Baross Gábor-telep kategória bejegyzései

XXII. kerület Baross Gábor-telep

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter

Casino est az önkormányzatiságról, 2007. október 9. – György Villa –

Az összejövetelt az önkormányzati ciklus első évének szántuk – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – áttekintendő a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is.

 Szabolcs Attila polgármester beszélt az elmúlt évről, amit meghatározott a komoly költségvetési hiány. Ennek kapcsán jelentős takarékossági, megszorító intézkedésekre kényszerült az önkormányzat, ennek keretében az év során sikerült a működési kiadásokat mintegy 800 millióval csökkenteni. Átvilágítás alatt van a teljes hivatal és intézmény rendszer, aminek a konzekvenciái még előttünk állnak. Sok az áthúzódó ügy, 1998 – 2002 – 2006 – viszonylatában, mind pozitív, mind negatív értelemben, fejlesztések, programok, költségterhek tekintetében. A választási ígéretek, a 13+1 pont teljesítése jó ütemben halad, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések, utóbbiak a fiatalodó, beköltöző lakosság igényeinek is eleget tesznek. A Hivatalban új jegyző veszi át az irányítást, ami reményekkel kecsegtet – Südi Annamária, korábbi aljegyzőnk tér vissza Budaörsről -. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, EU pályázat van napirenden.

 

Németh Zoltán frakcióvezető, a FIDESZ és szövetségesei részéről is a kerületi intézmény hálózatot érintő jelentős változásokról, ill. azok igényéről beszélt, eddig 10%-os működési költség csökkentést értünk el. Egyik alap elem a párhuzamosságok kezelése, csökkentése, a pazarlás felszámolása, és a fejlesztések folytatása, közben az adósság állomány kezelése, kötvény kibocsátással, amivel több száz milliós kamat költséget előzünk meg. A szociális szférában is jelentős racionalizálás történt – szociális boltok helyett utalványok, a szociális bérlakások rendszere felülvizsgálata – a lakás mobilitás segítése. A rend és a tisztaság irányai, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. A kapcsolódó KVSZ módosítás remélhetőleg év végére elkészül, ill. elfogadásra kerül. Korai egyeztetések vannak a szabályozási terveknél, pl. Budafok belváros esetében. Törekvések vannak a belvárosi anomáliák kezelésére, faház, kísértet ház, egyebek. Beruházási tervek, turizmust érintő fejlesztések, a borvárosi elképzelések.

 Perlai Zoltán MSZP frakcióvezető, a változások, csak a kerület lakóinak tudtával történjenek idézettel kezdte a mai vezetés ígéretei köréből. Az átadás, átvétel körüli viták – költségvetési hiány valódi mértéke – felélesztését nem tartja hasznosnak. A Törley csarnok – oroszlános udvar – megvétele kondícióját is bírálták. Számos javaslatuk volt, van a költségvetési helyzet kezelésére, a gazdasági társaságokkal kapcsolatban, és pozitívnak tartják a frakciós egyeztetéseket. Az átvilágításoknak és a követő leépítéseknek 500 ember lehet az áldozata, leépítettje, az intézményekben és a hivatalban. Bírálta az intézmény vezetők megkerülését, az ügyfélszolgálat, okmányiroda áthelyezési kísérletét, a művészeti iskolába, valamint a közterületi rendeletet – pl. a grafittik eltávolítása a tulajdonosok feladata igen rövid időn belül -. Pozitív elem a városházi internetes portál működése, rugalmassága, tartalmi fejlődése, javasolta, hiányolta a rendeletek, tervezetek Városházi híradó-beli megjelenését. Ugyancsak méltatta a lakótelepi, panel plusz típusú rehabilitációs programok folytatódását, ugyanakkor felvetette a nem kötelező önkormányzati feladatok felülvizsgálatát, melyekre sokat költünk.

 A követő vitában, hozzászólásokban felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdései. E témákkal a KVSZ módosítás is foglalkozik, ill. a Duna part II. re is vannak tervek, elképzelések, amik elsősorban a rekultiváció költségeitől, és terheitől függenek. Ez gazdaságossá csak úgy tehető, ha lakások és irodák is létesülnek, a sport, szabadidős, és idegenforgalmi fejlesztések mellett. Téma volt a fővárossal, az önkormányzattal való viszony, ami valójában semmilyen, s ez majd az egész fővárost, annak kerületeit jellemzi. Budafok belvárosi állapota is téma volt, a sokéves, évtizedes elhanyagoltság és következményei felszámolása, felszólítások, tárgyalások vannak folyamatban. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására. A zöld területek gondozása, a lakótelepeken is a helyi közösség feladata lesz, ha részben is, miként a családi házas zónákban is az ingatlan előtti zöldsáv esetében. Az átszervezések, leépítések rémhíreit cáfolták a jelenlévő városházi vezetők, ill. ami történik, az részben a kötelező óraszám növelésnek, részben majd a párhuzamosságok felszámolásának, elsősorban technikai, adminisztratív személyzet terén, lesz köszönhető. Szó esett a kultúra, a köztéri alkotások támogatási lehetőségeiről, a költségvetési hiány mérséklése korlátairól, így pl. a helyi közoktatásra mintegy 4 milliárdot, fordítunk, míg erre 1,4 Mrd állami normatíva érkezik, valamint a nem kötelező feladatok leépítése dilemmáiról – művészeti képzés, szimfonikus zenekar, civil programok támogatása, és sok más -.

 A program a Csillaghang Rádió fotópályázata díjkiosztásával folytatódott, ahol a díjakat a polgármester mellett, a jelen lévő tanárok adták át, és Pállay József a zsűri elnöke értékelte a bejött anyagot.

Végül az este kötetlen beszélgetéssel, koccintással, fogadással zárult.

 Mészáros Péter

Casino est a vállalkozásokról 2007. május 22. György villa

A programot ezúttal néhány, kerületünkben élő, ill. működő vállalkozónak szántuk, bemutatkozásukon túl kitekintve a vállalkozók helyzetére, gondjaira, lehetőségeire.

Piróth Béla a Casino elnökségi tagja, a Lampart Kft. ügyvezető igazgatója bevezetőjében a vállalkozó fogalmát járta körül, – saját erőre, munkára, vagyonra, s nem spekulációra, ügyeskedésre építő tevékenység – a saját és a környezeti igényeknek megfelelve. Felelősség: az alkalmazottakért, és a családtagokért. A kerületben a régi típusú gyárak, így a termelő tevékenység leépülése megtörtént a 90-es években, ami jelentős kihívás volt e szférának is. Sajátosság, hogy a helyi lakosság zöme nem helyben dolgozik, így a munkahely teremtés is feladata a vállalkozóknak. Kitért a nehézségekre is, – növekvő adóterhek, helyben is – kevés marad a fejlesztésre, ill. romlik a fizetőképes kereslet is, a középrétegek gondjai jellemzőek. Az un. segítség a vállalkozásoknak kormányzati szinten 30Mrd-ot jelent, amihez 3-4000 vállalkozás juthatott hozzá, 25-30%-os támogatásként, a többit önrészként hozzátéve a projekthez. Hiányolta a vállalkozókat, beszállítókat igénylő környezetvédelmi projekteket, a munkakörülmények javítása támogatását. A csődök, a csődbiztosok világát éljük, a körbetartozások láncreakciója részeként, ez a térségre, sőt Európára is egyre inkább jellemző.

Bakos Miklós, a Bakos Faipari Művek ügyvezetője a cégről szólt – szolgáltatás, kereskedelem, gyártás -. A terhek növekedése következtében ők is komoly gondokkal néznek szembe, tartalékaik lecsökkentek, miközben komoly kintlevőségeik vannak. További teher a sok esetben 60 napos kifizetés, meg kell, hogy előlegezzék a munkákat. Fontos a helyi vállalkozóknál egymás helyzetbe hozása, együttműködések, pl. esetükben bedolgozás a Borkatakomba projektjébe. Komoly gond a könyvelés, amihez a Fitoland képviselője az adótanácsadó szerepe fontosságát tette hozzá. Miközben Európában a közbeszerzéseket, 70-80%-ban helyi, nemzeti vállalkozások nyerik, nálunk fordítva áll a helyzet, alig 25%.

Gyarmati Imre, egy takarító, féregirtó kisvállalkozás vezetője, aki már a 70-es évektől különböző kisvállalkozási formákban működött. Korábban, a 90-es években nagyobb létszámmal, nagy partnerekkel. A pályáztatások során azonban az alá vállalások következtében jelentős teret vesztettek, így ma már inkább mikro vállalkozásnak minősülnek, kb. 10 fővel. Náluk is jellemző, és komoly teher a 45-60 napra történő fizetés. Fontos a helyi civil élet is – Péter Pál utca, ill. Vöröskút – valamint a szakmai civil szervezetek szerepe.

Hollós György a Hollós Művek ügyvezetője, arra utalt, hogy egy olyan országban élünk, ahol a nemzeti vagyon 70%-a eltűnt. Cégük a fővárosban a harmadik Suzuki értékesítő, 4Mrd-os forgalommal, lényegében nyereség nélkül, – ha bevallják, az APEH azonnal kiszáll és elviszi -.

Ipolyvölgyi János egy víz, gáz, központi fűtés szerelő kisvállalkozást működtet helyben, maga is tevőlegesen részt vesz a munkákban. Ő is létszám leépítésre kényszerült, alkalmi munka vállalói konstrukcióra áttérve. Jellemző jelenség a javítgatás, a csere és az új készülékek beállítása helyett. Társadalmi téren is aktív szerepet játszik – Baross telepi Polgári kör, Iposz ellenőrző bizottság -.

Sági István a Nagytétényi Polgári Kör képviseletében, aki az ülőbútor szakmában volt, ill. részben még ma is aktív, szintén a kisvállalkozók összehozását, találkozását, a munkák összehangolását emelte ki.

Kovács Attila, a Fitoland Kft. –dísznövény kertészeti áruda – tulajdonosa, vezetője, arról beszélt, hogy a helyi mellett más telephelyeket is működtetnek, ill. áruházakat is ellátnak. Ugyanakkor a helyi intézményi forgalmuk csekély, ellenben az Óbudán működő telephelyükkel, ahol a környező vállalkozások is vevőik. Utalt a Tétényi fennsíkon végzett önkéntes munkáikra, amihez kevés a vállalkozói csatlakozás.

Szabolcs Attila polgármester a helyi vállalkozások hozzájárulásának aktuális példájaként említette a Harbor Park akcióját a kerületi oszlopokra történő muskátlik kihelyezésére, és kezelésére. A helyi cégek előnyére törekednek, amit a Közbeszerzési Tanács nem mindig akceptál. Tervezik a megbízható kisiparosok közzétételét. Az adó, mint szitokszó kapcsán megjegyezte, hogy a helyi intézmények fenntartása mintegy 3,5 Mrd-ba kerül, amihez 1,4 Mrd az állami normatív hozzájárulás, és anno a közalkalmazotti 50%-os béremeléshez, ami 380 millióba került, 29 milliót kapott a kerület. Szóba került még e fórumon is a borfesztivál színvonalának emelése, ill. szükségessége, ahol a borászatok ellenállását is le kell néha küzdenünk.

Hollós úr is a vállalkozók összehozásnak fontosságát hangsúlyozta. Schütt Margit a számviteli, adózási jogszabály változások kapcsán utalt az adótanácsadás jelentőségére, tanácsadói hálózatra volna szükség. Veres Lászlóné a minapi rózsavölgyi civil rendezvény sikerét, abban a vállalkozók részvételét emelte ki. Szó esett még a helyi rádióról, Csillaghalom, FM 93.7, ami a vállalkozóknak is megjelenési, és reklám lehetőséget nyújt majd. László Éva a Nagytétényi Polgári Kör elnöke a Szelman Ház programjait, a szüreti mulatságot említette, mint vállalkozói támogatású példákat. Ugyanakkor a PR munka igényét emelte ki, csodák vannak a kerületben, példaként a minapi szombati borászati, és fúvós zenekari találkozót említve, ami propaganda híján érdektelenségbe fulladt. Kiemelte az új törökbálinti művelődési ház példáját, ami helyi tervezéssel, és kivitelezéssel készült – szemben a mi művelődési központunkkal -.

 Mészáros Péter

Casino est a civil szervezeteink múltjáról 2007. március 20. – György Villa –

Terveinknek megfelelően a programot ez alkalommal a civil szervezeteknek szántuk, az első részben helytörténészeinket megkérve Budafok-Tétény civil szervezetei múltjáról, elődeinkről történő visszatekintésre.

Garbóci László a Mihalik Sándor Helytörténeti Kör elnöke a kör 1983/84-es megalakulására emlékezett – az első időszakban Németh László, majd Losits Ferenc és Garbóci László részvételével -. A XIX. század utolsó harmadában Budafokon és Tétényben mintegy száz civil szervezet működött, a hőskor egyik eleme a Budafoki Dalárda 1863-ból. Négy nagy csoportja működött a szervezeteknek, – gazdasági jellegű, kulturális, egyházi, és sport célúak -. Helyileg elsősorban a már működő mozikban, ill. vendéglőkben volt alkalom az összejövetelekre, kocsmák, különtermek – törzsasztalok, törzsközönség működése, heti, kétheti összejövetelekkel -. Budafokon mintegy 48, Tétényben, Barosson, Kistétényben 50 szervezet működött a háború előtt. Budafoki Szépítő Egylet, 1893 – Wohner vendéglő -. Lapok: Buda és Vidéke, Budafok és Népe, gyakori beszámolókkal a társas eseményekről. 1893 Budafoki Keresztény Polgári Olvasókör – Bleicher Márton – a népművelés fontossága, közkönyvtár, 500 kötettel. Attila Mozgó, 700 fős befogadó képesség, színház, hangverseny is. 1909: Barossi Polgári Kör. 1900: Nagytétény Polgári Casino. 50 vendéglő volt Budafokon, elsősorban nyáron. 1910 Budafok majd Tétény, Erzsébet Nőegylet hátrányos helyzetű nők, nyilvánosság. 30-as évek Budafok várossá válása, egyházi szervezetek Mária Kongregáció, Szociális Missziós egylet, Katolikus Leány és Legény Egyletek, elesettek támogatása, étkeztetés, életvitel, iskolázás, szociális konyha. Egri Norma Nővérek bejövetele – Kálvária u. – csellengő fiatalok felkarolása. Munka, szakma, esti iskola lehetőségei.

Cserkészet, 6+2+1+1 csapat, – Budafok, Tétény, Baross, Kistétény -, gyerekek nyaraltatása. Értelmiségi szerveződések – Corporatio Promontoriana Emericana – mit tudnak tenni a közösségért, pl. Schaár Erzsébet felkarolása indulásakor. Színházi programok az Attila moziban, szabadtéri előadás a Szt.Lipót templom előtt. 1950-től a szervezetek megszüntetése „szervezkedések” miatt.

 Bartos Mihály a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportja vezetője számos korabeli dokumentumot mutatott be ill. adott körbe. Önsegélyző Egylet dokumentumai, Temetkezési Egylet, képeslapok, Mária Kongregáció. Sport egyesületek felhívásai, Felsővárosi Testedzők Egylete – piros-zöld -. Műkedvelő színkör 1928, Kistétényi Casino. Tétény gazdag kulturális élete a 20-as, 30-as években, helyi lap kiadása. A kulturált szórakozás, az együttlét fontossága, jótékonyság, sport, kirándulások. Budafoki Casino csónakház, teniszpálya fenntartása. Budafoki Szépítő Egylet, a társadalom, a helyhatóság működésével kapcsolatos állásfoglalások – értékek, turisztika, környezet, községszépítés – községi gazdálkodás. Donszky Árpád érdemei a várossá válásban. A városvédők 1987-es újra indulása, akik 2007. májusában lesznek 20 évesek.

 Ezt követően a jelenlévők megemlékeztek a közelmúlt március 15.-i ünnepi alkalomból helyi díjakban részesült civil szervezeti képviselőkről, így a környezetvédelmi díjas Bogó Ágnesről, Vaskó Zsoltról, Piróth Béláról, akik a Kultúra 22 díjat kapták, Zsidákovits Ágostonról a sport díjasról, valamint a hónap művészéről Baráth Hajnalról, akinek könyvbemutatója lesz a következő napokban a Városházán. Méltattuk, ill. bemutattuk a Klauzál Társaság kis példányszámban megjelent dokumentum kötetét, ami még kapható.

Szó esett a Nagytétényi Kastélymúzeum rekonstrukciós elképzeléseiről, melynek központi eleme Európa első szőnyegmúzeumának létrehozása, és az ennek megvalósulását fenyegető esetleges veszélyről, hogy a kastély lekerül az állami tulajdonból kiadhatatlan műemlékek listájáról. Döntés még nincs az ügyben. Schütt Margit a Duna parti Lovasklub tavaszi programjairól, így az Ökotárs alapítványi támogatású parkosítási akciójukról szólt. Bartos Mihály a Budafok belvárosi szabályozási terv előzetes verziója elemeire, és veszélyeire utalt, – mindenekelőtt a kastélyparkok beépítési lehetőségei kapcsán -. Bogó Ágnes a tétényi Sulák patak és vízrendszere rendezésével kapcsolatos pályázati tervekről beszélt, valamint kitért a Nagytétényben eredményesen működő civil egyeztető fórum munkájára is. Farkas Balázs a Soós Iskolában elindított csütörtök esti borestek sorozat folytatódását jelentette be. Ugyancsak működik a Csillaghang civil rádió, ahol a korábbi Casino hangfelvételei mennek most, majd sor kerül a jelen összejövetel összefoglalójára is (FM 93.7).

 A Casino következő programjai, április 17.-én este 6 órától az orvosok a kerületben, majd májusban a vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést tervezünk.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közoktatásról, 2007. január 16. – György Villa

A havi összejövetelre ezúttal is a György Villában került sor. Alaptémánk a kerületi közoktatás volt. Meghívtunk néhány intézményvezetőt, pedagógust, akikkel tevékenységükről, területükről, tapasztalataikról, a közoktatás helyzetéről, kilátásairól beszéltünk. Meghívásunknak eleget tett Krigerné Györök Éva, a Leányka utcai óvoda vezetője, Klinda Zsuzsa az Árpád úti, Závodi Gyuláné a Kossuth, és Bitter Ilona, a Rózsakerti Általános iskola igazgatója, valamint Arató László a Nádasdy Művészeti iskola megbízott igazgatója.

Kriegerné, a Leányka utcai óvoda vezetője bevezetőjében kiemelte az elmúlt évek változásait az óvodai nevelő és oktató munkában, a kompetencia alapú képzés irányában mozdultak el, benne az iskolai, alaptárgyi jellegű előkészítéssel. Fontos feladatuk a szocializáció, az identitás tudat alakítása. Kitért a Pisa eredmények óvodai vonatkozásaira is. A kerületben 140 óvónő működik, 1500 gyerekkel foglalkozva. Jellemző, hogy nincs elegendő férőhely az óvodákban, miközben az óvoda igen fontos elem a megtartó-képességben, a társadalmi különbségek kezelésében. Itt még kevésbé látszanak, ütköznek ki a társadalmi különbségek, ill. jól kompenzálhatóak. A nehéz költségvetési helyzetben idén csak az alapműködésre jut, a többit más forrásokból, pályázatokból, szülői, alapítványi segítésekből kell megoldaniuk. Komoly gond e területen is a jogszabályok folyamatos változása, az adminisztratív, bürokratikus követelmények fokozódása, az alkalmanként az óvónőkkel szemben is jelentkező bizalmatlanság, pl. reggel 6-8, vagy du. 4-6 között hány gyerek van bent az intézményben, egyáltalán az egyes napszakokban, munkaidő mérleg készítése a munkatársaknak, ki mikor mit csinál, stb.. Ugyanakkor negatív társadalmi, és média hangulatkeltésben, szülői felelőtlenségben is van részük, utóbbiaknál gyakori a jogok és a kötelességek egyensúlyának felborulása. Bent hagyják a gyereket az óvodában napi 10-12 órára is, és elemi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, míg az óvodával szemben panaszokkal, követelésekkel lépnek fel.

Arató László a művészeti képzés válságos helyzetére utalt, melynek egyik eleme az, hogy a az ilyen képzés nem kötelező feladat, s a másik, ebből következő eleme a finanszírozás kérdése, aminek eredménye a kormányzat, a főváros és a kerületek közötti kötélhúzás. Csökken a normatíva – művészeti 59 ezerről 40 ezerre csökkent, míg a zenei 109-ről 105-re – átadások is vannak már a főváros felé másutt, ami a további működést aligha biztosítja. Ugyanakkor minősítési eljárás indul a területen, kezelendő a nem kívánatos jelenségeket. Színvonaltalan magániskolák alakultak, csak a normatíva felvételére alapulva. A művészeti iskolák minősítése azonban komolyan végrehajtva legalább ötéves folyamat lenne, így formális lehet. A komplexitás is sokat veszített, mert manapság egy gyerek csak egy művészeti ágra iratkozhat be. Miközben álláshelyeket kellet leadniuk, 1450 gyerekkel foglalkoznak, jó kapcsolatban a kerületi iskolákkal, ahonnan sok esetben nem kell a gyerekeknek kimozdulni a művészeti oktatás kapcsán.

Klinda Zsuzsa az Árpád iskolában ’97 óta folyó német oktatást, a kéttannyelvűséget emelte ki, amiért anno meg kellett harcolni, amikor ebben az iskolában Waldorf, majd Rogers iskolát akartak itt létrehozni. Ma már túljelentkezés van itt is, más területekről, kerületekből is jönnek jelentkezők. 9 osztályban 210 gyerekük van, heti 5 német órával.

Závodi Gyuláné megemlítette a Kossuth iskola terhelt fekvését, a forgalmas Kossuth Lajos utcában. Az iskola nagy hagyományokkal rendelkezik, 1904-ben alapították. Az angol, és informatika széles választékot jelent, ugyanakkor a kéttannyelvűséget is elérték, az órák 35-50%-a angolul folyik. Ő is kitért a Pisa felmérés ellentmondásosságára, ami akkor készült, amikor még a pedagógusoknál sem történt meg a szemléletváltás, – ismeretközpontúság helyett a fejlesztés-központúság -, és eltérő rendszerekben, mérési bázisokkal történtek a vizsgálatok nyugat Európával összevetve. A költségvetési gondok jelentősek, a tanári létszám az utóbbi öt évben így is 43-ról 35-re csökkent.

Bitter Ilona a lakótelepi iskola sajátosságait emelte ki, hangsúlyozva a családi környezet meghatározó szerepét, amiért fontosnak tartják a polgári értékrend átadását is. Itt is kiemelt az idegen nyelv és a számítástechnika oktatása. Bevezették a Zsolnay-féle pedagógiai módszertan alkalmazását. Elsődlegesnek a nevelést tartják, gondolkodó emberek formálását. Sajátosságuk még a tudományos diákkör, az éves konferenciákkal. A + 2 tanári, kötelező óra negatív üzenet a közoktatásnak, munkaidejük igen sokrétű feladatokból áll össze már így is.

 A vitában felmerült még annak a veszélye, ill. tendenciája is, hogy az óvodai képzést, nevelést csak a jelenleg is kötelező öt éves kortól finanszíroznák, amit már a normatíva-csökkentések is jeleznek, a magánszféra, magánóvodák (és a fiatal szülők anyagi túlterhelése) felé tolva a feladatot. Ugyanúgy az iskolák is egyre inkább a szülőkhöz kénytelenek fordulni a hiányok pótlására. Nem itt kellett volna meghúzni a nadrágszíjat, mert a közoktatás egészére igaz az, hogy társadalmi szinten többet kapunk vissza, mint amennyit befektetünk. A területet ma is a különböző kampányok, hangulatkeltések, média-akciók, illetve a bürokratikus követelmények fokozása jellemzi, melynek eredménye a pedagógus társadalom leterhelése, és rosszkedve.

 A Promontorium Polgári Casino előnyösnek tartja, hogy egyre több fiatal szülő költözik a kerületbe. Megtartásuk, segítésük egyik eszköze az óvodai, és az iskolai nevelés és oktatás erősítése, vagy pedig a mai körülmények között, a szinten tartása. Szükségesnek tartjuk az óvodai és pedagógus társadalom támogatását, legalább az odafigyelés tekintetében. Munkájuk – a hallottak alapján is – elismerésre méltó.

Tanévkezdés idején szándékunkban áll visszatérni erre a kérdéskörre, amit a jövőnk szempontjából meghatározónak tartunk.

 Mészáros Péter

Casino est a civil szervezetekről, 2006. december 12. György Villa

A havi összejövetelre ezúttal Békési Imre korábbi felajánlása alapján a György Villában került sor. Az eredeti tervek szerint az első részben az októberben megkezdett, a helyi civil szervezetekkel történő kommunikációt folytattuk, egyfelől a kerületi kulturális, és idegenforgalmi, bor turisztikai koncepció tézisek megalkotását megalapozandó, elsősorban a civil szervezetek véleménye összegyűjtésével, majd programjaik, terveik megismertetésével, további párbeszéddel.

Nemes László beszélt előbb a kerületi kulturális élet előzményeiről. Helyzetelemzésre van szükség, számos civil szervezet működik a kultúra területén. Többet, naprakészebben kellene tudnunk az egyesületek tevékenységéről, programjairól. Esetünkben nem az átfutó, hanem az ide irányuló turizmus legyen a cél, amiben számos értékünk van, az eddig ismertek mellett, – konferencia, gasztronómia, szakmai elemek, műemlékek -. Az őszi ókori napok rendezvénye is nagyon sok embert vonzott, a vidéki város hangulata is érződik nálunk. Utalt a zeneiskola, a mai művészeti iskola korai indulására, a sok társadalmi munkára, erőfeszítésre, a kulturális napokra, a nagytétényi kastély adta további lehetőségekre, annak felszabaduló része rehabilitációjára, a rózsakert hagyományaira, értékeire. Írásos háttér anyagok készülnek majd.

A civil szervezetek kör-hozzászólásában László Éva a Nagytétényi Polgári Kör részéről, a nagytétényi hagyományőrzésről, ill. felelevenítésről beszélt, a nagytétényi civil szervezetek koordinációs tevékenységéről, egy helyi fejlesztési terv közös kialakításáról. A rózsavölgyiek részéről Balogh Ágnes és Szántó Tamás beszélt eddigi és tervezett programjaikról, a közösségi házzal kapcsolatos teendőkről, annak helyzete rendezéséről, klubnap, indítása, kánai napok, patakparti, Prima Primisszima díjazottak meghívása, filmklub, Kerepesi temető látogatás, rózsák napja, és sok egyéb.

A Budatétényi polgári Kör új helyzetéről és eddigi programjai folytatásáról Kolláth Rita számolt be, rózsakoncertek, Szt.Mihály napok, pályázatok kiírása, Radóczy Galéria-beli közös és saját programok. A Barossi Polgári Kör képviselői beszéltek a majd 100 éves szervezet munkájáról, a megújult közösségi ház adta lehetőségekről, az emlékhelyekkel kapcsolatos tevékenységről. Szó esett a helyi KÉSZ szervezet terveiről – Hervai István – így a 2007-es Szent Erzsébet évről, a Szt.István plébániákkal való kapcsolat építésükről. Szóba kerültek még a Péter Pál utcaiak gondjai – akik szervezetileg nem voltak jelen párhuzamos programjuk miatt – így az utca átmenő forgalma, a kivágásra kerülő védett vadgesztenye fasor helyzete.

Jelen volt Szabolcs Attila polgármester is, aki a jövő évi költségvetés beszorítottságára, a civil szervezetek támogatási korlátaira utalt, alapvető, hogy a kerületi szintű programok előzetes egyeztetésre kerüljenek. Ott volt Bakos Erika új civil referens, a kabinet iroda vezetője is, aki átadta a civil szervezetek képviselőinek a karácsonyi betlehemesre szóló meghívót is egyebek mellett.

A program Erdélyi György, és Vaskó Zsolt műsorával folytatódott. A Casino tagjai és a meghívottak végül megkapták a König Pincészet Promontórium Polgári Casino feliratú Somlói Juhfark-ját. 1 decis dísz palackban.

A programok januárban folytatódnak a György Villában, vagy más, Békési úr által javasolt helyszínen.

 Mészáros Péter

Casino est a kerület helyzetéről, civil szemmel, 2006. október 17. István tanya

A rendes havi összejövetel célja ezúttal a kerületi civil szervezetek meghívása mellett a kerület helyzetének áttekintése volt, civil szemmel, civil érdekképviselet, a fellépések összehangolása, egyeztetése, javaslatok, a további együttműködés keretei, lehetőségei. Meghívást kapott a Rózsavölgy Egyesület, a Budatétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, a Baross Gábor telepi Polgári Kör, a Nagytétényi Polgári Kör, a Csillaghalom Polgári Egylet, a Budapesti Városvédő Egyesület Tétény Promontor Munkacsoportja, a Klauzál Gábor Társaság, a Promontórium Borlovagrend, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, és a Budafok Tétény Baráti Körök Egyesülete. Ezekből nem volt jelen a Nagytétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, és a Borlovagrend képviselője, az ülés végén érkezett meg Fükő Zsuzsa, a Baráti Körök elnöke. A civil résztvevők, képviselők, akik a jelzetteken túl megjelenítették a Mészáros László Képzőművész kört, az Ártér Művészeti Egyesületet, a Nagytétényi Kastély Közalapítványt, a Duna parti Lovasklubot és a KÉSZ kerületi csoportját is, közel húszan jelentek meg, mellettük a Casino tagjai, meghívottak, így az önkormányzat civil referense is, ugyancsak mintegy húszan voltak jelen – a két csoport között némi átfedéssel -.

 A bevezetőben Mészáros Péter foglalta össze a Casino eddigi tevékenységét, céljait, ami egyfajta helyi klub, információs központ, szellemi műhely, értékőrző, értékteremtő közösség, lokálpatrióta szervezet, részben eltérve a hagyományos helyi civil szervezeti keretektől. A találkozó célja volt az is, hogy a helyi civil szervezetek eddig félévente esedékes egyeztető megbeszélését is pótolja, amire sokak szerint nagy igény van.

 A hozzászólásokban, és a vitában felmerült a várhatóan tovább nehezedő költségvetési helyzet, a működési nehézségek, a székházak fenntartása, azoknál, akik ilyen funkciókkal, lehetőségekkel is rendelkeznek. Fontos, és többen hangsúlyozták a várospolitika, és a pártpolitika szétválasztását, a politikamentesség ilyen értelmezését, ugyanakkor a konszenzus igényét az alapvető helyi ügyekben.

Felmerült a képviseleti demokrácia gondja, a közvetlen érdekérvényesítés nehézségei, a civilek az önkormányzati testületbe és a bizottságokba csak úgy jutnak be, mint a Baráti Körök, ha elindulnak a választáson, ami viszont erősen párt preferenciák alapján folyik, ill. külsős tagként is csak pártok delegáltjaiként kerülhetnek be bizottságokba. Fontos lenne az így bekerültektől rendszeres tájékoztatást kapni, adni, az információáramlást biztosítani.

Fontos elem az önkormányzati együttműködés, a helyi ügyekbe való beleszólás, a helyi példaadás, amire kitűnő emlékeztető a Klauzál Társaság un. Wolf projektje, a kripta és környéke kezelése, rendbe tétele, és az ott rendezett programok, kiállítások.

Neuralgikus téma, és példa a rózsakert, az azzal kapcsolatos sokéves kudarcok, a kölcsönös nem akarás és passzivitás következtében, ugyanakkor ezzel foglalkoznunk is kell.

Felmerült az idegenforgalmi potenciálunk, a sok látnivaló, a helytörténeti értékek és azok bemutatása, állandó kiállítás, múzeum keretében. Ezzel kapcsolatban, kiegészítve a bor-barát utakkal, a borászat lehetőségei beépítésével javaslat, tézisek készülnek majd ebben a körben.

Kiemelésre kerültek a Duna part, értékei, lehetőségei, a kikötő(k) igénye, a kapcsolódó pince rendszer, ami komoly veszélyben van, a Nagytétényi út – Sörház u. térségi pince, borturizmus negyed fejlesztése, aminek már vannak elemei.

A Duna part kapcsán a Duna parti lovasklub, tábor, közösségi tér, és programok lehetősége is felmerült.

Többen méltatták a kerület igen gazdag kulturális életét, az ezzel kapcsolatos program, koncepció igényét, ami sok évvel ezelőtt készült, beépítve a kastély, sőt kastélyok lehetőségeit (számos külföldi az internet alapján jön ide Nagytéténybe, míg amikor meglátja a domboldalon a másik két budafoki kastélyt, azokat is meg akarja nézni), de a rozárium is ilyen lehetőség, annak bevonása is fontos lenne, egyebek mellett.

A helyi civilek éves tevékenységei, programjai, projektjei, eredményei együttesen hatalmas értéket, sőt volument képviselnek, érdemes lenne összegyűjteni azokat, mellé téve annak, amit az adott területeken az önkormányzat tesz, a költséghatékonyságot, ráfordításokat is figyelembe véve.

Kikristályosodott az, hogy ebben a körben egy helyi kulturális program alapelvei, tézisei, anyagai is elkészülhetnek, hasonlóképpen egy idegenforgalmi, borturizmus programhoz, amelyek az önkormányzat, a helyi közösség ilyen programjai alapját képezhetik. Az ezzel kapcsolatos munkálkodások elindulnak. Ennek kapcsán még a helyi zenei élet értékei, tradíciói is kiemelésre kerültek, mint megőrzendők, és amelyekre építeni lehet.

Fontos elem, ami itt is napirenden volt, a civil részvétel, kontroll, és átláthatóság, az önkormányzati viszonylatban. Kiemelésre került a „falu” személyiségei bevonása, ami részben már sikerült, a szellemi kapacitások igénybevétele, komoly lehetőség.

Az aprómunka, a mindennapi ügyek, és az álmok, a nagy programok, koncepciók talán nem szembeállíthatók, mindkettővel foglalkoznunk kell.

Kisebb körökben, informálisan folytatódik az eszmecsere, és a program alkotás, ehhez hasonló körben decemberben folytathatjuk a dialógust.

 Mészáros Péter