Baross Gábor-telep kategória bejegyzései

XXII. kerület Baross Gábor-telep

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton 2012. május 12.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódó Duna parti bejárások eddig a Hárosi öbölre, a Háros és a Hunyadi szigetre irányultak. Ezúttal a déli, kevésbé ismert, de igen értékes, változatos Duna part szakaszt jártuk be, ami légvonalban 3,5-4 km lehet, valójában a végső GPS-es eredmény 6,6 km-es „sétát” mutatott. Gergely Attila botanikusunk vezette a bejárást a Lovasklubtól, melyen mintegy 25-en vettek részt. Amint lehetett, lementünk a parti, ártéri, fövenyes zónába, mely itt, a Kis-Háros sziget térségében rögtön megkapó látványt mutat, a vízben álló fákkal, a több szintben fejlődő, alakuló ártéri növényzettel. A Duna telep végén lévő pengefalas gát alatt haladtunk, majd az un. Duna part II. rehabilitációs övezete mentén, de abból szinte semmit nem látva, a 30-50 m-es fövenyes sávban, ami természetes állapotban van. Jól követhető az ártéri növényzet alakulása, a tápanyagban gazdag öntéstalajokon lévő aljnövényzettel, a vízszint ingadozást tűrő fafajokkal, a szélesebb területeken liget erdőkkel. A Diósároknál, mely a korábbi években átépítésre és zárt szelvénybe került, felmentünk a parti útra, itt Firisz Sanyi adott tájékoztatást a Duna part II. – Duna Spirit helyzetéről. Korábbi kommunális lerakó, amit egy fejlesztő, befektető cég a B+D Park vett meg, és a rekultiváció után annak beépítését tervezi. A vízzáró magaspart is már korábban elkészült, most a hulladék feldolgozás megkezdésére várunk, aminek a határideje kitolódott 2015-re.

A Nagytétényi Polgári Kör, ill. más tétényi vállalkozók által kialakított partrész, mely plázs funkciókra és hajók vízre rakására is alkalmas, ma is használatban van. Az egykori sóderkiadó területe lassan rekultiválódik, miként a mellette megtisztított sitt lerakó, tároló a parton. A 2002-06-os árvizek homokzsákjai még itt vannak szétszórva, az egykor helyi védett fekete nyárak között – ezek sorsára is figyelni kell, mert a Sasad utód ingatlan hasznosító, a terület minden porcikájából pénzt akar csinálni – itt már a Kastély mentén húzódó partszakasznál, a Duna réten jártunk -. A kaszálás előtti réten értékes jelölő fajok vannak, mint a réti iszalag. A Duna rétről a 90-es években feltöltött hullámtéri területre jutottunk, mely egy darabig a nagytétényi vasútállomáshoz és a Dunához is kapcsolódó kombinált szállítási átrakó kikötő helye lett volna. A terület amolyan roncsolt területként zöldült be, sok vadrózsával, de dudafürttel, és ide illő fákkal is. A ma működő sóderkiadóhoz értünk ki a Campona utca magasságában a 6-os út mentén. Innen a 6-os mellett haladva, mentünk le a nagytétényi ártéri erdő övezetbe. Itt, az érdi határ előtt bevettük magunkat az ártéri erdőbe, megtapasztalva annak különböző szakaszait, itt egy ligetes, számos kidőlt öreg fával tarkított szakaszon át jutottunk ki a Dunához, az egyik vízkivételi mű maradványához. Az ártér sűrű, háborítatlan részein át jutottunk el az un. horgász öbölhöz, mely ugyancsak természetközeli, zavartalan környezetben van. Innen légvonalban rövid út vezet a sóderkiadóhoz, majd a Campona utcához.

Ezúttal is hangsúlyoztuk, ezen területek védelme jelentőségét, túl azon, hogy a parti sávok Natura 2000-es területek, az összefüggő ártéri erdők, a Duna rét védelemre várnak, egészen az M0 híd menti zónákig. Javaslatainkat még 2008-ban elkészítettük, és egy részletes tanulmánnyal benyújtottuk a Fővárosi Önkormányzathoz.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a nagytétényi Duna parton, képes összefoglaló

Urbitális hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon 2011. június 18.

A májusi urbitális majális alkalmával elmaradt hajózást pótoltuk ezúttal, a megfelelő vízállás mellett, a Hárosi Yacht Club-ból indulva a Dömös motorossal néztük és beszélgettük végig a kerületi Duna szakaszt.

Ismeretes, hogy közel tíz kilométeres Duna parttal rendelkezik kerületünk, mégis keveset tudunk róla, s legtöbb szakasza mostoha sorsban részesült az elmúlt évtizedekben, ipari tevékenység, hulladéklerakás, feltöltés, beépítés jellemzi az elmúlt időszakot, míg korábban a természetes szabadidő helyszíne volt, a kisvendéglőktől a strandokig. Ma jelentős erőfeszítéseket teszünk, a rehabilitációért, a közösségi hasznosításért, a sport, szabadidős funkciók ismételt megtalálásáért.

Az elmúlt két évben az urbitális majálist is jelentős mértékben a Duna part témájának szenteltük, és tavaly már sikerült egy hajózást is megszerveznünk. Idén is nagy volt az érdeklődés, és a civil szervezetek képviselői, barátok, családtagok jöttek szép számban, mintegy 170-180 an voltunk együtt. Ott volt a Főépítészi iroda több munkatársa, és Rumi Imre főépítész úr, Békési úr a Záborszky pince tulajdonosa, Tomos úr a budafoki kikötő tulajdonosa és fejlesztője.

A nagy Dunára való kifutást követően jómagam tartottam egy bevezetőt, és rövid helyzetképet a nagytétényi Duna partról, ill. az éppen látottakról. Az ártéri erdők, rétek felmérése 2008-ban, védelmi javaslatok, mely elsősorban a nagytétényi logisztikai központ alatti szakaszon tűnik rövid távon is reálisnak. Láttuk a folyó M0 bővítést, mely most már csak egy szűk sávon jelent károsodást az itt kialakult ártéri erdőben. A Kastélypark ill. a Duna rét alatti szakaszon most is ukrán uszályok parkolnak, míg a Campona utca vonalában a sóder kiadó térségében van nagy mozgás. Rumi Imre főépítész beszélt a Duna parthoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. EUrovelo kerékpárút tervei Érdig, a Duna parton, ahol már a határig megépült burkolt kerékpárút van. A déli határon tervezett szennyvíztisztító itt nem épül meg, a szennyvíz a központi csepeli tisztítóműbe kerül majd, a terület sorsa még nem ismert, mely sok más itteni területhez hasonlóan Sasad utód szervezet birtokában van. A Duna part II. hulladéklerakó magaspartja megépült, és a mögötte lévő hulladék feldolgozása most kezdődik. A további fejlesztések, beépítések erősen befektetés függőek. Rumi Imre kitért még a Magyar Zarándokút programra, mely érinti kerületünket, és a budafoki kálváriát, a Duna partot érintve megy az M0 hídon át Szigetszentmiklósra.

A Háros szigetnél beszéltünk, annak védettségi kiterjesztéséről a műszaki bázis épületekig, ill. a Hunyadi szigetet is magába foglalva. A Gyármezőnél jól látható a lepusztult, alulhasznált szürkezónává vált terület nehéz helyzete. A budafoki kikötőnél Tomos úr számolt be az elmúlt év fejleményeiről, sikerült az épületek felújítása és a kikötő engedélyeztetése terén előrelépni, és már csak egy engedély hiányzik, az úszómű telepítéséhez. A kikötő működése jelentős feltétele a kerületi turizmus, borturizmus előrelépésének. Erről beszélt Békési úr is, a Záborszky pince ill. Budafok belváros magasságában, megemlítve, hogy a Záborszky komplexumban zarándokszállást is kialakítanak a Magyar Zarándokút hoz kapcsolódva. Diebel Dietrich beszélt a Borváros projektről, a Záborszky pince ágaiban földalatti borváros kerül kiépítésre, néhány jellemző hazai borvidék épület homlokzataival, motívumaival. A kivitelezés a közbeszerzés megismétlése miatt csúszik pár hónapot, de idén remélhetően beindul.

A közel kétórás hajózás a Hárosi öbölben zárult. Ehhez hasonló parti bejárásokat, fórumokat, és esetenként dunai hajózásokat a jövőben is tervezünk.

Mészáros Péter

 Urbitális hajózás, képes beszámoló

Urbitális Majális Duna parti bejárás, 2011. május 7.

Az immár hagyományos bejáráson ezúttal részt vett Gergely Attila botanikusunk, s a lovardánál mintegy 15 fő érdeklődő csatlakozott, ott volt Zugmann Péter alpolgármester, és Köteles Magda a Környezetvédelmi Bizottság tagja is. A Kis Háros sziget menti ártéri erdőbe mentünk le előbb, ahol most a mélyebb fekvésű területek is szárazok. A magasabb fekvésű területeken jó ökológiai állapotú ligeterdők vannak, fehér és fekete nyár, vénic szil, fűzek. E terület védetté nyilvánítását is javasoltuk 2008-as anyagunkban. Az M0 hídfőnél folyik az építkezés, most már csak a szélesítés nyomvonalának megfelelő részen vágták ki az erdőt – ellentétben a húsz év előtti általános pusztítással a Duna parton -. A Yacht Klub, majd a kerékpárút mentén haladtunk, és amint lehetett, az öböl menti parti sétányra mentünk le. A parti sétányt koros, hatalmas fák övezik, számos kidőlt már az elmúlt években. Itt egy-egy ponton megállva a szemben lévő Háros szigetről beszéltünk. A parti sétány belső szakaszán, még mindig folyik pár helyen építkezés további feltöltésekkel és inváziós fajok megjelenésével. A Falemez Művek alatti szakaszon az alacsony vízállás miatt a fövenyes részen is lehetett menni, de a műtárgyaknál, és további pontokon csak a rézsűben, ami nehezen járható. Itt már a Szerelem sziget, majd a Hunyadi sziget övezte az útvonalat. Délre a Hunyadi szigethez érkeztünk, ahol Fazekas Bálint a Honvéd Horgászegylet ügyvezető alelnöke fogadott, akik közreműködnek a Hunyadi sziget kezelésében és bemutatásában. A szigeten lévő karós tanösvényen a brosúrákkal mentünk végig. A sziget 2009 óta csatlakozott a Háros szigeti kiemelten védett övezethez, és élőhely jellegét tekintve is a Háros sziget mintája, itt is láthatóak a parti szőlővel befutott fák, a ligetes erdő részletek, és itt is felvetődött a Háros szigetihez hasonló erdős vegetáció, hosszútávú megújulásának kérdése.

Képes beszámoló a Duna parti bejárásról

Civilek éjszakája, 2010. június 26.

Budafok Borváros kulturális fejlesztése projekt égisze alatt vehetett részt első alkalommal a közönség a Szent Iván éji Vigasságokon Budafokon. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért, a Budafok Borváros, a Záborszky Pince és a Szent István Korona Pince együttműködésében került sor a Budafoki Kőszínház első előadására a Szent István Korona Pince udvarán. Az est fővédnöke Tarlós István főpolgármester jelölt volt, és részt vett az eseményen Németh Zoltán országgyűlési képviselő is. A vendégek a Szent István Király Konzervatórium vonószenekarának előadását hallhatták Záborszky Kálmán vezényletével este 9-től, ezt követően pedig a Szegedi Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak előadásában Gluck a Rászedett kádi egyfelvonásos vígoperáját láthatták az érdeklődők este 10-től. A pinceudvar akusztikája olyan egyedülálló, hogy a két zenei előadást hangosítás nélkül lehetett megtartani.

Az esti koncertet megelőzően a Záborszky Pince udvara és kiállítócsarnoka adott helyszínt több rendezvénynek, ugyancsak a Szent Iván éji programok részeként. Cigány képzőművészeti kiállítás nyílt, mely anyag részét képezi az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria cigány képzőművészeti anyagának. A kiállítást Choli Daróczi József múzeumigazgató nyitotta meg, az est házigazdája Záborszky Kálmán, a Szent István Király Konzervatórium igazgatója volt. A megnyitó részeként Khameski Raza cigány leánytáncot mutatott be és hallhatták a részt vevők Simon Edit Szandra vers előadását.

Június 26-a egyben a Civilek éjszakája volt a fővárosban. A Budafok Borváros projekt és a Promontorium Polgári Casino közös rendezvényében ünnepelték a részt vevők a Budafoki civil éjszakát. Színesítsük meg városunk múltját – Köztéri művészet keretében Pállay József vezetésével az érdeklődők közösen festhették meg vászonra nagyított régi budafoki képeslapokon a Péter-Pál utcát, a Törley kastélyt. Utána Garbóci László tartott vetített előadást Budafok-Tétény múltjáról, és az est első felét a Madarak házibulizenekar zárta. 

 Az első civilek éjszakája helyi résztvevő szervezetei bemutatkozása

A Borvárosban keletkezett "közös" festmények

A Borvárosban keletkezett “közös” festmények

Duna parti bejárás 2010. május 8. Urbitális Majális

A második alkalommal megtartott Duna-parti majális egyik programjaként ezúttal is a Dunaparti Lovasklubtól a Hunyadi szigetig mentünk, érintve a partszakasz érdekességeit, értékeit. Az érdeklődő mintegy 35-40 fővel az M0 hídfő alatti ártéri ligeterdőben kezdtük a túrát, ennek felső része már több évtizedes, erdőművelés alatt lévő puhafa ligeterdő, a Duna menti zónája a húsz év előtti hídépítést követően alakult ki a rendezetlen, kubik gödrös területen, változatos vizes élőhelyekkel, víztűrő fafajokkal. E területet két éve mértük fel, a Duna parti vizsgálatok részeként, és javasoltuk a Fővárosnál helyi védettségét. Azonban az M0 bővítése a közeljövőben ennek a nyomvonal menti sávját bizonnyal ismét elpusztítja majd.

Belátogattunk a Hárosi Yacht Klubba, ami a Hárosi öböl bejáratánál helyezkedik el. Innen indul majd a május 23.-i vizes bejárás egy vízibusszal, amikor a kerület Duna part szakaszát járjuk be, a Duna felől nézve. E szakasz hullámterét az elmúlt években két ütemben illegálisan feltöltötték, így itt meglehetősen degradált élőhelyek vannak. A kerékpárutat érintve a Hárosi öböl menti parti sétányra jutottunk vissza, ami korábban a feltöltésig végigvezetett a parti fövenyen a hídfőig. Érintettük a Baross Horgásztanyát, majd a horgásztelep alatti parti ösvényen a Busa utcáig jutottunk el. Innen már a Falemez Művek alatti szakaszon csak csapások vannak, és mivel a vízállás emelkedő volt, csak a part menti rézsűben, vagy annak tetején lehetett haladni. A Falemez Művek vízkivételi műve után, a Háros sziget, a Szerelem sziget majd a Hunyadi sziget mentén jutottunk ki a laktanya ill. a Hunyadi sziget bejáratához.

Itt Lénárd András a Hunyadi szigeten működő Honvéd Horgászegylet elnöke fogadott. Elmondta, hogy itt 62 éve működik horgászegyesület, a honvédség jelenlétével összefüggésben, s annak is köszönhető a szigetek zavartalan élővilága kiteljesedése az elmúlt évtizedekben, ami később a védettséghez is elvezetett. Egy éve készült a szigeten a karós tanösvény, amihez nyomtatott színes füzetek járulnak. A Hunyadi sziget védelmével is bővült tavaly a Háros szigeti védett terület, amely a horgásztanya épületétől indul. Az egyesület kezeli a szigetet természetvédelmi szempontból is, törekedve a be nem avatkozásra, csak az ösvényt kaszálják, és a kidőlt fákat is csak veszély esetén darabolják fel. Az árvizek nagy gyakorisággal öntik el a szigetet, ilyenkor sok hulladékot kell kitermelni és elszállítani. Elmondta, hogy a Háros szigeten és így a Hunyadin is, amik valójában félszigetek, rókák, őzek tanyáznak, és számos más kisemlős, ragadozó fordul elő, és hatalmas madár állomány a jellemző. Szólt a parti szőlő hibridek által itt is kialakított liános függő avart képező élőhelyekről, melyek a védettség fő motívumai. Az öböl vízminősége megfelelő, rendszeresen ellenőrzik, egyedül a sajtgyár enged be alkalmanként terhelő anyagokat. Megfigyelhettük az öbölben úszó hatalmas busákból álló csapatokat, ill. a sekély, emelkedő vízben ívó keszeg féléket a part mentén. Az őshonos halfajtákat telepítik is az öbölbe, ahol esetenként hódok is megfordulnak vonulás közben.

Mészáros Péter

Zölden a zöldben

Zölden a zöldben

 

A Hunyadi szigeten

A Hunyadi szigeten

 

A Hárosi öböl csodája

A Hárosi öböl csodája

Városrehabilitációs kerekasztalok – civil egyeztetés, 2009. december 8. Baráti Körök székháza, Tóth J.u.45.

Az összejövetel témája ezúttal a városrehabilitációs, vagy városfejlesztési kerekasztalok kérdéskörének körüljárása volt, abból az aktualitásból kiindulva, hogy a Casino norvég előpályázatot nyújtott be ebben a témában, és azon túljutva december 21.-ig kell benyújtsuk a pályázatot. Az ülésre meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit, ill. részt vettek a Stúdió Metropolitana képviselői is, akik az önkormányzat megbízásából dolgoznak befektetéseket elősegítő városfejlesztési programon.

Döbrönte Katalin ismertette a pályázat célját, fenntartható város, fenntartható közösségek, részvétel, megjelenés, háttér, társadalmi bázis képzése a város-rehabilitációs, fejlesztési folyamatokban, bizonyos ügyek napirenden tartása, platform képzése. Formák: események, rendezvények, bejárások, akciók, honlap, kiadványok. A területi alapon működő, ill. egyes más tematikus bázisú civil szervezetek véleménye kikérése fontos ebben a stádiumban. Az egyéves program keretében egy-egy jelentősebb kerekasztal lesz tavasszal és ősszel, témák pl. a dunai kapcsolatok, rejtett értékeink, közösségfejlesztés, képzés járul még ezekhez. További témák, Budafok idegenforgalmi kitörési pontjai, pincék, borászat, Budafok belváros rehabilitációja, Nagytétény élhető kisvárosi jellege, az eredeti Campona terület napirendre tűzése, a Duna mint közlekedési és rekreációs tengely, a helyi közpolitikák tematizálása. Lényeges tehát a megfelelő témák megtalálása, a hatékonyság, és a tevékenységek társadalmi bázisa, a bekapcsolódás elve és gyakorlata.

A hozzászólásokban, felvetésekben szó esett Nagytétény kapcsán arról, hogy Bakó Károly képzőművész ötven tusrajzot készít Nagytétényről, vidék a fővárosban mottóval, és ezek kiadása, mappában, esetleg térképes kiadvány formában lehetne egy elem. Ennek kapcsán kitértünk a helyi művészeti élet értékeire, sok az eldugott művész helyben, s ez kapcsolódhat a hagyományokkal és a borkultúrával. Felmerült a Vén Emil emlékház gondolata, a jelentős hagyaték, anyag nem méltó módon van most elhelyezve, tárolva. A nagytétényi szüreti mulatság nagy potenciállal bír, mint helyi rendezvény.

A Stúdió Metropolitana képviselői a borhegyi klaszter konzultációk kapcsán kerültek képbe, és jöttek el, ők a Városháza megbízásából dolgoznak a kerületi befektetéseket vonzó programok, témák kimunkálásán. Sok minden nincs kitalálva itt, a véleményük szerint, ilyen a budafoki városközpont vagy a volt sörgyári térség, sok a rejtett értékünk. Jelenlegi témáik, területeik, a városközpont, kisváros a nagyvárosban jelleggel, a Péter Pál utcáig felhúzódva, a Borhegy, a borkultúra mellett lakás és témapark elemekkel, a Háros és Hunyadi szigetek horgászparadicsom + munkahelyek, a dunai kapu gondolata az M0 hídfő mentén, és új minőség a Duna parton, Duna Spirit, + Kastély, + Nagytétény belvárosa.

Mészáros Péter

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Urbitális bejárás a Duna parton, 2009. május 9.

Az Urbitális Majálishoz kapcsolódva bejárást tartottunk május 9.-én a Háros szigeti Hunyadi laktanya és a kapcsolódó Hunyadi sziget területén és a Duna parton. A közel 150 fős érdeklődőt a Hunyadi laktanya előtt Garbóci László helytörténész tájékoztatta előbb a sziget és a térség múltjáról, a Csőt apátság korszakától napjainkig. Majd az önkormányzati kezelésbe került mintegy 11 ha-os területet jártuk be, ami a félsziget északi, a szárazfölddel már régen egyesített övezete. Az ettől délre eső zóna kincstári tulajdonban van, egyes információk szerint privatizáció alatt, benne néhány korábbi raktár épülettel, és a korábbi Atlantica hajógyár területével. Ennek a védett övezethez csatlakozó sávjára korábban védelmi javaslatot adtunk be, melynek eljárása előrehaladott állapotban van a Minisztériumban. E folyamat keretében kap majd várhatóan védelmet a Hunyadi sziget is. A Hunyadi szigeten a Honvéd Horgászegylet vezetői kalauzoltak Gergely Attila botanikus társaságában. A 3 ha-os sziget a Háros kismintája, hasonló élővilággal, amit egy most elkészült tanösvény és annak tájékoztatója is bemutat. A szigetről jól áttekinthető az öböl és a kapcsolódó kisebb sziget a Háros sziget mentén. Ezután az érdeklődők kisebb csoportokra oszolva mentek át a Lovardába a Hárosi öböl mentén. Itt érintettük a horgásztelepet, a parti sétányt és a kerékpárutat.

A délutáni ellenkező irányú bejáráson is élénk érdeklődés és részvétel volt jellemző, több mint húszan mentünk végig, a Lovardától a part menti ártéri erdőket tekintettük át a hídfő térségében, majd a yacht klubot érintve az öböl menti sétányon haladtunk felfelé. Annak elfogytával, a Falemez művek alatti szakasz szűk keresztmetszetén átjutva értünk vissza a Hunyadi szigetre.

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

Élénk volt az érdeklődés, Hárosi laktanya

 

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

A többség kitartott a Hunyadi szigeten is

 

A hódok nyomai

A hódok nyomai

 

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Mászni itt is kellett, de Mauzi ezt is bírja

Városfejlesztési kerekasztal, 2008. október 14. György Villa

Korábban kialakult terveink szerint, részben az elkészült Kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia, részben a szorító budafoki és nagytétényi belvárosi rehabilitációs igények apropóján átlagban háromhavonta ülésező város-rehabilitációs, városfejlesztési kerekasztal sorozatot indítottunk. Első alkalommal Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr.Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk.

 A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A rendszerváltozás előtt majd ötven évig alig történt valami a történelmi városrészeikben, 38 ezer komfort nélküli lakással indultak, lepusztult közállapotokkal, közbiztonsággal. A modell az un. középső Ferencváros megújítása volt, amihez a Ráday u. és a József A. lakótelep járult az utóbbi években, továbbá szélsőséges elemek, mint az un. kolóniák, a MÁV kolónia, az Aszódi út, és a „Dzsumbuj”. A 2007/13-as időszakra a barna mezőkre vonatkozóan fogalmaztak meg akcióterületeket. Fontos elem a komfort nélküli lakások el nem adása – ha elérik a 20%-s részarányt egy épületben -.

Belső ferencvárosi pozitív példák: egyetemi város, múzeumok, 23 db nem eladott lakóház, ezek felújítása folyik most. Itt alakították ki az Erkel u. sarkán lévő „palotában” a helytörténeti gyűjteményt. E területen különös fontos a törődés, a civil szervezetek szerepe, az együttműködés. E területet célozva készült közlekedési terv a forgalomcsillapításra orientálva. Pl. a Ráday u. az egykori országút, kereskedelmi központ volt. 2000-től ezen a belső ferencvárosi övezeten is erőteljesen zajlanak a rekonstrukciók. További fontos elemek: társasház felújítási pályázat, önkormányzati lakás felújítási pályázat, befektetők vonzása, ingyen telkek biztosításával kezdték, ma már versenyeztetés, folyik. Közterületek, parkok, zöldterületek megújítása folyik, 90%-ban partnerségi alapokon.

Az elvégzett rekonstrukcióknál: 2 Mrd állami pénz, 7 Mrd pályázati, pl. fővárosi támogatás, 33 Mrd kerületi hozzájárulás, és 120 Mrd magántőke alkotta a portfoliót.

Új elem a külső Ferencvárosban, a Gyáli út térségében új ipari övezet van alakulóban, nem környezet terhelő, logisztikára, szolgáltatási tevékenységre, high tech-re épülő vállalkozások. Szólt még a József Attila telepen, annak régi házait érintő rekonstrukciós folyamatokról.

 A VIII. kerületi sajátosságokról, tapasztalatokról Alföldi György RÉV8 vezérigazgató beszélt. Az önkormányzat által létrehozott ZRt feladata az ingatlanfejlesztés, a városrekonstrukció vezénylése, operatív irányítása. Ez jellemzi a munkatársi gárdájuk alakulását is, előbb mérnökök, domináltak, ma már szociológusok, geográfusok, szociális munkások a jellemzőek. Az egyre kevesebb saját forrás mellett feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

Maga a Józsefváros 80 ezer lakosával, fekvésével akár a főváros szíve is lehetne, ugyanakkor a közelmúltig a prostitúció, a bűnözés, volt a jellemző, melynek kiszorításában komoly eredményeket értek el. Folyik az eklektikus belváros felújítása, és együttműködésben a Corvin sétány projekt mintegy 22 ha-os területen. Kísérleti programok folynak több helyen a lakókkal együttműködve, fokozatos épület felújítás jelleggel. Témák még: a 100 %-os roma iskolák kezelése, munkanélküliség, képzési programok, bűnmegelőzés, bizalomépítés, közösségi ház építése. A Mátyás tér megújítása projekt, körben az üres helyiségek életre keltése, civil szervezetek, lakók bevonása, ház felelősök rendszere. Mátyás téri megújítás a hajléktalanok és a kis gengszterek szempontjai figyelembe vételével, rendezvények. Tér: ülődombok, őrzés, megújulási eredmények.

RÉV8: stratégiák, fejlesztési koncepciók készítése, IVS, stratégiai anyagok, civil együttműködés, pályázatok, kutatások, projekt működés, nem állandó támogatás. Rehabilitációs, vagyonkezelő szervezet, pioneer programok kezelése, 4-5 Mrd/éves forgalom.

 A követő vitában szó esett a programok társadalmi vonzatairól, az érintett lakók kezeléséről, a legtöbb esetben arra törekednek, hogy helyben maradjanak, vagy az elkészült rekonstruált épületekbe kerüljenek vissza a lakók, ugyanakkor számos lakást is vásárol Ferencváros önkormányzata más területeken. Téma volt a térségi együttműködés az önkormányzatok között, pl. Ferencváros és a délre eső kerületek között.

Mészáros Péter

Casino est, 2008. június 17. – Baross Gábor telepi Közösségi Ház –

A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő körút ill. összejövetel sorozat keretében ezúttal a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

Pelikán Imre elnök beszélt a Telepről, annak múltjáról, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. A szervezet hagyományosan nagy létszámú, most 120 fő, kiterjedt elnökséggel, aminek a társadalmi összetétele is sokrétű, a munkástól a vezető értelmiségig terjed ma is. Sokrétű a tevékenységük, nemcsak egy-egy eseményhez kötődik. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. A helyi hagyományos kultúrház a Szt.Bernát ház volt, ahol most a katolikus egyházhoz kötődő alapítvány működik. Helyben nyugdíjas klub működik, az iparoskör is rendre összejön, továbbképzések vannak a számukra, a pincében tornaterem van kondicionáló berendezésekkel, sport felszerelésekkel, idős torna működik, könyvtár van helyben is.

 A Telep száz évéről: a vasúttól terjedt, bővült felfelé az évtizedek során, a kőbányászat – a fuller bányászat – határozta meg a területet sokáig. Kincstári birtok volt a terület, és a Weisz Libál család 1904-től kezdte el a parcellázást, az építkezés helyi anyagokra alapult. A X. utcától felfelé már feltöltött a terület, lejjebb pedig sziklára épültek a házak. A Dózsa Gy. út – korábban Apponyi út – túloldala szántó, legelő volt, ahol a parcellázás kisebb 150 n.öl-es telkekre irányult, annak hátrányaival. Érdekes volt helyben a hitelből történő építkezés hagyománya.

 Ma fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg ma is építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

A beszélgetés során számos más téma is előkerült, így a vandalizmus, a fiatalok kezelése feladatai, pl. a Kőbányász parkban is, a sportpályák megszűnése itt ill. a térségben is gondot okoz. A felhagyott kőbányákban még közösségi terek is kialakíthatóak lennének.

Szó esett még a szomszédos budatétényi fejlesztések átterjedő hatásairól – pl. a Gyula vezér u. Terv u.-i magasház építése -, ill. a közlekedési gondokról – Rózsakert, Növény u., fekvő rendőrök -.

 Mészáros Péter