Aktualitást most az adott a beszélgetésnek, hogy a piachoz kapcsolódva egy élelmiszer áruház megvalósítási terve merült fel.
Környezetvédelem kategória bejegyzései
Urbitális hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon 2011. június 18.
A májusi urbitális majális alkalmával elmaradt hajózást pótoltuk ezúttal, a megfelelő vízállás mellett, a Hárosi Yacht Club-ból indulva a Dömös motorossal néztük és beszélgettük végig a kerületi Duna szakaszt.
Ismeretes, hogy közel tíz kilométeres Duna parttal rendelkezik kerületünk, mégis keveset tudunk róla, s legtöbb szakasza mostoha sorsban részesült az elmúlt évtizedekben, ipari tevékenység, hulladéklerakás, feltöltés, beépítés jellemzi az elmúlt időszakot, míg korábban a természetes szabadidő helyszíne volt, a kisvendéglőktől a strandokig. Ma jelentős erőfeszítéseket teszünk, a rehabilitációért, a közösségi hasznosításért, a sport, szabadidős funkciók ismételt megtalálásáért.
Az elmúlt két évben az urbitális majálist is jelentős mértékben a Duna part témájának szenteltük, és tavaly már sikerült egy hajózást is megszerveznünk. Idén is nagy volt az érdeklődés, és a civil szervezetek képviselői, barátok, családtagok jöttek szép számban, mintegy 170-180 an voltunk együtt. Ott volt a Főépítészi iroda több munkatársa, és Rumi Imre főépítész úr, Békési úr a Záborszky pince tulajdonosa, Tomos úr a budafoki kikötő tulajdonosa és fejlesztője.
A nagy Dunára való kifutást követően jómagam tartottam egy bevezetőt, és rövid helyzetképet a nagytétényi Duna partról, ill. az éppen látottakról. Az ártéri erdők, rétek felmérése 2008-ban, védelmi javaslatok, mely elsősorban a nagytétényi logisztikai központ alatti szakaszon tűnik rövid távon is reálisnak. Láttuk a folyó M0 bővítést, mely most már csak egy szűk sávon jelent károsodást az itt kialakult ártéri erdőben. A Kastélypark ill. a Duna rét alatti szakaszon most is ukrán uszályok parkolnak, míg a Campona utca vonalában a sóder kiadó térségében van nagy mozgás. Rumi Imre főépítész beszélt a Duna parthoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. EUrovelo kerékpárút tervei Érdig, a Duna parton, ahol már a határig megépült burkolt kerékpárút van. A déli határon tervezett szennyvíztisztító itt nem épül meg, a szennyvíz a központi csepeli tisztítóműbe kerül majd, a terület sorsa még nem ismert, mely sok más itteni területhez hasonlóan Sasad utód szervezet birtokában van. A Duna part II. hulladéklerakó magaspartja megépült, és a mögötte lévő hulladék feldolgozása most kezdődik. A további fejlesztések, beépítések erősen befektetés függőek. Rumi Imre kitért még a Magyar Zarándokút programra, mely érinti kerületünket, és a budafoki kálváriát, a Duna partot érintve megy az M0 hídon át Szigetszentmiklósra.
A Háros szigetnél beszéltünk, annak védettségi kiterjesztéséről a műszaki bázis épületekig, ill. a Hunyadi szigetet is magába foglalva. A Gyármezőnél jól látható a lepusztult, alulhasznált szürkezónává vált terület nehéz helyzete. A budafoki kikötőnél Tomos úr számolt be az elmúlt év fejleményeiről, sikerült az épületek felújítása és a kikötő engedélyeztetése terén előrelépni, és már csak egy engedély hiányzik, az úszómű telepítéséhez. A kikötő működése jelentős feltétele a kerületi turizmus, borturizmus előrelépésének. Erről beszélt Békési úr is, a Záborszky pince ill. Budafok belváros magasságában, megemlítve, hogy a Záborszky komplexumban zarándokszállást is kialakítanak a Magyar Zarándokút hoz kapcsolódva. Diebel Dietrich beszélt a Borváros projektről, a Záborszky pince ágaiban földalatti borváros kerül kiépítésre, néhány jellemző hazai borvidék épület homlokzataival, motívumaival. A kivitelezés a közbeszerzés megismétlése miatt csúszik pár hónapot, de idén remélhetően beindul.
A közel kétórás hajózás a Hárosi öbölben zárult. Ehhez hasonló parti bejárásokat, fórumokat, és esetenként dunai hajózásokat a jövőben is tervezünk.
Mészáros Péter
Urbitális Majális Duna parti bejárás, 2011. május 7.
Az immár hagyományos bejáráson ezúttal részt vett Gergely Attila botanikusunk, s a lovardánál mintegy 15 fő érdeklődő csatlakozott, ott volt Zugmann Péter alpolgármester, és Köteles Magda a Környezetvédelmi Bizottság tagja is. A Kis Háros sziget menti ártéri erdőbe mentünk le előbb, ahol most a mélyebb fekvésű területek is szárazok. A magasabb fekvésű területeken jó ökológiai állapotú ligeterdők vannak, fehér és fekete nyár, vénic szil, fűzek. E terület védetté nyilvánítását is javasoltuk 2008-as anyagunkban. Az M0 hídfőnél folyik az építkezés, most már csak a szélesítés nyomvonalának megfelelő részen vágták ki az erdőt – ellentétben a húsz év előtti általános pusztítással a Duna parton -. A Yacht Klub, majd a kerékpárút mentén haladtunk, és amint lehetett, az öböl menti parti sétányra mentünk le. A parti sétányt koros, hatalmas fák övezik, számos kidőlt már az elmúlt években. Itt egy-egy ponton megállva a szemben lévő Háros szigetről beszéltünk. A parti sétány belső szakaszán, még mindig folyik pár helyen építkezés további feltöltésekkel és inváziós fajok megjelenésével. A Falemez Művek alatti szakaszon az alacsony vízállás miatt a fövenyes részen is lehetett menni, de a műtárgyaknál, és további pontokon csak a rézsűben, ami nehezen járható. Itt már a Szerelem sziget, majd a Hunyadi sziget övezte az útvonalat. Délre a Hunyadi szigethez érkeztünk, ahol Fazekas Bálint a Honvéd Horgászegylet ügyvezető alelnöke fogadott, akik közreműködnek a Hunyadi sziget kezelésében és bemutatásában. A szigeten lévő karós tanösvényen a brosúrákkal mentünk végig. A sziget 2009 óta csatlakozott a Háros szigeti kiemelten védett övezethez, és élőhely jellegét tekintve is a Háros sziget mintája, itt is láthatóak a parti szőlővel befutott fák, a ligetes erdő részletek, és itt is felvetődött a Háros szigetihez hasonló erdős vegetáció, hosszútávú megújulásának kérdése.
Urbitális hajózás a Budafok-Tétényi-i Duna partszakasz mentén, 2010. május 23.
Május 23.-án pótoltuk a két hét előtti majális hajós bejárását. A tervezhetőség érdekében kértük a jelentkezőket, hogy előre regisztráljanak, annak megfelelő hajót kérünk majd. Mintegy százan jelentkeztek, de a Yacht Club közvetítésével végül a majd 250 fős Nagymaros jött el a túrára, így a megjelent mintegy száz fő a felső fedélzeten élvezhette végig kerületünk panorámáját a Duna felől, ami ritkán adatik meg.
A programon részt vettek helyi civil szervezetek, az önkormányzat, a helyi főépítész iroda képviselői, és a sajtó munkatársai is.
A hangosítás adta lehetőségekkel élve folyamatosan tájékoztattuk a megjelenteket az aktuális partszakaszhoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. A bevezetőben, a Hárosi öbölből, a Yacht Clubból való kihajózás közben magam szóltam a Duna part értékeiről, a Fővárossal együttműködésben készült botanikai, állattani felmérésről, a védelmi javaslatokról. Majd, miközben a hajó Nagytétény érdi határáig haladt, Rumi Imre főépítész beszélt a Duna part hagyományairól, városépítészeti értékeiről, a nagytétényi Duna parttal kapcsolatos tervekről, a Duna part II. rekultivációjáról, fejlesztéséről, a még most folyó átminősítésekről, melyek a vasútállomás alatti partszakaszt is érintik, a tervezett Roro kikötő térségében további területek kerülnek zöldterületi besorolásba, a Duna part II.-es intézményi átsorolás ellenében. Szesztay György a főépítészi iroda munkatársa szólt a kapcsolódó városépítési marketing feladatairól, a további Duna partszakaszokat is érintően, így a Háros sziget északi részén lévő Hunyadi laktanya területe majdani hasznosítása tekintetében is. Kitért a tervezett Eurovelo kerékpárútra is, mely végigköveti Duna partunkat. A tétényi szakaszon két lokálpatrióta, László Éva a Polgári Kör elnöke és Lednicky Sándor helyi önkormányzati képviselő is szólt a tétényi Duna part hagyományairól, múltjáról.
E szakaszon láthattuk a védett Kis Háros szigetet, a hídfő térségben kialakult erdőket, a Duna part II. menti fövenyes erdősávot, a Kastélypark alatti Duna rétet, és ártéri erdőket, a mostani sóder kiadót a Campona utca vonalában, majd a nagytétényi ártéri erdőt a horgász öböllel, és a horgásztanyával, ezt a területet is szeretné a Főváros védetté nyilvánítani.
Észak felé haladva a Háros szigetet követően láthattuk a lepusztuló Gyármezőt, melynek rehabilitációjára még nincsenek ötletek. A budafoki, a Vágóhíd utca térségében lévő kikötőnél Békési Imre szólt terveiről, a borturizmus területén, a Záborszky pince részben már felújított épületegyüttese belül, a pincék szintjén is kiépül, egy most elnyert EU projekt keretében, aminek a révén nem egyszerűen földalatti borváros, hanem egyfajta kulturális központ is kialakul majd itt, a szomszédos telkek, ingatlanok igénybevételével is. A kikötő jó alkalmat adhatna a hajóforgalom újraindulására, benne turistahajók ide érkezésére. A kikötő körül azonban jelenleg patt helyzet van, erre utalt annak jelenlegi tulajdonosa, Tomos úr, mivel az önkormányzat minden elképzelését, fejlesztési terveit blokkolja. Magyar Gábor a Városfejlesztési bizottság elnöke szólt még a felső szakaszon a budafoki partszakaszhoz kapcsolódó tervekről. Itt várhatóan belvárosi kompjárat indul majd Csepelre, ahol buszjárattal lehet bejutni a városba. Itt érintettük a Csepeli Hőerőmű bővítését, harmadik ütemét, önkormányzatunk ennek kapcsán városképi, zöldítési javítási javaslatokat tett a projekthez.
Mészáros Péter
Duna parti bejárás 2010. május 8. Urbitális Majális
A második alkalommal megtartott Duna-parti majális egyik programjaként ezúttal is a Dunaparti Lovasklubtól a Hunyadi szigetig mentünk, érintve a partszakasz érdekességeit, értékeit. Az érdeklődő mintegy 35-40 fővel az M0 hídfő alatti ártéri ligeterdőben kezdtük a túrát, ennek felső része már több évtizedes, erdőművelés alatt lévő puhafa ligeterdő, a Duna menti zónája a húsz év előtti hídépítést követően alakult ki a rendezetlen, kubik gödrös területen, változatos vizes élőhelyekkel, víztűrő fafajokkal. E területet két éve mértük fel, a Duna parti vizsgálatok részeként, és javasoltuk a Fővárosnál helyi védettségét. Azonban az M0 bővítése a közeljövőben ennek a nyomvonal menti sávját bizonnyal ismét elpusztítja majd.
Belátogattunk a Hárosi Yacht Klubba, ami a Hárosi öböl bejáratánál helyezkedik el. Innen indul majd a május 23.-i vizes bejárás egy vízibusszal, amikor a kerület Duna part szakaszát járjuk be, a Duna felől nézve. E szakasz hullámterét az elmúlt években két ütemben illegálisan feltöltötték, így itt meglehetősen degradált élőhelyek vannak. A kerékpárutat érintve a Hárosi öböl menti parti sétányra jutottunk vissza, ami korábban a feltöltésig végigvezetett a parti fövenyen a hídfőig. Érintettük a Baross Horgásztanyát, majd a horgásztelep alatti parti ösvényen a Busa utcáig jutottunk el. Innen már a Falemez Művek alatti szakaszon csak csapások vannak, és mivel a vízállás emelkedő volt, csak a part menti rézsűben, vagy annak tetején lehetett haladni. A Falemez Művek vízkivételi műve után, a Háros sziget, a Szerelem sziget majd a Hunyadi sziget mentén jutottunk ki a laktanya ill. a Hunyadi sziget bejáratához.
Itt Lénárd András a Hunyadi szigeten működő Honvéd Horgászegylet elnöke fogadott. Elmondta, hogy itt 62 éve működik horgászegyesület, a honvédség jelenlétével összefüggésben, s annak is köszönhető a szigetek zavartalan élővilága kiteljesedése az elmúlt évtizedekben, ami később a védettséghez is elvezetett. Egy éve készült a szigeten a karós tanösvény, amihez nyomtatott színes füzetek járulnak. A Hunyadi sziget védelmével is bővült tavaly a Háros szigeti védett terület, amely a horgásztanya épületétől indul. Az egyesület kezeli a szigetet természetvédelmi szempontból is, törekedve a be nem avatkozásra, csak az ösvényt kaszálják, és a kidőlt fákat is csak veszély esetén darabolják fel. Az árvizek nagy gyakorisággal öntik el a szigetet, ilyenkor sok hulladékot kell kitermelni és elszállítani. Elmondta, hogy a Háros szigeten és így a Hunyadin is, amik valójában félszigetek, rókák, őzek tanyáznak, és számos más kisemlős, ragadozó fordul elő, és hatalmas madár állomány a jellemző. Szólt a parti szőlő hibridek által itt is kialakított liános függő avart képező élőhelyekről, melyek a védettség fő motívumai. Az öböl vízminősége megfelelő, rendszeresen ellenőrzik, egyedül a sajtgyár enged be alkalmanként terhelő anyagokat. Megfigyelhettük az öbölben úszó hatalmas busákból álló csapatokat, ill. a sekély, emelkedő vízben ívó keszeg féléket a part mentén. Az őshonos halfajtákat telepítik is az öbölbe, ahol esetenként hódok is megfordulnak vonulás közben.
Mészáros Péter
Zölden a zöldben
A Hunyadi szigeten
A Hárosi öböl csodája
Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.
Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.
A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.
Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya
A többség kitartott a Hunyadi szigeten is
A hódok nyomai
Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja
Casino est, Rózsavölgy, 2009. március 17. – Klubest, március 31.
Március 17.-én a Rózsavölgyi Közösségi Házban találkoztunk. A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő összejövetel-sorozat keretében ezúttal Rózsavölgyet kerestük fel. Itt a helyi Rózsavölgy Egyesület elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyiek más képviselői voltak jelen a Casino tagok mellett a találkozón.
Szántó Tamás alelnök beszélt az előzményekről. A Ház a 60-as évek elején épült helyi összefogással, majd rövidesen pártház lett a rendszerváltásig. Akkor az új önkormányzat első lépései egyikeként eladni szándékozta, amit a helyi közösség aláírásgyűjtése akadályozott meg. Az egyesület kezelésében volt a ház egy ideig, majd bő tíz évig a Dohnányi zenekarral társ-, ill. albérletben működtették. A közelmúltban váltak ismét teljes körben üzemeltetői a háznak. Az épület jelentősen lepusztult, és komoly önkormányzati támogatással megtörtént az épület felújítása, vizes blokkok, nyílászárók, festés, fűtés, világítás, bútorok stb. Gazdag a ház programja, elsősorban kulturális, közösségi jelleggel, továbbá befogadó is, más típusú rendezvényekkel.
Rózsavölgy viharos közelmúltjáról is beszéltünk. A rendszerváltás időszakában már felmerült a Hosszúréti patak befedése zárt szelvénybe, majd a Munkáskörút rávezetése és a villamos megszüntetése. Ezek kapcsán több tiltakozó akció, fórumok, aláírásgyűjtések voltak, eredménnyel, a körút tervei alagútba kerültek, a villamos megmaradt, csak a patakot érik támadások, mint a közelmúltban, ill. jelenben, konkréten a Főváros „mederrendezési” tervei. Ezt követte a 90-res években a nagynyomású, 40 bar-os gázvezeték átvezetése a völgyön, amit ugyancsak jelentős tiltakozás övezett.
Az est második részében a patak témájával foglalkoztunk, Németh Zoltán alpolgármester jelenlétében. A Főváros mederrendezési tervei néhány hete váltak ismertté, amelyek lényege az, hogy az árvízveszélyre hivatkozva a fővárosi szakaszt kibővítik, és kővel trapéz szelvényre építik ki mintegy 600 milliós költséggel, elpusztítva a mederben és környékén lévő több mint száz fát, és a cserjéket, melyhez hivatkozás még a villamos pálya közelsége és a közel épült házak.
A kerületi Tervtanács a tervet – ami szűken vett műszaki terv -, elvetette, annak ökológiai, tájvédelmi szempontokat, és a vízgyűjtő területet figyelembe nem vevő jellege miatt. A megjelent nyugalmazott vízügyi szakértő elmondta, hogy a 70-80-as években több terv készült a vízgyűjtő szemlélet figyelembe vételével a patak egészére, záportározók működtek a felső szakaszon, Csiki hegyek, lőtér, Törökbálint. Arról nincs információ, hogy ezek ma is meglennének. A rózsavölgyi szakaszon a valóságban nem jellemzőek az árvizek, az alsó szakaszon a hídnál fordulnak elő kiöntések, ill. a Duna magas vízállása okoz visszaduzzadást. Másnap volt egy egyeztetés volt a Főváros képviselőivel, mivel a KMOP programra záros határidőn belül be kell adni a pályázatokat – a Gyáli patakkal és az Irhás árokkal együtt.
Március 31.-én klubestet tartottunk a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében. Számos tag, ill. új érdeklődő is megjelent, így Major Anna ny. rádió dramaturg, Gál Béla egyetemi tanár, Balázs Jánosné a Baross Gábor telepről, ott volt Pató Róza szobrász, Pállay József művésztanár, G. Mezey Mária ny. rádióbemondó. Bemutatta új könyvét Máté Ferenc építész a Rózsavölgyből. Beszéltünk az elmúlt hetek aktualitásairól, a közelmúltban történt városházi civilek, művészek, vállalkozók találkozóról, annak tapasztalatairól, az ott előadott egyik javaslatról, a kerületi klaszterek lehetőségeiről. Ennek bizonyos formáját kísérli meg a Casino is a közeljövőben beadandó norvég pályázat keretében, ahol több civil szervezettel közösen, a város-rehabilitációs kerekasztalok és kísérő rendezvények, események kiadványok elindítását tervezzük, Döbrönte Katalin urbanista szakértő részvételével.
Mindezeket több hullámban, a rádió élő adásába bekapcsolódva is megbeszéltük, ill. elmondtuk.
Mészáros Péter
Casino est a klímaváltozásról, fenntarthatóságról, energia válságról 2008. november 25. György Villa
Eredeti programunknak megfelelően a második novemberi találkozásunkon egy meglehetősen aktuális témát jártunk körül, klímaváltozás, fenntarthatóság és energiaválság címmel, Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE kutatója, a Fenntartható Fejlődés egyetemközi munkacsoport vezetője volt a vendégünk. Az ő sokkoló előadásai, és publikációi már a közvéleményben is megjelentek. Ennek különös aktualitást adott a világméretű pénzügyi válság, amely átmenetileg háttérbe szorítja a globális ökológiai és energetikai problémákat.
Hetesi Zsolt bevezetőjében az éghajlat csinálókra utalt, az emberi tevékenység masszív hatására, az emberi felelősségre. A vizsgálatok szerint az emberi beavatkozás mintegy 50%-ban felelős a klíma változásért, az üvegházi gázok, a CO2 , a vízgőz, a metán kibocsátásáért, amelyek a következő évtizedekben további 4o-os hőmérséklet emelkedést okoz majd, még ha azonnal leállnánk is a kibocsátásokkal. A grönlandi jég olvadása az édesvíz feldúsulása megváltoztatja az óceáni éghajlatot, a Golfáram meggyengülhet és megszűnhet, aminek súlyos következményei lesznek Európa időjárására. A kontinentális zónában szárazabb idő várható. Az amazonasi élővilág szavannás jellegű lesz, míg a szibériai jég olvadása jelentős metán kibocsátást okoz majd további hőmérséklet emelkedéssel.
Erőforrásaink zöme változatlanul fosszilis, 87%-ban a földgáz, kőolaj, és a szén adja az energiaforrásainkat. Az áram termelésben is csak 17% a nukleáris, és 16% a víz erőművek szerepe. A GDP és a kőolaj kitermelés korrelációban volt ill. van, ami az előrejelzésekben már egyfajta olló nyílását jelzi. Ez áremelkedéshez, inflációhoz, hitel bedőlésekhez vezetett. Az energiatermelő országokban csökken a kivitel, ami ellátási gondokhoz fog vezetni. Pl. Indonézia olaj, és Kína széntermelése önellátásba fordult. A kőolaj kitermelése egyre bonyolultabb és drágább technológiákat igényel, ami sok helyen leálláshoz vezetett. Ez a folyamat a földgáznál később következik be. A kőszén készletek a mai felmérések szerint jóval, mintegy 60%-al kisebbek mint a várt, előre jelzett szint. USA, Kína ma is a szén áramra épít, csökkentette eladásait, míg dél Afrikában már áramszünetek vannak, Ausztráliában pedig a kikötő kapacitások okoznak szűk keresztmetszetet.
Az atomenergia tekintetében az urán készletek jelentenek erős limitet, 40-50 év, az un. szaporító reaktor, vagy a fúziós erőműi technika még 2030-ra várható, hogy szélesebb körben elterjedhet. A zöld energia tekintetében a hőszivattyús erőművek, és a szigetelés jelentős tartalék, ahol még 30 éves hátrányban vagyunk. Napenergia dolgában 200 e. km2 napelem felület lenne szükséges a világ energia igényeihez, jelenleg van ebből 30 km2.
Az összeomlási forgatókönyv, a hanyatlás alternatívája a tudatosság, a kőolaj függőség oldása, a fenntartható pályák megkeresése, a túlélés. Pl. Kuba önellátó rendszere jól működik, szemben Észak Koreáéval, ahol, éhen halnak az emberek.
Két válság tünetünk van, az éghajlat és az energia. A rendszerek önmagukban egyensúlyra törekednek, pl. a vadállomány nem túlszaporodása. Ha elvesznek a korlátok, arra példa a Szt. Máté sziget Kanada partjainál, ahol jelentős zuzmó állomány volt, majd a rénszarvasok betelepítése után nagy szaporodás indult meg, a zuzmó eltűnt, a rénszarvasok kipusztultak. A jelenlegi un. piaci rendszer is az erőforrások felemésztésén dolgozik. Hasonló példa a Húsvét szigeteken történtek, ahol a 800-as években települt be a lakosság Polinéziából. A szigeten látható szobrokat a helyi kőbányákból kitermelt kőből építették, az erdőket kivágták, azok farönkjei szolgáltak a szállításra, majd az erózió elpusztította a termőtalajt.
A homo sapiens 150-200 ezer éve van jelen, elsősorban a füves pusztákon, mint élőhelyeken, 150-200 fős közösségekben, ez a lépték ma is jellemző az emberi igényekre. Érintette a kérdés társadalmi vonatkozásait, a tudattalanban meghozott napi sok száz döntést, és a tudatos döntéseket, a mintákat, amelyek ezeket meghatározzák, a vallás, a nevelés szerepét. A társadalomban is versenyhelyzet alakult ki, ma sajnos a vezető szerepet erkölcsi fogyatékosok viszik a világban, a gazdasági és a politikai élet vezetői jelentős részben beteg emberek. Szóltunk a reklámok, a tudattalan hatásáról, a reklám technikákról, filmek, feszültség keltő pont, majd reklám, a gyűjtögető ösztönre építés, nagyáruház effektus, + versenyszellem.
Megoldás: takarékosság, energia hatékonyság, földhő felhasználása, erőművek optimalizálása, jelentős hatásfoknövelés, kombinált ciklusú erőművek. Mezőgazdaság: műtrágya kiváltás baktériumokkal, önellátás energia tekintetben. Az atomerőművek élet hosszabbítása, a nagy ellátó rendszerek, víz, gáz, villany, optimalizálása, a közlekedésben a közösségi közlekedésre építés. Helyi szerkezetek, árutermelés, fenntartható életkörülmények.
Mészáros Péter
Casino est a Péter-Pál utcában, 2008. április 15. – Seybold pince –
Az összejövetelt az elmúlt időszakban kialakult gyakorlatunk szerint egy kerületi térség és az ott működő civil szervezet aktuális helyzete, problémái, feladatai áttekintésére szántuk, jelen esetben a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. A pince és a kapcsolódó ház az elmúlt években került Garab Gábor és családja birtokába, és történt meg felújítása jelentős erőforrások mozgósításával, így a korábbi időszakban gombapinceként használt pincéé is. A bevezető körséta során Garbóci László helytörténész beszélt a helyről, amit Seybold Frigyes épített az 1870-es évek elején, majd később került a Fink család tulajdonába, most Seybold – Garab pinceként működik. Jelenleg induló stádiumban, mint vendéglátóhely, csoportokat, rendezvényeket fogadnak elsősorban, és jó minőségű boruk van több forrásból.
Az összejövetelen a Casino tagjai mellett jelen volt a helyi Polgári Kör néhány tagja is. Szigeti Zoltán elnök beszélt a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Terv volt a Czuba villa eladása, ill. szálláshelyként való hasznosítása is. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. Remény van arra, hogy a Seybold pince egyfajta „kondenzációs” magként működik majd, amihez jelenleg a helyi tőkeerő kevés, partnerek szükségeltetnek. Szólt a helytörténeti gyűjtemény igényéről, ami a 30-as évektől téma helyben. Erről a Városfejlesztési bizottságban is tárgyaltak a közelmúltban a Polgári Kör javaslatára, s támogatták a Kör kezdeményezését. Utolsó időszakát éljük annak, hogy a házaknál, a családoknál még meglévő helytörténeti értékeket, eszközöket megszerezzük. Szó esett még a Péter Pál kápolna rossz állapotáról, a felújítás igényéről.
A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, a felső szakasza évtizede még egyfajta vízmosásos kőárok volt, az aszfaltozás magával hozta a forgalmat is, majd a forgalomcsillapítás igényét, ami az elmúlt évben el is kezdődött. A 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Gondot jelent még a vízelvezetés, ami egy részen a házak felé lejtő útburkolatból adódik, miközben középen húzódik a vízelvezető árok. A felső szakaszon egy darabon nincs járda, és problematikus a Balatoni úti csatlakozás, a körforgalom igénye ill. hiánya is.
Németh Zoltán alpolgármester, a térség képviselője az önkormányzati tervekről beszélt e térséget illetően, készül az Integrált Városfejlesztési Stratégia, aminek két akcióterülete lesz, Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával. Többről van szó, mint Grinzing, igényes vendéglátásról a térségben, aminek „zászlós hajója” az oroszlános udvar lehet. Ehhez csatlakoznak a kastélyok parkjaikkal és a Czuba villa. Fontos a térség arculatának védelme, a homlokzatok eredeti formában történő felújítása, az utcakép védelme. Ebben a Tervtanácsnak is szerepe van az új építkezések kontrollja területén.
Később a kápolna felújítása forrás lehetőségeként felmerült a Péter Pál tallér gondolata is, ami anno a Szt.Lipót templomnál már bevált.
Mészáros Péter
Casino est Nagytétényben, 2007. november 27. – Szelmann Ház –
Előzetes terveinknek megfelelően a Casino a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tart alkalmanként üléseket, ahol közösen tekintjük át az adott térség problémáit. Első alkalomként Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja, nagytétényi polgárok, és Casino tagok, a sajtó képviselői.
László Éva a Polgári Kör elnöke köszöntőjében Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait érintette röviden, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét.
Mészáros Péter bevezetőjében ugyancsak Nagytétény értékeire, hagyományaira, a sokat látott, szenvedett lakosságra, és a remélt felemelkedésre, ami a rehabilitációs folyamat végét követheti, utalt, a fentieken túl az épülő M0, M6 kihívásait, a Sulák patak adta feladatokat is említve.
Bogó Ágnes az Embervédő egyesület elnöke a sajátos tétényi létre, identitásra is kitért, majd a rehabilitációs folyamat hányattatásairól, ez előzményekről beszélt, a szennyezésről, a terhelésekről, a helyiek lázadásairól, akcióiról, majd az elmúlt évek küzdelmeiről, eredményeiről, a lobbi munkáról, ami máig aktuális. Ennek eleme a kiserdő, a véderdő, aminek beépítéséért, átminősítéséért akciózik a furcsán tulajdonhoz jutott Metalloglobus. Jelenleg ezen, a tulajdonviszonyok tisztázásán, és az erdő visszatelepítése előrehozásán dolgozunk.
László Éva kitért még a helyi erőkre, az összefogás erejére, ami már abban is megnyilvánul, hogy ugyan nincs még tájház, helytörténeti múzeum, de már behoztak az emberek számos helyi értékkel bíró tárgyat. A Polgári Kör a legerősebb, legszervezettebb helyi civil szervezet mintegy 370 taggal, nagy aktivitással.
Ledniczky Sándor, a térség önkormányzati képviselője szólt a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról.
Bogó Ágnes a lehetséges EU vagy más pályázatok kapcsán a projektek előkészítettsége fontosságát, ill. hiányát hangsúlyozta. Schütt Margit a Duna parti koncepciókról beszélt, utalt a lovas sport lehetőségeire, ennek kapcsán a zöldterületek megőrzési igényére. Pállay József is Nagytétény sajátos hangulatára, kultúrájára hivatkozott, kitért a villamos közlekedési hagyományokra, azok felelevenítésére. Bilicsi István a horgászegylet részéről a Duna part alsó szakasza értékeire, a volt hizlaldai víztorony magasságában lévő horgásztanyára utalt. Felvetette a Duna e szakaszán nagy mennyiségben parkoló, horgonyzó uszályok problémáját, és a Duna szabályozásával kapcsolatos terveket, erről éppen a napokban volt szó, nevezetesen a Duna hajózhatóságának kotrással történő javítására, aminek azonban komoly ökológiai következményei lesznek. Nemes László a kastély értékeire, lehetőségeire hívta fel a figyelmet, itt a hátsó szárny rehabilitációja áll előttünk, ezzel a kastély közalapítvány is foglalkozik. Lehetőség lesz majd a kastély bútor kiállításának teljessé tételére, további programokra, bár azok eddig is igen gazdagok és tartalmasak. Tanulmányterv készül a kastélyra és annak környezete rendezésére, benne a római kori táborral, és a középkori városszerkezetet őrző lakóterületekkel. A kastély témájával a következő, decemberi Casino ülésen, a helyszínen foglalkozunk majd bővebben. Sümegi János a Baross telepi Polgári kör részéről a helyi értékek megőrzése, példáiról szólt, a barossi kőbányász park emlékművét említve, és a zöldterületek védelmét célzó kezdeményezésekre is kitért. Sági István a nagytétényiek részéről a kastély környéki régi kisházak, az egykori piactér, és a Templom tér környezete, rendbetételét szorgalmazta. László Éva még a kastélynál lévő gloriett rehabilitációja feladatait említette, erre vonatkozóan ezt támogatandó hangverseny lesz a Szelmann Házban december 9.-én. A kapcsolódó Flórián tér, a volt piactér kirakodó vásárra is alkalmas lehet.
Konklúzióként, a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal, ahol a helyi civil szervezetek, a Zöld Jövő képviselői, és a helyi önkormányzati képviselő vesz részt.
Mészáros Péter