Kultúra kategória bejegyzései

XXII. kerület kulturális kérdéseihez kapcsolódó

Városrehabilitációs est – Pestszentimre – Nagytétény – 2010. október 12. – György villa –

A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.

A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.

Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.

A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.

A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.

Mészáros Péter

A Promontorium Polgári Casino bajárása az M0 bővítése kapcsán folyó régészeti feltárások megtekintésére, 2010. október 7.

Mint ismeretes, az M0 csomópont bővítése, a kapcsolódó tervezett Növény utcai aluljáró rendszer építése kapcsán számos lelet került elő, a legkülönbözőbb korokból. A feltárás, feldolgozás, és a visszatemetés folyamatos, és a vége felé is közeledik, így hasznosnak tartottunk egy bejárást. Itt a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai kalauzoltak az egyes területeken.

Előbb a rózsakerti sorompótól a Növény utca felé vezető leendő út alatt feltárt újkőkori leletek feltárását néztük meg, ez az i.e. 4800-5400 körüli un. dunántúli vonaldíszes kultúra települése volt. A házak sűrűn öt sorban lerakott facölöpökkel 20-40 m hosszan, egymás mellett helyezkedtek el a feltárt sávra merőlegesen. A facölöpök, az anyagnyerő helyek, a kemencék helyei láthatóak, a használati tárgyakat magukkal vitték a tovább településkor, amikor kimerült a talaj, de cserép bőven van, félig kiégetett, kívül karcolt vonaldíszes, később festett cserépedényeket használtak.

A késő avarkori lelet beljebb a vasúton túl a Növény utca mentén van, amit tavasszal tártak fel, és már betemették. De e helyszínen is folyamatos a visszatemetés.

Utána megnéztük a római limesz út maradványait a Nagytétényi út mentén a rózsakerti sorompó előtt, itt is folyik még a feltárás, a limesz menti táborokat kötötte össze az út, itt a Camponát és az albertfalvai tábort, 3-4 m széles lehetett, nagyméretű rakott kőalappal, amire sódert tettek, a frekventáltabb helyeken volt a tetején idomkő burkolat. Itt az út túlsó szegélye látható és mintegy 2 m széles és 15-20 hosszú szakasza, a vízelvezető árkok is feltárásra kerültek, amik a különböző korokban épülhettek, most egyszerre láthatóak. Erre az útra nem kerül ráépítés, de a fenntartása, megőrzése nagyon bonyolult lenne, kérdés, mi lesz a sorsa.

További feltárások várhatóak a területen a további fejlesztések, beépítések kapcsán, a Növény utca mentén, a két vasút között és lejjebb is.

Képes összefoglaló a bejárásról

Civilek éjszakája, 2010. június 26.

Budafok Borváros kulturális fejlesztése projekt égisze alatt vehetett részt első alkalommal a közönség a Szent Iván éji Vigasságokon Budafokon. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért, a Budafok Borváros, a Záborszky Pince és a Szent István Korona Pince együttműködésében került sor a Budafoki Kőszínház első előadására a Szent István Korona Pince udvarán. Az est fővédnöke Tarlós István főpolgármester jelölt volt, és részt vett az eseményen Németh Zoltán országgyűlési képviselő is. A vendégek a Szent István Király Konzervatórium vonószenekarának előadását hallhatták Záborszky Kálmán vezényletével este 9-től, ezt követően pedig a Szegedi Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában Gluck a Rászedett kádi egyfelvonásos vígoperáját láthatták az érdeklődők este 10-től. A pinceudvar akusztikája olyan egyedülálló, hogy a két zenei előadást hangosítás nélkül lehetett megtartani.

Az esti koncertet megelőzően a Záborszky Pince udvara és kiállítócsarnoka adott helyszínt több rendezvénynek, ugyancsak a Szent Iván éji programok részeként. Cigány képzőművészeti kiállítás nyílt, mely anyag részét képezi az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria cigány képzőművészeti anyagának. A kiállítást Choli Daróczi József múzeumigazgató nyitotta meg, az est házigazdája Záborszky Kálmán, a Szent István Király Konzervatórium igazgatója volt. A megnyitó részeként Khameski Raza cigány leánytáncot mutatott be és hallhatták a részt vevők Simon Edit Szandra vers előadását.

Június 26-a egyben a Civilek éjszakája volt a fővárosban. A Budafok Borváros projekt és a Promontorium Polgári Casino közös rendezvényében ünnepelték a részt vevők a Budafoki civil éjszakát. Színesítsük meg városunk múltját – Köztéri művészet keretében Pállay József vezetésével az érdeklődők közösen festhették meg vászonra nagyított régi budafoki képeslapokon a Péter-Pál utcát, a Törley kastélyt. Utána Garbóci László tartott vetített előadást Budafok-Tétény múltjáról, és az est első felét a Madarak házibulizenekar zárta. 

 Az első civilek éjszakája helyi résztvevő szervezetei bemutatkozása

A Borvárosban keletkezett "közös" festmények

A Borvárosban keletkezett “közös” festmények

Urbitális hajózás a Budafok-Tétényi-i Duna partszakasz mentén, 2010. május 23.

Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.

A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.

A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.

E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.

Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.

Mészáros Péter

Képes beszámoló az urbitális hajózásról

Duna parti bejárás 2010. május 8. Urbitális Majális

A második alkalommal megtartott Duna-parti majális egyik programjaként ezúttal is a Dunaparti Lovasklubtól a Hunyadi szigetig mentünk, érintve a partszakasz érdekességeit, értékeit. Az érdeklődő mintegy 35-40 fővel az M0 hídfő alatti ártéri ligeterdőben kezdtük a túrát, ennek felső része már több évtizedes, erdőművelés alatt lévő puhafa ligeterdő, a Duna menti zónája a húsz év előtti hídépítést követően alakult ki a rendezetlen, kubik gödrös területen, változatos vizes élőhelyekkel, víztűrő fafajokkal. E területet két éve mértük fel, a Duna parti vizsgálatok részeként, és javasoltuk a Fővárosnál helyi védettségét. Azonban az M0 bővítése a közeljövőben ennek a nyomvonal menti sávját bizonnyal ismét elpusztítja majd.

Belátogattunk a Hárosi Yacht Klubba, ami a Hárosi öböl bejáratánál helyezkedik el. Innen indul majd a május 23.-i vizes bejárás egy vízibusszal, amikor a kerület Duna part szakaszát járjuk be, a Duna felől nézve. E szakasz hullámterét az elmúlt években két ütemben illegálisan feltöltötték, így itt meglehetősen degradált élőhelyek vannak. A kerékpárutat érintve a Hárosi öböl menti parti sétányra jutottunk vissza, ami korábban a feltöltésig végigvezetett a parti fövenyen a hídfőig. Érintettük a Baross Horgásztanyát, majd a horgásztelep alatti parti ösvényen a Busa utcáig jutottunk el. Innen már a Falemez Művek alatti szakaszon csak csapások vannak, és mivel a vízállás emelkedő volt, csak a part menti rézsűben, vagy annak tetején lehetett haladni. A Falemez Művek vízkivételi műve után, a Háros sziget, a Szerelem sziget majd a Hunyadi sziget mentén jutottunk ki a laktanya ill. a Hunyadi sziget bejáratához.

Itt Lénárd András a Hunyadi szigeten működő Honvéd Horgászegylet elnöke fogadott. Elmondta, hogy itt 62 éve működik horgászegyesület, a honvédség jelenlétével összefüggésben, s annak is köszönhető a szigetek zavartalan élővilága kiteljesedése az elmúlt évtizedekben, ami később a védettséghez is elvezetett. Egy éve készült a szigeten a karós tanösvény, amihez nyomtatott színes füzetek járulnak. A Hunyadi sziget védelmével is bővült tavaly a Háros szigeti védett terület, amely a horgásztanya épületétől indul. Az egyesület kezeli a szigetet természetvédelmi szempontból is, törekedve a be nem avatkozásra, csak az ösvényt kaszálják, és a kidőlt fákat is csak veszély esetén darabolják fel. Az árvizek nagy gyakorisággal öntik el a szigetet, ilyenkor sok hulladékot kell kitermelni és elszállítani. Elmondta, hogy a Háros szigeten és így a Hunyadin is, amik valójában félszigetek, rókák, őzek tanyáznak, és számos más kisemlős, ragadozó fordul elő, és hatalmas madár állomány a jellemző. Szólt a parti szőlő hibridek által itt is kialakított liános függő avart képező élőhelyekről, melyek a védettség fő motívumai. Az öböl vízminősége megfelelő, rendszeresen ellenőrzik, egyedül a sajtgyár enged be alkalmanként terhelő anyagokat. Megfigyelhettük az öbölben úszó hatalmas busákból álló csapatokat, ill. a sekély, emelkedő vízben ívó keszeg féléket a part mentén. Az őshonos halfajtákat telepítik is az öbölbe, ahol esetenként hódok is megfordulnak vonulás közben.

Mészáros Péter

Zölden a zöldben

Zölden a zöldben

 

A Hunyadi szigeten

A Hunyadi szigeten

 

A Hárosi öböl csodája

A Hárosi öböl csodája

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2009

A Casino negyedik évét egy-egy helyi civil szervezet, térség meglátogatásával, helyi kerekasztalokkal, tematikus fórumokkal, neves vendégek meghívásával, melyeket a helyi sajtóban és az interneten közzé is tettünk, folytattuk. Az év folyamán elkezdtük városrendezési vagy rehabilitációs kerekasztalainkat, és folytattuk sikeres klubestjeinket a Kölcsey utcában a Csillaghang Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

 Márciusban a kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő összejövetel-sorozatunk keretében Rózsavölgyet kerestük fel és a Rózsavölgyi Közösségi Házban találkoztunk a helyiekkel. Itt téma volt Rózsavölgy viharos közelmúltja, már a rendszerváltás időszakában felmerült a Hosszúréti patak befedése zárt szelvénybe, majd a Munkáskörút rávezetése és a villamos megszüntetése. Ezek kapcsán több tiltakozó akció, fórumok, aláírásgyűjtések voltak, eredménnyel, a körút tervei alagútba kerültek, a villamos megmaradt, csak a patakot érik támadások, mint a közelmúltban, ill. jelenben, konkréten a Főváros „mederrendezési” tervei. Ezt követte a 90-res években a nagynyomású, 40 bar-os gázvezeték átvezetése a völgyön, amit ugyancsak jelentős tiltakozás övezett. Az est második részében a patak aktuális témájával foglalkoztunk, Németh Zoltán alpolgármester jelenlétében. A Főváros mederrendezési tervei néhány hete váltak ismertté, amelyek lényege az, hogy az árvízveszélyre hivatkozva a fővárosi szakaszt kibővítik, és kővel trapéz szelvényre építik ki mintegy 600 milliós költséggel, elpusztítva a mederben és környékén lévő több mint száz fát, és a cserjéket, melyhez hivatkozás még a villamos pálya közelsége és a közel épült házak.

 Március végén klubestet tartottunk a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében. Számos tag, ill. új érdeklődő is megjelent, így Major Anna ny. rádió dramaturg, Gál Béla egyetemi tanár, Balázs Jánosné a Baross Gábor telepről, ott volt Pató Róza szobrász, Pállay József művésztanár, G. Mezey Mária ny. rádióbemondó. Bemutatta új könyvét Máté Ferenc építész a Rózsavölgyből.

 Áprilisban Czakó Gábor író volt a vendégünk a György Villában. Antikrisztus és mi címmel tartott előadást, majd a megjelentekkel beszélgetett napjaink közéletéről, erkölcsi problémáiról.

 Májusban a Fővárosi Urbitális Majális eseményeihez kapcsolódva rendeztünk helyi Majálist, kerületi civil partnereinkkel együttműködve. Két bejárást is tartottunk, délelőtt nagy érdeklődés közepette a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a Hunyadi sziget területét jártuk be Garbóci László helytörténész valamint Gergely Attila botanikus társaságában, majd a Duna parton a Lovardáig haladtunk. Délután visszafelé a Lovardától a Hárosi öböl mentét jártuk be a Hunyadi szigetig, ahol megnéztük a friss tanösvényt, ami a Honvéd Horgászegylet kezelésében van, és látogatható. A Lovasklub új bázisán a Lovardában pedig egésznapos program, várta az érdeklődőket, lovasbemutatók, vetélkedők formájában.

 Ugyancsak májusban, Kupa Mihály és Lóránt Károly közgazdászok voltak vendégeink, akikkel „Válság és álság” címmel beszélgettünk az aktuális gazdasági és pénzügyi válságról, a kiutakról, lehetőségeinkről, a György Villában.

 Júniusban a korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként a készülő Fővárosi Városrendezési Keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel, a György Villában. Gauder Péter hangsúlyozta, hogy a Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk. Rumi Imre a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén.

 Októberi tematikus összejövetelünk témáját a Borhegy, ill. a kapcsolódó klaszter együttműködési, fejlesztési tervei adták a Záborszky pincében. A Borhegy klaszterről, amely ez év május 12.-én alakult, Diebel Dietrich beszélt. A klaszter laza fogalom és szerveződés, elviekben az EU pályázati lehetőség is a céljai között szerepel, de eddig a magyar szervek szerint ez a forma általában nem jogosult pályázásra. A tagok között több pincészet van a területről, s a cél, hogy együtt többet érhessenek el, mint egyenként. A kiemelt projekteknél mindenképpen jelentős lobbi munkára van szükség, és feltétel a helyi önkormányzati részvétel is.

 Novemberi összejövetelünk témája a globális pénzügyi válság, az abból való kilábalás, a hazai és a helyi kerületi lehetőségek körüljárása volt. Meghívásunkra megjelent az esten Földi Tamás a Bankszövetség vezető közgazdásza, és Kovács Imre Ferenc a helyi OTP fiókigazgatója. Szó esett a Bankszövetségről, a kapcsolódó jogszabályokról, EU keretekről, a kétszintű bankrendszer kialakulásáról. A válság mind a makro mind a mikro szinteket érinti, és a háttérben ott vannak a világpiac és a tőkepiac új erősödő szereplői, az un. BRIK csoport tagjai, Kína, India, Brazília stb. növekvő felhalmozásukkal, valamint az amerikai ingatlan piac válsága, a korábban olcsó pénzzel, és a keletkező buborékokkal. Ehhez kapcsolódott az értékpapírválság, a követelések értékpapírba átmenekítése, majd a fizetésképtelenség, a papírok elértéktelenedése, és a lefelé vezető spirál. Szóba került a bankok tulajdonviszonya kérdése, a nemzetközi bankok hazai leányvállalatai mellett a hazai tulajdonú bankok NyRt-k, az OTP esetében kisbefektetői tulajdonnal is. A hazai piacon ugyanakkor felbukkantak a pénzügyi vállalkozások is, mint sajátos pénzintézeti formák. Ilyen értelemben verseny van az ügyfelekért, és az ügyfél kapcsolatok minősége fontos, volt az OTPs kollega véleménye.

 Ugyancsak novemberben a Budafoki Könyvtárban tartottunk klubestet, ahol Varga Mónika könyvtárvezető fogadott bennünket és az ott nyíló ARTÉR kiállítást tekinthettük meg, majd kötetlenül beszélgettünk tagjainkkal, miközben a megérkezett Madárdal együttes adott rögtönzött koncertet kínai turnéjuk tapasztalatairól is beszámolva.

 Decemberben a Baráti Köröknél találkoztunk. Egy norvég pályázat előkészítését beszéltük meg a helyi érdekelt civil szervezetek képviselőivel, aminek a második fordulójába már bekerültünk, és a beadandó anyagot dolgoztuk ki. Ennek témája a városrehabilitációs kerekasztalok, és a kapcsolódó kommunikáció folytatása, az ügy napirenden tartása, kiadványok készítése, és más rendezvények tartása lesz. Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk.

 Ugyancsak decemberben tartottuk hagyományos estünket a nagytétényi kastélymúzeumban, megnéztük a Karácsony a Kastélyban kiállítást, majd Király Elvira igazgatónővel beszélgettünk a kastély helyzetéről, a nagytétényi belvárosi rekonstrukciós tervekről.

 Úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s további kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

Budafok, 2010. január 

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

Borhegyi esték, 2009. október 13. Záborszky pince

Az összejövetel témáját ezúttal a Borhegy, ill. a kapcsolódó klaszter együttműködési, fejlesztési tervei adták.

A bevezetőben Mészáros Péter utalt a térség, a Borhegy és a Nagytétényi út első szakasza un. átmeneti zóna jellegére, ami lepusztulásban nyilvánul meg, korábbi ipari kereskedelmi, borászati területek, de a megújulás jelei is mutatkoznak. Az IVS-ben is a Borhegy az akcióterületek egyike, és a helyiek kezdeményezése reménykeltő.

A Borhegy klaszterről, amely ez év május 12.-én alakult, Diebel Dietrich beszélt. A klaszter laza fogalom és szerveződés, elviekben az EU pályázati lehetőség is a céljai között szerepel, de eddig a magyar szervek szerint ez a forma általában nem jogosult pályázásra.

A tagok között több pincészet van a területről, s a cél, hogy együtt többet érhessenek el, mint egyenként. A kiemelt projekteknél mindenképpen jelentős lobbi munkára van szükség, és feltétel a helyi önkormányzati részvétel is. A kulturális örökség projektek 90%-os támogatást kaphatnak, míg a profit orientált tevékenységek 25%-ot, legalábbis Budapesten, ami akár 80%-os összesített támogatást jelenthet.

A Borhegy térsége mintegy 50 km-es pincerendszert rejt, Diebel úr ennek áttekintő helyszínrajzát mutatta be egy műholdas térképre dolgozva. A pince zóna a Kossuth L. utcai Promontorbor pincéktől húzódik délre, alagutas összeköttetésben a Tóth J. u. alatt, a Záborszky ill. Debreczeni pincékkel, attól délre egy közbeékelődött, eladás alatt álló pincével, ill. a nehezen megközelíthető Heleman pincével. A Szent István Korona, Törley tulajdonú pincében van a legnagyobb tölthető hordó a világon, bár jelenleg nem alkalmas a feltöltésre. Az előbbiekkel nem összeköthető a König pince, és egy gombapince, majd a BudafokVin pincék vannak, és eljutunk a Borkő u. felé, a Bakos Művekkel, pincéivel, és a Katona pincészettel. A Méz u. térségében van egy bérelt raktárpince és délre a Király pince. A Nagytétényi út felé esik a Haggemacher udvar, sörgyári épületekkel, egy favázas raktárral. Itt egyik épületben van a FOX Autórent. A Duna parti oldalon egy nagyrészt üres épület van, korábban BSZKRT tulajdon, amit az államosításkor kifelejtettek átjegyezni, de az önkormányzat használja, és elviekben már elbirtokolta, erről per is folyik. Háros állomástól itt iparvágány vezet a volt sörgyár ellátására, ez felhasználható lehet nosztalgia vonat helyi fogadására. A Tóth J. u. felől van, ill. volt egy vágánytól, pontosabban a rampájától egy lejárat a pincékbe. Itt, ill. a Sörház u. felé eső zónában kikötő lehetőség is van a turista hajók fogadására. Megjegyezte, hogy a mai napon a Duna belvárosi szakaszán 14 különböző nagyméretű turistahajó állomásozott. Ki ill. bejáratok is vannak ill. voltak itt a pincerendszerek és a Dunapart között, a vasút alatt betömedékelve, a Promontorbor ill. a Záborszky felől. A közelmúltban itt, a Vágóhíd u. közelében létesült kikötő területét közben eladta az önkormányzat, de a közelben volna lehetőség különböző vízijárművek bemutatására, kiállítására – pl. az ulmer Schachtel, amivel a német telepesek érkeztek anno, vagy vízimalom, úszó fürdő, bor, gabona bárkák stb.

A pincék külső és belső közlekedésére egy hordóelemeket formázó járműegység modelljét is bemutatta Diebel úr, ami „szerelvény” formában, mikroprocesszoros irányítás mellett alkalmas lehet a pincéken belüli közlekedésre, ennek szabadalmaztatását elkezdték.

Farkas Balázs arról beszélt, hogy a pincékben un. díszletfalak elhelyezésére is mód lenne, ahol pl. a Duna menti városok képeit lehet bemutatni.

Békési úr elmúlt tíz évükről beszélt, amióta a kerületben vannak. A régi, helyi borászok, Merz Árpád, Gazdag László tapasztalatait vette figyelembe, tervei egy kis részét valósította meg, a Záborszky pincével ill. a Borkatakombával, miközben az önkormányzat egy mm.-t sem lépett ebben az időszakban. Egyéni tervek, elképzelések szerint alakította a Záborszky pincét. A felszín a Leányka utcától a Borhegy térségéig turizmus fogadására alkalmatlan a jelen állapotában, így a föld alatti város koncepcióját képviseli. Helyben mintegy 2 km pincejárat alakítható ki, összekötve a Gágány pincékkel is. A felszínen a BKV megállók kialakításában példa lehetne a Zugliget ill. Hűvösvölgy felé menő villamos vonal megállóinak hagyományos elemei. Civil eszközök segíthetnek, ilyen a Klaszter is, de számos feladata lenne az önkormányzatnak is.

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2008

A Casino harmadik évét a korábban elhatározott program típusokkal, így a helyi civil szervezetek, térségek meglátogatásával, helyi kerekasztalokkal, és nagyobb jelentőségű fórumokkal, vendégek meghívásával, melyeket a helyi sajtóban és az interneten közzé is tettünk, folytattuk. Az év második felében elkezdtük négyhetenkénti keddeken klubestjeinket a Kölcsey utcában a Csillaghang Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter-Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Ősszel, októberi ülésünkön a György Villában elkezdtük Város-rehabilitációs kerekasztal sorozatunkat. Ekkor Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr. Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk. A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A VIII. kerület esetében az egyre kevesebb saját forrás mellett fontos tapasztalat és egyben feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

 Novemberben előbb a nemrégen zajlott olimpia kapcsán Kozmann György és Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenu párosunk, valamint edzőjük Ludasy Róbert volt a vendégünk. Ennek aktualitást adott az olimpia, a szenzációs sikerük, és leginkább Kolonics György emléke, és a magyar sport helyzetének alakulása.

 Másik novemberi ülésünkön egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat. Hetesi Zsolt az éghajlatcsinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. A megoldás véleménye szerint: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények fontossága.

 Decemberben ismét a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk évzáró ülésünket, az aktuális Karácsony a Kastélyban kiállítást is megtekintve, majd az igazgató asszonnyal beszélgetve a kastély és a térség, Nagytétény aktuális problémáiról.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását terveztük, amely be is indult a www.promontoriumcasino.hu címen.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

Budafok, 2009. június

 

Mészáros Péter