Mészáros Péter bejegyzései

Casino est a vállalkozásokról 2007. május 22. György villa

A programot ezúttal néhány, kerületünkben élő, ill. működő vállalkozónak szántuk, bemutatkozásukon túl kitekintve a vállalkozók helyzetére, gondjaira, lehetőségeire.

Piróth Béla a Casino elnökségi tagja, a Lampart Kft. ügyvezető igazgatója bevezetőjében a vállalkozó fogalmát járta körül, – saját erőre, munkára, vagyonra, s nem spekulációra, ügyeskedésre építő tevékenység – a saját és a környezeti igényeknek megfelelve. Felelősség: az alkalmazottakért, és a családtagokért. A kerületben a régi típusú gyárak, így a termelő tevékenység leépülése megtörtént a 90-es években, ami jelentős kihívás volt e szférának is. Sajátosság, hogy a helyi lakosság zöme nem helyben dolgozik, így a munkahely teremtés is feladata a vállalkozóknak. Kitért a nehézségekre is, – növekvő adóterhek, helyben is – kevés marad a fejlesztésre, ill. romlik a fizetőképes kereslet is, a középrétegek gondjai jellemzőek. Az un. segítség a vállalkozásoknak kormányzati szinten 30Mrd-ot jelent, amihez 3-4000 vállalkozás juthatott hozzá, 25-30%-os támogatásként, a többit önrészként hozzátéve a projekthez. Hiányolta a vállalkozókat, beszállítókat igénylő környezetvédelmi projekteket, a munkakörülmények javítása támogatását. A csődök, a csődbiztosok világát éljük, a körbetartozások láncreakciója részeként, ez a térségre, sőt Európára is egyre inkább jellemző.

Bakos Miklós, a Bakos Faipari Művek ügyvezetője a cégről szólt – szolgáltatás, kereskedelem, gyártás -. A terhek növekedése következtében ők is komoly gondokkal néznek szembe, tartalékaik lecsökkentek, miközben komoly kintlevőségeik vannak. További teher a sok esetben 60 napos kifizetés, meg kell, hogy előlegezzék a munkákat. Fontos a helyi vállalkozóknál egymás helyzetbe hozása, együttműködések, pl. esetükben bedolgozás a Borkatakomba projektjébe. Komoly gond a könyvelés, amihez a Fitoland képviselője az adótanácsadó szerepe fontosságát tette hozzá. Miközben Európában a közbeszerzéseket, 70-80%-ban helyi, nemzeti vállalkozások nyerik, nálunk fordítva áll a helyzet, alig 25%.

Gyarmati Imre, egy takarító, féregirtó kisvállalkozás vezetője, aki már a 70-es évektől különböző kisvállalkozási formákban működött. Korábban, a 90-es években nagyobb létszámmal, nagy partnerekkel. A pályáztatások során azonban az alá vállalások következtében jelentős teret vesztettek, így ma már inkább mikro vállalkozásnak minősülnek, kb. 10 fővel. Náluk is jellemző, és komoly teher a 45-60 napra történő fizetés. Fontos a helyi civil élet is – Péter Pál utca, ill. Vöröskút – valamint a szakmai civil szervezetek szerepe.

Hollós György a Hollós Művek ügyvezetője, arra utalt, hogy egy olyan országban élünk, ahol a nemzeti vagyon 70%-a eltűnt. Cégük a fővárosban a harmadik Suzuki értékesítő, 4Mrd-os forgalommal, lényegében nyereség nélkül, – ha bevallják, az APEH azonnal kiszáll és elviszi -.

Ipolyvölgyi János egy víz, gáz, központi fűtés szerelő kisvállalkozást működtet helyben, maga is tevőlegesen részt vesz a munkákban. Ő is létszám leépítésre kényszerült, alkalmi munka vállalói konstrukcióra áttérve. Jellemző jelenség a javítgatás, a csere és az új készülékek beállítása helyett. Társadalmi téren is aktív szerepet játszik – Baross telepi Polgári kör, Iposz ellenőrző bizottság -.

Sági István a Nagytétényi Polgári Kör képviseletében, aki az ülőbútor szakmában volt, ill. részben még ma is aktív, szintén a kisvállalkozók összehozását, találkozását, a munkák összehangolását emelte ki.

Kovács Attila, a Fitoland Kft. –dísznövény kertészeti áruda – tulajdonosa, vezetője, arról beszélt, hogy a helyi mellett más telephelyeket is működtetnek, ill. áruházakat is ellátnak. Ugyanakkor a helyi intézményi forgalmuk csekély, ellenben az Óbudán működő telephelyükkel, ahol a környező vállalkozások is vevőik. Utalt a Tétényi fennsíkon végzett önkéntes munkáikra, amihez kevés a vállalkozói csatlakozás.

Szabolcs Attila polgármester a helyi vállalkozások hozzájárulásának aktuális példájaként említette a Harbor Park akcióját a kerületi oszlopokra történő muskátlik kihelyezésére, és kezelésére. A helyi cégek előnyére törekednek, amit a Közbeszerzési Tanács nem mindig akceptál. Tervezik a megbízható kisiparosok közzétételét. Az adó, mint szitokszó kapcsán megjegyezte, hogy a helyi intézmények fenntartása mintegy 3,5 Mrd-ba kerül, amihez 1,4 Mrd az állami normatív hozzájárulás, és anno a közalkalmazotti 50%-os béremeléshez, ami 380 millióba került, 29 milliót kapott a kerület. Szóba került még e fórumon is a borfesztivál színvonalának emelése, ill. szükségessége, ahol a borászatok ellenállását is le kell néha küzdenünk.

Hollós úr is a vállalkozók összehozásnak fontosságát hangsúlyozta. Schütt Margit a számviteli, adózási jogszabály változások kapcsán utalt az adótanácsadás jelentőségére, tanácsadói hálózatra volna szükség. Veres Lászlóné a minapi rózsavölgyi civil rendezvény sikerét, abban a vállalkozók részvételét emelte ki. Szó esett még a helyi rádióról, Csillaghalom, FM 93.7, ami a vállalkozóknak is megjelenési, és reklám lehetőséget nyújt majd. László Éva a Nagytétényi Polgári Kör elnöke a Szelman Ház programjait, a szüreti mulatságot említette, mint vállalkozói támogatású példákat. Ugyanakkor a PR munka igényét emelte ki, csodák vannak a kerületben, példaként a minapi szombati borászati, és fúvós zenekari találkozót említve, ami propaganda híján érdektelenségbe fulladt. Kiemelte az új törökbálinti művelődési ház példáját, ami helyi tervezéssel, és kivitelezéssel készült – szemben a mi művelődési központunkkal -.

 Mészáros Péter

Casino est a helyi egészségügyről 2007. április 17. – György Villa

Az estre előzetes terveink szerint a kerületi orvosokból hívtunk meg néhányat, hogy tevékenységükről, a helyi egészségügyi ellátás helyzetéről beszéljünk.

Elsőként dr. Herendi Mónika háziorvos mutatkozott be, aki tíz éve praktizál a kerületben. Ő azt a véleményt képviseli, hogy az orvos ne legyen vállalkozó, akinek iparűzési adóval és hasonlókkal kell foglalkoznia. A vizitdíjat megalázó procedúrának érzi, amelynek adminisztrációja a napi négy órás rendelési időből, átlagos forgalom esetén már egy órát elvesz. Panaszolta, hogy a háziorvos nem kérhet bizonyos vizsgálatokat, holott a páciensét napi szinten ismeri. Felrótta, hogy az OEP leginkább után gyártott gyógyszerek felírását támogatja, amelyeknek több mellékhatása is lehet. Nem szeretné, ha csak tabletta és számlaosztogatóvá válna a háziorvosi szolgálat. A természetgyógyászat is eszköztárába tartozik, benne a kínai orvoslás, az akupunktúra alkalmazásával.

Huszti Katalin dr., aki körzeti gyermekorvos, is úgy vélte, hogy a vizitdíj helyett a TB járulékok következetesebb beszedésével kellene megoldani a finanszírozási gondokat, legalábbis részben. Megemlítette az indokolatlan házhoz hívás gyakorlatát, amit a vizitdíj némiképp kezelhet. Sérelmezte, hogy megszűnik a helyi gyermekorvosi ügyelet, központi budai ügyelet lesz helyette, ami nehezebben elérhető.

Vadász András dr. ugyancsak helyi gyermekorvos 1982 óta, a fentieket azzal egészítette ki, hogy a gyermek gégész ellátás is megszűnik, ami a János kórházban lesz elérhető.

Kárpáti Zoltán dr. sebész főorvos, kerületünk díszpolgára arra utalt, hogy az elmúlt időszakban az un. egészségügyi reform kapcsán elvesztette a talajt, ami az orvos beteg viszonyt is jellemzi véleménye szerint, a biztonság elvesztésével. Benyomása szerint a folyó átalakítás nem a betegek érdekeit szolgálja, hiányzik belőle a szakmai, emberi odafordulás. Sok tekintetben megtagadjuk a múltat akkor, amikor a betegeket potyautasnak, az orvosokat haszonélvezőnek nevezik. Az intézkedések sorozata megalázó. Kiemelte, fontosnak tartja a beteg szeretetét, és nagy kérdés, a következő generáció hogyan lép be ebbe a rendszerbe. A mai kommunikációban a fő téma a 300 Ft-os vizit díj, miközben volumenkorlátozás, szakmai korlátozás van a kórházban, a betegeket elterelik, a nem területi betegeket elhárítják, mialatt üres műtő van, üres ágyak vannak az osztályon.

Ürögi József dr. kerületi tisztifőorvos, az új Dél budai Tisztiorvosi Szolgálat helyettes vezetője a preventív medicina fontosságát emelte ki, benne az un. átoltottság igen magas arányával. Az ÁNTSZ-nél is jelentős leépítések voltak, a kezdeti 12 ezres országos létszám ma 4 ezernél tart. Pl. a XI. XXII. kerületben mintegy 1500 élelmiszerrel foglalkozó egységet 3 felügyelő ellenőriz. A kisebb kereskedelmi, vendéglátó egységek ellenőrzése igen nehézkessé válik. Sokszor keveredik döntéshozói szinten is az élelmiszer biztonság, és az élelmiszer egészségügy. Helyben a nagy környezet egészségügyi kockázatokat is jelentő szennyezések felszámolása folyamatban van, ill. megtörtént. Kerületünkben a legjelentősebb megbetegedés csoportok között első helyen a mozgásszerviek vannak, majd a csontritkulás, a magas vérnyomás, és a diabétesz következik. Kitért még az élve-születések, a koraszülések, és a csecsemőhalálozás viszonylag kedvező helyi adataira is.

 A beszélgetés során felmerült a reform kapcsán a demokrácia kérdése, rá kell ébredjünk arra, hogy az országról van szó. Szóba került a kerületben tervezett új egészségügyi központ terve, ami pályázattal, EU támogatással valósulhatna meg, de jelentős önrész is kellene hozzá. Többen felvetették a reform jellegét, reform megkérdezésünk nélkül, miközben jelentős pénzt vonnak ki az egészségügyből. Szó esett a több biztosítós modell bevezetéséről is, ami az alap ellátás garantálása mellett többlet szolgáltatásokat hozhatna, ill. arra kellene koncentrálnia.

 A Casino következő programjai, májusban vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést, ill. közgyűlést tervezünk.

Mészáros Péter

Casino est a civil szervezeteink múltjáról 2007. március 20. – György Villa –

Terveinknek megfelelően a programot ez alkalommal a civil szervezeteknek szántuk, az első részben helytörténészeinket megkérve Budafok-Tétény civil szervezetei múltjáról, elődeinkről történő visszatekintésre.

Garbóci László a Mihalik Sándor Helytörténeti Kör elnöke a kör 1983/84-es megalakulására emlékezett – az első időszakban Németh László, majd Losits Ferenc és Garbóci László részvételével -. A XIX. század utolsó harmadában Budafokon és Tétényben mintegy száz civil szervezet működött, a hőskor egyik eleme a Budafoki Dalárda 1863-ból. Négy nagy csoportja működött a szervezeteknek, – gazdasági jellegű, kulturális, egyházi, és sport célúak -. Helyileg elsősorban a már működő mozikban, ill. vendéglőkben volt alkalom az összejövetelekre, kocsmák, különtermek – törzsasztalok, törzsközönség működése, heti, kétheti összejövetelekkel -. Budafokon mintegy 48, Tétényben, Barosson, Kistétényben 50 szervezet működött a háború előtt. Budafoki Szépítő Egylet, 1893 – Wohner vendéglő -. Lapok: Buda és Vidéke, Budafok és Népe, gyakori beszámolókkal a társas eseményekről. 1893 Budafoki Keresztény Polgári Olvasókör – Bleicher Márton – a népművelés fontossága, közkönyvtár, 500 kötettel. Attila Mozgó, 700 fős befogadó képesség, színház, hangverseny is. 1909: Barossi Polgári Kör. 1900: Nagytétény Polgári Casino. 50 vendéglő volt Budafokon, elsősorban nyáron. 1910 Budafok majd Tétény, Erzsébet Nőegylet hátrányos helyzetű nők, nyilvánosság. 30-as évek Budafok várossá válása, egyházi szervezetek Mária Kongregáció, Szociális Missziós egylet, Katolikus Leány és Legény Egyletek, elesettek támogatása, étkeztetés, életvitel, iskolázás, szociális konyha. Egri Norma Nővérek bejövetele – Kálvária u. – csellengő fiatalok felkarolása. Munka, szakma, esti iskola lehetőségei.

Cserkészet, 6+2+1+1 csapat, – Budafok, Tétény, Baross, Kistétény -, gyerekek nyaraltatása. Értelmiségi szerveződések – Corporatio Promontoriana Emericana – mit tudnak tenni a közösségért, pl. Schaár Erzsébet felkarolása indulásakor. Színházi programok az Attila moziban, szabadtéri előadás a Szt.Lipót templom előtt. 1950-től a szervezetek megszüntetése „szervezkedések” miatt.

 Bartos Mihály a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportja vezetője számos korabeli dokumentumot mutatott be ill. adott körbe. Önsegélyző Egylet dokumentumai, Temetkezési Egylet, képeslapok, Mária Kongregáció. Sport egyesületek felhívásai, Felsővárosi Testedzők Egylete – piros-zöld -. Műkedvelő színkör 1928, Kistétényi Casino. Tétény gazdag kulturális élete a 20-as, 30-as években, helyi lap kiadása. A kulturált szórakozás, az együttlét fontossága, jótékonyság, sport, kirándulások. Budafoki Casino csónakház, teniszpálya fenntartása. Budafoki Szépítő Egylet, a társadalom, a helyhatóság működésével kapcsolatos állásfoglalások – értékek, turisztika, környezet, községszépítés – községi gazdálkodás. Donszky Árpád érdemei a várossá válásban. A városvédők 1987-es újra indulása, akik 2007. májusában lesznek 20 évesek.

 Ezt követően a jelenlévők megemlékeztek a közelmúlt március 15.-i ünnepi alkalomból helyi díjakban részesült civil szervezeti képviselőkről, így a környezetvédelmi díjas Bogó Ágnesről, Vaskó Zsoltról, Piróth Béláról, akik a Kultúra 22 díjat kapták, Zsidákovits Ágostonról a sport díjasról, valamint a hónap művészéről Baráth Hajnalról, akinek könyvbemutatója lesz a következő napokban a Városházán. Méltattuk, ill. bemutattuk a Klauzál Társaság kis példányszámban megjelent dokumentum kötetét, ami még kapható.

Szó esett a Nagytétényi Kastélymúzeum rekonstrukciós elképzeléseiről, melynek központi eleme Európa első szőnyegmúzeumának létrehozása, és az ennek megvalósulását fenyegető esetleges veszélyről, hogy a kastély lekerül az állami tulajdonból kiadhatatlan műemlékek listájáról. Döntés még nincs az ügyben. Schütt Margit a Duna parti Lovasklub tavaszi programjairól, így az Ökotárs alapítványi támogatású parkosítási akciójukról szólt. Bartos Mihály a Budafok belvárosi szabályozási terv előzetes verziója elemeire, és veszélyeire utalt, – mindenekelőtt a kastélyparkok beépítési lehetőségei kapcsán -. Bogó Ágnes a tétényi Sulák patak és vízrendszere rendezésével kapcsolatos pályázati tervekről beszélt, valamint kitért a Nagytétényben eredményesen működő civil egyeztető fórum munkájára is. Farkas Balázs a Soós Iskolában elindított csütörtök esti borestek sorozat folytatódását jelentette be. Ugyancsak működik a Csillaghang civil rádió, ahol a korábbi Casino hangfelvételei mennek most, majd sor kerül a jelen összejövetel összefoglalójára is (FM 93.7).

 A Casino következő programjai, április 17.-én este 6 órától az orvosok a kerületben, majd májusban a vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést tervezünk.

 Mészáros Péter

Casino est a kerület borkultúrájáról, borturizmusáról, 2007. február 20. György villa

Az előzetes terveinknek megfelelően a György villában ezúttal a kerület borkultúrája, borturizmusa kérdéseit jártuk körbe szakavatott vendégeink részvételével. Úgy gondoljuk, a borászat egyfajta kitörési lehetőségünk, miközben válságjelenségekkel szembesülünk, az egyetlen jelentős ilyen jellegű eseményünk, a szeptemberi borfesztivál mélyrepülése kapcsán. Ilyen tekintetben közös gondolkodásra van szükség, aminek eleme volt ez az este is, s remélhetően több más ilyen lépés követi majd, gondolunk itt az elindult Soós-béli borászati estékre, a tavaszi civil szervezeti nap tervezett programjára, ami szintén a kérdéskört célozza meg, s a tervezett Kárpát-medencei Borászati és Kulturális Központ tervére.

 Urbán András dr., a Promontorium Borlovagrend nagymestere is a Törley pince, oroszlános udvar, palackozó csarnok együttes önkormányzathoz kerülése jelentőségét emelte ki. Szálláshelyre, vendéglátóhelyre van szükségünk, továbbá helytörténeti gyűjteményre, és leginkább további rendezvényekre a borászati témában. A borászok összefogása szükséges, tudomásul véve a különbözőségeket, jelenleg az atomizáltság a jellemző, miközben a minőséggel is bajok vannak, a középszerűség a jellemző legjobb esetben. Fontos a borfesztivál megújítása, ami nem lesz feszültség nélkül, utalva a tavalyi történetre, amikor a helyi borászok ellenállása jellemezte a Kárpát medencei borászati rendezvény kísérletét, miközben a borfesztivált elöntötte a bóvli, a szeméthegyek, a gyenge minőségű borok, minőségi fesztiválra van szükség. És nem egy nagy rendezvényre, hanem többre, mint Etyek példája is mutatja, ahol tíz éve még nem volt semmi ilyen tekintetben, most pedig rendezvények sora a jellemző.

Békési Imre, a Palace Catering, György Villa ügyvezetője, házigazdaként a Záborszky pince új borát mutatta be. Ő is csak ’94 óta működik a kerületben, a katakombával indítva, építkezve, de ebben az időszakban is nagyon sok előrelépés volt ezen a téren véleménye szerint. A helyszínek, súlypontok változtak, – Péter Pál u. a grinzing gondolat, hajóállomás, centrumok képzése, így Savoyai tér környéke, ill. olyan övezetek, ahol nincsenek lakók a közelben, és nem zavaró jellegű a tevékenység – pl. Záborszky pince -. A turizmus kihozása Budafokra, a pezsgőgyár, a nagyhordók, a György Villa meghatározó szerepe, a hagyomány ápolás igénye, a Borskanzen névhasználat jelentősége emelendők ki. A pincék összekötése jelentős elem, s meg kell, hogy szólaljunk a budafoki borokkal kapcsolatban, az imázs, a hírnév, jelenlegi kétes javítására.

Földesi Gyula a Soós István szakiskola tangazdaságának vezetője a Borút egyesület titkára a turisztikai, a pince rendszer adta adottságokra, lehetőségekre utalt. A fesztivál indítása jelentős máig, azon belül ő is a Promontor udvar-béli három évvel ezelőtti borudvar sikerére emlékeztetett, ahol szintén külső borászatok domináltak. A borászatok ugyanakkor napi gondokkal küzdenek, nem forog a pénz a borászatban. A pincészetek arculata jelentősen eltér, ebben a tangazdaság is egyéni arculattal, lehetőségekkel jelentkezik. Fontos a turizmus vonzása, egy egységes borral, egy budafoki cuvé-vel való megjelenés, ami a rangosabb helyeken kapható lenne, korlátozott mennyiségben, pl. 30 ezer palack évente. „Kell egy hely, ahol le lehet ülni.” + szociális helyiségek igénye. Önkormányzati felelősség az alapok biztosítása, – Kossuth Lajos u. rendbe hozása, hajóállomás, és környezete, Budafok bejáratai jelzése – Budafok a Bor és a Szőlő Városa – imázs, szükségeltetik.

Bakonyi Viktor a Kárpát Medencei Borászati és Kulturális Központ ötletgazdája, szervezője az együttműködést, az együttgondolkodást emelte ki, minőségben, és Budafokban kell gondolkodjunk, nem 2-3 pincészetben, hanem a kerület és a főváros érdekeit nézve. A tavalyi borfesztivál volt a mélypont, vacak borok, szemét, rendetlenség, egy vonalat húzzunk meg, ami alá nem mehetünk. A Központ alakulóban, csarnok, ingatlan elemek, 1,2 ha-os tömb, sok lehetőséggel – pályázatok, befektetők szükségessége -, szálloda, étterem, Savoyai maradványok, barokk elemek, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa székhely lehet, Borakadémia, a bor szellemi központja, kiállító csarnok, utazási iroda lehetősége, igénye, rendezvények, koncertek, kiállítások sport események helyszíne lehet az együttes. Tavasszal új bor ünnep lesz ismét.

 További elemek a vitában: A csalódott emberek visszahozása, mindenekelőtt belül kell rendet raknunk. Az iparterületi környezet nem baj, vagy szégyen, ezzel együtt lehet élni, de a Duna parttal való foglalkozás elodázhatatlan, a part szinte sehol nincs kihasználva. Parlamenti borpáholy indítása Németh Zsolt és Lendvai Ildikó közreműködésével. Pl. Etyek, rend a polgárőrség közreműködésével. További lehetőségek, Kamarás Kata kiállítása a magyar bor fazekas szemmel, Erdélyi György nyolc órás anyaga a magyar irodalom borászati vonatkozásai, bordal kultúra, művészegyüttesek lehetőségei. A Nagytétényi Kastély, és a rozárium kapcsolódása, lehetőségei, Dohnányi koncertek, a kerület szép, vonzó területei, mint háttér.

A Promontorium Casino fontosnak tartja a kérdéskör napirenden tartását, az ezzel kapcsolatos párbeszéd folytatását, az érintettek bevonását – mi most a borászok szélesebb körét nem hívtuk meg, de annak is megvannak a fórumai – és a továbblépést.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közoktatásról, 2007. január 16. – György Villa

A havi összejövetelre ezúttal is a György Villában került sor. Alaptémánk a kerületi közoktatás volt. Meghívtunk néhány intézményvezetőt, pedagógust, akikkel tevékenységükről, területükről, tapasztalataikról, a közoktatás helyzetéről, kilátásairól beszéltünk. Meghívásunknak eleget tett Krigerné Györök Éva, a Leányka utcai óvoda vezetője, Klinda Zsuzsa az Árpád úti, Závodi Gyuláné a Kossuth, és Bitter Ilona, a Rózsakerti Általános iskola igazgatója, valamint Arató László a Nádasdy Művészeti iskola megbízott igazgatója.

Kriegerné, a Leányka utcai óvoda vezetője bevezetőjében kiemelte az elmúlt évek változásait az óvodai nevelő és oktató munkában, a kompetencia alapú képzés irányában mozdultak el, benne az iskolai, alaptárgyi jellegű előkészítéssel. Fontos feladatuk a szocializáció, az identitás tudat alakítása. Kitért a Pisa eredmények óvodai vonatkozásaira is. A kerületben 140 óvónő működik, 1500 gyerekkel foglalkozva. Jellemző, hogy nincs elegendő férőhely az óvodákban, miközben az óvoda igen fontos elem a megtartó-képességben, a társadalmi különbségek kezelésében. Itt még kevésbé látszanak, ütköznek ki a társadalmi különbségek, ill. jól kompenzálhatóak. A nehéz költségvetési helyzetben idén csak az alapműködésre jut, a többit más forrásokból, pályázatokból, szülői, alapítványi segítésekből kell megoldaniuk. Komoly gond e területen is a jogszabályok folyamatos változása, az adminisztratív, bürokratikus követelmények fokozódása, az alkalmanként az óvónőkkel szemben is jelentkező bizalmatlanság, pl. reggel 6-8, vagy du. 4-6 között hány gyerek van bent az intézményben, egyáltalán az egyes napszakokban, munkaidő mérleg készítése a munkatársaknak, ki mikor mit csinál, stb.. Ugyanakkor negatív társadalmi, és média hangulatkeltésben, szülői felelőtlenségben is van részük, utóbbiaknál gyakori a jogok és a kötelességek egyensúlyának felborulása. Bent hagyják a gyereket az óvodában napi 10-12 órára is, és elemi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, míg az óvodával szemben panaszokkal, követelésekkel lépnek fel.

Arató László a művészeti képzés válságos helyzetére utalt, melynek egyik eleme az, hogy a az ilyen képzés nem kötelező feladat, s a másik, ebből következő eleme a finanszírozás kérdése, aminek eredménye a kormányzat, a főváros és a kerületek közötti kötélhúzás. Csökken a normatíva – művészeti 59 ezerről 40 ezerre csökkent, míg a zenei 109-ről 105-re – átadások is vannak már a főváros felé másutt, ami a további működést aligha biztosítja. Ugyanakkor minősítési eljárás indul a területen, kezelendő a nem kívánatos jelenségeket. Színvonaltalan magániskolák alakultak, csak a normatíva felvételére alapulva. A művészeti iskolák minősítése azonban komolyan végrehajtva legalább ötéves folyamat lenne, így formális lehet. A komplexitás is sokat veszített, mert manapság egy gyerek csak egy művészeti ágra iratkozhat be. Miközben álláshelyeket kellet leadniuk, 1450 gyerekkel foglalkoznak, jó kapcsolatban a kerületi iskolákkal, ahonnan sok esetben nem kell a gyerekeknek kimozdulni a művészeti oktatás kapcsán.

Klinda Zsuzsa az Árpád iskolában ’97 óta folyó német oktatást, a kéttannyelvűséget emelte ki, amiért anno meg kellett harcolni, amikor ebben az iskolában Waldorf, majd Rogers iskolát akartak itt létrehozni. Ma már túljelentkezés van itt is, más területekről, kerületekből is jönnek jelentkezők. 9 osztályban 210 gyerekük van, heti 5 német órával.

Závodi Gyuláné megemlítette a Kossuth iskola terhelt fekvését, a forgalmas Kossuth Lajos utcában. Az iskola nagy hagyományokkal rendelkezik, 1904-ben alapították. Az angol, és informatika széles választékot jelent, ugyanakkor a kéttannyelvűséget is elérték, az órák 35-50%-a angolul folyik. Ő is kitért a Pisa felmérés ellentmondásosságára, ami akkor készült, amikor még a pedagógusoknál sem történt meg a szemléletváltás, – ismeretközpontúság helyett a fejlesztés-központúság -, és eltérő rendszerekben, mérési bázisokkal történtek a vizsgálatok nyugat Európával összevetve. A költségvetési gondok jelentősek, a tanári létszám az utóbbi öt évben így is 43-ról 35-re csökkent.

Bitter Ilona a lakótelepi iskola sajátosságait emelte ki, hangsúlyozva a családi környezet meghatározó szerepét, amiért fontosnak tartják a polgári értékrend átadását is. Itt is kiemelt az idegen nyelv és a számítástechnika oktatása. Bevezették a Zsolnay-féle pedagógiai módszertan alkalmazását. Elsődlegesnek a nevelést tartják, gondolkodó emberek formálását. Sajátosságuk még a tudományos diákkör, az éves konferenciákkal. A + 2 tanári, kötelező óra negatív üzenet a közoktatásnak, munkaidejük igen sokrétű feladatokból áll össze már így is.

 A vitában felmerült még annak a veszélye, ill. tendenciája is, hogy az óvodai képzést, nevelést csak a jelenleg is kötelező öt éves kortól finanszíroznák, amit már a normatíva-csökkentések is jeleznek, a magánszféra, magánóvodák (és a fiatal szülők anyagi túlterhelése) felé tolva a feladatot. Ugyanúgy az iskolák is egyre inkább a szülőkhöz kénytelenek fordulni a hiányok pótlására. Nem itt kellett volna meghúzni a nadrágszíjat, mert a közoktatás egészére igaz az, hogy társadalmi szinten többet kapunk vissza, mint amennyit befektetünk. A területet ma is a különböző kampányok, hangulatkeltések, média-akciók, illetve a bürokratikus követelmények fokozása jellemzi, melynek eredménye a pedagógus társadalom leterhelése, és rosszkedve.

 A Promontorium Polgári Casino előnyösnek tartja, hogy egyre több fiatal szülő költözik a kerületbe. Megtartásuk, segítésük egyik eszköze az óvodai, és az iskolai nevelés és oktatás erősítése, vagy pedig a mai körülmények között, a szinten tartása. Szükségesnek tartjuk az óvodai és pedagógus társadalom támogatását, legalább az odafigyelés tekintetében. Munkájuk – a hallottak alapján is – elismerésre méltó.

Tanévkezdés idején szándékunkban áll visszatérni erre a kérdéskörre, amit a jövőnk szempontjából meghatározónak tartunk.

 Mészáros Péter

Casino est a civil szervezetekről, 2006. december 12. György Villa

A havi összejövetelre ezúttal Békési Imre korábbi felajánlása alapján a György Villában került sor. Az eredeti tervek szerint az első részben az októberben megkezdett, a helyi civil szervezetekkel történő kommunikációt folytattuk, egyfelől a kerületi kulturális, és idegenforgalmi, bor turisztikai koncepció tézisek megalkotását megalapozandó, elsősorban a civil szervezetek véleménye összegyűjtésével, majd programjaik, terveik megismertetésével, további párbeszéddel.

Nemes László beszélt előbb a kerületi kulturális élet előzményeiről. Helyzetelemzésre van szükség, számos civil szervezet működik a kultúra területén. Többet, naprakészebben kellene tudnunk az egyesületek tevékenységéről, programjairól. Esetünkben nem az átfutó, hanem az ide irányuló turizmus legyen a cél, amiben számos értékünk van, az eddig ismertek mellett, – konferencia, gasztronómia, szakmai elemek, műemlékek -. Az őszi ókori napok rendezvénye is nagyon sok embert vonzott, a vidéki város hangulata is érződik nálunk. Utalt a zeneiskola, a mai művészeti iskola korai indulására, a sok társadalmi munkára, erőfeszítésre, a kulturális napokra, a nagytétényi kastély adta további lehetőségekre, annak felszabaduló része rehabilitációjára, a rózsakert hagyományaira, értékeire. Írásos háttér anyagok készülnek majd.

A civil szervezetek kör-hozzászólásában László Éva a Nagytétényi Polgári Kör részéről, a nagytétényi hagyományőrzésről, ill. felelevenítésről beszélt, a nagytétényi civil szervezetek koordinációs tevékenységéről, egy helyi fejlesztési terv közös kialakításáról. A rózsavölgyiek részéről Balogh Ágnes és Szántó Tamás beszélt eddigi és tervezett programjaikról, a közösségi házzal kapcsolatos teendőkről, annak helyzete rendezéséről, klubnap, indítása, kánai napok, patakparti, Prima Primisszima díjazottak meghívása, filmklub, Kerepesi temető látogatás, rózsák napja, és sok egyéb.

A Budatétényi polgári Kör új helyzetéről és eddigi programjai folytatásáról Kolláth Rita számolt be, rózsakoncertek, Szt.Mihály napok, pályázatok kiírása, Radóczy Galéria-beli közös és saját programok. A Barossi Polgári Kör képviselői beszéltek a majd 100 éves szervezet munkájáról, a megújult közösségi ház adta lehetőségekről, az emlékhelyekkel kapcsolatos tevékenységről. Szó esett a helyi KÉSZ szervezet terveiről – Hervai István – így a 2007-es Szent Erzsébet évről, a Szt.István plébániákkal való kapcsolat építésükről. Szóba kerültek még a Péter Pál utcaiak gondjai – akik szervezetileg nem voltak jelen párhuzamos programjuk miatt – így az utca átmenő forgalma, a kivágásra kerülő védett vadgesztenye fasor helyzete.

Jelen volt Szabolcs Attila polgármester is, aki a jövő évi költségvetés beszorítottságára, a civil szervezetek támogatási korlátaira utalt, alapvető, hogy a kerületi szintű programok előzetes egyeztetésre kerüljenek. Ott volt Bakos Erika új civil referens, a kabinet iroda vezetője is, aki átadta a civil szervezetek képviselőinek a karácsonyi betlehemesre szóló meghívót is egyebek mellett.

A program Erdélyi György, és Vaskó Zsolt műsorával folytatódott. A Casino tagjai és a meghívottak végül megkapták a König Pincészet Promontórium Polgári Casino feliratú Somlói Juhfark-ját. 1 decis dísz palackban.

A programok januárban folytatódnak a György Villában, vagy más, Békési úr által javasolt helyszínen.

 Mészáros Péter

Casino est a kerület helyzetéről, civil szemmel, 2006. október 17. István tanya

A rendes havi összejövetel célja ezúttal a kerületi civil szervezetek meghívása mellett a kerület helyzetének áttekintése volt, civil szemmel, civil érdekképviselet, a fellépések összehangolása, egyeztetése, javaslatok, a további együttműködés keretei, lehetőségei. Meghívást kapott a Rózsavölgy Egyesület, a Budatétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, a Baross Gábor telepi Polgári Kör, a Nagytétényi Polgári Kör, a Csillaghalom Polgári Egylet, a Budapesti Városvédő Egyesület Tétény Promontor Munkacsoportja, a Klauzál Gábor Társaság, a Promontórium Borlovagrend, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, és a Budafok Tétény Baráti Körök Egyesülete. Ezekből nem volt jelen a Nagytétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, és a Borlovagrend képviselője, az ülés végén érkezett meg Fükő Zsuzsa, a Baráti Körök elnöke. A civil résztvevők, képviselők, akik a jelzetteken túl megjelenítették a Mészáros László Képzőművész kört, az Ártér Művészeti Egyesületet, a Nagytétényi Kastély Közalapítványt, a Duna parti Lovasklubot és a KÉSZ kerületi csoportját is, közel húszan jelentek meg, mellettük a Casino tagjai, meghívottak, így az önkormányzat civil referense is, ugyancsak mintegy húszan voltak jelen – a két csoport között némi átfedéssel -.

 A bevezetőben Mészáros Péter foglalta össze a Casino eddigi tevékenységét, céljait, ami egyfajta helyi klub, információs központ, szellemi műhely, értékőrző, értékteremtő közösség, lokálpatrióta szervezet, részben eltérve a hagyományos helyi civil szervezeti keretektől. A találkozó célja volt az is, hogy a helyi civil szervezetek eddig félévente esedékes egyeztető megbeszélését is pótolja, amire sokak szerint nagy igény van.

 A hozzászólásokban, és a vitában felmerült a várhatóan tovább nehezedő költségvetési helyzet, a működési nehézségek, a székházak fenntartása, azoknál, akik ilyen funkciókkal, lehetőségekkel is rendelkeznek. Fontos, és többen hangsúlyozták a várospolitika, és a pártpolitika szétválasztását, a politikamentesség ilyen értelmezését, ugyanakkor a konszenzus igényét az alapvető helyi ügyekben.

Felmerült a képviseleti demokrácia gondja, a közvetlen érdekérvényesítés nehézségei, a civilek az önkormányzati testületbe és a bizottságokba csak úgy jutnak be, mint a Baráti Körök, ha elindulnak a választáson, ami viszont erősen párt preferenciák alapján folyik, ill. külsős tagként is csak pártok delegáltjaiként kerülhetnek be bizottságokba. Fontos lenne az így bekerültektől rendszeres tájékoztatást kapni, adni, az információáramlást biztosítani.

Fontos elem az önkormányzati együttműködés, a helyi ügyekbe való beleszólás, a helyi példaadás, amire kitűnő emlékeztető a Klauzál Társaság un. Wolf projektje, a kripta és környéke kezelése, rendbe tétele, és az ott rendezett programok, kiállítások.

Neuralgikus téma, és példa a rózsakert, az azzal kapcsolatos sokéves kudarcok, a kölcsönös nem akarás és passzivitás következtében, ugyanakkor ezzel foglalkoznunk is kell.

Felmerült az idegenforgalmi potenciálunk, a sok látnivaló, a helytörténeti értékek és azok bemutatása, állandó kiállítás, múzeum keretében. Ezzel kapcsolatban, kiegészítve a bor-barát utakkal, a borászat lehetőségei beépítésével javaslat, tézisek készülnek majd ebben a körben.

Kiemelésre kerültek a Duna part, értékei, lehetőségei, a kikötő(k) igénye, a kapcsolódó pince rendszer, ami komoly veszélyben van, a Nagytétényi út – Sörház u. térségi pince, borturizmus negyed fejlesztése, aminek már vannak elemei.

A Duna part kapcsán a Duna parti lovasklub, tábor, közösségi tér, és programok lehetősége is felmerült.

Többen méltatták a kerület igen gazdag kulturális életét, az ezzel kapcsolatos program, koncepció igényét, ami sok évvel ezelőtt készült, beépítve a kastély, sőt kastélyok lehetőségeit (számos külföldi az internet alapján jön ide Nagytéténybe, míg amikor meglátja a domboldalon a másik két budafoki kastélyt, azokat is meg akarja nézni), de a rozárium is ilyen lehetőség, annak bevonása is fontos lenne, egyebek mellett.

A helyi civilek éves tevékenységei, programjai, projektjei, eredményei együttesen hatalmas értéket, sőt volument képviselnek, érdemes lenne összegyűjteni azokat, mellé téve annak, amit az adott területeken az önkormányzat tesz, a költséghatékonyságot, ráfordításokat is figyelembe véve.

Kikristályosodott az, hogy ebben a körben egy helyi kulturális program alapelvei, tézisei, anyagai is elkészülhetnek, hasonlóképpen egy idegenforgalmi, borturizmus programhoz, amelyek az önkormányzat, a helyi közösség ilyen programjai alapját képezhetik. Az ezzel kapcsolatos munkálkodások elindulnak. Ennek kapcsán még a helyi zenei élet értékei, tradíciói is kiemelésre kerültek, mint megőrzendők, és amelyekre építeni lehet.

Fontos elem, ami itt is napirenden volt, a civil részvétel, kontroll, és átláthatóság, az önkormányzati viszonylatban. Kiemelésre került a „falu” személyiségei bevonása, ami részben már sikerült, a szellemi kapacitások igénybevétele, komoly lehetőség.

Az aprómunka, a mindennapi ügyek, és az álmok, a nagy programok, koncepciók talán nem szembeállíthatók, mindkettővel foglalkoznunk kell.

Kisebb körökben, informálisan folytatódik az eszmecsere, és a program alkotás, ehhez hasonló körben decemberben folytathatjuk a dialógust.

 Mészáros Péter