Rózsavölgy kategória bejegyzései

XXII. kerület Rózsavölgy

Városrehabilitációs kerekasztal, 2009. június 2. György Villa

A korábban megkezdett kerekasztal sorozat elemeként ezúttal a készülő fővárosi városrendezési keretstratégiáról, annak XXII. kerületi vonatkozásairól és a Duna-part rendezési elképzeléseiről beszéltünk meghívott vendégeinkkel, Gauder Péterrel a Stúdió Metropolitana, a Főváros várostervező és kutató cége ügyvezetőjével, és Rumi Imre főépítésszel.

A bevezetőben Döbrönte Katalin kitért a közelmúltban lezajlott Urbitális majálisra, amiben mi is részt vettünk, egy Duna parti rendezvénnyel, rámutatva annak értékeire, ill. az azzal kapcsolatos feladatokra.

Gauder Péter ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy októberben tervezi a főváros az Urbitális folytatását, ami jelentős lakossági, civil, önszerveződési erőket mozgatott meg, melyek egyfajta lenyomatai életünknek, értékrendünknek. Az állam kínálati és a társadalom keresleti piacát kell a városrendezés a terén is megteremteni. Fejlesztés típusú gondolkodásra van szükség, szabályozással a városi kontextusban. A reagálás mellett a pro-aktív felfogásra is szükség van, ilyen az IVS intézménye. Beszélt, térképpel illusztrálva Európa „felosztásáról” a régiók pozicionálásáról, ahol nagyjából három nagy térség van:

–        A Balti övezet a svédekkel, a balti államokkal, részben német befolyással.

–        A Franciaország dominálta mediterrán térség, ahol némi spanyol olasz vetélkedés van még.

–        A harmadik a Németország meghatározta Közép európai térség, keletre történő kitöréssel, itt a Duna jelenti a kultúrák egyfajta összekötő kapcsát.

Ehhez kapcsolódik a június 11.-i fővárosi találkozó Baden Württenberg tartomány kezdeményezésével, a Duna régió létrehozási javaslatával. Bécs ebben nem jó esélyekkel indul, nyugaton „hamis kutyának” tartják, míg Budapest pozitív jelzéseket kapott, és a Balkán is kínálkozik.

Budapest szempontjából egyfajta brand építésre van szükség, a hagyományos, XIX. századi kép mellé, amit Varsó és Bécs már meglépett. Kiemelte, hogy Budapest nem kommunikál a környezetével, a struktúrákat a követő fejlesztések jellemzik. Az agglomerációs térségben a csapágy városok szerkezete kialakulását szorgalmazzák, 60-80 km-es sugarú gyűrű mentén, Ipolyság, Gyöngyös, Kecskemét, stb. egyfajta gravitációs erőteret képezve. Foglalkoznak az un. V. korridorral Milánó irányában, ami az egykori borostyán utat követi. Együttműködésre van szükség a régióban az agglomerációval, ill. belül a kerületekkel, ugyanakkor stratégiai diskurzusra a gazdaság és a politika szereplőivel. A Duna völgye egy 200 km-es szakasszal Esztergomtól Dunaújvárosig jelentősen alul tervezett, hasznosított, ezen belül a fővárosi szakasz a Szentendrei szigettől Nagytétény határáig sokféle kínálatot jelenthet. Ebben az itt élő külföldiek csoportosulásával, mintegy tízezren vannak, is dialógusban kell lenni. A fővárosi Duna menti együttműködésben tíz kerület érintett közvetlenül, portfolióra van szükség, mit kínálunk.

Rumi Imre főépítész a minapi csepeli főépítész találkozóra utalt, ahol a Bor és Víz városáról beszélt Budafok-Tétény tekintetében. Néhány kerületi jellemzőt emelt ki, országos közművek és közlekedési infrastruktúrák kereszteznek bennünket, tíz km-es Duna partunk jelentős eleme a fővárosi mintegy 70 km-es partszakasznak. 100 km-es pince rendszer elsősorban Budafokon, és egykoron pezsgő élet a Duna parton. Ugyanakkor itt gondot jelent, hogy a csepeli hőerőmű további két blokkal bővül. 2004/05-ben , amikor azonos pártállású vezetések képviselték a kerületet és az agglomerációs településeket, tanulmány készült a Budafoktól Százhalombattáig terjedő majd 25 km-es Duna part szakaszra. Lényeges elem egy zöldsáv, ugyanakkor egy közforgalmú sáv megtartása a part mentén. Budafok-Tétényben korábban tervszerű üdülőterületi és iparfejlesztés folyt a Duna parton. Az árvédelmi védvonal hivatalosan a 6-os út, ami feloldandó több helyen, mert pl. a Hajó utca térségében a meglévő magaspart nem enged árvizet. Budafok Belvárosa elviekben közel van a Dunához, mégis távol, ill. elszakítva, kis keresztmetszetű átjárókkal. Kitért az Ártér utcai, a Gyármező térségében lévő partszakaszra, majd a Hunyadi laktanya területét érintő tervekre, elsősorban szabadidős, és kulturális célokkal. A Duna part II. fejlesztése nagyobb lakás számot céloz meg, mint korábban, nagytétényi városközponti kapcsolatokkal, a rendezési terv módosítása folyamatban van. Kitért a csepeli kapcsolatra, amit az M0 nem tud kellően ellátni, ezért a korábbi három komp, melyek fokozatosan megszűntek, újra gondolása és indítása várható. A hídépítés terén középtávon az Albertfalvai híd építése várható.

A további vitában ill. beszélgetésben szóba került még a Hajó u. Ártér utcai terület felhasználás, a Gyár mezői funkcióváltás lehetősége, átalakuló intézményi dominanciájú területek jelleggel, az ottani ipari épületek egy részének védelme, a Duna parti zöld sáv igénye. A kerületi KVSZ tervezői azonosak a fővárosi FSZKT, BVKSZ készítőkkel, aminek előnyeit ki lehet használni. Kitértünk egy hozzászólás erejéig a formálódó Borhegy klaszterre is. Végül Gerő Balázs korábbi főépítész beszélt a korábbi, 2005-ben készült Kerületfejlesztési Koncepció egyes, ide kapcsolódó elemeiről.

Mészáros Péter

Casino est, Rózsavölgy, 2009. március 17. – Klubest, március 31.

Március 17.-én a Rózsavölgyi Közösségi Házban találkoztunk. A kerületi civil szervezeteket és térségeket érintő összejövetel-sorozat keretében ezúttal Rózsavölgyet kerestük fel. Itt a helyi Rózsavölgy Egyesület elnöksége tagjai, számos más tag, és a helyiek más képviselői voltak jelen a Casino tagok mellett a találkozón.

 Szántó Tamás alelnök beszélt az előzményekről. A Ház a 60-as évek elején épült helyi összefogással, majd rövidesen pártház lett a rendszerváltásig. Akkor az új önkormányzat első lépései egyikeként eladni szándékozta, amit a helyi közösség aláírásgyűjtése akadályozott meg. Az egyesület kezelésében volt a ház egy ideig, majd bő tíz évig a Dohnányi zenekarral társ-, ill. albérletben működtették. A közelmúltban váltak ismét teljes körben üzemeltetői a háznak. Az épület jelentősen lepusztult, és komoly önkormányzati támogatással megtörtént az épület felújítása, vizes blokkok, nyílászárók, festés, fűtés, világítás, bútorok stb. Gazdag a ház programja, elsősorban kulturális, közösségi jelleggel, továbbá befogadó is, más típusú rendezvényekkel.

Rózsavölgy viharos közelmúltjáról is beszéltünk. A rendszerváltás időszakában már felmerült a Hosszúréti patak befedése zárt szelvénybe, majd a Munkáskörút rávezetése és a villamos megszüntetése. Ezek kapcsán több tiltakozó akció, fórumok, aláírásgyűjtések voltak, eredménnyel, a körút tervei alagútba kerültek, a villamos megmaradt, csak a patakot érik támadások, mint a közelmúltban, ill. jelenben, konkréten a Főváros „mederrendezési” tervei. Ezt követte a 90-res években a nagynyomású, 40 bar-os gázvezeték átvezetése a völgyön, amit ugyancsak jelentős tiltakozás övezett.

Az est második részében a patak témájával foglalkoztunk, Németh Zoltán alpolgármester jelenlétében. A Főváros mederrendezési tervei néhány hete váltak ismertté, amelyek lényege az, hogy az árvízveszélyre hivatkozva a fővárosi szakaszt kibővítik, és kővel trapéz szelvényre építik ki mintegy 600 milliós költséggel, elpusztítva a mederben és környékén lévő több mint száz fát, és a cserjéket, melyhez hivatkozás még a villamos pálya közelsége és a közel épült házak.

A kerületi Tervtanács a tervet – ami szűken vett műszaki terv -, elvetette, annak ökológiai, tájvédelmi szempontokat, és a vízgyűjtő területet figyelembe nem vevő jellege miatt. A megjelent nyugalmazott vízügyi szakértő elmondta, hogy a 70-80-as években több terv készült a vízgyűjtő szemlélet figyelembe vételével a patak egészére, záportározók működtek a felső szakaszon, Csiki hegyek, lőtér, Törökbálint. Arról nincs információ, hogy ezek ma is meglennének. A rózsavölgyi szakaszon a valóságban nem jellemzőek az árvizek, az alsó szakaszon a hídnál fordulnak elő kiöntések, ill. a Duna magas vízállása okoz visszaduzzadást. Másnap volt egy egyeztetés volt a Főváros képviselőivel, mivel a KMOP programra záros határidőn belül be kell adni a pályázatokat – a Gyáli patakkal és az Irhás árokkal együtt.

 Március 31.-én klubestet tartottunk a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében. Számos tag, ill. új érdeklődő is megjelent, így Major Anna ny. rádió dramaturg, Gál Béla egyetemi tanár, Balázs Jánosné a Baross Gábor telepről, ott volt Pató Róza szobrász, Pállay József művésztanár, G. Mezey Mária ny. rádióbemondó. Bemutatta új könyvét Máté Ferenc építész a Rózsavölgyből. Beszéltünk az elmúlt hetek aktualitásairól, a közelmúltban történt városházi civilek, művészek, vállalkozók találkozóról, annak tapasztalatairól, az ott előadott egyik javaslatról, a kerületi klaszterek lehetőségeiről. Ennek bizonyos formáját kísérli meg a Casino is a közeljövőben beadandó norvég pályázat keretében, ahol több civil szervezettel közösen, a város-rehabilitációs kerekasztalok és kísérő rendezvények, események kiadványok elindítását tervezzük, Döbrönte Katalin urbanista szakértő részvételével.

Mindezeket több hullámban, a rádió élő adásába bekapcsolódva is megbeszéltük, ill. elmondtuk.

 Mészáros Péter

Casino est a városképről, 2008. május 20. György Villa –

Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Vitavezetőnek Baráth Hajnal gobelinművészt kértük meg. Meghívtuk még a Tervtanács többi tagját, és a helyi Főépítészi Iroda munkatársait is.

Vitaindítójában Turányi Gábor, aki a Moholy Nagy Egyetemen tanít építészetet, az Óbuda Újlak, újlaki templom térsége háromszögét, hozta fel példának, mely sok tekintetben rokonságban van Budafokkal, s melyre hallgatóival dolgoztatott ki ötlet terveket, egy mai irányzat alkalmazásával, mely számítógéppel készített elemek sokszorozására, és felületek képzésére épül. De más, kézi, sőt textiles hallgatói megoldások is készültek. Legfontosabb alapelv véleménye szerint, hogy meg kell szabadulni a konvencióktól, fel kell szabadulnunk, és mindent szabad, csak jó legyen. Korunk lenyomatát még nem látjuk az építészetben. Siklósi József a helyi életérzés jó ismeretét hangsúlyozta, s a hely fizikai megismerését, amivel dolgunk van. Idézte a magyar építészet-politikai alapvetés megfogalmazását, mely a Nemzeti Építészeti Tanácstól származik, melyben vitaindítóink is helyet kapnak. Budafok tekintetében ki kell mozduljunk abból az állapotból, amiben vagyunk, hangsúlyozták, a jövőbe kell, hogy lássunk.

 Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A Fővárosi Keretszabályozási Terv egy unalmas dolog, de megoldható, és a kulcs a kerületek kezében van. Dévai Zoltán a Főépítészi iroda részéről beszélt az aktuális Integrált Városfejlesztési Stratégia készüléséről, benne olyan kulcs területekkel, mint a történelmi belváros, a piac térsége, a tétényi belváros. 5-8 éves jövőképet kell kialakítanunk ennek keretében. Szó esett a helyi védettségekről, a város szerkezet alakításáról, az IVS-ben nagyvonalúbb kezelésre van mód, mint a helyi szabályozási tervekben. A városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Sok minden nem történt az elmúlt időszakban, így lehetne szabadon gondolkodni. A Promontor udvar azonban alapvetően elhibázott – a lakások a legforgalmasabb utakra néznek, míg az üzletek befelé -. A közeli könyvtár, ami hamarosan elkészül, két romos épület közé kerül.

 Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció, a közelmúltban volt itt széleskörű értekezlet a Nemzeti Vagyonkezelő és a főbb érintettek részvételével, említette meg Király Elvira igazgató. Az itt futó vasútvonal kétvágányúsítása nem egyértelműen pozitív, inkább a főépítész úr tavalyi javaslata, a 40-es vonalra történő áttelepítés lenne kedvezőbb, miközben megállóhely sem lesz itt egyelőre. Az IVS-ben a kastély, a piactér és a Duna part II. egy blokkban szerepel, ami egyesek szerint ellentmondásos. Elhangzott, hogy ez a vasútvonal törzshálózati elem, Nagytéténytől 160 km-es sebességre tervezve, megállóhely a Növény utcánál lenne majd.

Az IVS kapcsán lehetőség lesz majd a tétényi belvárosi övezetek pályáztatására.

Baksay Ibolya felvetette, hogy a térséggel és a kerület sok más részével is az elmúlt 15-20 évben nagyszámú hallgatói, műegyetemi dolgozat, diplomaterv foglalkozott, melyek hasznosítása, egyáltalán ismerete alacsony szinten van.

Példa: a Doborjánban a közelmúltban megépült Liszt hangversenyterem – Liszt szülőhelye – amely Kismartonnal versenyben született meg, és a kis településen jelentős fejlesztő erőt, vonzerőt jelent, virágzik a település, vendéglátás, idegenforgalom. Erős elhatározás, és akarat kérdése elsősorban majd minden, amit a civil akarat és nyomás alapozhat meg.

Szó esett még a föld alatti építkezésről, földházakról, az energia hatékonyságról, megújuló energiák használatáról. Az építészek véleménye az, hogy a helyi közösség maga fogalmazza meg magát, átmeneti korban vagyunk, folyamatos párbeszédre van szükség.

Felmerült még a már korábban más fórumokon tárgyalt Kötschenbroda-i példa, egy Drezdától északra fekvő egykori vincellér falu rehabilitációja, a helyi ipartestület, a közösség, és a bajor befektető aktív részvételével. Pl. ennek alapján Nagytétény is élővé tehető, a kastély, a piactér és a belváros térsége, amely jelenleg nagyon leromlott, a kastélyhoz kötődő funkciókkal, + vendéglátás, élénkíthető, rehabilitálható. Hasonló lehetőségek Budafokon is vannak, nyitás a Duna felé, a Kossuth Lajos utca sétáló jellege, új központ lehetősége.

A Tervtanács elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi.

A kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni. Ennek kapcsán még szó esett a rózsakerti sorompó oldási igényéről, a Növény utcai aluljáró igénybevételével ill. kiépítésével.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter

Casino est az önkormányzatiságról, 2007. október 9. – György Villa –

Az összejövetelt az önkormányzati ciklus első évének szántuk – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – áttekintendő a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is.

 Szabolcs Attila polgármester beszélt az elmúlt évről, amit meghatározott a komoly költségvetési hiány. Ennek kapcsán jelentős takarékossági, megszorító intézkedésekre kényszerült az önkormányzat, ennek keretében az év során sikerült a működési kiadásokat mintegy 800 millióval csökkenteni. Átvilágítás alatt van a teljes hivatal és intézmény rendszer, aminek a konzekvenciái még előttünk állnak. Sok az áthúzódó ügy, 1998 – 2002 – 2006 – viszonylatában, mind pozitív, mind negatív értelemben, fejlesztések, programok, költségterhek tekintetében. A választási ígéretek, a 13+1 pont teljesítése jó ütemben halad, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések, utóbbiak a fiatalodó, beköltöző lakosság igényeinek is eleget tesznek. A Hivatalban új jegyző veszi át az irányítást, ami reményekkel kecsegtet – Südi Annamária, korábbi aljegyzőnk tér vissza Budaörsről -. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, EU pályázat van napirenden.

 

Németh Zoltán frakcióvezető, a FIDESZ és szövetségesei részéről is a kerületi intézmény hálózatot érintő jelentős változásokról, ill. azok igényéről beszélt, eddig 10%-os működési költség csökkentést értünk el. Egyik alap elem a párhuzamosságok kezelése, csökkentése, a pazarlás felszámolása, és a fejlesztések folytatása, közben az adósság állomány kezelése, kötvény kibocsátással, amivel több száz milliós kamat költséget előzünk meg. A szociális szférában is jelentős racionalizálás történt – szociális boltok helyett utalványok, a szociális bérlakások rendszere felülvizsgálata – a lakás mobilitás segítése. A rend és a tisztaság irányai, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. A kapcsolódó KVSZ módosítás remélhetőleg év végére elkészül, ill. elfogadásra kerül. Korai egyeztetések vannak a szabályozási terveknél, pl. Budafok belváros esetében. Törekvések vannak a belvárosi anomáliák kezelésére, faház, kísértet ház, egyebek. Beruházási tervek, turizmust érintő fejlesztések, a borvárosi elképzelések.

 Perlai Zoltán MSZP frakcióvezető, a változások, csak a kerület lakóinak tudtával történjenek idézettel kezdte a mai vezetés ígéretei köréből. Az átadás, átvétel körüli viták – költségvetési hiány valódi mértéke – felélesztését nem tartja hasznosnak. A Törley csarnok – oroszlános udvar – megvétele kondícióját is bírálták. Számos javaslatuk volt, van a költségvetési helyzet kezelésére, a gazdasági társaságokkal kapcsolatban, és pozitívnak tartják a frakciós egyeztetéseket. Az átvilágításoknak és a követő leépítéseknek 500 ember lehet az áldozata, leépítettje, az intézményekben és a hivatalban. Bírálta az intézmény vezetők megkerülését, az ügyfélszolgálat, okmányiroda áthelyezési kísérletét, a művészeti iskolába, valamint a közterületi rendeletet – pl. a grafittik eltávolítása a tulajdonosok feladata igen rövid időn belül -. Pozitív elem a városházi internetes portál működése, rugalmassága, tartalmi fejlődése, javasolta, hiányolta a rendeletek, tervezetek Városházi híradó-beli megjelenését. Ugyancsak méltatta a lakótelepi, panel plusz típusú rehabilitációs programok folytatódását, ugyanakkor felvetette a nem kötelező önkormányzati feladatok felülvizsgálatát, melyekre sokat költünk.

 A követő vitában, hozzászólásokban felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdései. E témákkal a KVSZ módosítás is foglalkozik, ill. a Duna part II. re is vannak tervek, elképzelések, amik elsősorban a rekultiváció költségeitől, és terheitől függenek. Ez gazdaságossá csak úgy tehető, ha lakások és irodák is létesülnek, a sport, szabadidős, és idegenforgalmi fejlesztések mellett. Téma volt a fővárossal, az önkormányzattal való viszony, ami valójában semmilyen, s ez majd az egész fővárost, annak kerületeit jellemzi. Budafok belvárosi állapota is téma volt, a sokéves, évtizedes elhanyagoltság és következményei felszámolása, felszólítások, tárgyalások vannak folyamatban. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására. A zöld területek gondozása, a lakótelepeken is a helyi közösség feladata lesz, ha részben is, miként a családi házas zónákban is az ingatlan előtti zöldsáv esetében. Az átszervezések, leépítések rémhíreit cáfolták a jelenlévő városházi vezetők, ill. ami történik, az részben a kötelező óraszám növelésnek, részben majd a párhuzamosságok felszámolásának, elsősorban technikai, adminisztratív személyzet terén, lesz köszönhető. Szó esett a kultúra, a köztéri alkotások támogatási lehetőségeiről, a költségvetési hiány mérséklése korlátairól, így pl. a helyi közoktatásra mintegy 4 milliárdot, fordítunk, míg erre 1,4 Mrd állami normatíva érkezik, valamint a nem kötelező feladatok leépítése dilemmáiról – művészeti képzés, szimfonikus zenekar, civil programok támogatása, és sok más -.

 A program a Csillaghang Rádió fotópályázata díjkiosztásával folytatódott, ahol a díjakat a polgármester mellett, a jelen lévő tanárok adták át, és Pállay József a zsűri elnöke értékelte a bejött anyagot.

Végül az este kötetlen beszélgetéssel, koccintással, fogadással zárult.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közoktatásról, 2007. január 16. – György Villa

A havi összejövetelre ezúttal is a György Villában került sor. Alaptémánk a kerületi közoktatás volt. Meghívtunk néhány intézményvezetőt, pedagógust, akikkel tevékenységükről, területükről, tapasztalataikról, a közoktatás helyzetéről, kilátásairól beszéltünk. Meghívásunknak eleget tett Krigerné Györök Éva, a Leányka utcai óvoda vezetője, Klinda Zsuzsa az Árpád úti, Závodi Gyuláné a Kossuth, és Bitter Ilona, a Rózsakerti Általános iskola igazgatója, valamint Arató László a Nádasdy Művészeti iskola megbízott igazgatója.

Kriegerné, a Leányka utcai óvoda vezetője bevezetőjében kiemelte az elmúlt évek változásait az óvodai nevelő és oktató munkában, a kompetencia alapú képzés irányában mozdultak el, benne az iskolai, alaptárgyi jellegű előkészítéssel. Fontos feladatuk a szocializáció, az identitás tudat alakítása. Kitért a Pisa eredmények óvodai vonatkozásaira is. A kerületben 140 óvónő működik, 1500 gyerekkel foglalkozva. Jellemző, hogy nincs elegendő férőhely az óvodákban, miközben az óvoda igen fontos elem a megtartó-képességben, a társadalmi különbségek kezelésében. Itt még kevésbé látszanak, ütköznek ki a társadalmi különbségek, ill. jól kompenzálhatóak. A nehéz költségvetési helyzetben idén csak az alapműködésre jut, a többit más forrásokból, pályázatokból, szülői, alapítványi segítésekből kell megoldaniuk. Komoly gond e területen is a jogszabályok folyamatos változása, az adminisztratív, bürokratikus követelmények fokozódása, az alkalmanként az óvónőkkel szemben is jelentkező bizalmatlanság, pl. reggel 6-8, vagy du. 4-6 között hány gyerek van bent az intézményben, egyáltalán az egyes napszakokban, munkaidő mérleg készítése a munkatársaknak, ki mikor mit csinál, stb.. Ugyanakkor negatív társadalmi, és média hangulatkeltésben, szülői felelőtlenségben is van részük, utóbbiaknál gyakori a jogok és a kötelességek egyensúlyának felborulása. Bent hagyják a gyereket az óvodában napi 10-12 órára is, és elemi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, míg az óvodával szemben panaszokkal, követelésekkel lépnek fel.

Arató László a művészeti képzés válságos helyzetére utalt, melynek egyik eleme az, hogy a az ilyen képzés nem kötelező feladat, s a másik, ebből következő eleme a finanszírozás kérdése, aminek eredménye a kormányzat, a főváros és a kerületek közötti kötélhúzás. Csökken a normatíva – művészeti 59 ezerről 40 ezerre csökkent, míg a zenei 109-ről 105-re – átadások is vannak már a főváros felé másutt, ami a további működést aligha biztosítja. Ugyanakkor minősítési eljárás indul a területen, kezelendő a nem kívánatos jelenségeket. Színvonaltalan magániskolák alakultak, csak a normatíva felvételére alapulva. A művészeti iskolák minősítése azonban komolyan végrehajtva legalább ötéves folyamat lenne, így formális lehet. A komplexitás is sokat veszített, mert manapság egy gyerek csak egy művészeti ágra iratkozhat be. Miközben álláshelyeket kellet leadniuk, 1450 gyerekkel foglalkoznak, jó kapcsolatban a kerületi iskolákkal, ahonnan sok esetben nem kell a gyerekeknek kimozdulni a művészeti oktatás kapcsán.

Klinda Zsuzsa az Árpád iskolában ’97 óta folyó német oktatást, a kéttannyelvűséget emelte ki, amiért anno meg kellett harcolni, amikor ebben az iskolában Waldorf, majd Rogers iskolát akartak itt létrehozni. Ma már túljelentkezés van itt is, más területekről, kerületekből is jönnek jelentkezők. 9 osztályban 210 gyerekük van, heti 5 német órával.

Závodi Gyuláné megemlítette a Kossuth iskola terhelt fekvését, a forgalmas Kossuth Lajos utcában. Az iskola nagy hagyományokkal rendelkezik, 1904-ben alapították. Az angol, és informatika széles választékot jelent, ugyanakkor a kéttannyelvűséget is elérték, az órák 35-50%-a angolul folyik. Ő is kitért a Pisa felmérés ellentmondásosságára, ami akkor készült, amikor még a pedagógusoknál sem történt meg a szemléletváltás, – ismeretközpontúság helyett a fejlesztés-központúság -, és eltérő rendszerekben, mérési bázisokkal történtek a vizsgálatok nyugat Európával összevetve. A költségvetési gondok jelentősek, a tanári létszám az utóbbi öt évben így is 43-ról 35-re csökkent.

Bitter Ilona a lakótelepi iskola sajátosságait emelte ki, hangsúlyozva a családi környezet meghatározó szerepét, amiért fontosnak tartják a polgári értékrend átadását is. Itt is kiemelt az idegen nyelv és a számítástechnika oktatása. Bevezették a Zsolnay-féle pedagógiai módszertan alkalmazását. Elsődlegesnek a nevelést tartják, gondolkodó emberek formálását. Sajátosságuk még a tudományos diákkör, az éves konferenciákkal. A + 2 tanári, kötelező óra negatív üzenet a közoktatásnak, munkaidejük igen sokrétű feladatokból áll össze már így is.

 A vitában felmerült még annak a veszélye, ill. tendenciája is, hogy az óvodai képzést, nevelést csak a jelenleg is kötelező öt éves kortól finanszíroznák, amit már a normatíva-csökkentések is jeleznek, a magánszféra, magánóvodák (és a fiatal szülők anyagi túlterhelése) felé tolva a feladatot. Ugyanúgy az iskolák is egyre inkább a szülőkhöz kénytelenek fordulni a hiányok pótlására. Nem itt kellett volna meghúzni a nadrágszíjat, mert a közoktatás egészére igaz az, hogy társadalmi szinten többet kapunk vissza, mint amennyit befektetünk. A területet ma is a különböző kampányok, hangulatkeltések, média-akciók, illetve a bürokratikus követelmények fokozása jellemzi, melynek eredménye a pedagógus társadalom leterhelése, és rosszkedve.

 A Promontorium Polgári Casino előnyösnek tartja, hogy egyre több fiatal szülő költözik a kerületbe. Megtartásuk, segítésük egyik eszköze az óvodai, és az iskolai nevelés és oktatás erősítése, vagy pedig a mai körülmények között, a szinten tartása. Szükségesnek tartjuk az óvodai és pedagógus társadalom támogatását, legalább az odafigyelés tekintetében. Munkájuk – a hallottak alapján is – elismerésre méltó.

Tanévkezdés idején szándékunkban áll visszatérni erre a kérdéskörre, amit a jövőnk szempontjából meghatározónak tartunk.

 Mészáros Péter

Casino est a civil szervezetekről, 2006. december 12. György Villa

A havi összejövetelre ezúttal Békési Imre korábbi felajánlása alapján a György Villában került sor. Az eredeti tervek szerint az első részben az októberben megkezdett, a helyi civil szervezetekkel történő kommunikációt folytattuk, egyfelől a kerületi kulturális, és idegenforgalmi, bor turisztikai koncepció tézisek megalkotását megalapozandó, elsősorban a civil szervezetek véleménye összegyűjtésével, majd programjaik, terveik megismertetésével, további párbeszéddel.

Nemes László beszélt előbb a kerületi kulturális élet előzményeiről. Helyzetelemzésre van szükség, számos civil szervezet működik a kultúra területén. Többet, naprakészebben kellene tudnunk az egyesületek tevékenységéről, programjairól. Esetünkben nem az átfutó, hanem az ide irányuló turizmus legyen a cél, amiben számos értékünk van, az eddig ismertek mellett, – konferencia, gasztronómia, szakmai elemek, műemlékek -. Az őszi ókori napok rendezvénye is nagyon sok embert vonzott, a vidéki város hangulata is érződik nálunk. Utalt a zeneiskola, a mai művészeti iskola korai indulására, a sok társadalmi munkára, erőfeszítésre, a kulturális napokra, a nagytétényi kastély adta további lehetőségekre, annak felszabaduló része rehabilitációjára, a rózsakert hagyományaira, értékeire. Írásos háttér anyagok készülnek majd.

A civil szervezetek kör-hozzászólásában László Éva a Nagytétényi Polgári Kör részéről, a nagytétényi hagyományőrzésről, ill. felelevenítésről beszélt, a nagytétényi civil szervezetek koordinációs tevékenységéről, egy helyi fejlesztési terv közös kialakításáról. A rózsavölgyiek részéről Balogh Ágnes és Szántó Tamás beszélt eddigi és tervezett programjaikról, a közösségi házzal kapcsolatos teendőkről, annak helyzete rendezéséről, klubnap, indítása, kánai napok, patakparti, Prima Primisszima díjazottak meghívása, filmklub, Kerepesi temető látogatás, rózsák napja, és sok egyéb.

A Budatétényi polgári Kör új helyzetéről és eddigi programjai folytatásáról Kolláth Rita számolt be, rózsakoncertek, Szt.Mihály napok, pályázatok kiírása, Radóczy Galéria-beli közös és saját programok. A Barossi Polgári Kör képviselői beszéltek a majd 100 éves szervezet munkájáról, a megújult közösségi ház adta lehetőségekről, az emlékhelyekkel kapcsolatos tevékenységről. Szó esett a helyi KÉSZ szervezet terveiről – Hervai István – így a 2007-es Szent Erzsébet évről, a Szt.István plébániákkal való kapcsolat építésükről. Szóba kerültek még a Péter Pál utcaiak gondjai – akik szervezetileg nem voltak jelen párhuzamos programjuk miatt – így az utca átmenő forgalma, a kivágásra kerülő védett vadgesztenye fasor helyzete.

Jelen volt Szabolcs Attila polgármester is, aki a jövő évi költségvetés beszorítottságára, a civil szervezetek támogatási korlátaira utalt, alapvető, hogy a kerületi szintű programok előzetes egyeztetésre kerüljenek. Ott volt Bakos Erika új civil referens, a kabinet iroda vezetője is, aki átadta a civil szervezetek képviselőinek a karácsonyi betlehemesre szóló meghívót is egyebek mellett.

A program Erdélyi György, és Vaskó Zsolt műsorával folytatódott. A Casino tagjai és a meghívottak végül megkapták a König Pincészet Promontórium Polgári Casino feliratú Somlói Juhfark-ját. 1 decis dísz palackban.

A programok januárban folytatódnak a György Villában, vagy más, Békési úr által javasolt helyszínen.

 Mészáros Péter

Casino est a kerület helyzetéről, civil szemmel, 2006. október 17. István tanya

A rendes havi összejövetel célja ezúttal a kerületi civil szervezetek meghívása mellett a kerület helyzetének áttekintése volt, civil szemmel, civil érdekképviselet, a fellépések összehangolása, egyeztetése, javaslatok, a további együttműködés keretei, lehetőségei. Meghívást kapott a Rózsavölgy Egyesület, a Budatétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, a Baross Gábor telepi Polgári Kör, a Nagytétényi Polgári Kör, a Csillaghalom Polgári Egylet, a Budapesti Városvédő Egyesület Tétény Promontor Munkacsoportja, a Klauzál Gábor Társaság, a Promontórium Borlovagrend, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, és a Budafok Tétény Baráti Körök Egyesülete. Ezekből nem volt jelen a Nagytétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, és a Borlovagrend képviselője, az ülés végén érkezett meg Fükő Zsuzsa, a Baráti Körök elnöke. A civil résztvevők, képviselők, akik a jelzetteken túl megjelenítették a Mészáros László Képzőművész kört, az Ártér Művészeti Egyesületet, a Nagytétényi Kastély Közalapítványt, a Duna parti Lovasklubot és a KÉSZ kerületi csoportját is, közel húszan jelentek meg, mellettük a Casino tagjai, meghívottak, így az önkormányzat civil referense is, ugyancsak mintegy húszan voltak jelen – a két csoport között némi átfedéssel -.

 A bevezetőben Mészáros Péter foglalta össze a Casino eddigi tevékenységét, céljait, ami egyfajta helyi klub, információs központ, szellemi műhely, értékőrző, értékteremtő közösség, lokálpatrióta szervezet, részben eltérve a hagyományos helyi civil szervezeti keretektől. A találkozó célja volt az is, hogy a helyi civil szervezetek eddig félévente esedékes egyeztető megbeszélését is pótolja, amire sokak szerint nagy igény van.

 A hozzászólásokban, és a vitában felmerült a várhatóan tovább nehezedő költségvetési helyzet, a működési nehézségek, a székházak fenntartása, azoknál, akik ilyen funkciókkal, lehetőségekkel is rendelkeznek. Fontos, és többen hangsúlyozták a várospolitika, és a pártpolitika szétválasztását, a politikamentesség ilyen értelmezését, ugyanakkor a konszenzus igényét az alapvető helyi ügyekben.

Felmerült a képviseleti demokrácia gondja, a közvetlen érdekérvényesítés nehézségei, a civilek az önkormányzati testületbe és a bizottságokba csak úgy jutnak be, mint a Baráti Körök, ha elindulnak a választáson, ami viszont erősen párt preferenciák alapján folyik, ill. külsős tagként is csak pártok delegáltjaiként kerülhetnek be bizottságokba. Fontos lenne az így bekerültektől rendszeres tájékoztatást kapni, adni, az információáramlást biztosítani.

Fontos elem az önkormányzati együttműködés, a helyi ügyekbe való beleszólás, a helyi példaadás, amire kitűnő emlékeztető a Klauzál Társaság un. Wolf projektje, a kripta és környéke kezelése, rendbe tétele, és az ott rendezett programok, kiállítások.

Neuralgikus téma, és példa a rózsakert, az azzal kapcsolatos sokéves kudarcok, a kölcsönös nem akarás és passzivitás következtében, ugyanakkor ezzel foglalkoznunk is kell.

Felmerült az idegenforgalmi potenciálunk, a sok látnivaló, a helytörténeti értékek és azok bemutatása, állandó kiállítás, múzeum keretében. Ezzel kapcsolatban, kiegészítve a bor-barát utakkal, a borászat lehetőségei beépítésével javaslat, tézisek készülnek majd ebben a körben.

Kiemelésre kerültek a Duna part, értékei, lehetőségei, a kikötő(k) igénye, a kapcsolódó pince rendszer, ami komoly veszélyben van, a Nagytétényi út – Sörház u. térségi pince, borturizmus negyed fejlesztése, aminek már vannak elemei.

A Duna part kapcsán a Duna parti lovasklub, tábor, közösségi tér, és programok lehetősége is felmerült.

Többen méltatták a kerület igen gazdag kulturális életét, az ezzel kapcsolatos program, koncepció igényét, ami sok évvel ezelőtt készült, beépítve a kastély, sőt kastélyok lehetőségeit (számos külföldi az internet alapján jön ide Nagytéténybe, míg amikor meglátja a domboldalon a másik két budafoki kastélyt, azokat is meg akarja nézni), de a rozárium is ilyen lehetőség, annak bevonása is fontos lenne, egyebek mellett.

A helyi civilek éves tevékenységei, programjai, projektjei, eredményei együttesen hatalmas értéket, sőt volument képviselnek, érdemes lenne összegyűjteni azokat, mellé téve annak, amit az adott területeken az önkormányzat tesz, a költséghatékonyságot, ráfordításokat is figyelembe véve.

Kikristályosodott az, hogy ebben a körben egy helyi kulturális program alapelvei, tézisei, anyagai is elkészülhetnek, hasonlóképpen egy idegenforgalmi, borturizmus programhoz, amelyek az önkormányzat, a helyi közösség ilyen programjai alapját képezhetik. Az ezzel kapcsolatos munkálkodások elindulnak. Ennek kapcsán még a helyi zenei élet értékei, tradíciói is kiemelésre kerültek, mint megőrzendők, és amelyekre építeni lehet.

Fontos elem, ami itt is napirenden volt, a civil részvétel, kontroll, és átláthatóság, az önkormányzati viszonylatban. Kiemelésre került a „falu” személyiségei bevonása, ami részben már sikerült, a szellemi kapacitások igénybevétele, komoly lehetőség.

Az aprómunka, a mindennapi ügyek, és az álmok, a nagy programok, koncepciók talán nem szembeállíthatók, mindkettővel foglalkoznunk kell.

Kisebb körökben, informálisan folytatódik az eszmecsere, és a program alkotás, ehhez hasonló körben decemberben folytathatjuk a dialógust.

 Mészáros Péter