Kultúra kategória bejegyzései

XXII. kerület kulturális kérdéseihez kapcsolódó

Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.

A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

 

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

 

A hódok nyomai

A hódok nyomai

 

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Karácsonyi Casino a Kastélyban, 2008. december 15.

A Promontorium Polgári Casino hagyományosan a Nagytétényi kastélymúzeumban tartotta adventi összejövetelét. 

A vendégek megtekintették a Karácsony a Kastélyban című kiállítást. Az iparművészek által készített karácsonyfadíszekkel ékesített fenyők, a bútorkiállításnak helyt adó kastélyszobákban láthatók december végéig. A Casino karácsonyi műsorában Erdélyi György színművész, és Vaskó Zsolt népzenész léptek fel. 

Mészáros Péter elnök bevezetőjében áttekintette a Casino éves tevékenységét, majd felkérte Király Elvira igazgatónőt, hogy tájékoztassa a vendégeket a kastély helyzetéről. Az igazgatónő elmondta, éves szinten tizenkétezer látogató érkezik a kastélymúzeumba. Sajnálatosnak nevezte, hogy megszűnt a nyugdíjas csoportok szervezett látogatása, mert az idős emberek már a buszbérlés költségeit sem tudják fedezni. Az igazgatónő beszélt arról is, hogy évek óta próbálják egységesíteni a telekkönyvet – a kastélyhoz tartozó ingatlanon több tulajdonos is osztozik a Vagyonigazgatóság, az Iparművészeti Múzeum a kerületi és fővárosi önkormányzatok – hogy az Iparművészeti Múzeum kezelésébe kerüljön az egész. Minderre ígéret már van, de aláírás még nincs. Hozzátette, ha összevonnák a területet, megkezdődhetne az épület rekonstrukciója.

– Itt csak nagyszabású munkának van értelme. Attól félünk, hogy egy kisebb összeggel semmi komolyat nem tudunk megvalósítani, viszont odakerül a „pipa” a nevünk mellé. – mondta el Király Elvíra. A témához hozzászólt László Éva a Nagytétényi Polgári Kör vezetője, aki nemzetközi rangú látványosságnak nevezte a kastélyt és úgy vélte fejlesztését, Nagytétény városközpontjának felújításához kellene kapcsolni.(Az IVS. szerint, ha az  önkormányzat uniós pályázaton nyer, első a nagytétényi városközpont helyreállítása lesz.) Hozzátette, a történelmi hangulatú központ megóvása érdekében meg kell állítani a négylakásos két szintes társasházak építését, úgy hogy azt a szabályozási terv ne tegye lehetővé.

A rendezvényre meghívták a kerület díszpolgárait is, akik közül megjelent Mercz Árpád dr., Priska József Tamás, és Nemes László. Nemes Lászlót a Kastély Kuratórium Közalapítvány elnökét kérdeztük.

– Az igazgatónő fantasztikusan dolgozik a kastélymúzeumért, és ezzel pozitív irányba mozdítja a városvezetés és a politikusok aktivitását is. Valamennyien azt szeretnénk, ha gyorsabban megvalósulhatnának a tervek. De erről nem az önkormányzat tehet. A bürokrácia és az anyagiak korlátokat szabnak. Arra kell figyelni, hogy az országos képviselő, és a kerületi vezetés intézkedései ne oltsák ki egymást. Szerencsére a kastély ügyében szinte mindig sikerül közösen fellépni. – vélekedett Nemes László.

Brockhauser Edit

Casino est olimpikonjainkkal, 2008. november 12. György Villa

Eredeti programunknak megfelelően a novemberi találkozásunkon Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenus párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Bemutatkozásként magukról beszéltek. Ludasy Róbert 1952 óta volt kerületi lakos, az elmúlt két évig. Visszaemlékezett az egykor itt a budafoki Duna parton működött Budai majd Budapesti Spartacus-ra ahol a kenusok, kajakosok indultak. Csepelre került át később, ahol ’89-ben került a keze alá Kolonics György, aki már ’91-ben belépett a hazai élvonalba. Kitért arra a szomorú tendenciára, hogy sorban szűnnek meg a sportpályák, sporttelepek. Ő is gondban volt pár éve, amikor kislányának helyi sportolási lehetőséget keresett.

A tragédia nem vetette vissza a sportágat és az érdeklődést, és az olimpia után sok gyerek jelentkezett kenuzni, kajakozni. A magyar sport a 90-es évek eleje óta válságban van, a magára hagyás jellemzi, jellemezte. Egyfajta hangulatkeltés volt a nagy egyesületek ellen, nekik nem újdonság a válság, 0,2% GDP a sport részesedése.

Kozmann György – 1978 Szekszárd – 16 éves kora óta kenuzik, elsődlegesen Pakson, 2002 óta Csepelen is, ahol kialakult a Ludasy Róberttel és Kolonics Györggyel való kapcsolata. A Duna mindig meghatározó volt a számára, a nehéz vízi körülményekhez szokott.

Kiss Tamás – 1987 Ajka – Takács Tibor edző mellett nőtt fel Csepelen, 17 évesen került Ludasyhoz, eddig ifjúsági szinten voltak eredményei, a helyzet hozta azt, hogy bekerült a párosba, az ott lévő 16 kenus közül, Kolonics György pótlására.

 Szó esett az összeülésük kritikus időszakáról, az egy hónapról, arról a pár napról, amikor Kolo halála után dönteni kellett, mert pár nap volt a nevezési határidőig. Fel kellett nőni a feladathoz. Tamás ismeretlenül került a nemzetközi mezőnybe és a siker után sokan nem akarták elhinni az eredményt. Az egyik titok az volt, hogy pontosan magáévá tette, amit az edző és Kozmann Gyuri elmondott neki, mit, mikor és hogyan kell tenni. A döntőben pedig pontosan a megbeszélt menetrendet hajtották végre, nem látták, hányadik helyen mennek.

Beszéltünk még arról, hogy az edző diktatúrája valósul e meg – „Robi kemény kezű edző” – avagy kinek az akarata érvényesül.

Szóba került, hogy Kiss Tamás hogyan tudja kezelni ezt a helyzetet, hogyan tovább? Kozmann György mindenképpen visszavesz a jövő évre, ezt a tempót és igénybevételt nem lehet tartósan bírni.

Beszéltünk Kolo-ról a gimnazistáról, aki ide járt a BNA-ba, és kiváló emberi tulajdonságai akkor is megmutatkoztak

 Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2007/2008

A Casino második évadját elnökségi konzultációkkal, ülésekkel, az eddigi tapasztalatok megvonásával, a következő időszak munkaprogramja, menetrendje kialakításával kezdtük 2007. októberében. Az ezt összegző közgyűlésen elfogadott munkaterv főbb elemei voltak: kéthavonta egy-egy jelentős, kerületen túlmutató, fővárosi vagy más témát terveztünk napirendre tűzni, külső vendégek meghívásával, bizonyos sajtó nyilvánossággal. A közbenső eseményeket egy-egy helyi civil szervezettel közösen terveztük, az adott térség, kerületrész vagy szakterület helyzetének közös áttekintésével. A köztes kéthetenkénti keddeken pedig klubesteket terveztünk a Kölcsey utcában a Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

Az elnökségi tisztújítás során a korábbi elnökségi tagok mellé bekerült Schütt Margit titkári, és Pállay József alelnöki minőségben.

 A rendes októberi összejövetel célja a kerület helyzete, az önkormányzati ciklus első éve áttekintése volt – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – értékelve a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is. Főbb elemek: költségvetési rendezés, átvilágítás, a választási ígéretek teljesítése, így, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, KVSZ módosítás, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. Felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdése. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására.

 A novemberi ülésen a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tartott ülései sorában első alkalommal Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja. A konzultáció során érintettük Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét. Beszéltünk a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról. Fontos tanulság volt itt is, hogy a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal.

 Decemberben összejövetelünknek alkalmat, s helyet adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A kastély ügyében a továbblépést tekintve a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd. A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben tartott alkalmi üléseket, ahol különösen az évad kezdeti időszakában a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását tervezzük.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2008. szeptember 

Mészáros Péter

Casino est, 2008. június 17. – Baross Gábor telepi Közösségi Ház –

A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő körút ill. összejövetel sorozat keretében ezúttal a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

Pelikán Imre elnök beszélt a Telepről, annak múltjáról, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. A szervezet hagyományosan nagy létszámú, most 120 fő, kiterjedt elnökséggel, aminek a társadalmi összetétele is sokrétű, a munkástól a vezető értelmiségig terjed ma is. Sokrétű a tevékenységük, nemcsak egy-egy eseményhez kötődik. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. A helyi hagyományos kultúrház a Szt.Bernát ház volt, ahol most a katolikus egyházhoz kötődő alapítvány működik. Helyben nyugdíjas klub működik, az iparoskör is rendre összejön, továbbképzések vannak a számukra, a pincében tornaterem van kondicionáló berendezésekkel, sport felszerelésekkel, idős torna működik, könyvtár van helyben is.

 A Telep száz évéről: a vasúttól terjedt, bővült felfelé az évtizedek során, a kőbányászat – a fuller bányászat – határozta meg a területet sokáig. Kincstári birtok volt a terület, és a Weisz Libál család 1904-től kezdte el a parcellázást, az építkezés helyi anyagokra alapult. A X. utcától felfelé már feltöltött a terület, lejjebb pedig sziklára épültek a házak. A Dózsa Gy. út – korábban Apponyi út – túloldala szántó, legelő volt, ahol a parcellázás kisebb 150 n.öl-es telkekre irányult, annak hátrányaival. Érdekes volt helyben a hitelből történő építkezés hagyománya.

 Ma fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg ma is építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

A beszélgetés során számos más téma is előkerült, így a vandalizmus, a fiatalok kezelése feladatai, pl. a Kőbányász parkban is, a sportpályák megszűnése itt ill. a térségben is gondot okoz. A felhagyott kőbányákban még közösségi terek is kialakíthatóak lennének.

Szó esett még a szomszédos budatétényi fejlesztések átterjedő hatásairól – pl. a Gyula vezér u. Terv u.-i magasház építése -, ill. a közlekedési gondokról – Rózsakert, Növény u., fekvő rendőrök -.

 Mészáros Péter

Casino est a városképről, 2008. május 20. György Villa –

Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Vitavezetőnek Baráth Hajnal gobelinművészt kértük meg. Meghívtuk még a Tervtanács többi tagját, és a helyi Főépítészi Iroda munkatársait is.

Vitaindítójában Turányi Gábor, aki a Moholy Nagy Egyetemen tanít építészetet, az Óbuda Újlak, újlaki templom térsége háromszögét, hozta fel példának, mely sok tekintetben rokonságban van Budafokkal, s melyre hallgatóival dolgoztatott ki ötlet terveket, egy mai irányzat alkalmazásával, mely számítógéppel készített elemek sokszorozására, és felületek képzésére épül. De más, kézi, sőt textiles hallgatói megoldások is készültek. Legfontosabb alapelv véleménye szerint, hogy meg kell szabadulni a konvencióktól, fel kell szabadulnunk, és mindent szabad, csak jó legyen. Korunk lenyomatát még nem látjuk az építészetben. Siklósi József a helyi életérzés jó ismeretét hangsúlyozta, s a hely fizikai megismerését, amivel dolgunk van. Idézte a magyar építészet-politikai alapvetés megfogalmazását, mely a Nemzeti Építészeti Tanácstól származik, melyben vitaindítóink is helyet kapnak. Budafok tekintetében ki kell mozduljunk abból az állapotból, amiben vagyunk, hangsúlyozták, a jövőbe kell, hogy lássunk.

 Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A Fővárosi Keretszabályozási Terv egy unalmas dolog, de megoldható, és a kulcs a kerületek kezében van. Dévai Zoltán a Főépítészi iroda részéről beszélt az aktuális Integrált Városfejlesztési Stratégia készüléséről, benne olyan kulcs területekkel, mint a történelmi belváros, a piac térsége, a tétényi belváros. 5-8 éves jövőképet kell kialakítanunk ennek keretében. Szó esett a helyi védettségekről, a város szerkezet alakításáról, az IVS-ben nagyvonalúbb kezelésre van mód, mint a helyi szabályozási tervekben. A városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Sok minden nem történt az elmúlt időszakban, így lehetne szabadon gondolkodni. A Promontor udvar azonban alapvetően elhibázott – a lakások a legforgalmasabb utakra néznek, míg az üzletek befelé -. A közeli könyvtár, ami hamarosan elkészül, két romos épület közé kerül.

 Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció, a közelmúltban volt itt széleskörű értekezlet a Nemzeti Vagyonkezelő és a főbb érintettek részvételével, említette meg Király Elvira igazgató. Az itt futó vasútvonal kétvágányúsítása nem egyértelműen pozitív, inkább a főépítész úr tavalyi javaslata, a 40-es vonalra történő áttelepítés lenne kedvezőbb, miközben megállóhely sem lesz itt egyelőre. Az IVS-ben a kastély, a piactér és a Duna part II. egy blokkban szerepel, ami egyesek szerint ellentmondásos. Elhangzott, hogy ez a vasútvonal törzshálózati elem, Nagytéténytől 160 km-es sebességre tervezve, megállóhely a Növény utcánál lenne majd.

Az IVS kapcsán lehetőség lesz majd a tétényi belvárosi övezetek pályáztatására.

Baksay Ibolya felvetette, hogy a térséggel és a kerület sok más részével is az elmúlt 15-20 évben nagyszámú hallgatói, műegyetemi dolgozat, diplomaterv foglalkozott, melyek hasznosítása, egyáltalán ismerete alacsony szinten van.

Példa: a Doborjánban a közelmúltban megépült Liszt hangversenyterem – Liszt szülőhelye – amely Kismartonnal versenyben született meg, és a kis településen jelentős fejlesztő erőt, vonzerőt jelent, virágzik a település, vendéglátás, idegenforgalom. Erős elhatározás, és akarat kérdése elsősorban majd minden, amit a civil akarat és nyomás alapozhat meg.

Szó esett még a föld alatti építkezésről, földházakról, az energia hatékonyságról, megújuló energiák használatáról. Az építészek véleménye az, hogy a helyi közösség maga fogalmazza meg magát, átmeneti korban vagyunk, folyamatos párbeszédre van szükség.

Felmerült még a már korábban más fórumokon tárgyalt Kötschenbroda-i példa, egy Drezdától északra fekvő egykori vincellér falu rehabilitációja, a helyi ipartestület, a közösség, és a bajor befektető aktív részvételével. Pl. ennek alapján Nagytétény is élővé tehető, a kastély, a piactér és a belváros térsége, amely jelenleg nagyon leromlott, a kastélyhoz kötődő funkciókkal, + vendéglátás, élénkíthető, rehabilitálható. Hasonló lehetőségek Budafokon is vannak, nyitás a Duna felé, a Kossuth Lajos utca sétáló jellege, új központ lehetősége.

A Tervtanács elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi.

A kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni. Ennek kapcsán még szó esett a rózsakerti sorompó oldási igényéről, a Növény utcai aluljáró igénybevételével ill. kiépítésével.

 Mészáros Péter

Casino est a Péter-Pál utcában, 2008. április 15. – Seybold pince –

Az összejövetelt az elmúlt időszakban kialakult gyakorlatunk szerint egy kerületi térség és az ott működő civil szervezet aktuális helyzete, problémái, feladatai áttekintésére szántuk, jelen esetben a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. A pince és a kapcsolódó ház az elmúlt években került Garab Gábor és családja birtokába, és történt meg felújítása jelentős erőforrások mozgósításával, így a korábbi időszakban gombapinceként használt pincéé is. A bevezető körséta során Garbóci László helytörténész beszélt a helyről, amit Seybold Frigyes épített az 1870-es évek elején, majd később került a Fink család tulajdonába, most Seybold – Garab pinceként működik. Jelenleg induló stádiumban, mint vendéglátóhely, csoportokat, rendezvényeket fogadnak elsősorban, és jó minőségű boruk van több forrásból.

Az összejövetelen a Casino tagjai mellett jelen volt a helyi Polgári Kör néhány tagja is. Szigeti Zoltán elnök beszélt a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Terv volt a Czuba villa eladása, ill. szálláshelyként való hasznosítása is. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. Remény van arra, hogy a Seybold pince egyfajta „kondenzációs” magként működik majd, amihez jelenleg a helyi tőkeerő kevés, partnerek szükségeltetnek. Szólt a helytörténeti gyűjtemény igényéről, ami a 30-as évektől téma helyben. Erről a Városfejlesztési bizottságban is tárgyaltak a közelmúltban a Polgári Kör javaslatára, s támogatták a Kör kezdeményezését. Utolsó időszakát éljük annak, hogy a házaknál, a családoknál még meglévő helytörténeti értékeket, eszközöket megszerezzük. Szó esett még a Péter Pál kápolna rossz állapotáról, a felújítás igényéről.

A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, a felső szakasza évtizede még egyfajta vízmosásos kőárok volt, az aszfaltozás magával hozta a forgalmat is, majd a forgalomcsillapítás igényét, ami az elmúlt évben el is kezdődött. A 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Gondot jelent még a vízelvezetés, ami egy részen a házak felé lejtő útburkolatból adódik, miközben középen húzódik a vízelvezető árok. A felső szakaszon egy darabon nincs járda, és problematikus a Balatoni úti csatlakozás, a körforgalom igénye ill. hiánya is.

Németh Zoltán alpolgármester, a térség képviselője az önkormányzati tervekről beszélt e térséget illetően, készül az Integrált Városfejlesztési Stratégia, aminek két akcióterülete lesz, Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával. Többről van szó, mint Grinzing, igényes vendéglátásról a térségben, aminek „zászlós hajója” az oroszlános udvar lehet. Ehhez csatlakoznak a kastélyok parkjaikkal és a Czuba villa. Fontos a térség arculatának védelme, a homlokzatok eredeti formában történő felújítása, az utcakép védelme. Ebben a Tervtanácsnak is szerepe van az új építkezések kontrollja területén.

Később a kápolna felújítása forrás lehetőségeként felmerült a Péter Pál tallér gondolata is, ami anno a Szt.Lipót templomnál már bevált.

Mészáros Péter

Casino est a magyar médiáról, 2008. március 11. György Villa

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően, „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Vitavezetőnek B.Walkó Györgyöt, a Városházi Híradó főszerkesztőjét kértük fel, aki hangsúlyozta, hogy hazánkban sokak szemében az 1990-es rendszerváltozás egyik nagy csalódása a sajtó mai helyzete, az erőviszonyok aránytalansága. Erről a témáról mondták el véleményüket, emlékeiket a meghívott vendégek, Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője.

 Betlen János azzal kezdte, hogy a rendszerváltás pillanatában azt hitte, hogy egy Népszabadság nevű lap nem maradhat fenn, hanem a polgári világnak megfelelő tartalmú, formátumú lapok alakulnak. Erre az olasz példa alapján volt is kísérlet a rövid életű Köztársaság formájában. Elsősorban az olasz nyelvtudásának köszönhette, hogy a 80-as évek végén Rómába küldték az MTV tudósítójának, ahol a jelenlegi köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval is találkozott. Ott tapasztalta meg azt, ami nálunk is bekövetkezett, hogy a sajtó, a média kiválaszt egy ellenséget, és azt tűzön vízen át üldözi. Ebben az időszakban nagy változások történtek a „királyi” televízióban is. A sokat megélt televíziós számára csodás érzés volt, amikor kiküldték tudósítani a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) alakuló ülésére. Sajnos néhány évvel később a szakmai lehetőségek beszűkültek és megkezdődött a létszámleépítés az MTV-ben is. Szívesen ment volna dolgozni az 1990-es évek elején megalakult Duna Televízióba, de nem hívták, bizonyos vezetők „nemkívánatos személynek” bélyegezték meg.

A moderátor B.Walkó György megjegyzésére – miszerint súlyos következményei lettek az országos sugárzású kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának – Borókai Gábor úgy reagált, hogy az előbb említett csatornákat nem a hírérték, hanem a szenzáció, az érdekesség irányítja, a piacon való megjelenésükkel a híradók szerkesztési módja is jelentősen változott, egyfajta lefelé nivellálás indult el. Az állampárti időszakban, az egyeduralmi helyzetben lévő közszolgálati adóknál (Magyar Televízió, Magyar Rádió) kimondottan a mindenkori kormány akarata érvényesült, viszont napjaink kereskedelmi adóit már nehezebben lehet befolyásolni a kormányok által, bár technikai módszerek rendelkezésre állnak (pl. a koncesszió meghosszabbítása). A továbbiakban Borókaitól megtudtuk, hogy pályafutásának kezdetén, 1985-ben, a sportújságírást választotta – az 1990-es és 1994-es Labdarúgó Világbajnokságokról is tudósított -, majd 1995-ben tíz hónapon keresztül az Új Magyarország napilap munkatársa volt és utána került a Reform című hetilaphoz. A kormányszóvivői tevékenységének időszakáról elmondta, hogy az imént felvázolt új médiahelyzethez úgy próbáltak igazodni, hogy az Orbán-kormány újdonságként kihelyezett kormányüléseket tartott, szerte az országban. Borókai szavaival szólva mindezekkel a lépésekkel a kormány a kereskedelmi televíziókban is „képbe helyezte magát”, amely többek között azért volt fontos, mert az internet szerepe nyolc-tíz évvel ezelőtt még lényegesen kisebb volt. Ma jelentős a tényfeltáró újságírás szerepe, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásukra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására. A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet napilapok összevonása Borókai szerint szerencsés döntés volt, mivel a megújult Magyar Nemzet egyszer sem került csőd közeli helyzetbe és nem állt a megszűnés határán. Az egykori kormányszóvivő szerint az is nagy gond, hogy a mai újságíró-vezérek túlnyomó többsége a pártállam haszonélvezői közé tartozott, amely kihatással van a pártok médiában elfoglalt erőviszonyaira. Sajnálatosnak nevezte a fogyasztói közönség elszegényedését, a felmérések szerint a lakosság a korábbi időszakhoz képest lényegesen kevesebb napilapot vásárol. A hetilapok helyzete kissé könnyebb, az általa vezetett Heti Válasznak az elmúlt években – részben a sikeres megújulásnak köszönhetően – még nőtt is az eladott példányszáma.

Gazsó L. Ferenc érdekes adalékokat fűzött azokhoz az izgalmas „rendszerváltó évekhez”. Többek között elmondta, hogy a Népszabadság munkatársainak az Antall kormány 1990-es hivatalba lépésekor dobozokban állt a holmijuk, mivel az elbocsátásukra számítottak. Néhány héttel később kipakoltak az íróasztalaikra, mivel semmilyen intézkedés nem történt, az újságíró által „nagytakarításnak” nevezett kormányzati lépések elmaradtak. Igaz, pl. a megyei napilapok átmentése, már korábban elkezdődött ill. megtörtént, nyolc megyei lap került a Springerhez. Ezek a folyamatok, a különböző háttér alkuk is vezettek el a mai mocsarosodáshoz. Gazsó ugyanakkor felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy véleménye szerint a változatlan állapotokért nem csupán az akkor hivatalban lévő kabinetet, hanem az összes, egykor a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzéki csoportosulást, majd a belőlük kinőtt demokratikus pártot felelősség terheli. B.Walkó György a Magyar Hírlap „cikkcakkos” történetére emlékeztetve az újságnál tett pályafutásáról kérdezte a közelmúltban lemondott főszerkesztőt. Megtudtuk, hogy Gazsó L. Ferencet először 1984-ben vették fel a napilaphoz. Annak idején munkatársai közé tartozott népi-konzervatív és baloldali-liberális gondolkodású személy egyaránt, mint például Franka Tibor és Németh Péter. Az akkor liberális szemléletű laphoz Gazsó 1996-ban került vissza főszerkesztőként, vezetése alatt a Magyar Nemzettel történő összevonásról is szó esett, ám semmi több, mert hamarosan leváltották a lap tulajdonosai. Röviddel ezután több tucat munkatársa mondott le és távozott a laptól. Gazsó szavaival, a „sajtó helyzete lenyomata volt a kornak”. Különböző tulajdonosok mozogtak a lap körül, mögött, Marquard, Kordax, még Csintalan Sándor és Princz Gábor is a háttérben volt. Éppen Marquard véleménye volt, hogy egy USA-Today típusú lapot kellene csinálni. Harmadszor Széles Gábor kérésére vállalta el másfél esztendeje a főszerkesztői teendőket. A Népszabadság és a Magyar Nemzet közötti űrt szerette volna betölteni a Magyar Hírlap tevékenysége nyomán, amely – hacsak részben is, de – sikerült, hiszen a jobbközép beállítottságú lap megalapozott és tényszerű írásaival mérvadó, kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt az olvasók számára. A polgári oldalon jelentkező pénzhiányokra is felhívta a figyelmet, hiszen a közvéleményt a körülöttünk zajló eseményekről értesíteni, tájékoztatni százmillió forintokba kerül. A médiapiacot uraló aránytalanságokon változtatni csakis megfelelő támogatási rendszerrel, gazdaságpolitikával lehet.

 Szó esett még az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll. E tekintetben példa a Hír TV 2006 őszi szerepvállalása, ami a CNN 1991-es iraki missziójára emlékeztetett, persze azzal a különbséggel, hogy „nincs egy büdös vasunk sem”. A pénz valóban fontos dolog, míg a többieknél ott a forrás, nincs egyenlő pálya és esély. Szóba került az otthon amúgy konzervatív Axel Springer vagy Bertelsmann kiadók itteni sajátos szerepvállalása, az érdekek mentén. Érdekes a média sajátos szerepe a mindenkori autópálya építéseken, 2002 előtt a Vegyépszer és a Betonút munkálatait folyamatosan árgus szemekkel, helikopterekkel figyelték a kereskedelmi médiumok, majd a 2002-es váltás után a bekerülő Strabag révén jelentős áremelkedés következett be, kevesebb média figyelemmel. Pl. a Kőröshegyi völgyhíd 2002 előtt 40 Mrd-os ajánlat volt acélszerkezettel, majd a kormányváltás után 70 Mrd-ért építették meg, vasbetonból – Hídépítő vállalat -. Ez, és más témák is megjelentek a jobboldali médiában, mint pl. az M5 eladása, nyomott áron, különösebb visszhang nélkül. S több más hasonló példa elhangzott, így a MÁV Cargo jelentős sikerdíjjal történő eladása egy BT-n keresztül, vagy akár korábban az Ibusz kisrészvényesek Duna Holding-os kifosztása is, megjelentek a médiában semmilyen következménnyel, visszhanggal. Szó esett még a minapi népszavazás média vonzatairól, egyfajta iszapbirkózás jellemzi a helyzetet, beleértve a most folyó felelőtlen gazdaságpolitika sajtó kezelését. A hatalom 2002 után folyamatosan átlépte a Rubicont, csalási technikák, mozgósítás, ígéretek, majd visszavonásuk, a tettekkel hazudás lépett be. Bizonyos értelemben nincs tovább, pl. a Horn Gábor-i nagyképűség, a semmivel sem törődés, sem a szakma, sem a tömegek véleménye nem számít, alapvető mentalitás váltásra volna szükség.

 Mészáros Péter

Casino est Budatétényben, 2008. február 12. – Radóczy Galéria –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk.

Bevezetésként Vaskó Zsolt Casino tagunk, a Madárdal együttes vezetője játszott dudán régi magyar dalokat, táncokat, majd Erdélyi György ugyancsak Casino tag előadóművész olvasott fel készülő könyvéből.

Sarnóczay György beszélt a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festő művészekről, akik történetesen déd és nagyszülei is voltak. Megemlítette Mednyánszkyt is, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra.

Somosy Zoltán a Polgári Kör elnöke a közelmúlt eredményeiből kiemelte a Tétényi fennsík védettségét, amiben a Körnek is jelentős szerepe volt a 90-es évek második felében. Aktualitásként a kárpátaljai, aknaszlatinai projektet, az első világháborús emlékmű áthelyezését, felújítását említette, amit a Kör NCA támogatással hajt végre a tavasz folyamán.

Helyi szívügyünk a rozárium, a rózsakert, aminek a megmentésében talán sikerült előrelépni az elmúlt évben. Ez évben már a hangverseny a rózsákért program egyhetes esemény sorozattá növi ki magát, számos a rozáriumhoz kötődő művészeti eseménnyel, rendezvénnyel.

Dobos Károly a Klauzál Gábor Társaság elnöke helyi vonatkozásként kiemelte az április végi Klauzál napok Tétényben esemény sorozatát, ami kellően hangsúlyozza majd Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit. Egyebek mellett a Klauzál villa pincéjében és a Nagytétényi Kastélymúzeumban is lesznek rendezvények. Április 27.-én a Szt.Mihály kápolnában emlékeznek meg Klauzál 155 évvel ezelőtti itteni házasság kötésére. A közeli napokban, február 24.-én pedig Kemény Zsolt fénykép kiállítása nyílik meg a Wolf kápolnában – Greifswald változásai, párhuzamai témakörében -.

Kovács Géza a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről beszélt, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva.

Kolláth Rita a Polgári kör titkára szólt még a Szt.Mihály napok esemény sorozata hagyományairól, idei terveiről, a helyi, a Galériában tartott művészeti eseményekről, így a hét végén nyílik a művészek köztünk vannak sorozata jegyében Farkas Andrienne kiállítása.

Erdélyi György az írók és Budafok – Tétény kapcsolatáról szólt. Utalt Karinthy-ra, aki itt nyaralt, naplójában is szól erről, és kirándulásairól az érdi erdőben, Radnóti kisgyerekként evezős túrákon járt erre gyakran. Helyi kötődése volt Puszta Sándornak – aki irodalmi tevékenysége mellett a későbbi leányfalui plébános is volt -, Kunszeri Gyulának, majd Keresztúry Dezsőnek – neki egy emléktábla is dukálna Rózsavölgyben -, Thurzó Gábornak, később Baka Istvánnak, és Zalán Tibornak.

Végül a háziasszony, Radóczy Mária a Galéria elmúlt tíz évéről, az ezt ismertető, áttekintő kiadványuk kapcsán – FényKépes Krónika – szólt, tallózva a nagyon nagy számú, sikeres, közönséget vonzó produkció, koncert, és képző, iparművészeti kiállítás, közösségi esemény között. A Galéria ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Mészáros Péter

Casino a Katélyban, 2007. december 11. – Nagytétényi Kastély –

Előzetes terveinknek megfelelően Király Elvira igazgatónő meghívására, aminek alkalmat adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk összejövetelünket. A korábban érkezők megnézhették az idei kiállítást, amelynek keretében kerületi, és más iparművészek, képzőművészek készítette díszekkel ellátott karácsonyfák egészítik ki a bútorkiállítást.

 A Casino ülésére a kastély dísztermében került sor. Király Elvira igazgatónő adott áttekintést a kastély helyzetéről, elsősorban a hátsó szárny folyamatos kiürülése kapcsán. Népszerű látogató hely a kastély, ez évben is mintegy 32 ezer látogatója volt, köszönhetően az állandó mellett a tematikus kiállításoknak, programoknak. A továbblépést tekintve jelen állás szerint a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeum pedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd.

Az épület feltárása, a tervezési munka is elkezdődik, különös tekintettel a 114 éve nem vizsgált hátsó szárnyra. Az EU pályázati lehetőségből egyelőre kimaradtunk, de a tervezés, a projektek előkészítése elkezdődhet.

 A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A hátsó szárny kezelői jogainak rendezése is folyamatban van, az önkormányzatot is érintően a területcserével. Ásatási terv készül egyfajta kísérleti régészeti park programját is megcélozva, ami a százhalombattai régészeti parkhoz hasonló lehet, a római kori életet is bemutatva.

 A Casino tagok közül Nemes László, aki a kastély közalapítványt is képviseli, az elindulást emelte ki, a mecanatúra fontosságát, a múzeum helyzeti előnyeit, amire további idegenforgalmat lehet építeni, összekapcsolva a borászattal, bár utóbbi téren még nem kielégítő a nyitottság a borászati szervezetek részéről.

Szántó Tamás a szemléletváltás fontosságát húzta alá, az akarat, az összefogás igényét, amivel itt is sokat lehet majd még elérni.

 A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Terveink szerint januárban tematikus ülést tartunk a térségi közlekedés aktuális problémáit áttekintve, vendégek meghívásával.

 Mészáros Péter