemek sokszorozására, és felületek képzésére épül. De más, kézi, sőt textiles hallgatói megoldások is készültek. Legfontosabb alapelv véleménye szerint, hogy meg kell szabadulni a konvencióktól, fel kell szabadulnunk, és mindent szabad, csak jó legyen. Korunk lenyomatát még nem látjuk az építészetben. Siklósi József a helyi életérzés jó ismeretét hangsúlyozta, s a hely fizikai megismerését, amivel dolgunk van. Idézte a magyar építészet-politikai alapvetés megfogalmazását, mely a Nemzeti Építészeti Tanácstól származik, melyben vitaindítóink is helyet kapnak. Budafok tekintetében ki kell mozduljunk abból az állapotból, amiben vagyunk, hangsúlyozták, a jövőbe kell, hogy lássunk.

 Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A Fővárosi Keretszabályozási Terv egy unalmas dolog, de megoldható, és a kulcs a kerületek kezében van. Dévai Zoltán a Főépítészi iroda részéről beszélt az aktuális Integrált Városfejlesztési Stratégia készüléséről, benne olyan kulcs területekkel, mint a történelmi belváros, a piac térsége, a tétényi belváros. 5-8 éves jövőképet kell kialakítanunk ennek keretében. Szó esett a helyi védettségekről, a város szerkezet alakításáról, az IVS-ben nagyvonalúbb kezelésre van mód, mint a helyi szabályozási tervekben. A városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Sok minden nem történt az elmúlt időszakban, így lehetne szabadon gondolkodni. A Promontor udvar azonban alapvetően elhibázott – a lakások a legforgalmasabb utakra néznek, míg az üzletek befelé -. A közeli könyvtár, ami hamarosan elkészül, két romos épület közé kerül.

 Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció, a közelmúltban volt itt széleskörű értekezlet a Nemzeti Vagyonkezelő és a főbb érintettek részvételével, említette meg Király Elvira igazgató. Az itt futó vasútvonal kétvágányúsítása nem egyértelműen pozitív, inkább a főépítész úr tavalyi javaslata, a 40-es vonalra történő áttelepítés lenne kedvezőbb, miközben megállóhely sem lesz itt egyelőre. Az IVS-ben a kastély, a piactér és a Duna part II. egy blokkban szerepel, ami egyesek szerint ellentmondásos. Elhangzott, hogy ez a vasútvonal törzshálózati elem, Nagytéténytől 160 km-es sebességre tervezve, megállóhely a Növény utcánál lenne majd.

Az IVS kapcsán lehetőség lesz majd a tétényi belvárosi övezetek pályáztatására.

Baksay Ibolya felvetette, hogy a térséggel és a kerület sok más részével is az elmúlt 15-20 évben nagyszámú hallgatói, műegyetemi dolgozat, diplomaterv foglalkozott, melyek hasznosítása, egyáltalán ismerete alacsony szinten van.

Példa: a Doborjánban a közelmúltban megépült Liszt hangversenyterem – Liszt szülőhelye – amely Kismartonnal versenyben született meg, és a kis településen jelentős fejlesztő erőt, vonzerőt jelent, virágzik a település, vendéglátás, idegenforgalom. Erős elhatározás, és akarat kérdése elsősorban majd minden, amit a civil akarat és nyomás alapozhat meg.

Szó esett még a föld alatti építkezésről, földházakról, az energia hatékonyságról, megújuló energiák használatáról. Az építészek véleménye az, hogy a helyi közösség maga fogalmazza meg magát, átmeneti korban vagyunk, folyamatos párbeszédre van szükség.

Felmerült még a már korábban más fórumokon tárgyalt Kötschenbroda-i példa, egy Drezdától északra fekvő egykori vincellér falu rehabilitációja, a helyi ipartestület, a közösség, és a bajor befektető aktív részvételével. Pl. ennek alapján Nagytétény is élővé tehető, a kastély, a piactér és a belváros térsége, amely jelenleg nagyon leromlott, a kastélyhoz kötődő funkciókkal, + vendéglátás, élénkíthető, rehabilitálható. Hasonló lehetőségek Budafokon is vannak, nyitás a Duna felé, a Kossuth Lajos utca sétáló jellege, új központ lehetősége.

A Tervtanács elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi.

A kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni. Ennek kapcsán még szó esett a rózsakerti sorompó oldási igényéről, a Növény utcai aluljáró igénybevételével ill. kiépítésével.

 Mészáros Péter

Casino est a Péter-Pál utcában, 2008. április 15. – Seybold pince –

Az összejövetelt az elmúlt időszakban kialakult gyakorlatunk szerint egy kerületi térség és az ott működő civil szervezet aktuális helyzete, problémái, feladatai áttekintésére szántuk, jelen esetben a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. A pince és a kapcsolódó ház az elmúlt években került Garab Gábor és családja birtokába, és történt meg felújítása jelentős erőforrások mozgósításával, így a korábbi időszakban gombapinceként használt pincéé is. A bevezető körséta során Garbóci László helytörténész beszélt a helyről, amit Seybold Frigyes épített az 1870-es évek elején, majd később került a Fink család tulajdonába, most Seybold – Garab pinceként működik. Jelenleg induló stádiumban, mint vendéglátóhely, csoportokat, rendezvényeket fogadnak elsősorban, és jó minőségű boruk van több forrásból.

Az összejövetelen a Casino tagjai mellett jelen volt a helyi Polgári Kör néhány tagja is. Szigeti Zoltán elnök beszélt a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Terv volt a Czuba villa eladása, ill. szálláshelyként való hasznosítása is. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. Remény van arra, hogy a Seybold pince egyfajta „kondenzációs” magként működik majd, amihez jelenleg a helyi tőkeerő kevés, partnerek szükségeltetnek. Szólt a helytörténeti gyűjtemény igényéről, ami a 30-as évektől téma helyben. Erről a Városfejlesztési bizottságban is tárgyaltak a közelmúltban a Polgári Kör javaslatára, s támogatták a Kör kezdeményezését. Utolsó időszakát éljük annak, hogy a házaknál, a családoknál még meglévő helytörténeti értékeket, eszközöket megszerezzük. Szó esett még a Péter Pál kápolna rossz állapotáról, a felújítás igényéről.

A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, a felső szakasza évtizede még egyfajta vízmosásos kőárok volt, az aszfaltozás magával hozta a forgalmat is, majd a forgalomcsillapítás igényét, ami az elmúlt évben el is kezdődött. A 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Gondot jelent még a vízelvezetés, ami egy részen a házak felé lejtő útburkolatból adódik, miközben középen húzódik a vízelvezető árok. A felső szakaszon egy darabon nincs járda, és problematikus a Balatoni úti csatlakozás, a körforgalom igénye ill. hiánya is.

Németh Zoltán alpolgármester, a térség képviselője az önkormányzati tervekről beszélt e térséget illetően, készül az Integrált Városfejlesztési Stratégia, aminek két akcióterülete lesz, Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával. Többről van szó, mint Grinzing, igényes vendéglátásról a térségben, aminek „zászlós hajója” az oroszlános udvar lehet. Ehhez csatlakoznak a kastélyok parkjaikkal és a Czuba villa. Fontos a térség arculatának védelme, a homlokzatok eredeti formában történő felújítása, az utcakép védelme. Ebben a Tervtanácsnak is szerepe van az új építkezések kontrollja területén.

Később a kápolna felújítása forrás lehetőségeként felmerült a Péter Pál tallér gondolata is, ami anno a Szt.Lipót templomnál már bevált.

Mészáros Péter

Casino est a magyar médiáról, 2008. március 11. György Villa

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően, „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Vitavezetőnek B.Walkó Györgyöt, a Városházi Híradó főszerkesztőjét kértük fel, aki hangsúlyozta, hogy hazánkban sokak szemében az 1990-es rendszerváltozás egyik nagy csalódása a sajtó mai helyzete, az erőviszonyok aránytalansága. Erről a témáról mondták el véleményüket, emlékeiket a meghívott vendégek, Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője.

 Betlen János azzal kezdte, hogy a rendszerváltás pillanatában azt hitte, hogy egy Népszabadság nevű lap nem maradhat fenn, hanem a polgári világnak megfelelő tartalmú, formátumú lapok alakulnak. Erre az olasz példa alapján volt is kísérlet a rövid életű Köztársaság formájában. Elsősorban az olasz nyelvtudásának köszönhette, hogy a 80-as évek végén Rómába küldték az MTV tudósítójának, ahol a jelenlegi köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval is találkozott. Ott tapasztalta meg azt, ami nálunk is bekövetkezett, hogy a sajtó, a média kiválaszt egy ellenséget, és azt tűzön vízen át üldözi. Ebben az időszakban nagy változások történtek a „királyi” televízióban is. A sokat megélt televíziós számára csodás érzés volt, amikor kiküldték tudósítani a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) alakuló ülésére. Sajnos néhány évvel később a szakmai lehetőségek beszűkültek és megkezdődött a létszámleépítés az MTV-ben is. Szívesen ment volna dolgozni az 1990-es évek elején megalakult Duna Televízióba, de nem hívták, bizonyos vezetők „nemkívánatos személynek” bélyegezték meg.

A moderátor B.Walkó György megjegyzésére – miszerint súlyos következményei lettek az országos sugárzású kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának – Borókai Gábor úgy reagált, hogy az előbb említett csatornákat nem a hírérték, hanem a szenzáció, az érdekesség irányítja, a piacon való megjelenésükkel a híradók szerkesztési módja is jelentősen változott, egyfajta lefelé nivellálás indult el. Az állampárti időszakban, az egyeduralmi helyzetben lévő közszolgálati adóknál (Magyar Televízió, Magyar Rádió) kimondottan a mindenkori kormány akarata érvényesült, viszont napjaink kereskedelmi adóit már nehezebben lehet befolyásolni a kormányok által, bár technikai módszerek rendelkezésre állnak (pl. a koncesszió meghosszabbítása). A továbbiakban Borókaitól megtudtuk, hogy pályafutásának kezdetén, 1985-ben, a sportújságírást választotta – az 1990-es és 1994-es Labdarúgó Világbajnokságokról is tudósított -, majd 1995-ben tíz hónapon keresztül az Új Magyarország napilap munkatársa volt és utána került a Reform című hetilaphoz. A kormányszóvivői tevékenységének időszakáról elmondta, hogy az imént felvázolt új médiahelyzethez úgy próbáltak igazodni, hogy az Orbán-kormány újdonságként kihelyezett kormányüléseket tartott, szerte az országban. Borókai szavaival szólva mindezekkel a lépésekkel a kormány a kereskedelmi televíziókban is „képbe helyezte magát”, amely többek között azért volt fontos, mert az internet szerepe nyolc-tíz évvel ezelőtt még lényegesen kisebb volt. Ma jelentős a tényfeltáró újságírás szerepe, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásukra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására. A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet napilapok összevonása Borókai szerint szerencsés döntés volt, mivel a megújult Magyar Nemzet egyszer sem került csőd közeli helyzetbe és nem állt a megszűnés határán. Az egykori kormányszóvivő szerint az is nagy gond, hogy a mai újságíró-vezérek túlnyomó többsége a pártállam haszonélvezői közé tartozott, amely kihatással van a pártok médiában elfoglalt erőviszonyaira. Sajnálatosnak nevezte a fogyasztói közönség elszegényedését, a felmérések szerint a lakosság a korábbi időszakhoz képest lényegesen kevesebb napilapot vásárol. A hetilapok helyzete kissé könnyebb, az általa vezetett Heti Válasznak az elmúlt években – részben a sikeres megújulásnak köszönhetően – még nőtt is az eladott példányszáma.

Gazsó L. Ferenc érdekes adalékokat fűzött azokhoz az izgalmas „rendszerváltó évekhez”. Többek között elmondta, hogy a Népszabadság munkatársainak az Antall kormány 1990-es hivatalba lépésekor dobozokban állt a holmijuk, mivel az elbocsátásukra számítottak. Néhány héttel később kipakoltak az íróasztalaikra, mivel semmilyen intézkedés nem történt, az újságíró által „nagytakarításnak” nevezett kormányzati lépések elmaradtak. Igaz, pl. a megyei napilapok átmentése, már korábban elkezdődött ill. megtörtént, nyolc megyei lap került a Springerhez. Ezek a folyamatok, a különböző háttér alkuk is vezettek el a mai mocsarosodáshoz. Gazsó ugyanakkor felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy véleménye szerint a változatlan állapotokért nem csupán az akkor hivatalban lévő kabinetet, hanem az összes, egykor a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzéki csoportosulást, majd a belőlük kinőtt demokratikus pártot felelősség terheli. B.Walkó György a Magyar Hírlap „cikkcakkos” történetére emlékeztetve az újságnál tett pályafutásáról kérdezte a közelmúltban lemondott főszerkesztőt. Megtudtuk, hogy Gazsó L. Ferencet először 1984-ben vették fel a napilaphoz. Annak idején munkatársai közé tartozott népi-konzervatív és baloldali-liberális gondolkodású személy egyaránt, mint például Franka Tibor és Németh Péter. Az akkor liberális szemléletű laphoz Gazsó 1996-ban került vissza főszerkesztőként, vezetése alatt a Magyar Nemzettel történő összevonásról is szó esett, ám semmi több, mert hamarosan leváltották a lap tulajdonosai. Röviddel ezután több tucat munkatársa mondott le és távozott a laptól. Gazsó szavaival, a „sajtó helyzete lenyomata volt a kornak”. Különböző tulajdonosok mozogtak a lap körül, mögött, Marquard, Kordax, még Csintalan Sándor és Princz Gábor is a háttérben volt. Éppen Marquard véleménye volt, hogy egy USA-Today típusú lapot kellene csinálni. Harmadszor Széles Gábor kérésére vállalta el másfél esztendeje a főszerkesztői teendőket. A Népszabadság és a Magyar Nemzet közötti űrt szerette volna betölteni a Magyar Hírlap tevékenysége nyomán, amely – hacsak részben is, de – sikerült, hiszen a jobbközép beállítottságú lap megalapozott és tényszerű írásaival mérvadó, kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt az olvasók számára. A polgári oldalon jelentkező pénzhiányokra is felhívta a figyelmet, hiszen a közvéleményt a körülöttünk zajló eseményekről értesíteni, tájékoztatni százmillió forintokba kerül. A médiapiacot uraló aránytalanságokon változtatni csakis megfelelő támogatási rendszerrel, gazdaságpolitikával lehet.

 Szó esett még az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll. E tekintetben példa a Hír TV 2006 őszi szerepvállalása, ami a CNN 1991-es iraki missziójára emlékeztetett, persze azzal a különbséggel, hogy „nincs egy büdös vasunk sem”. A pénz valóban fontos dolog, míg a többieknél ott a forrás, nincs egyenlő pálya és esély. Szóba került az otthon amúgy konzervatív Axel Springer vagy Bertelsmann kiadók itteni sajátos szerepvállalása, az érdekek mentén. Érdekes a média sajátos szerepe a mindenkori autópálya építéseken, 2002 előtt a Vegyépszer és a Betonút munkálatait folyamatosan árgus szemekkel, helikopterekkel figyelték a kereskedelmi médiumok, majd a 2002-es váltás után a bekerülő Strabag révén jelentős áremelkedés következett be, kevesebb média figyelemmel. Pl. a Kőröshegyi völgyhíd 2002 előtt 40 Mrd-os ajánlat volt acélszerkezettel, majd a kormányváltás után 70 Mrd-ért építették meg, vasbetonból – Hídépítő vállalat -. Ez, és más témák is megjelentek a jobboldali médiában, mint pl. az M5 eladása, nyomott áron, különösebb visszhang nélkül. S több más hasonló példa elhangzott, így a MÁV Cargo jelentős sikerdíjjal történő eladása egy BT-n keresztül, vagy akár korábban az Ibusz kisrészvényesek Duna Holding-os kifosztása is, megjelentek a médiában semmilyen következménnyel, visszhanggal. Szó esett még a minapi népszavazás média vonzatairól, egyfajta iszapbirkózás jellemzi a helyzetet, beleértve a most folyó felelőtlen gazdaságpolitika sajtó kezelését. A hatalom 2002 után folyamatosan átlépte a Rubicont, csalási technikák, mozgósítás, ígéretek, majd visszavonásuk, a tettekkel hazudás lépett be. Bizonyos értelemben nincs tovább, pl. a Horn Gábor-i nagyképűség, a semmivel sem törődés, sem a szakma, sem a tömegek véleménye nem számít, alapvető mentalitás váltásra volna szükség.

 Mészáros Péter

Casino est Budatétényben, 2008. február 12. – Radóczy Galéria –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk.

Bevezetésként Vaskó Zsolt Casino tagunk, a Madárdal együttes vezetője játszott dudán régi magyar dalokat, táncokat, majd Erdélyi György ugyancsak Casino tag előadóművész olvasott fel készülő könyvéből.

Sarnóczay György beszélt a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festő művészekről, akik történetesen déd és nagyszülei is voltak. Megemlítette Mednyánszkyt is, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra.

Somosy Zoltán a Polgári Kör elnöke a közelmúlt eredményeiből kiemelte a Tétényi fennsík védettségét, amiben a Körnek is jelentős szerepe volt a 90-es évek második felében. Aktualitásként a kárpátaljai, aknaszlatinai projektet, az első világháborús emlékmű áthelyezését, felújítását említette, amit a Kör NCA támogatással hajt végre a tavasz folyamán.

Helyi szívügyünk a rozárium, a rózsakert, aminek a megmentésében talán sikerült előrelépni az elmúlt évben. Ez évben már a hangverseny a rózsákért program egyhetes esemény sorozattá növi ki magát, számos a rozáriumhoz kötődő művészeti eseménnyel, rendezvénnyel.

Dobos Károly a Klauzál Gábor Társaság elnöke helyi vonatkozásként kiemelte az április végi Klauzál napok Tétényben esemény sorozatát, ami kellően hangsúlyozza majd Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit. Egyebek mellett a Klauzál villa pincéjében és a Nagytétényi Kastélymúzeumban is lesznek rendezvények. Április 27.-én a Szt.Mihály kápolnában emlékeznek meg Klauzál 155 évvel ezelőtti itteni házasság kötésére. A közeli napokban, február 24.-én pedig Kemény Zsolt fénykép kiállítása nyílik meg a Wolf kápolnában – Greifswald változásai, párhuzamai témakörében -.

Kovács Géza a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről beszélt, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva.

Kolláth Rita a Polgári kör titkára szólt még a Szt.Mihály napok esemény sorozata hagyományairól, idei terveiről, a helyi, a Galériában tartott művészeti eseményekről, így a hét végén nyílik a művészek köztünk vannak sorozata jegyében Farkas Andrienne kiállítása.

Erdélyi György az írók és Budafok – Tétény kapcsolatáról szólt. Utalt Karinthy-ra, aki itt nyaralt, naplójában is szól erről, és kirándulásairól az érdi erdőben, Radnóti kisgyerekként evezős túrákon járt erre gyakran. Helyi kötődése volt Puszta Sándornak – aki irodalmi tevékenysége mellett a későbbi leányfalui plébános is volt -, Kunszeri Gyulának, majd Keresztúry Dezsőnek – neki egy emléktábla is dukálna Rózsavölgyben -, Thurzó Gábornak, később Baka Istvánnak, és Zalán Tibornak.

Végül a háziasszony, Radóczy Mária a Galéria elmúlt tíz évéről, az ezt ismertető, áttekintő kiadványuk kapcsán – FényKépes Krónika – szólt, tallózva a nagyon nagy számú, sikeres, közönséget vonzó produkció, koncert, és képző, iparművészeti kiállítás, közösségi esemény között. A Galéria ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter

Casino a Katélyban, 2007. december 11. – Nagytétényi Kastély –

Előzetes terveinknek megfelelően Király Elvira igazgatónő meghívására, aminek alkalmat adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk összejövetelünket. A korábban érkezők megnézhették az idei kiállítást, amelynek keretében kerületi, és más iparművészek, képzőművészek készítette díszekkel ellátott karácsonyfák egészítik ki a bútorkiállítást.

 A Casino ülésére a kastély dísztermében került sor. Király Elvira igazgatónő adott áttekintést a kastély helyzetéről, elsősorban a hátsó szárny folyamatos kiürülése kapcsán. Népszerű látogató hely a kastély, ez évben is mintegy 32 ezer látogatója volt, köszönhetően az állandó mellett a tematikus kiállításoknak, programoknak. A továbblépést tekintve jelen állás szerint a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeum pedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd.

Az épület feltárása, a tervezési munka is elkezdődik, különös tekintettel a 114 éve nem vizsgált hátsó szárnyra. Az EU pályázati lehetőségből egyelőre kimaradtunk, de a tervezés, a projektek előkészítése elkezdődhet.

 A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A hátsó szárny kezelői jogainak rendezése is folyamatban van, az önkormányzatot is érintően a területcserével. Ásatási terv készül egyfajta kísérleti régészeti park programját is megcélozva, ami a százhalombattai régészeti parkhoz hasonló lehet, a római kori életet is bemutatva.

 A Casino tagok közül Nemes László, aki a kastély közalapítványt is képviseli, az elindulást emelte ki, a mecanatúra fontosságát, a múzeum helyzeti előnyeit, amire további idegenforgalmat lehet építeni, összekapcsolva a borászattal, bár utóbbi téren még nem kielégítő a nyitottság a borászati szervezetek részéről.

Szántó Tamás a szemléletváltás fontosságát húzta alá, az akarat, az összefogás igényét, amivel itt is sokat lehet majd még elérni.

 A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Terveink szerint januárban tematikus ülést tartunk a térségi közlekedés aktuális problémáit áttekintve, vendégek meghívásával.

 Mészáros Péter

Casino est Nagytétényben, 2007. november 27. – Szelmann Ház –

Előzetes terveinknek megfelelően a Casino a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tart alkalmanként üléseket, ahol közösen tekintjük át az adott térség problémáit. Első alkalomként Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja, nagytétényi polgárok, és Casino tagok, a sajtó képviselői.

László Éva a Polgári Kör elnöke köszöntőjében Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait érintette röviden, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét.

Mészáros Péter bevezetőjében ugyancsak Nagytétény értékeire, hagyományaira, a sokat látott, szenvedett lakosságra, és a remélt felemelkedésre, ami a rehabilitációs folyamat végét követheti, utalt, a fentieken túl az épülő M0, M6 kihívásait, a Sulák patak adta feladatokat is említve.

Bogó Ágnes az Embervédő egyesület elnöke a sajátos tétényi létre, identitásra is kitért, majd a rehabilitációs folyamat hányattatásairól, ez előzményekről beszélt, a szennyezésről, a terhelésekről, a helyiek lázadásairól, akcióiról, majd az elmúlt évek küzdelmeiről, eredményeiről, a lobbi munkáról, ami máig aktuális. Ennek eleme a kiserdő, a véderdő, aminek beépítéséért, átminősítéséért akciózik a furcsán tulajdonhoz jutott Metalloglobus. Jelenleg ezen, a tulajdonviszonyok tisztázásán, és az erdő visszatelepítése előrehozásán dolgozunk.

László Éva kitért még a helyi erőkre, az összefogás erejére, ami már abban is megnyilvánul, hogy ugyan nincs még tájház, helytörténeti múzeum, de már behoztak az emberek számos helyi értékkel bíró tárgyat. A Polgári Kör a legerősebb, legszervezettebb helyi civil szervezet mintegy 370 taggal, nagy aktivitással.

Ledniczky Sándor, a térség önkormányzati képviselője szólt a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról.

Bogó Ágnes a lehetséges EU vagy más pályázatok kapcsán a projektek előkészítettsége fontosságát, ill. hiányát hangsúlyozta. Schütt Margit a Duna parti koncepciókról beszélt, utalt a lovas sport lehetőségeire, ennek kapcsán a zöldterületek megőrzési igényére. Pállay József is Nagytétény sajátos hangulatára, kultúrájára hivatkozott, kitért a villamos közlekedési hagyományokra, azok felelevenítésére. Bilicsi István a horgászegylet részéről a Duna part alsó szakasza értékeire, a volt hizlaldai víztorony magasságában lévő horgásztanyára utalt. Felvetette a Duna e szakaszán nagy mennyiségben parkoló, horgonyzó uszályok problémáját, és a Duna szabályozásával kapcsolatos terveket, erről éppen a napokban volt szó, nevezetesen a Duna hajózhatóságának kotrással történő javítására, aminek azonban komoly ökológiai következményei lesznek. Nemes László a kastély értékeire, lehetőségeire hívta fel a figyelmet, itt a hátsó szárny rehabilitációja áll előttünk, ezzel a kastély közalapítvány is foglalkozik. Lehetőség lesz majd a kastély bútor kiállításának teljessé tételére, további programokra, bár azok eddig is igen gazdagok és tartalmasak. Tanulmányterv készül a kastélyra és annak környezete rendezésére, benne a római kori táborral, és a középkori városszerkezetet őrző lakóterületekkel. A kastély témájával a következő, decemberi Casino ülésen, a helyszínen foglalkozunk majd bővebben. Sümegi János a Baross telepi Polgári kör részéről a helyi értékek megőrzése, példáiról szólt, a barossi kőbányász park emlékművét említve, és a zöldterületek védelmét célzó kezdeményezésekre is kitért. Sági István a nagytétényiek részéről a kastély környéki régi kisházak, az egykori piactér, és a Templom tér környezete, rendbetételét szorgalmazta. László Éva még a kastélynál lévő gloriett rehabilitációja feladatait említette, erre vonatkozóan ezt támogatandó hangverseny lesz a Szelmann Házban december 9.-én. A kapcsolódó Flórián tér, a volt piactér kirakodó vásárra is alkalmas lehet.

Konklúzióként, a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal, ahol a helyi civil szervezetek, a Zöld Jövő képviselői, és a helyi önkormányzati képviselő vesz részt.

 Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2006/07

A helyi Casino gondolata messze vezet, hiszen a Budai Casino már a 90-es évek eleje óta újra működik a korábbi helyi, ill. Széchenyi féle Casino nyomdokain haladva, miként nálunk is voltak Casino előzmények, Budafokon, és Tétényben a huszadik század első felében.

Májusban tartottunk két előkészítő megbeszélést, ill. ülést, egyiken részt vett a Budai Casino képviselője, Bedő Árpád. Meghatároztuk a helyi Casino alapelveit, célkitűzéseit. Így: hagyományőrző, lokálpatrióta szervezet, szellemi műhely, információs centrum, és mindenek előtt, és gyakorlatilag: budafoki – és kerületi – elitklub. Civil szervezetként működve egyfajta értékőrző, értékteremtő, értékeket felmutató szerepet tölthet be a Casino, egyes kérdésekben koordinatív, egyeztető funkciókkal, de nem esernyő-, vagy csúcs-szervezetként a helyi civil szervezetek körében, hanem másként tevékenykedve.

A Casino a június 6.-i közgyűlésen mondta ki megalakulását 21 alapító taggal, akik közül az elnökségben Brockhauser Edit, Farkas Balázs, Garbóci László, Mészáros Péter, Piróth Béla, Szántó Tamás, és Szigeti Zoltán kapott szerepet, közülük Farkas Balázs a titkári, Mészáros Péter az elnöki, Piróth Béla a pénztárosi feladatot kapta meg.

A közgyűlésen elfogadott Alapszabály néhány fontos célkitűzése:

–   a színvonalas kerületi, ezen belül különösen a budafoki társas- és kulturális élet előmozdítása, részvétel a szellemi megújulás folyamatában,

–   a helyi, és nemzeti hagyományok ápolása,

–   a polgárságot érintő és érdeklő társadalmi kérdések megbeszélése,

–   a polgárság és a képviselői közötti kapcsolat elősegítése, erősítése,

–   a budafoki polgári múlt jelentős, meghatározó személyiségeinek kutatása, emlékük őrzése.

Az Alapszabályt a Fővárosi Bíróság 2006. szeptemberében, egy hiánypótlást követően fogadta el, ill. jegyezte be a szervezetet.

A Casino ezenközben megkezdte működését, a 2006. nyári időszakban is viszonylagos rendszerességgel ülésezve, találkozva, munkaprogramot kialakítva, tagokat toborozva. Összejöveteli helyszínként az első időszakban az István tanya vendéglő emeleti különterme adódott, ahol megfelelő körülmények között, szolid fogyasztás mellett lehetett összejöveteleket tartani.

A nyári összejöveteleink témái voltak:

–       A Duna part helyzete, múltja, jelene, jövője, Joó Ernő helytörténész, a korabeli hajómalmokról, Garbóci László helytörténész a Duna part múltjáról, értékeiről, emlékeiről beszélt, míg Mészáros Péter a partszakaszunk városrendezési, környezetvédelmi gondjairól, a feladatokról, teendőkről, értékekről beszélt vetített képes előadásában.

–       A Promontórium Borlovagrend, és a helyi borászat történelmi, helytörténeti vonatkozásait jártuk körül közösen, ugyancsak Garbóci László helytörténész, borlovagrendi tag előadásában, kitérve a borászat aktuális gondjaira, feladataira, kitűzve egy, a témát alaposabban körüljáró fórum, kerekasztal számára a Casino keretében.

–       Helyszíni ülést, bejárást tartottunk a Péter Pál utcai kápolna, a kapcsolódó kálvária területén, és a szomszédos, önkormányzati telket is megszemléltük, amelynek potenciális közösségi célú hasznosítási lehetőségei is felmerültek, pl. szabadtéri színpad formájában.

 Szeptemberben tartottuk meg formális, ünnepélyes alakuló ülésünket, ahol ismételten áttekintést adtunk a Budafoki Casinoról, háttér, célok, tervek, programok, Száray Zoltán történész tartott előadást, Budavár visszafoglalása évfordulója apropóján, továbbá a Madárdal együttes révén zenei, míg Erdélyi György előadóművész révén versmondó program elemek gazdagították az estét. Az alapító tagok számára egy alapító oklevél készült, a Casino címerével is ellátva.

 Innen kezdve az elnökség állásfoglalása alapján havi rendszerességgel, egy meghatározott programterv szerint tartottuk meg összejöveteleinket, így:

–       Októberben a rendes havi összejövetel célja a kerületi civil szervezetek meghívása mellett a kerület helyzetének áttekintése volt, civil szemmel, – civil érdekképviselet, a fellépések összehangolása, egyeztetése, javaslatok, a további együttműködés keretei, lehetőségei -. A nagy érdeklődéssel kísért ülésen számos helyi civil szervezet képviselői vettek részt, szó esett sok egyéb mellett a képviseleti demokráciáról, a civil érdekek megjelenítéséről az önkormányzati munkában, a pozitív civil példákról, eredményekről, felmerült az idegenforgalmi potenciálunk, a borturizmus jelentősége, azok lehetőségei közös kiaknázása. Szó volt a helyi kulturális élet lehetőségeiről, értékeiről, ahol a civil szervezetek tevékenysége önmagában jelentős érték, a kapcsolódó programok, tézisek megalkotása, így a kultúra és a borturizmus területein. Ekkor határoztuk el azt, hogy ebben a formában háromhavonta tervezzük a civil szervezetek egyeztetéseit.

–       Novemberben a helyi németség történetét, és a Német Kisebbségi Önkormányzat munkáját tekintettük át Szirtes Edit dr. elnök, és több német kisebbségi önkormányzati tag részvételével.

–       Decembertől a havi összejövetelre Békési Imre korábbi felajánlása alapján a György Villában került sor. Decemberben az eredeti tervek szerint az első részben az októberben megkezdett, a helyi civil szervezetekkel történő kommunikációt folytattuk, egyfelől a kerületi kulturális, és idegenforgalmi, bor turisztikai koncepció tézisek megalkotását megalapozandó, elsősorban a civil szervezetek véleménye összegyűjtésével, majd programjaik, terveik megismertetésével, további párbeszéddel. Turizmus ügyben felmerült az átfutó, vagy ide irányuló cél-turizmus kérdése, amiben számos értékünk van, az eddig ismertek mellett, – konferencia, gasztronómia, szakmai elemek, műemlékek. Kitértünk a zene ill. művészeti iskola értékeire, erősségeire, a kastély(ok) adta lehetőségekre, a helyi civil programokra, azok egyeztetésére. Ezúttal is Erdélyi György, és Vaskó Zsolt műsoros közreműködésével tettük teljessé az estet, és a Casino tagjai valamint a meghívottak megkapták a Nyakart cég által készített, Promontórium Polgári Casino feliratú König Pincészet Somlói Juhfark-ját, 1 decis dísz palackban.

–       Januártól kezdődően egyfajta sorozatot indítottunk el, egy-egy jelentős helyi vonatkozással is bíró, de országos jelentőségű témát jártunk körül a területek helyi képviselői meghívásával. Elsőként a pedagógusok a kerületben mottóval a helyi közoktatás helyzetét érintettük. Meghívtunk néhány intézményvezetőt, pedagógust, akikkel tevékenységükről, területükről, tapasztalataikról, a közoktatás helyzetéről, kilátásairól beszéltünk. Óvodai nevelés – kompetencia alapú képzés, férőhely hiány, bürokratikus követelmények, változó társadalmi, és média hangulatok -. Művészeti iskola: válságos helyzet, nem kötelező feladat, finanszírozási megoldatlanságok, minősítési folyamat, 1450 gyerek a kerületből. Általános iskolák: két-tannyelvűség, fejlesztés központúság, a polgári értékrend átadása, nevelés, gondolkodó emberek. Fontos megállapítás: a közoktatás egészére igaz az, hogy társadalmi szinten többet kapunk vissza, mint amennyit befektetünk.

–       Februárban a kerület borkultúrája, borturizmusa kérdéseit jártuk körbe szakavatott vendégeink részvételével. A borászat egyfajta kitörési lehetőségünk, miközben válságjelenségekkel szembesülünk, az egyetlen jelentős ilyen jellegű eseményünk, a szeptemberi borfesztivál mélyrepülése kapcsán. Ilyen tekintetben közös gondolkodásra van szükség, aminek eleme volt ez az este is. Fontos a borfesztivál megújítása, ami nem lesz feszültség nélkül, utalva a tavalyi történetre, amikor a helyi borászok ellenállása jellemezte a Kárpát medencei borászati rendezvény kísérletét, miközben a borfesztivált elöntötte a bóvli, a szeméthegyek, a gyenge minőségű borok, minőségi fesztiválra van szükség. A turizmus kihozása Budafokra, a pezsgőgyár, a nagyhordók, a György Villa meghatározó szerepe, a hagyomány ápolás igénye, a Borskanzen névhasználat jelentősége is hangot kaptak. Önkormányzati felelősség az alapok biztosítása, – Kossuth Lajos u. rendbe hozása, hajóállomás, és környezete, Budafok bejáratai jelzése – Budafok a Bor és a Szőlő Városa – imázs, szükségeltetik. A Kárpát Medencei Borászati és Kulturális Központ alakulóban, csarnok, ingatlan elemek, 1,2 ha-os tömb, sok lehetőséggel.

–       Utóbbi két témához kapcsolódott a Soós Borászati Szakiskola év elején kialakult válságos helyzete, a megszüntetésére, ill. összevonására irányuló fővárosi szándék. Itt kezdeményezői voltunk annak a kerületi nyilatkozatnak, amelyet előbb a helyi civil szervezetek írtak alá, majd csatlakozott hozzá a helyi politika, oldalaktól függetlenül. E kezdeményezésünk is bizonnyal apró eleme volt annak, hogy végül rendeződött az iskola sorsa, a Corvinus Egyetem szakképző intézményeként működik majd tovább.

–       Márciusban a programot ismét a civil szervezeteknek szántuk, az első részben helytörténészeinket megkérve Budafok-Tétény civil szervezetei múltjáról, elődeinkről történő visszatekintésre. Pl. a XIX. század utolsó harmadában Budafokon és Tétényben mintegy száz civil szervezet működött, – jelentős, kulturális, szociális, városvédelmi, egyházi, sport, és gazdasági tevékenység volt a jellemző -. A második részben civil vonatkozásokkal is bíró helyi aktualitásokról beszéltünk, – Kastélymúzeum rekonstrukció, tétényi egyeztető fórum, borestek, Csillaghang Rádió indulása -.

–       Áprilisi estünkre a kerületi orvosokból hívtunk meg néhányat, hogy tevékenységükről, a helyi egészségügyi ellátás helyzetéről beszéljünk. Háziorvosok: megalázó helyzet a vizitdíj bevezetésével, korlátok a gyógyszer felírásban, és a szakorvosi vizsgálatok előírásában, a természetgyógyászati eszköztár jelentősége. Gyermekorvosok: a gyermekorvosi ügyelet, és egyes szakrendelések gondjai. Szent Imre kórház: a volumen korlátozás alapvető gondjai, megalázó intézkedések, az orvos beteg kapcsolat aláásása. Tisztiorvosi szolgálat: a prevenció jelentősége, ugyanakkor leépítések, a helyi megbetegedési adatok alakulása.

–       Májusban a programot vállalkozók a kerületben mottóval, néhány kerületünkben élő, ill. működő vállalkozónak szántuk, bemutatkozásukon túl kitekintve a vállalkozók helyzetére, gondjaira, lehetőségeire. Szó esett a vállalkozások helyzetének alakulásáról, változásáról a 90-es évek eleje óta, hagyományos termelő tevékenységek leépülése, növekvő adóterhek, csekély kormányzati támogatás, körbetartozás, csődök. A helyi vállalkozók együttműködése, kölcsönös helyzetbe hozása, a helyi, ill. nemzeti vállalkozások előnyének kérdése, és az adó tanácsadás is fontos témaként merültek fel. Kitértünk még a vállalkozók, a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének további lehetőségeire is.

–       A júniusra tervezett, éves áttekintő, a kerület helyzetével, az önkormányzat vezetésével, és a frakciók vezetőivel tervezett ülést október elejére halasztottuk. A júniusi összejövetelen megbeszéltük az egy tapasztalatokat, javaslatok hangzottak el, melyeket a további stratégia, programok alakításánál veszünk figyelembe.

–       Októberben az önkormányzat vezetőivel, polgármesterrel, frakcióvezetőkkel, a helyi civil szervezetek meghívása mellett tekintettük át az első önkormányzati ciklus tapasztalatait, és a közeljövő terveit.

–       A továbbiakban, eredeti célkitűzéseinknek megfelelően havonta váltakozva egy-egy jelentős témakör, terület helyi képviselői meghívásával tekintjük át annak helyzetét, esetleg egy-egy helyi civil szervezettel karöltve, ezen belül helyi hagyományaink értékeink elemei kiemelésével, alkalmanként külső előadókkal is kiegészítve, a köztes kéthetenkénti kedd estéken pedig klubest, beszélgetés formájában.

A Casino tagságát tekintve, folyamatosan törekedtünk a kerületi kulturális élet, a vállalkozások, civil szervezetek képviselőinek, tudósoknak, orvosoknak, tanároknak, a helyi közélet más szereplőinek meghívására. A Casino regisztrációs adatlapját 35-en töltötték ki, ill. írták alá, ezen túl számos más érdeklődő is jelen volt alkalmanként összejöveteleinken, amelyeknek látogatottsága 20-40 között mozgott.

A tagdíj fizetés tekintetében már szolidabb eredményekről számolhatunk be, a regisztrált tagok nagyobb része fizetett néhány havi tagdíjat. Itt megjegyzendő, hogy a tagdíjat az eredeti, sűrűbb ülésezési, összejöveteli koncepcióra állapítottuk meg, külső előadók költségei fedezésére is. Eddig az alapító tagok okleveleire, és az említett dísz palackozású borok elkészítésére költöttünk a tagdíj bevételből a működési, technikai jellegű költségek mellett.

A közgyűlés számára javasoljuk megfontolásra a további tagdíj rendszer alakítását, összefüggésben a program tervekkel, működési javaslatokkal. Az elnökség ezzel kapcsolatban javasolja, hogy vagy havi 500 Ft-os, évi 6000 Ft-os, vagy egy szolidabb, negyedévenkénti 1000 Ft-os tagdíjat alkalmazzunk, erről a közgyűlésnek kell döntenie.

Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben rendszeresen tartott üléseket, ahol különösen a kezdeti időszakban a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

Úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban, egyéb kezdeményezéseket tettünk, s mindenképpen figyelmet keltettünk a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2007. október

Mészáros Péter

Casino est az önkormányzatiságról, 2007. október 9. – György Villa –

Az összejövetelt az önkormányzati ciklus első évének szántuk – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – áttekintendő a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is.

 Szabolcs Attila polgármester beszélt az elmúlt évről, amit meghatározott a komoly költségvetési hiány. Ennek kapcsán jelentős takarékossági, megszorító intézkedésekre kényszerült az önkormányzat, ennek keretében az év során sikerült a működési kiadásokat mintegy 800 millióval csökkenteni. Átvilágítás alatt van a teljes hivatal és intézmény rendszer, aminek a konzekvenciái még előttünk állnak. Sok az áthúzódó ügy, 1998 – 2002 – 2006 – viszonylatában, mind pozitív, mind negatív értelemben, fejlesztések, programok, költségterhek tekintetében. A választási ígéretek, a 13+1 pont teljesítése jó ütemben halad, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések, utóbbiak a fiatalodó, beköltöző lakosság igényeinek is eleget tesznek. A Hivatalban új jegyző veszi át az irányítást, ami reményekkel kecsegtet – Südi Annamária, korábbi aljegyzőnk tér vissza Budaörsről -. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, EU pályázat van napirenden.

 

Németh Zoltán frakcióvezető, a FIDESZ és szövetségesei részéről is a kerületi intézmény hálózatot érintő jelentős változásokról, ill. azok igényéről beszélt, eddig 10%-os működési költség csökkentést értünk el. Egyik alap elem a párhuzamosságok kezelése, csökkentése, a pazarlás felszámolása, és a fejlesztések folytatása, közben az adósság állomány kezelése, kötvény kibocsátással, amivel több száz milliós kamat költséget előzünk meg. A szociális szférában is jelentős racionalizálás történt – szociális boltok helyett utalványok, a szociális bérlakások rendszere felülvizsgálata – a lakás mobilitás segítése. A rend és a tisztaság irányai, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. A kapcsolódó KVSZ módosítás remélhetőleg év végére elkészül, ill. elfogadásra kerül. Korai egyeztetések vannak a szabályozási terveknél, pl. Budafok belváros esetében. Törekvések vannak a belvárosi anomáliák kezelésére, faház, kísértet ház, egyebek. Beruházási tervek, turizmust érintő fejlesztések, a borvárosi elképzelések.

 Perlai Zoltán MSZP frakcióvezető, a változások, csak a kerület lakóinak tudtával történjenek idézettel kezdte a mai vezetés ígéretei köréből. Az átadás, átvétel körüli viták – költségvetési hiány valódi mértéke – felélesztését nem tartja hasznosnak. A Törley csarnok – oroszlános udvar – megvétele kondícióját is bírálták. Számos javaslatuk volt, van a költségvetési helyzet kezelésére, a gazdasági társaságokkal kapcsolatban, és pozitívnak tartják a frakciós egyeztetéseket. Az átvilágításoknak és a követő leépítéseknek 500 ember lehet az áldozata, leépítettje, az intézményekben és a hivatalban. Bírálta az intézmény vezetők megkerülését, az ügyfélszolgálat, okmányiroda áthelyezési kísérletét, a művészeti iskolába, valamint a közterületi rendeletet – pl. a grafittik eltávolítása a tulajdonosok feladata igen rövid időn belül -. Pozitív elem a városházi internetes portál működése, rugalmassága, tartalmi fejlődése, javasolta, hiányolta a rendeletek, tervezetek Városházi híradó-beli megjelenését. Ugyancsak méltatta a lakótelepi, panel plusz típusú rehabilitációs programok folytatódását, ugyanakkor felvetette a nem kötelező önkormányzati feladatok felülvizsgálatát, melyekre sokat költünk.

 A követő vitában, hozzászólásokban felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdései. E témákkal a KVSZ módosítás is foglalkozik, ill. a Duna part II. re is vannak tervek, elképzelések, amik elsősorban a rekultiváció költségeitől, és terheitől függenek. Ez gazdaságossá csak úgy tehető, ha lakások és irodák is létesülnek, a sport, szabadidős, és idegenforgalmi fejlesztések mellett. Téma volt a fővárossal, az önkormányzattal való viszony, ami valójában semmilyen, s ez majd az egész fővárost, annak kerületeit jellemzi. Budafok belvárosi állapota is téma volt, a sokéves, évtizedes elhanyagoltság és következményei felszámolása, felszólítások, tárgyalások vannak folyamatban. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására. A zöld területek gondozása, a lakótelepeken is a helyi közösség feladata lesz, ha részben is, miként a családi házas zónákban is az ingatlan előtti zöldsáv esetében. Az átszervezések, leépítések rémhíreit cáfolták a jelenlévő városházi vezetők, ill. ami történik, az részben a kötelező óraszám növelésnek, részben majd a párhuzamosságok felszámolásának, elsősorban technikai, adminisztratív személyzet terén, lesz köszönhető. Szó esett a kultúra, a köztéri alkotások támogatási lehetőségeiről, a költségvetési hiány mérséklése korlátairól, így pl. a helyi közoktatásra mintegy 4 milliárdot, fordítunk, míg erre 1,4 Mrd állami normatíva érkezik, valamint a nem kötelező feladatok leépítése dilemmáiról – művészeti képzés, szimfonikus zenekar, civil programok támogatása, és sok más -.

 A program a Csillaghang Rádió fotópályázata díjkiosztásával folytatódott, ahol a díjakat a polgármester mellett, a jelen lévő tanárok adták át, és Pállay József a zsűri elnöke értékelte a bejött anyagot.

Végül az este kötetlen beszélgetéssel, koccintással, fogadással zárult.

 Mészáros Péter