Mészáros Péter bejegyzései

Borhegyi esték, 2009. október 13. Záborszky pince

Az összejövetel témáját ezúttal a Borhegy, ill. a kapcsolódó klaszter együttműködési, fejlesztési tervei adták.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a térség, a Borhegy és a Nagytétényi út első szakasza un. átmeneti zóna jellegére, ami lepusztulásban nyilvánul meg, korábbi ipari kereskedelmi, borászati területek, de a megújulás jelei is mutatkoznak. Az IVS-ben is a Borhegy az akcióterületek egyike, és a helyiek kezdeményezése reménykeltő.

A Borhegy klaszterről, amely ez év május 12.-én alakult, Diebel Dietrich beszélt. A klaszter laza fogalom és szerveződés, elviekben az EU pályázati lehetőség is a céljai között szerepel, de eddig a magyar szervek szerint ez a forma általában nem jogosult pályázásra.

A tagok között több pincészet van a területről, s a cél, hogy együtt többet érhessenek el, mint egyenként. A kiemelt projekteknél mindenképpen jelentős lobbi munkára van szükség, és feltétel a helyi önkormányzati részvétel is. A kulturális örökség projektek 90%-os támogatást kaphatnak, míg a profit orientált tevékenységek 25%-ot, legalábbis Budapesten, ami akár 80%-os összesített támogatást jelenthet.

A Borhegy térsége mintegy 50 km-es pincerendszert rejt, Diebel úr ennek áttekintő helyszínrajzát mutatta be egy műholdas térképre dolgozva. A pince zóna a Kossuth L. utcai Promontorbor pincéktől húzódik délre, alagutas összeköttetésben a Tóth J. u. alatt, a Záborszky ill. Debreczeni pincékkel, attól délre egy közbeékelődött, eladás alatt álló pincével, ill. a nehezen megközelíthető Heleman pincével. A Szent István Korona, Törley tulajdonú pincében van a legnagyobb tölthető hordó a világon, bár jelenleg nem alkalmas a feltöltésre. Az előbbiekkel nem összeköthető a König pince, és egy gombapince, majd a BudafokVin pincék vannak, és eljutunk a Borkő u. felé, a Bakos Művekkel, pincéivel, és a Katona pincészettel. A Méz u. térségében van egy bérelt raktárpince és délre a Király pince. A Nagytétényi út felé esik a Haggemacher udvar, sörgyári épületekkel, egy favázas raktárral. Itt egyik épületben van a FOX Autórent. A Duna parti oldalon egy nagyrészt üres épület van, korábban BSZKRT tulajdon, amit az államosításkor kifelejtettek átjegyezni, de az önkormányzat használja, és elviekben már elbirtokolta, erről per is folyik. Háros állomástól itt iparvágány vezet a volt sörgyár ellátására, ez felhasználható lehet nosztalgia vonat helyi fogadására. A Tóth J. u. felől van, ill. volt egy vágánytól, pontosabban a rampájától egy lejárat a pincékbe. Itt, ill. a Sörház u. felé eső zónában kikötő lehetőség is van a turista hajók fogadására. Megjegyezte, hogy a mai napon a Duna belvárosi szakaszán 14 különböző nagyméretű turistahajó állomásozott. Ki ill. bejáratok is vannak ill. voltak itt a pincerendszerek és a Dunapart között, a vasút alatt betömedékelve, a Promontorbor ill. a Záborszky felől. A közelmúltban itt, a Vágóhíd u. közelében létesült kikötő területét közben eladta az önkormányzat, de a közelben volna lehetőség különböző vízijárművek bemutatására, kiállítására – pl. az ulmer Schachtel, amivel a német telepesek érkeztek anno, vagy vízimalom, úszó fürdő, bor, gabona bárkák stb.

A pincék külső és belső közlekedésére egy hordóelemeket formázó járműegység modelljét is bemutatta Diebel úr, ami „szerelvény” formában, mikroprocesszoros irányítás mellett alkalmas lehet a pincéken belüli közlekedésre, ennek szabadalmaztatását elkezdték.

Farkas Balázs arról beszélt, hogy a pincékben un. díszletfalak elhelyezésére is mód lenne, ahol pl. a Duna menti városok képeit lehet bemutatni.

Békési úr elmúlt tíz évükről beszélt, amióta a kerületben vannak. A régi, helyi borászok, Merz Árpád, Gazdag László tapasztalatait vette figyelembe, tervei egy kis részét valósította meg, a Záborszky pincével ill. a Borkatakombával, miközben az önkormányzat egy mm.-t sem lépett ebben az időszakban. Egyéni tervek, elképzelések szerint alakította a Záborszky pincét. A felszín a Leányka utcától a Borhegy térségéig turizmus fogadására alkalmatlan a jelen állapotában, így a föld alatti város koncepcióját képviseli. Helyben mintegy 2 km pincejárat alakítható ki, összekötve a Gágány pincékkel is. A felszínen a BKV megállók kialakításában példa lehetne a Zugliget ill. Hűvösvölgy felé menő villamos vonal megállóinak hagyományos elemei. Civil eszközök segíthetnek, ilyen a Klaszter is, de számos feladata lenne az önkormányzatnak is.

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2008

A Casino harmadik évét a korábban elhatározott program típusokkal, így a helyi civil szervezetek, térségek meglátogatásával, helyi kerekasztalokkal, és nagyobb jelentőségű fórumokkal, vendégek meghívásával, melyeket a helyi sajtóban és az interneten közzé is tettünk, folytattuk. Az év második felében elkezdtük négyhetenkénti keddeken klubestjeinket a Kölcsey utcában a Csillaghang Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Ősszel, októberi ülésünkön a György Villában elkezdtük Város-rehabilitációs kerekasztal sorozatunkat. Ekkor Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr. Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk. A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A VIII. kerület esetében az egyre kevesebb saját forrás mellett fontos tapasztalat és egyben feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

 Novemberben előbb a nemrégen zajlott olimpia kapcsán Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenu párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, és leginkább Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Másik novemberi ülésünkön egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat. Hetesi Zsolt az éghajlatcsinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. A megoldás véleménye szerint: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények fontossága.

 Decemberben ismét a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk évzáró ülésünket, az aktuális Karácsony a Kastélyban kiállítást is megtekintve, majd az igazgató asszonnyal beszélgetve a kastély és a térség, Nagytétény aktuális problémáiról.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását terveztük, amely be is indult a www.promontoriumcasino.hu címen.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

Budafok, 2009. június

 

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.

A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

 

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

 

A hódok nyomai

A hódok nyomai

 

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Casino est, Rózsavölgy, 2009. március 17. – Klubest, március 31.

Március 17.-én a Rózsavölgyi Közösségi Házban találkoztunk. A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő összejövetel-sorozat keretében ezúttal Rózsavölgyet kerestük fel. Itt a helyi Rózsavölgy Egyesület elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyiek más képviselői voltak jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

 Szántó Tamás alelnök beszélt az előzményekről. A Ház a 60-as évek elején épült helyi összefogással, majd rövidesen pártház lett a rendszerváltásig. Akkor az új önkormányzat első lépései egyikeként eladni szándékozta, amit a helyi közösség aláírásgyűjtése akadályozott meg. Az egyesület kezelésében volt a ház egy ideig, majd bő tíz évig a Dohnányi zenekarral társ-, ill. albérletben működtették. A közelmúltban váltak ismét teljes körben üzemeltetői a háznak. Az épület jelentősen lepusztult, és komoly önkormányzati támogatással megtörtént az épület felújítása, vizes blokkok, nyílászárók, festés, fűtés, világítás, bútorok stb. Gazdag a ház programja, elsősorban kulturális, közösségi jelleggel, továbbá befogadó is, más típusú rendezvényekkel.

Rózsavölgy viharos közelmúltjáról is beszéltünk. A rendszerváltás időszakában már felmerült a Hosszúréti patak befedése zárt szelvénybe, majd a Munkáskörút rávezetése és a villamos megszüntetése. Ezek kapcsán több tiltakozó akció, fórumok, aláírásgyűjtések voltak, eredménnyel, a körút tervei alagútba kerültek, a villamos megmaradt, csak a patakot érik támadások, mint a közelmúltban, ill. jelenben, konkréten a Főváros „mederrendezési” tervei. Ezt követte a 90-res években a nagynyomású, 40 bar-os gázvezeték átvezetése a völgyön, amit ugyancsak jelentős tiltakozás övezett.

Az est második részében a patak témájával foglalkoztunk, Németh Zoltán alpolgármester jelenlétében. A Főváros mederrendezési tervei néhány hete váltak ismertté, amelyek lényege az, hogy az árvízveszélyre hivatkozva a fővárosi szakaszt kibővítik, és kővel trapéz szelvényre építik ki mintegy 600 milliós költséggel, elpusztítva a mederben és környékén lévő több mint száz fát, és a cserjéket, melyhez hivatkozás még a villamos pálya közelsége és a közel épült házak.

A kerületi Tervtanács a tervet – ami szűken vett műszaki terv -, elvetette, annak ökológiai, tájvédelmi szempontokat, és a vízgyűjtő területet figyelembe nem vevő jellege miatt. A megjelent nyugalmazott vízügyi szakértő elmondta, hogy a 70-80-as években több terv készült a vízgyűjtő szemlélet figyelembe vételével a patak egészére, záportározók működtek a felső szakaszon, Csiki hegyek, lőtér, Törökbálint. Arról nincs információ, hogy ezek ma is meglennének. A rózsavölgyi szakaszon a valóságban nem jellemzőek az árvizek, az alsó szakaszon a hídnál fordulnak elő kiöntések, ill. a Duna magas vízállása okoz visszaduzzadást. Másnap volt egy egyeztetés volt a Főváros képviselőivel, mivel a KMOP programra záros határidőn belül be kell adni a pályázatokat – a Gyáli patakkal és az Irhás árokkal együtt.

 Március 31.-én klubestet tartottunk a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében. Számos tag, ill. új érdeklődő is megjelent, így Major Anna ny. rádió dramaturg, Gál Béla egyetemi tanár, Balázs Jánosné a Baross Gábor telepről, ott volt Pató Róza szobrász, Pállay József művésztanár, G. Mezey Mária ny. rádióbemondó. Bemutatta új könyvét Máté Ferenc építész a Rózsavölgyből. Beszéltünk az elmúlt hetek aktualitásairól, a közelmúltban történt városházi civilek, művészek, vállalkozók találkozóról, annak tapasztalatairól, az ott előadott egyik javaslatról, a kerületi klaszterek lehetőségeiről. Ennek bizonyos formáját kísérli meg a Casino is a közeljövőben beadandó norvég pályázat keretében, ahol több civil szervezettel közösen, a város-rehabilitációs kerekasztalok és kísérő rendezvények, események kiadványok elindítását tervezzük, Döbrönte Katalin urbanista szakértő részvételével.

Mindezeket több hullámban, a rádió élő adásába bekapcsolódva is megbeszéltük, ill. elmondtuk.

 Mészáros Péter

Karácsonyi Casino a Kastélyban, 2008. december 15.

A Promontorium Polgári Casino hagyományosan a Nagytétényi kastélymúzeumban tartotta adventi összejövetelét. 

A vendégek megtekintették a Karácsony a Kastélyban című kiállítást. Az iparművészek által készített karácsonyfadíszekkel ékesített fenyők, a bútorkiállításnak helyt adó kastélyszobákban láthatók december végéig. A Casino karácsonyi műsorában Erdélyi György színművész, és Vaskó Zsolt népzenész léptek fel. 

Mészáros Péter elnök bevezetőjében áttekintette a Casino éves tevékenységét, majd felkérte Király Elvira igazgatónőt, hogy tájékoztassa a vendégeket a kastély helyzetéről. Az igazgatónő elmondta, éves szinten tizenkétezer látogató érkezik a kastélymúzeumba. Sajnálatosnak nevezte, hogy megszűnt a nyugdíjas csoportok szervezett látogatása, mert az idős emberek már a buszbérlés költségeit sem tudják fedezni. Az igazgatónő beszélt arról is, hogy évek óta próbálják egységesíteni a telekkönyvet – a kastélyhoz tartozó ingatlanon több tulajdonos is osztozik a Vagyonigazgatóság, az Iparművészeti Múzeum a kerületi és fővárosi önkormányzatok – hogy az Iparművészeti Múzeum kezelésébe kerüljön az egész. Minderre ígéret már van, de aláírás még nincs. Hozzátette, ha összevonnák a területet, megkezdődhetne az épület rekonstrukciója.

– Itt csak nagyszabású munkának van értelme. Attól félünk, hogy egy kisebb összeggel semmi komolyat nem tudunk megvalósítani, viszont odakerül a „pipa” a nevünk mellé. – mondta el Király Elvíra. A témához hozzászólt László Éva a Nagytétényi Polgári Kör vezetője, aki nemzetközi rangú látványosságnak nevezte a kastélyt és úgy vélte fejlesztését, Nagytétény városközpontjának felújításához kellene kapcsolni.(Az IVS. szerint, ha az  önkormányzat uniós pályázaton nyer, első a nagytétényi városközpont helyreállítása lesz.) Hozzátette, a történelmi hangulatú központ megóvása érdekében meg kell állítani a négylakásos két szintes társasházak építését, úgy hogy azt a szabályozási terv ne tegye lehetővé.

A rendezvényre meghívták a kerület díszpolgárait is, akik közül megjelent Mercz Árpád dr., Priska József Tamás, és Nemes László. Nemes Lászlót a Kastély Kuratórium Közalapítvány elnökét kérdeztük.

– Az igazgatónő fantasztikusan dolgozik a kastélymúzeumért, és ezzel pozitív irányba mozdítja a városvezetés és a politikusok aktivitását is. Valamennyien azt szeretnénk, ha gyorsabban megvalósulhatnának a tervek. De erről nem az önkormányzat tehet. A bürokrácia és az anyagiak korlátokat szabnak. Arra kell figyelni, hogy az országos képviselő, és a kerületi vezetés intézkedései ne oltsák ki egymást. Szerencsére a kastély ügyében szinte mindig sikerül közösen fellépni. – vélekedett Nemes László.

Brockhauser Edit

Casino est a klímaváltozásról, fenntarthatóságról, energia válságról 2008. november 25. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a második novemberi találkozásunkon egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat.

 Hetesi Zsolt bevezetőjében az éghajlat csinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. A grönlandi jég olvadása az édesvíz feldúsulása megváltoztatja az óceáni éghajlatot, a Golfáram meggyengülhet és megszűnhet, aminek súlyos következményei lesznek Európa időjárására. A kontinentális zónában szárazabb idő várható. Az amazonasi élővilág szavannás jellegű lesz, míg a szibériai jég olvadása jelentős metán kibocsátást okoz majd további hőmérséklet emelkedéssel.

 Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. Az energiatermelő országokban csökken a kivitel, ami ellátási gondokhoz fog vezetni. Pl. Indonézia olaj, és Kína széntermelése önellátásba fordult. A kőolaj kitermelése egyre bonyolultabb és drágább technológiákat igényel, ami sok helyen leálláshoz vezetett. Ez a folyamat a földgáznál később következik be. A kőszén készletek a mai felmérések szerint jóval, mintegy 60%-al kisebbek mint a várt, előre jelzett szint. USA, Kína ma is a szén áramra épít, csökkentette eladásait, míg dél Afrikában már áramszünetek vannak, Ausztráliában pedig a kikötő kapacitások okoznak szűk keresztmetszetet.

 Az atomenergia tekintetében az urán készletek jelentenek erős limitet, 40-50 év, az un. szaporító reaktor, vagy a fúziós erőműi technika még 2030-ra várható, hogy szélesebb körben elterjedhet. A zöld energia tekintetében a hőszivattyús erőművek, és a szigetelés jelentős tartalék, ahol még 30 éves hátrányban vagyunk. Napenergia dolgában 200 e. km2 napelem felület lenne szükséges a világ energia igényeihez, jelenleg van ebből 30 km2.

Az összeomlási forgatókönyv, a hanyatlás alternatívája a tudatosság, a kőolaj függőség oldása, a fenntartható pályák megkeresése, a túlélés. Pl. Kuba önellátó rendszere jól működik, szemben Észak Koreáéval, ahol, éhen halnak az emberek.

 Két válság tünetünk van, az éghajlat és az energia. A rendszerek önmagukban egyensúlyra törekednek, pl. a vadállomány nem túlszaporodása. Ha elvesznek a korlátok, arra példa a Szt. Máté sziget Kanada partjainál, ahol jelentős zuzmó állomány volt, majd a rénszarvasok betelepítése után nagy szaporodás indult meg, a zuzmó eltűnt, a rénszarvasok kipusztultak. A jelenlegi un. piaci rendszer is az erőforrások felemésztésén dolgozik. Hasonló példa a Húsvét szigeteken történtek, ahol a 800-as években települt be a lakosság Polinéziából. A szigeten látható szobrokat a helyi kőbányákból kitermelt kőből építették, az erdőket kivágták, azok farönkjei szolgáltak a szállításra, majd az erózió elpusztította a termőtalajt.

 A homo sapiens 150-200 ezer éve van jelen, elsősorban a füves pusztákon, mint élőhelyeken, 150-200 fős közösségekben, ez a lépték ma is jellemző az emberi igényekre. Érintette a kérdés társadalmi vonatkozásait, a tudattalanban meghozott napi sok száz döntést, és a tudatos döntéseket, a mintákat, amelyek ezeket meghatározzák, a vallás, a nevelés szerepét. A társadalomban is versenyhelyzet alakult ki, ma sajnos a vezető szerepet erkölcsi fogyatékosok viszik a világban, a gazdasági és a politikai élet vezetői jelentős részben beteg emberek. Szóltunk a reklámok, a tudattalan hatásáról, a reklám technikákról, filmek, feszültség keltő pont, majd reklám, a gyűjtögető ösztönre építés, nagyáruház effektus, + versenyszellem.

 Megoldás: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények.

 Mészáros Péter

Casino est olimpikonjainkkal, 2008. november 12. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a novemberi találkozásunkon Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenus párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Bemutatkozásként magukról beszéltek. Ludasy Róbert 1952 óta volt kerületi lakos, az elmúlt két évig. Visszaemlékezett az egykor itt a budafoki Duna parton működött Budai majd Budapesti Spartacus-ra ahol a kenusok, kajakosok indultak. Csepelre került át később, ahol ’89-ben került a keze alá Kolonics György, aki már ’91-ben belépett a hazai élvonalba. Kitért arra a szomorú tendenciára, hogy sorban szűnnek meg a sportpályák, sporttelepek. Ő is gondban volt pár éve, amikor kislányának helyi sportolási lehetőséget keresett.

A tragédia nem vetette vissza a sportágat és az érdeklődést, és az olimpia után sok gyerek jelentkezett kenuzni, kajakozni. A magyar sport a 90-es évek eleje óta válságban van, a magára hagyás jellemzi, jellemezte. Egyfajta hangulatkeltés volt a nagy egyesületek ellen, nekik nem újdonság a válság, 0,2% GDP a sport részesedése.

Kozmann György – 1978 Szekszárd – 16 éves kora óta kenuzik, elsődlegesen Pakson, 2002 óta Csepelen is, ahol kialakult a Ludasy Róberttel és Kolonics Györggyel való kapcsolata. A Duna mindig meghatározó volt a számára, a nehéz vízi körülményekhez szokott.

Kiss Tamás – 1987 Ajka – Takács Tibor edző mellett nőtt fel Csepelen, 17 évesen került Ludasyhoz, eddig ifjúsági szinten voltak eredményei, a helyzet hozta azt, hogy bekerült a párosba, az ott lévő 16 kenus közül, Kolonics György pótlására.

 Szó esett az összeülésük kritikus időszakáról, az egy hónapról, arról a pár napról, amikor Kolo halála után dönteni kellett, mert pár nap volt a nevezési határidőig. Fel kellett nőni a feladathoz. Tamás ismeretlenül került a nemzetközi mezőnybe és a siker után sokan nem akarták elhinni az eredményt. Az egyik titok az volt, hogy pontosan magáévá tette, amit az edző és Kozmann Gyuri elmondott neki, mit, mikor és hogyan kell tenni. A döntőben pedig pontosan a megbeszélt menetrendet hajtották végre, nem látták, hányadik helyen mennek.

Beszéltünk még arról, hogy az edző diktatúrája valósul e meg – „Robi kemény kezű edző” – avagy kinek az akarata érvényesül.

Szóba került, hogy Kiss Tamás hogyan tudja kezelni ezt a helyzetet, hogyan tovább? Kozmann György mindenképpen visszavesz a jövő évre, ezt a tempót és igénybevételt nem lehet tartósan bírni.

Beszéltünk Kolo-ról a gimnazistáról, aki ide járt a BNA-ba, és kiváló emberi tulajdonságai akkor is megmutatkoztak

 Mészáros Péter

Városfejlesztési kerekasztal, 2008. október 14. György Villa

Korábban kialakult terveink szerint, részben az elkészült Kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia, részben a szorító budafoki és nagytétényi belvárosi rehabilitációs igények apropóján átlagban háromhavonta ülésező város-rehabilitációs, városfejlesztési kerekasztal sorozatot indítottunk. Első alkalommal Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr.Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk.

 A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A rendszerváltozás előtt majd ötven évig alig történt valami a történelmi városrészeikben, 38 ezer komfort nélküli lakással indultak, lepusztult közállapotokkal, közbiztonsággal. A modell az un. középső Ferencváros megújítása volt, amihez a Ráday u. és a József A. lakótelep járult az utóbbi években, továbbá szélsőséges elemek, mint az un. kolóniák, a MÁV kolónia, az Aszódi út, és a „Dzsumbuj”. A 2007/13-as időszakra a barna mezőkre vonatkozóan fogalmaztak meg akcióterületeket. Fontos elem a komfort nélküli lakások el nem adása – ha elérik a 20%-s részarányt egy épületben -.

Belső ferencvárosi pozitív példák: egyetemi város, múzeumok, 23 db nem eladott lakóház, ezek felújítása folyik most. Itt alakították ki az Erkel u. sarkán lévő „palotában” a helytörténeti gyűjteményt. E területen különös fontos a törődés, a civil szervezetek szerepe, az együttműködés. E területet célozva készült közlekedési terv a forgalomcsillapításra orientálva. Pl. a Ráday u. az egykori országút, kereskedelmi központ volt. 2000-től ezen a belső ferencvárosi övezeten is erőteljesen zajlanak a rekonstrukciók. További fontos elemek: társasház felújítási pályázat, önkormányzati lakás felújítási pályázat, befektetők vonzása, ingyen telkek biztosításával kezdték, ma már versenyeztetés, folyik. Közterületek, parkok, zöldterületek megújítása folyik, 90%-ban partnerségi alapokon.

Az elvégzett rekonstrukcióknál: 2 Mrd állami pénz, 7 Mrd pályázati, pl. fővárosi támogatás, 33 Mrd kerületi hozzájárulás, és 120 Mrd magántőke alkotta a portfoliót.

Új elem a külső Ferencvárosban, a Gyáli út térségében új ipari övezet van alakulóban, nem környezet terhelő, logisztikára, szolgáltatási tevékenységre, high tech-re épülő vállalkozások. Szólt még a József Attila telepen, annak régi házait érintő rekonstrukciós folyamatokról.

 A VIII. kerületi sajátosságokról, tapasztalatokról Alföldi György RÉV8 vezérigazgató beszélt. Az önkormányzat által létrehozott ZRt feladata az ingatlanfejlesztés, a városrekonstrukció vezénylése, operatív irányítása. Ez jellemzi a munkatársi gárdájuk alakulását is, előbb mérnökök, domináltak, ma már szociológusok, geográfusok, szociális munkások a jellemzőek. Az egyre kevesebb saját forrás mellett feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

Maga a Józsefváros 80 ezer lakosával, fekvésével akár a főváros szíve is lehetne, ugyanakkor a közelmúltig a prostitúció, a bűnözés, volt a jellemző, melynek kiszorításában komoly eredményeket értek el. Folyik az eklektikus belváros felújítása, és együttműködésben a Corvin sétány projekt mintegy 22 ha-os területen. Kísérleti programok folynak több helyen a lakókkal együttműködve, fokozatos épület felújítás jelleggel. Témák még: a 100 %-os roma iskolák kezelése, munkanélküliség, képzési programok, bűnmegelőzés, bizalomépítés, közösségi ház építése. A Mátyás tér megújítása projekt, körben az üres helyiségek életre keltése, civil szervezetek, lakók bevonása, ház felelősök rendszere. Mátyás téri megújítás a hajléktalanok és a kis gengszterek szempontjai figyelembe vételével, rendezvények. Tér: ülődombok, őrzés, megújulási eredmények.

RÉV8: stratégiák, fejlesztési koncepciók készítése, IVS, stratégiai anyagok, civil együttműködés, pályázatok, kutatások, projekt működés, nem állandó támogatás. Rehabilitációs, vagyonkezelő szervezet, pioneer programok kezelése, 4-5 Mrd/éves forgalom.

 A követő vitában szó esett a programok társadalmi vonzatairól, az érintett lakók kezeléséről, a legtöbb esetben arra törekednek, hogy helyben maradjanak, vagy az elkészült rekonstruált épületekbe kerüljenek vissza a lakók, ugyanakkor számos lakást is vásárol Ferencváros önkormányzata más területeken. Téma volt a térségi együttműködés az önkormányzatok között, pl. Ferencváros és a délre eső kerületek között.

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2007/2008

A Casino második évadját elnökségi konzultációkkal, ülésekkel, az eddigi tapasztalatok megvonásával, a következő időszak munkaprogramja, menetrendje kialakításával kezdtük 2007. októberében. Az ezt összegző közgyűlésen elfogadott munkaterv főbb elemei voltak: kéthavonta egy-egy jelentős, kerületen túlmutató, fővárosi vagy más témát terveztünk napirendre tűzni, külső vendégek meghívásával, bizonyos sajtó nyilvánossággal. A közbenső eseményeket egy-egy helyi civil szervezettel közösen terveztük, az adott térség, kerületrész vagy szakterület helyzetének közös áttekintésével. A köztes kéthetenkénti keddeken pedig klubesteket terveztünk a Kölcsey utcában a Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

Az elnökségi tisztújítás során a korábbi elnökségi tagok mellé bekerült Schütt Margit titkári, és Pállay József alelnöki minőségben.

 A rendes októberi összejövetel célja a kerület helyzete, az önkormányzati ciklus első éve áttekintése volt – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – értékelve a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is. Főbb elemek: költségvetési rendezés, átvilágítás, a választási ígéretek teljesítése, így, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, KVSZ módosítás, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. Felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdése. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására.

 A novemberi ülésen a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tartott ülései sorában első alkalommal Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja. A konzultáció során érintettük Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét. Beszéltünk a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról. Fontos tanulság volt itt is, hogy a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal.

 Decemberben összejövetelünknek alkalmat, s helyet adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A kastély ügyében a továbblépést tekintve a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd. A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben tartott alkalmi üléseket, ahol különösen az évad kezdeti időszakában a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását tervezzük.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2008. szeptember 

Mészáros Péter