Mészáros Péter bejegyzései

Promontorium Polgári Casino est a civil törvény tervezettel kapcsolatban, 2011. október 25. György Villa

A tavaszi civil szervezetek napján már érintettük a témát, hiszen a civil szervezetek szerepe, jövője, lehetőségei kapcsán akkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselője már előrevetítette a várható változásokat. Így nyáron megjelent egy törvénytervezet, mely erőteljesen fiskális alapon kezelte a civil szervezeteket, újra regisztrálás, közhasznúság, pályázati lehetőségek, kompetenciák. Komoly tiltakozási hullám indult el, majd ősszel enyhén korrigált verziók is készülhettek, de nem kerültek ki, ill. a törvény októberi tárgyalása volt tervezve. Ezért szerveztük meg a konzultációt ezen alkalomra, melyen megjelent Bécsy Etelka a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főtanácsosa, aki a tavaszi ülésen is itt volt és előadást tartott, valamint Gerencsér Balázs a NIOK igazgatója. www.niok.hu, www.nonprofit.hu, www.adhat.hu Helyből néhány civil szervezet képviselői vettek részt a konzultáción.

Bécsy Etelka a bevezetőben kiemelte, hogy a törvénytervezet még nyitott, számos észrevétel érkezett, érkezik be. Neuralgikus pontok: 1. fogalom, mi a civil szervezet, ennek kapcsán felmerült a civil társaság fogalmának beépülése, alkalmi, egy-egy témával foglalkozó, nem közpénzeket igénylő szervezetek egyszerűsített megalakulása, bejegyzése. Aktuális közösségi megmozdulások, érdekvédelem, stb. 2. Az újra regisztráció szükségessége kikerült a tervezetből, ugyanakkor felmerült az alapítványokkal kapcsolatos speciális szabályozások kérdése, amit külön törvény szabályoz, ill. a nem céges jellegű szerveződések eltérő kezelése, a nonprofit.hu-n most is vannak ezzel kapcsolatban anyagok. 3. A közhasznúság kérdése, a feltételrendszerben 3-3 elem szerepel, melyekből 1-1 teljesítése lenne szükséges, ilyenek, az erőforrásokat, a társadalmi elismertséget célzó elemek, közérdekű önkéntes tevékenység regisztrált elismert léte, a nyáron már látott 1 milliós mérleg limit, az utolsó két évből egy nem negatív mérleg, a személyi költségek meghatározott szintje, másfelől, az szja és tagdíj 10%-os részaránya a bevételekben, max. 50%-os költségvetési, közpénz részesedés a bevételekben. 4. A közzététel szükségessége, pl. pályázatoknál is. Szó esett még az NCA átalakulásáról, amit látunk, ill. annak összegei töredékére csökkenéséről.

Gerencsér Balázs kitért a sokrétű konzultációkra, amik a tervezetet követték, követik. A NIOK-ról is szólt, ami szolgáltató, fejlesztő szervezet a szférában, egy fővárosi és hat regionális központtal, korábban Stumpf István volt az elnöke. Az állami támogatási program 2011. márciusáig tartott esetükben. A közhasznúság ügyében az a véleményük, hogy folyamatosan lehessen teljesíteni ill. ellenőrizni, számos javaslatot tettek, találkozókra, konzultációkra is, már a kormányzattal, de azok nem jöttek létre. Nyáron 70+450 civil szervezet csatlakozott a tiltakozó petícióhoz. Ők is a fiskális, adminisztratív megközelítési módot bírálják. Javasolják az adományozási lehetőség ismét kedvezményessé tételét, a vagyonvesztéssel kapcsolatos szabályozások módosítását – nagy értékű eszközök amortizációja. A korábbi közhasznúsági, kiemelt közhasznúsági kritériumoknak viszonylag könnyen eleget lehetett tenni, aki akarta átugrotta. Ez várhatóan az új fiskális követelmény rendszernél is megoldható lesz, ugyanakkor ők 70 különböző jogszabályi helyeken lévő feladatokat felölelő, tartalmi jellegű javaslatokat is tettek a közhasznúság definiálására. Az új törvény egyszerűsíti a megszűnést, az adatok hozzáférhetőségét, a felesleges bürokratikus procedúrák egyszerűsödnek, igazolásokért eljárni mindenfelé, stb. A PTK-hoz való illeszkedés várható, de az csak 2012- 13-ban készülhet el. Javasolják az adomány kedvezmények visszahozását, ilyen az adhat.hu portál is. Ők is foglalkoznak szoftver támogatással, tiszta szoftverekhez lehet olcsón vagy ingyen hozzájutni. Adomány programok kattintással, a telecomos cégek közreműködésével. A közhasznúsághoz még felmerült, az állami, önkormányzati feladatok átvállalása, ellátása, célkitűzések elérésének segítése. Jelenleg is van, de várható, az önkéntes munka támogatása erősödése, regionális támogatások forrásaiból, ami a mi régiónkat azonban nem érinti. Az önkormányzati törvény újra fogalmazása még változásokat hoz, a feladat ellátás központosítása terén, ill. van ami helyben marad, itt is lesz civil lehetőség. Szó esett még az esztergomi példáról, ahol az aktuális krízis helyzetben a helyi vállalkozók, piacosok, vállalták át az éves híd ünnepség, ill. a piac takarítása feladatait, teendőit.

Konklúzióként, rendkívül nehéz időszak jön a civil szervezetekre, a jelentősen csökkenő források közepette, másfajta működési, túlélési módokat, technikákat kell találjunk.

Mészáros Péter

Borhegyi esték, az egykori Haggenmacher sörgyár területén, 2011. október 18.

A program, elején, még világosban, Bartesch úr a terület jó részének tulajdonosa vezetésével bejárást tartottunk. Itt Garbóci László helytörténész röviden szólt a terület múltjáról. Budafokon ill. a térségben már 1716-tól volt sörgyártás, Kroner, ami 1869-ben ment csődbe, 1870-ben érkezett Haggenmacher Henrik Svájcból, és 1873-tól elkezdte az építkezést majd a működést, a sörfőzést a területen, ami 1895-re épült ki teljesen, mintegy 4,5 – 5 hektáron. 1908-tól Rt-ként működött Kőbányán és Budafokon, ami az aranykora volt a sörgyártásnak, helyben 5,4 km pince volt igénybe véve erre, 300 alkalmazott dolgozott itt. 1928-tól a Dreher-el képzett konszernet. Azonban 1933-ban elköltözött Kőbányára, mert kinőtte a Budafok városa által már körbeépített telepet. 1967-ig még működött itt a későbbi Sulák helyén a sörcsarnok, kerthelyiséggel. 1948-ban államosították a területet és a hasznosítás azóta nem megoldott. Ma a 3,5 hektáron tíz tulajdonos ill. helyrajzi szám van, ennek jó része Bartesch úr tulajdonában. Ő 83-ban jött Magyarországra a SOTE-n tanulni, majd a 80-as évek második felében autókölcsönzőt indított, és 92 óta él itt. A területtel kapcsolatban hasznosítási, fejlesztési tervei vannak, fokozatos felújítással az eredeti ipari karakter megőrzésével. Bérlés, a vállalkozások mellett a kreatív ipar ide vonzása, műtermek, galériák. Ismeretes, hogy itt volt két éve a Miro plakátkiállítás, ami pár száz főt vonzott összesen, a nyitva tartása alatt, míg később Kristianstadban 30 ezret.

Bejártuk a terület egy részét, bementünk az egykori gabona raktárba, a Nagytétényi útra néző, még fel nem újított épületbe, emögött van az egykori Duna Füszért diszkont áruház. A felújított épületszárnyban az autókölcsönző irodái működnek, de nagy része üresen áll, alkalmi bérlők vannak néha. A negyedik szinten ültünk össze végül, ahol Garbóci László tartott rövid előadást a fent említettekről, majd kötetlen beszélgetés folyt Bartesch úr somlói borai közepette.

Képes összefoglaló a Haggenmacher udvarbeli bejárásról és beszélgetésről

Urbitális hajózás a budafok-tétényi Duna szakaszon 2011. június 18.

A májusi urbitális majális alkalmával elmaradt hajózást pótoltuk ezúttal, a megfelelő vízállás mellett, a Hárosi Yacht Club-ból indulva a Dömös motorossal néztük és beszélgettük végig a kerületi Duna szakaszt.

Ismeretes, hogy közel tíz kilométeres Duna parttal rendelkezik kerületünk, mégis keveset tudunk róla, s legtöbb szakasza mostoha sorsban részesült az elmúlt évtizedekben, ipari tevékenység, hulladéklerakás, feltöltés, beépítés jellemzi az elmúlt időszakot, míg korábban a természetes szabadidő helyszíne volt, a kisvendéglőktől a strandokig. Ma jelentős erőfeszítéseket teszünk, a rehabilitációért, a közösségi hasznosításért, a sport, szabadidős funkciók ismételt megtalálásáért.

Az elmúlt két évben az urbitális majálist is jelentős mértékben a Duna part témájának szenteltük, és tavaly már sikerült egy hajózást is megszerveznünk. Idén is nagy volt az érdeklődés, és a civil szervezetek képviselői, barátok, családtagok jöttek szép számban, mintegy 170-180 an voltunk együtt. Ott volt a Főépítészi iroda több munkatársa, és Rumi Imre főépítész úr, Békési úr a Záborszky pince tulajdonosa, Tomos úr a budafoki kikötő tulajdonosa és fejlesztője.

A nagy Dunára való kifutást követően jómagam tartottam egy bevezetőt, és rövid helyzetképet a nagytétényi Duna partról, ill. az éppen látottakról. Az ártéri erdők, rétek felmérése 2008-ban, védelmi javaslatok, mely elsősorban a nagytétényi logisztikai központ alatti szakaszon tűnik rövid távon is reálisnak. Láttuk a folyó M0 bővítést, mely most már csak egy szűk sávon jelent károsodást az itt kialakult ártéri erdőben. A Kastélypark ill. a Duna rét alatti szakaszon most is ukrán uszályok parkolnak, míg a Campona utca vonalában a sóder kiadó térségében van nagy mozgás. Rumi Imre főépítész beszélt a Duna parthoz kapcsolódó helyzetről, tervekről. EUrovelo kerékpárút tervei Érdig, a Duna parton, ahol már a határig megépült burkolt kerékpárút van. A déli határon tervezett szennyvíztisztító itt nem épül meg, a szennyvíz a központi csepeli tisztítóműbe kerül majd, a terület sorsa még nem ismert, mely sok más itteni területhez hasonlóan Sasad utód szervezet birtokában van. A Duna part II. hulladéklerakó magaspartja megépült, és a mögötte lévő hulladék feldolgozása most kezdődik. A további fejlesztések, beépítések erősen befektetés függőek. Rumi Imre kitért még a Magyar Zarándokút programra, mely érinti kerületünket, és a budafoki kálváriát, a Duna partot érintve megy az M0 hídon át Szigetszentmiklósra.

A Háros szigetnél beszéltünk, annak védettségi kiterjesztéséről a műszaki bázis épületekig, ill. a Hunyadi szigetet is magába foglalva. A Gyármezőnél jól látható a lepusztult, alulhasznált szürkezónává vált terület nehéz helyzete. A budafoki kikötőnél Tomos úr számolt be az elmúlt év fejleményeiről, sikerült az épületek felújítása és a kikötő engedélyeztetése terén előrelépni, és már csak egy engedély hiányzik, az úszómű telepítéséhez. A kikötő működése jelentős feltétele a kerületi turizmus, borturizmus előrelépésének. Erről beszélt Békési úr is, a Záborszky pince ill. Budafok belváros magasságában, megemlítve, hogy a Záborszky komplexumban zarándokszállást is kialakítanak a Magyar Zarándokút hoz kapcsolódva. Diebel Dietrich beszélt a Borváros projektről, a Záborszky pince ágaiban földalatti borváros kerül kiépítésre, néhány jellemző hazai borvidék épület homlokzataival, motívumaival. A kivitelezés a közbeszerzés megismétlése miatt csúszik pár hónapot, de idén remélhetően beindul.

A közel kétórás hajózás a Hárosi öbölben zárult. Ehhez hasonló parti bejárásokat, fórumokat, és esetenként dunai hajózásokat a jövőben is tervezünk.

Mészáros Péter

 Urbitális hajózás, képes beszámoló

Urbitális Majális Duna parti bejárás, 2011. május 7.

Az immár hagyományos bejáráson ezúttal részt vett Gergely Attila botanikusunk, s a lovardánál mintegy 15 fő érdeklődő csatlakozott, ott volt Zugmann Péter alpolgármester, és Köteles Magda a Környezetvédelmi Bizottság tagja is. A Kis Háros sziget menti ártéri erdőbe mentünk le előbb, ahol most a mélyebb fekvésű területek is szárazok. A magasabb fekvésű területeken jó ökológiai állapotú ligeterdők vannak, fehér és fekete nyár, vénic szil, fűzek. E terület védetté nyilvánítását is javasoltuk 2008-as anyagunkban. Az M0 hídfőnél folyik az építkezés, most már csak a szélesítés nyomvonalának megfelelő részen vágták ki az erdőt – ellentétben a húsz év előtti általános pusztítással a Duna parton -. A Yacht Klub, majd a kerékpárút mentén haladtunk, és amint lehetett, az öböl menti parti sétányra mentünk le. A parti sétányt koros, hatalmas fák övezik, számos kidőlt már az elmúlt években. Itt egy-egy ponton megállva a szemben lévő Háros szigetről beszéltünk. A parti sétány belső szakaszán, még mindig folyik pár helyen építkezés további feltöltésekkel és inváziós fajok megjelenésével. A Falemez Művek alatti szakaszon az alacsony vízállás miatt a fövenyes részen is lehetett menni, de a műtárgyaknál, és további pontokon csak a rézsűben, ami nehezen járható. Itt már a Szerelem sziget, majd a Hunyadi sziget övezte az útvonalat. Délre a Hunyadi szigethez érkeztünk, ahol Fazekas Bálint a Honvéd Horgászegylet ügyvezető alelnöke fogadott, akik közreműködnek a Hunyadi sziget kezelésében és bemutatásában. A szigeten lévő karós tanösvényen a brosúrákkal mentünk végig. A sziget 2009 óta csatlakozott a Háros szigeti kiemelten védett övezethez, és élőhely jellegét tekintve is a Háros sziget mintája, itt is láthatóak a parti szőlővel befutott fák, a ligetes erdő részletek, és itt is felvetődött a Háros szigetihez hasonló erdős vegetáció, hosszútávú megújulásának kérdése.

Képes beszámoló a Duna parti bejárásról

Találkozó a Budai Casino képviselőivel, 2011. április 12. – György Villa –

A program elején Magyar Gábor és munkatársnője a Zrínyi Média képviseletében átadta a Casino részére könyv adományát, mely húsz hadtörténeti, történeti művet tartalmaz. A könyveket áttekintés után programjaink kapcsán, ill. a kerületi iskolák irányában fogjuk valamilyen formában közkinccsé tenni.

Ezt követően Farkas Balázs bemutatta a Budai Casino képviselőit, Brányik Ottó, elnököt, és Bedő Árpád alelnököt, akikkel a Budai Casino működéséről beszéltünk. A Budai Casino az 1886-os előd után, 1995-ben alakult újra, 216 alapító taggal. Céljuk a helyi és az országos nemzeti hagyományok ápolása, kulturális rendezvények, események tartása, a város ügyeinek megbeszélése. Két alap rendezvényük, Buda visszafoglalása évfordulója alkalmából szeptemberben bált rendeznek, az un. Petneházy bált – Petneházy volt ez első magyar, aki az ostrom során behatolt a Várba -. Emellett áprilisban Széchenyiről emlékeznek meg, elsősorban művein keresztül.

Az első időszakban a Halászbástya kupola termében voltak találkozóik, majd az önkormányzat – I.ker. – felújított egy Iskola utcai ingatlant, de azt az 1998-as választás után nem tudták már birtokba venni. Végül a Hunyadi J. u. 8.-ban kaptak helyet, székhelyként is, ahol berendezkedtek, s melynek fenntartását biztosítják a tagjaik révén. Itt szerdánként vannak összejövetelek, előadások havonta vannak, pl. az utóbbi hónapokban a japán irodalommal, és történelemmel foglalkoztak előadások keretében. Asztaltársaságok vannak, a Casino eredetileg asztaltársaságokból állt össze, pl. verskedvelők asztaltársasága. Támogatnak, befogadnak kvázi asztaltársaságként más polgári civil szervezeteket, pl. BBTE, Kuckó, rendezvényeik tartására. A bált az első időszakban a budai helyőrséggel közösen a Hadtörténeti Múzeumban tartották, majd a Magyar Kultúra Házában, amit viszonylag kedvezményesen kapnak meg, 170 e.Ft-ért. Segítséget nyújtottak a Kaposvári Polgári Casino indulásához, ami a jogászok Casinoja valójában. Szerdai programjaik egy része beszélgető jellegű, egyik jelszavuk, papucs helyett cipő, foglalkozzunk egymással, beszélgessünk. Ugyanakkor egyes vélemények szerint az idő túlhaladta a szellemi gondolatcsere műfaját. Törekvésük a honvédség és a polgárság közötti kapcsolat, ennek eleme volt a kezdeti közös bál, maga a Petneházy bál, napirenden volt a várbeli romos honvéd parancsnoksági épület megújítási terveinek megvitatása, neves építészek meghívásával. Korábban esteket tartottak a polgárság témaköre megbeszélésére, van e, lesz e polgárság címmel, Orbán Viktor, Tőkéczky László és Tamás Gáspár Miklós meghívásával. A helyi önkormányzattal semleges a viszonyuk, helyben kulturális pályázatokat nyernek.

Egymás programjairól történő kölcsönös tájékoztatásban maradtunk. http://budaipolgaricasino.gportal.hu/

Mészáros Péter

Casino est, Pató Róza szobrászművésszel, György villa, 2011. március 8.

Terveinknek megfelelően Pató Róza, köztünk élő, dolgozó szobrászművész méltatásának szántuk az estet. A Casino tagjai mellett Pató Róza számos tisztelője, tanítványa, jelent meg, többen a Mészáros László Körből. Pállay József festő, művésztanár szervezte és vezette az estet, és ott volt Majoros István szobrászművész, valamint Pató Róza fia, Győrffy Gergely hegedűművész is. A bevezetőben Mészáros Péter utalt a számos, körünkben élő, dolgozó művészre, tudósra, akik bemutatásra, méltatásra érdemesek, különösen ha a helyi közösségben is tevékenykednek, mint Pató Róza is. Pállay József méltatta Pató Róza munkásságát, életútját, aki az utóbbi bő negyven évet a kerületben töltötte. Fia, Győrffy Gergely játszotta Massenet meditációját, majd egy kisfilmet néztünk meg, melyet Pállay József készített Rózáról, előbb a Mészáros Körben tanítás közben, majd otthon, műtermében beszélgetve vele, egy régi önportréját tisztogatva és bemutatva.

Pató Róza életét a művészet, az alkotómunka mellett áthatotta a tanítás, a nevelés, a gyerekekkel való foglalkozástól a Mészáros Körig. Beszélt gyerekkoráról, az indulásról, képzőművészeti gimnázium, majd főiskola. Mestereiről, így az orvosi egyetemre is átjárt anatómiát tanulni, boncolni, Szentágothay és Kiss Ferenc professzorokhoz. A Főiskolán tanult Somogy Józseftől, Pátzay Páltól, sőt Strobl Alajostól is, mestere Bencsik István volt, aki elindította a szobrász pályára. Közben Gergő Brahms VII. magyar táncát játszotta, majd szó esett a Művészeti Akadémiához fűződő kapcsolatáról, ezen keresztül Gyurkovics Tiborral való együttműködéséről.

László Éva a Nagytétényi Polgári Kör elnöke méltatta Rózát, megemlítve, hogy vele készíttetik el a Kör jubileumi emlékérmét, az idén százéves Nagytétény és a húszéves Kör évfordulói kapcsán. Szó esett a kistétényi birodalmukról, ahol negyvenegy éve élnek, egy ismerős révén jutottak a telekhez, majd építkeztek. Ennek kapcsán beszéltünk a művész sorsról, hangsúlyozta az emberek szeretetét, a szellemi segítségnyújtás fontosságát, ami rá jellemző volt mindig is. Majd Majoros István méltatta Rózát, a kerületi művészek helyzetét is jellemezve, hogyan kerülnek ide alkalmanként szobrok, köztéri műalkotások. Legutóbbi negatív tapasztalatait is megemlítette a Klauzál szobor készítése kapcsán.

Pató Róza terveiről is beszélt, folyamatosan vesz részt kiállításokon, pályázatokon, hazai és nemzetközi téren, most a XI. kerület megbízására dolgozik Weiner Leó szobrán, a zeneiskola részére. Gergő közben saját művét, az Erőt játszotta. A Művészeti Iskola részéről Kanyóné méltatta Róza munkáját, az együttműködést és a küzdelmeket. Schütt Margit megemlítette az induló magyar zarándokutat, amely kerületünket érinti, és egy szakaszán szoborpark is létesülhetne a helyi civilek és szobrászok közreműködésével.

Mészáros Péter

Rózával a György villában

  Rózával a György villában

A rögtönzött tárlat
A rögtönzött tárlat

 

Casino est, építészeti értékeink megőrzéséről, György villa, 2010. november 9.

Az est témája ezúttal építészeti értékeink megőrzése, kezelése volt, részben a város rehabilitációs témáink apropóján. Rabb Péter a Műegyetem Építészettörténeti tanszéke oktatója, a nagytétényi városközpont rehabilitáció egyik tervezője tartott indító előadást. A mi az érték kérdés relativitását az bankjegyek ábrázolásával illusztrálta, István király ábrázolása sajátos felfogást tükröz, miként Szent László valójában III. Bélát ábrázolja a halotti koronával. A múlt felfedezése mind európai, mind Kárpát medencei, örökség védelmi szempontból fontos feladat, ami azonban a XIX. század közepéig kevéssé volt jellemző, inkább bontottak és újat építettek. A század második felétől merült fel az értékek megőrzése, feltárása, első példák Trója, Olimpia, Pompei, majd nálunk Fehérvár. A XIX. században több magyar kutató lépett fel, a hazai, helyi, majd a távoli tájak és a letűnt korok feltárása területén.

Kitért a Vajdahunyad vár példájára, ami a milleneumi kiállítást követően 1904-ben épült meg valójában, majd Óbudára, a katonai város amfiteátrumára, amit a középkorban nem használták, nem tudtak vele mit kezdeni, a honfoglaló magyarok Krizón várának tartották. A rómaiakat követően a középkori ember nem városlakó volt – tanyák hálózata -. Kitért az Esztergom Várhegy alakulására, a XVIII. századtól kezdődő lebontási folyamatra, a kegyelemdöfést az 1820-as monumentális épület együttes adta volna meg, amiből a palota nem épült meg. Fehérvár: a királyi séták projekt kapcsán kormány-függetlenül haladtak jó ideig a dolgok, egy templom borda építése volt az egyik terv, majd a szakma lázadását követően ötlet pályázatot írtak ki, amiben számos vad elképzelés merült fel egészen máig. További példa Sopron belvárosa fallal körül vétele, ami máig követhető, vagy Kolozsvár középkori utcaszerkezete, amivel érdekes módon legintenzívebben Radu Oltean foglalkozik. Bemutatta Debrecen eredeti utcarendjét, ami öt faluból, uradalmi központból, és piacból állt össze. Tápiósüly, Sáp példáját mutatta, amit a vasút növesztett össze Az un. három-város esetére is kitért, Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, sajátos sáncos város szerkezetükkel. Hajdúböszörmény klasszikus példa a rostos szerkezete, ami az elszegényedés folytán nem épült át, két beltelkes, ólas, akolkertes, lakóházas szerkezetével. Bemutatta Kőszeg sebeit, a bombázást követően épült oda nem való épületekkel. Utalt Koós Károlyra, aki voltaképpen a klasszikus angol Arts and Crafts stílust hozta be, igen színvonalasan. Végül kortárs építészek példáit említette, Zunthor, aki Svájcban, a klasszikus faházas stílust egészítette ki, Scarpa olasz építészt, aki Verona Castelvecchio-ban folytatta jól a klasszikus stílust. Nálunk az Őrségben U.Nagy Gábor mutatta meg a helyi hagyományos építészeti stílusra épülés lehetőségét.

A második részben már helyi aktualitásokkal, elsősorban a nagytétényi belvárosi épület rehabilitációs tervek méltatásával folytatódott a beszélgetés, melyek a jelek szerint jó irányba, a helyi közösségnek elfogadható módon alakultak.

Mészáros Péter

Casino est, 2010. október 26. – Lassgallner Villa, Pytheas Kiadó, Rózsavölgy

A Pytheas Kiadó képviselőivel való júniusi együttműködés adta az ötletet – amikor a Civilek éjszakája alkalmából tartott kollektív festés alapját képező budafoki sziluett alap vászonnyomását ők biztosították – hogy rejtett építészeti értékeink mottóval felkeressük a Rózsavölgyben fekvő Laszgallner villát, ami ma a Pytheas Kiadónak ad helyet.

Laszgallner Oszkár egykori festő és építész házát ma örökösei, leszármazottai birtokolják, és ápolják örökségét. Unokája, Kelemen Eörs, és családja fogadott bennünket, felesége, lánya, bátyja és unokabátyja, akik egyben a Pytheas Kiadó működtetésében is részt vesznek. Laszgallner Oszkár 1879-1944 között élt, igazi századelői szabadgondolkodóként. A Kolozs megyei Tövisen született, de hamar Pestre került családjával, a Keleti környékén lakott, tanult, majd Debrecenbe kerültek, és Kassán érettségizett. A rajztanár képzőben, később a Műegyetemen tanult, elsősorban festőként, rajztanárként vált ismertté. A rózsavölgyi telket 1922-ben vásárolták, majd a villa építése 1930-ra fejeződött be. Egyedi festői stílust, egyfajta szecessziós hangulatot képvisel a ház, ami családi tervezésben és kivitelezésben készült, nyolcosztatú centrális térrel, felülvilágítós gipsz boltozattal.

A program folyamán Fehérváry Lilla részleteket olvasott fel a kiadó reprint kiadásaiból, így Tóthfalussy Kiss Miklós első magyar szakácskönyvéből, 1698-ből.

Laszgallner a 20-as években a Műegyetem Rajzi tanszékén tanított, és egy évet New Yorkban is töltött, tapasztalatgyűjtéssel és munkával, melyről később jelentős képanyagokkal tartott előadásokat. Életnagyságú képeket festett Horthyról, Törley Dezsőről, Gömbösről, a Budafoki Városházának.

Fehérváry Lilla Donner Kornél leveleiből olvasott, Laszgallner elmúlás című képe kapcsán.

Az épületben 1989 óta működik a Kiadó, előbb nyomda, grafikai stúdió, könyvkötő profilokkal. Később Kft.-ként az első hazai digitális nyomdát működtették, a digitális fényképezés és a könyv digitalizálás terén is úttörők voltak. Corvinákat és más régi könyvtárakat digitalizáltak, faximile reprint kiadványaik igen számosak, magángyűjtők kiadásait készítik, egyedi könyveket adnak ki. Kisnyomdát, könyvkötő műhelyt működtetnek, digitális raktáruk van, metszet másolatokat készítenek, és grafikai tervező munkát végeznek. www.pytheas.hu

Kis nyomdai kiállításukban egy Gutenberg biblia reprint kiadása (a Xerox-tól), vietnami fatábla, ólombetű készletek, eszközök szerepelnek.

Közben Lippay János Pozsonyi kertjéből hangzott el részlet – 1664 – ajánló levél, a kertek földi egek mottóval, majd Both Péter Szt.Hilláriuszából hallottunk.

Végül közösen néztük meg a hátsó melléképületben működő kisnyomdát, könyvkötő műhelyt. A Civilek éjszakája alkalmából készült kollektív festmények pedig a verandán voltak láthatóak.

Az estről készült képek a http://picasaweb.google.com/kanyoferi/BudafokRejtettKincsei# helyen láthatóak.

Mészáros Péter

 

Városrehabilitációs est – Pestszentimre – Nagytétény – 2010. október 12. – György villa –

A város rehabilitációs sorozatunk keretében a pestszentimrei tervezett belvárosi rehabilitáció és a nagytétényi városrehabilitáció közötti párhuzamot, kapcsolatot teremtettük meg azzal, hogy meghívtuk a Pestszentimrei Jövőműhely Egyesület, és a projekt gazda Stúdió Metropolitana képviselőit, áttekintendő az ottani projekt tapasztalatait, a civil részvétel módozatait, a kommunikációt.

A programot Nagytétényben kezdtük, ahol vendégeinkkel, Teleki Sándorral a Jövőműhely Egyesület képviselőjével, és Szép Károly, valamint Toplák Tamás a Stúdió Metropolitana projekt felelőseivel találkoztunk a Nagytétényi Polgári Kör képviselőivel, László Éva elnökkel, König Edével, és a helyi képviselővel, Ledniczky Sándorral. Körsétát tettünk a leendő rehabilitációs területen, Templom tér, Szt.Flórián tér, Kastélypark, majd Szentháromság tér, Nagytétényi út, zsidó imaház, Szelmann ház.

Az ezt követő konzultáción vendégeink vetített képes előadással mutatták be a pestszentimrei rehabilitációs területet, annak főbb épületeit. Pestszentimre a XVIII. kerület viszonylag elkülönülő része, kertvárosias terület, a Nagykőrösi út és a Nemes utca térségében, meglehetősen rossz állapotú üzletek, önkormányzati intézmények vannak a területen a lakófunkciók mellett, elsősorban a multik erőteljes megjelenése okán, ugyanakkor fenyeget az alvóváros jelleg is a területen. Cél a helyi gazdaság erősítése, szolgáltatások vonzereje, néhány épülettel, mint projekt elemmel, csak a legsürgősebb problémákra koncentrálva. Húszéves fejlesztési stratégiában gondolkodnak, széleskörű társadalmi egyeztetés mellett a helyi civil és lakossági csoportok bevonásával. Utóbbinak adott keretet a Jövőműhely egyesület, hangsúlyozva azt is, hogy a folyamat függetlenül indult a jelen városrehabilitációs pályázattól, azt megelőzve. A pályázat lehetősége gyorsította a folyamatot, a jövőkép alkotás, a helyi igények felmérése, újra fogalmazása tekintetében. Olyan modellt szeretnének kidolgozni, ami más településeken is alkalmazható lehet.

A szervezet, a Jövőműhely Egyesület – ami jó egy éve működik csak, és bejegyezve sincs még – egyfajta érdekérvényesítés, a szakmai politikai vezetés befolyásolása, a civil részvétel biztosítása érdekében állt fel, megjegyezve azt, hogy itt rész önkormányzat is működik. A helyi identitáshoz tartozik, hogy 1920 óta független a település, előtte Sorokság része volt, majd Pestlőrinccel alkotja a kerületet, 22 ezer lakossal. Előny, sajátosság a kisipar léte, megmaradása, hátrány, hogy jelentős szimbolikus épületük nincs, mint esetünkben a kastély, értéket jelent még a sok erdő a városrészben. Céljuk a városközpont élhetősége, a terek összekapcsolása, kiszállítani az embereket az autóból. Fontos elem a kommunikáció, az információ áramlás, portált indítottak erre, bloggal, cikkekkel, fórummal, amit az érintettek 8-10%-a olvas, és továbbadja a helyieknek. Ez a csatorna sokakat aktivizált, és személyesen is bekapcsolódtak, szakemberek kerültek elő, így építészek is. Fontos elem a tulajdonosokkal való egyeztetés, a MÁV-tól a magántulajdonon át a fővárosig. Foglalkoznak a bolt tulajdonosokkal, a kirakatok alakításának profi szemléletét erősítendő. Számos épület szerepel a programban, amit az is segít, hogy az önerő mellett – 600 m.Ft – a magánerőt is be tudják kapcsolni – szintén 600 m.Ft -. A bevont épületek: Új szolgáltatóház építése magánvállalkozó bevonásával, Pestszentimrei Közösségi Ház (PIK) felújítása és bővítése, „Imre-ház” kialakítása – civil ház (régi PÜSZI-épület), Római katolikus templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása, a baptista imaház külső felújítása, továbbá a Hősök tere parkfelújítása. Kapcsolódik a programhoz még, a Nemes utca közlekedés átalakítása (burkolatjavítás, parkolók kialakítása, forgalomlassítás), továbbá az Okmányiroda kialakítása (új PÜSZI). Kiemelték a civil kontroll szükségességét a projekt egészben.

A második részben a nagytétényi tapasztalatokról is beszéltünk, a SM munkatársai kitértek a kerületet, Nagytétényt, a Duna partot is érintő, ill. tartalmazó projekt portfólió anyagokra, amelyek már elérhetőek a honlapjukon, ill. hamarosan a kerületi honlapon is, fejlesztőknek, befektetőknek szóló ajánlások, lehetőségek, az IVS stratégiai elemeire épülve elsősorban.

Mészáros Péter