Nagytétény kategória bejegyzései

XXII. kerület Nagytétény

Városfejlesztési kerekasztal, 2008. október 14. György Villa

Korábban kialakult terveink szerint, részben az elkészült Kerületi Integrált Városfejlesztési Stratégia, részben a szorító budafoki és nagytétényi belvárosi rehabilitációs igények apropóján átlagban háromhavonta ülésező város-rehabilitációs, városfejlesztési kerekasztal sorozatot indítottunk. Első alkalommal Döbrönte Katalin terület és városfejlesztési szakértő révén vendégül láttuk Dr.Sersliné Kócsi Margit IX. kerületi főépítészt, és Alföldi György RÉV8 vezérigazgatót, a VIII. kerületből, akikkel a folyamatban lévő két kerületi rehabilitáció tapasztalatairól, folyamatairól beszéltünk.

 A főépítész asszony kiemelte, hogy a náluk is elkészült Városfejlesztési Stratégia célja nem egyszerűen a pályázás lehetősége megteremtése volt, hanem valós jövőkép megfogalmazása, olyan elemekkel, hogy döntési helyzeteknek menjenek elébe, és adott esetben legyenek kész elképzelések, mikkel pályázzanak. Lényeges momentum náluk a közös akarat, a cél megfogalmazása, és a magántőke szerepe, pénz mindig van, valahonnan elő lehet hívni. Kiemelte a kerületben folyó, folyamatos programalkotást, így az oktatás és az egészségügy terén is. A rendszerváltozás előtt majd ötven évig alig történt valami a történelmi városrészeikben, 38 ezer komfort nélküli lakással indultak, lepusztult közállapotokkal, közbiztonsággal. A modell az un. középső Ferencváros megújítása volt, amihez a Ráday u. és a József A. lakótelep járult az utóbbi években, továbbá szélsőséges elemek, mint az un. kolóniák, a MÁV kolónia, az Aszódi út, és a „Dzsumbuj”. A 2007/13-as időszakra a barna mezőkre vonatkozóan fogalmaztak meg akcióterületeket. Fontos elem a komfort nélküli lakások el nem adása – ha elérik a 20%-s részarányt egy épületben -.

Belső ferencvárosi pozitív példák: egyetemi város, múzeumok, 23 db nem eladott lakóház, ezek felújítása folyik most. Itt alakították ki az Erkel u. sarkán lévő „palotában” a helytörténeti gyűjteményt. E területen különös fontos a törődés, a civil szervezetek szerepe, az együttműködés. E területet célozva készült közlekedési terv a forgalomcsillapításra orientálva. Pl. a Ráday u. az egykori országút, kereskedelmi központ volt. 2000-től ezen a belső ferencvárosi övezeten is erőteljesen zajlanak a rekonstrukciók. További fontos elemek: társasház felújítási pályázat, önkormányzati lakás felújítási pályázat, befektetők vonzása, ingyen telkek biztosításával kezdték, ma már versenyeztetés, folyik. Közterületek, parkok, zöldterületek megújítása folyik, 90%-ban partnerségi alapokon.

Az elvégzett rekonstrukcióknál: 2 Mrd állami pénz, 7 Mrd pályázati, pl. fővárosi támogatás, 33 Mrd kerületi hozzájárulás, és 120 Mrd magántőke alkotta a portfoliót.

Új elem a külső Ferencvárosban, a Gyáli út térségében új ipari övezet van alakulóban, nem környezet terhelő, logisztikára, szolgáltatási tevékenységre, high tech-re épülő vállalkozások. Szólt még a József Attila telepen, annak régi házait érintő rekonstrukciós folyamatokról.

 A VIII. kerületi sajátosságokról, tapasztalatokról Alföldi György RÉV8 vezérigazgató beszélt. Az önkormányzat által létrehozott ZRt feladata az ingatlanfejlesztés, a városrekonstrukció vezénylése, operatív irányítása. Ez jellemzi a munkatársi gárdájuk alakulását is, előbb mérnökök, domináltak, ma már szociológusok, geográfusok, szociális munkások a jellemzőek. Az egyre kevesebb saját forrás mellett feladat az együttműködés más szervekkel. Egy-egy területre fókuszálnak, akció területekként, a helyi társadalom széles rétegei bevonásával, projekt jellegű kezelés mellett, egyfajta szociális város-rehabilitációt végeznek.

Maga a Józsefváros 80 ezer lakosával, fekvésével akár a főváros szíve is lehetne, ugyanakkor a közelmúltig a prostitúció, a bűnözés, volt a jellemző, melynek kiszorításában komoly eredményeket értek el. Folyik az eklektikus belváros felújítása, és együttműködésben a Corvin sétány projekt mintegy 22 ha-os területen. Kísérleti programok folynak több helyen a lakókkal együttműködve, fokozatos épület felújítás jelleggel. Témák még: a 100 %-os roma iskolák kezelése, munkanélküliség, képzési programok, bűnmegelőzés, bizalomépítés, közösségi ház építése. A Mátyás tér megújítása projekt, körben az üres helyiségek életre keltése, civil szervezetek, lakók bevonása, ház felelősök rendszere. Mátyás téri megújítás a hajléktalanok és a kis gengszterek szempontjai figyelembe vételével, rendezvények. Tér: ülődombok, őrzés, megújulási eredmények.

RÉV8: stratégiák, fejlesztési koncepciók készítése, IVS, stratégiai anyagok, civil együttműködés, pályázatok, kutatások, projekt működés, nem állandó támogatás. Rehabilitációs, vagyonkezelő szervezet, pioneer programok kezelése, 4-5 Mrd/éves forgalom.

 A követő vitában szó esett a programok társadalmi vonzatairól, az érintett lakók kezeléséről, a legtöbb esetben arra törekednek, hogy helyben maradjanak, vagy az elkészült rekonstruált épületekbe kerüljenek vissza a lakók, ugyanakkor számos lakást is vásárol Ferencváros önkormányzata más területeken. Téma volt a térségi együttműködés az önkormányzatok között, pl. Ferencváros és a délre eső kerületek között.

Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2007/2008

A Casino második évadját elnökségi konzultációkkal, ülésekkel, az eddigi tapasztalatok megvonásával, a következő időszak munkaprogramja, menetrendje kialakításával kezdtük 2007. októberében. Az ezt összegző közgyűlésen elfogadott munkaterv főbb elemei voltak: kéthavonta egy-egy jelentős, kerületen túlmutató, fővárosi vagy más témát terveztünk napirendre tűzni, külső vendégek meghívásával, bizonyos sajtó nyilvánossággal. A közbenső eseményeket egy-egy helyi civil szervezettel közösen terveztük, az adott térség, kerületrész vagy szakterület helyzetének közös áttekintésével. A köztes kéthetenkénti keddeken pedig klubesteket terveztünk a Kölcsey utcában a Rádió stúdió előtérben, aktuális helyi témák kötetlen megbeszélésével.

Az elnökségi tisztújítás során a korábbi elnökségi tagok mellé bekerült Schütt Margit titkári, és Pállay József alelnöki minőségben.

 A rendes októberi összejövetel célja a kerület helyzete, az önkormányzati ciklus első éve áttekintése volt – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – értékelve a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is. Főbb elemek: költségvetési rendezés, átvilágítás, a választási ígéretek teljesítése, így, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, KVSZ módosítás, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. Felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdése. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására.

 A novemberi ülésen a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tartott ülései sorában első alkalommal Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja. A konzultáció során érintettük Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét. Beszéltünk a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról. Fontos tanulság volt itt is, hogy a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal.

 Decemberben összejövetelünknek alkalmat, s helyet adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A kastély ügyében a továbblépést tekintve a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd. A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Januárban a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét tekintettük át, aminek aktualitást adott a 2007 őszi, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint a korábbi BKV paraméterkönyv változat, egyes kerületi járatok ritkítási, megszüntetési terveiről. A beszélgetésen részt vett a BKV vezérigazgató helyettese, Somodi László, és a VEKE szakértői, vezetői. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni. Szó esett a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítéséről, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakulhat ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel.

 Februári összejövetelünkön Budatétényről, és a helyszínt adó Radóczy Galériáról, az ide összpontosuló jelentős művészet pártoló munkáról beszéltünk. Beszéltünk a hely szelleméhez illeszkedve két régi Budatétény művészről, Baranyai József szobrász és Csébi Pogány Gyula festőművészekről, Mednyánszkyról, aki Budatéténybe is kijárt festeni, és fennmaradt helyi vonatkozású képe, miként kijárt ide Csontváry is Albertfalváról vendégségbe az Erzsébet királyné útra. Szó esett a helyi Polgári Kör aktivitásáról -Szt. Mihály napok, rozárium, Tétényi fennsík, kárpátaljai projektek, kiállítások, művészeti események. Érintettük Klauzálnak a bor és a rózsa termesztésben, nemesítésben elért eredményeit, érdemeit, valamint a Klauzál Társaságnak a Wolf kápolnához kapcsolódó projektjeit is. Beszéltünk a Dézsmaház utcában, a szomszédságban épülő baptista közösségi ház programjáról, terveiről, amely befogadó ház lesz a helyieknek is, a közeli templom elkészültéig liturgikus célokat is szolgálva. A Galéria pedig ebben az időszakban számos fiatal képző és iparművésznek, sőt zenésznek adott indulási, bemutatkozási lehetőséget, sokan már komoly pályát futottak be közülük.

 Márciusban „A magyar média helyzete és állapota, annak társadalmi összefüggései” címmel tartottunk egyfajta panel beszélgetést, három vezető újságíró meghívásával. Betlen János, a Magyar Televízió (MTV) Napkelte című műsorának műsorvezetője, Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, valamint Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője mondták el véleményüket, emlékeiket a témáról. A rendszerváltás, az átmenet időszakár éppúgy érintettük, mint a kereskedelmi adók (TV2, RTL-KLUB) indulásának körülményeit, hatásait. Szó esett a tényfeltáró újságírás szerepéről, példaként utalva a BKV vezér bukásához vezető írásokra, vagy az SZDSZ-beli botrány feltárására a sajtóban. Szó esett a Magyar Hírlap „cikk cakkos” történetéről, a médiapiacot jellemző aránytalanságról, az elektronikus média jelentős szerkezet változásáról, az elektronikus média jelentős átalakulásáról, a korabeli három csatorna helyett ma számos kereskedelmi TV, kábel TV-k, és az internet is rendelkezésre áll.

 Áprilisban a Péter Pál utca és Környéke Polgári Körrel, mint helyi partnerrel tartottunk együttes ülést, és beszélgetést. Színhelyként a megújuló Seybold pince szolgált, amely eddig is a Péter Pál utca egyik nevezetessége volt az országcímeres hordójával. Beszéltünk a Péter Pál utcai aktualitásokról, a korábbi Grinzing koncepcióról, tervekről, amelyek borozók, vendéglők, más vendéglátóhelyek nyitását, indítását irányozták elő néhány évvel ezelőtt. Számos pince van az utca első szakaszán a hegy felőli oldalon, de eddig a vendéglátási tervekből nagyon kevés valósult meg, igaz az utca rehabilitációja folyamatban van, több ház homlokzata megújult, többnyire az eredeti stílusban. A Péter Pál utca közlekedése a másik fő témakör, ami foglalkoztatja a helyieket, míg a 2006-os fakivágási kampánynak néhány régi vadgesztenye áldozatul esett, azok kompenzálásaként 134 db előnevelt fa került kiültetésre az utca teljes szakaszán. Szóltunk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról, aminek két akcióterülete lesz Budafokon, a Belváros városközponti része, és a történelmi belváros a Péter Pál utca alsó szakaszával.

 Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk, és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A budafoki városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció. A felállt Tervtanács kapcsán azt emeltük ki, hogy elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi. Kiemelték, hogy a kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni.

 Júniusban a Baross Gábor Telepet kerestük fel. Itt a helyi Polgári Kör elnökségi tagjai, számos más tag, és a helyi nyugdíjas kör néhány tagja volt jelen a Casino tagok mellett a találkozón. A Telepről, annak múltjáról beszélgettünk, a Polgári Kör maga is száz éves, igaz „némi” megszakítással, de tíz éve alakultak újjá. Hangsúlyos a múlt megbecsülése, az emlékhelyek létrehozása és ápolása – Donát hegy, Kőbányász park -, a főbb kapcsolódó helyszínekről ereklye földeket hoztak. Ma is fontos feladat a Donát hegy védelme, aminek nagy része elvileg építési telek, itt is vannak pincék, ill. jelen van a borkultúra helyben is. Tervük az élhető falu koncepció kidolgozása.

 Fentieken túl ebben az időszakban viszonylagos rendszerességgel, átlagban havonta tartottunk klubesteket a Csillaghang Rádió Kölcsey utcai stúdió előterében, ahol több alkalommal a rádió adásába is bekapcsolódhattak a résztvevők, az aktuális heti események kommentálásával.

 Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben tartott alkalmi üléseket, ahol különösen az évad kezdeti időszakában a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

 A működési feltételek tekintetében a tagság által befizetett tagdíj mellett működési pályázatot is beadtunk a Nemzeti Civil Alaphoz, amelyre 200 ezer Ft-os támogatást kaptunk, a közvetlen működés mellett – posta, bank költségek, egyéb önköltségek – az internetes honlap elkészítését és karbantartását tervezzük.

 Változatlanul úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban is, s egyéb kezdeményezéseket tettünk, egyfajta hiánypótló szerepet betöltve a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2008. szeptember 

Mészáros Péter

Casino est a városképről, 2008. május 20. György Villa –

Májusi összejövetelünket a városkép alakítása témájának szenteltük, a tekintetben, hogy mit tehetnek az építészek, s velük együttműködve a helyi civil társadalom, és a helyi döntéshozók, a tulajdonosok, a fejlesztők befolyásolására. Ennek körüljárására meghívtuk és vitaindításra kértük fel a helyi Tervtanács néhány tagját, Turányi Gábor, Siklósi József és Winkler Barnabás építészeket. Vitavezetőnek Baráth Hajnal gobelinművészt kértük meg. Meghívtuk még a Tervtanács többi tagját, és a helyi Főépítészi Iroda munkatársait is.

Vitaindítójában Turányi Gábor, aki a Moholy Nagy Egyetemen tanít építészetet, az Óbuda Újlak, újlaki templom térsége háromszögét, hozta fel példának, mely sok tekintetben rokonságban van Budafokkal, s melyre hallgatóival dolgoztatott ki ötlet terveket, egy mai irányzat alkalmazásával, mely számítógéppel készített elemek sokszorozására, és felületek képzésére épül. De más, kézi, sőt textiles hallgatói megoldások is készültek. Legfontosabb alapelv véleménye szerint, hogy meg kell szabadulni a konvencióktól, fel kell szabadulnunk, és mindent szabad, csak jó legyen. Korunk lenyomatát még nem látjuk az építészetben. Siklósi József a helyi életérzés jó ismeretét hangsúlyozta, s a hely fizikai megismerését, amivel dolgunk van. Idézte a magyar építészet-politikai alapvetés megfogalmazását, mely a Nemzeti Építészeti Tanácstól származik, melyben vitaindítóink is helyet kapnak. Budafok tekintetében ki kell mozduljunk abból az állapotból, amiben vagyunk, hangsúlyozták, a jövőbe kell, hogy lássunk.

 Szó esett a Főváros és a kerület viszonyáról e tekintetben, a fővárosi globális fejlesztési elképzeléseket a kulturális funkciókkal kell társítani, azonban az aprópénzre váltás a kerületek feladata. Hallatni kell a kerület szavát, sőt harcolni kell elképzeléseinkért. A Fővárosi Keretszabályozási Terv egy unalmas dolog, de megoldható, és a kulcs a kerületek kezében van. Dévai Zoltán a Főépítészi iroda részéről beszélt az aktuális Integrált Városfejlesztési Stratégia készüléséről, benne olyan kulcs területekkel, mint a történelmi belváros, a piac térsége, a tétényi belváros. 5-8 éves jövőképet kell kialakítanunk ennek keretében. Szó esett a helyi védettségekről, a város szerkezet alakításáról, az IVS-ben nagyvonalúbb kezelésre van mód, mint a helyi szabályozási tervekben. A városmag helyzete abszolút megoldatlan, hangzott el több oldalról is, azzal kiegészítve, hogy nemcsak saroktól sarokig kell kezelni a kérdést. A Campona térsége viszont egy valódi központ, fogalmazódott meg, miközben Budafokon lényegében nincs városközpont. Sok minden nem történt az elmúlt időszakban, így lehetne szabadon gondolkodni. A Promontor udvar azonban alapvetően elhibázott – a lakások a legforgalmasabb utakra néznek, míg az üzletek befelé -. A közeli könyvtár, ami hamarosan elkészül, két romos épület közé kerül.

 Felmerült a Duna parti 6-os út, és a vasútvonalak kérdése, melyek föld alá helyezése lehetne a megoldás. A föld alatt egyébként is rengeteg hely van még e tekintetben, s jelentősen építeni kellene az idegenforgalomra. Szó esett a nagytétényi kastélyról, aminek a térsége ugyancsak stratégiai jellegű, a hátsó szárny kiürítése után megindulhat a rekonstrukció, a közelmúltban volt itt széleskörű értekezlet a Nemzeti Vagyonkezelő és a főbb érintettek részvételével, említette meg Király Elvira igazgató. Az itt futó vasútvonal kétvágányúsítása nem egyértelműen pozitív, inkább a főépítész úr tavalyi javaslata, a 40-es vonalra történő áttelepítés lenne kedvezőbb, miközben megállóhely sem lesz itt egyelőre. Az IVS-ben a kastély, a piactér és a Duna part II. egy blokkban szerepel, ami egyesek szerint ellentmondásos. Elhangzott, hogy ez a vasútvonal törzshálózati elem, Nagytéténytől 160 km-es sebességre tervezve, megállóhely a Növény utcánál lenne majd.

Az IVS kapcsán lehetőség lesz majd a tétényi belvárosi övezetek pályáztatására.

Baksay Ibolya felvetette, hogy a térséggel és a kerület sok más részével is az elmúlt 15-20 évben nagyszámú hallgatói, műegyetemi dolgozat, diplomaterv foglalkozott, melyek hasznosítása, egyáltalán ismerete alacsony szinten van.

Példa: a Doborjánban a közelmúltban megépült Liszt hangversenyterem – Liszt szülőhelye – amely Kismartonnal versenyben született meg, és a kis településen jelentős fejlesztő erőt, vonzerőt jelent, virágzik a település, vendéglátás, idegenforgalom. Erős elhatározás, és akarat kérdése elsősorban majd minden, amit a civil akarat és nyomás alapozhat meg.

Szó esett még a föld alatti építkezésről, földházakról, az energia hatékonyságról, megújuló energiák használatáról. Az építészek véleménye az, hogy a helyi közösség maga fogalmazza meg magát, átmeneti korban vagyunk, folyamatos párbeszédre van szükség.

Felmerült még a már korábban más fórumokon tárgyalt Kötschenbroda-i példa, egy Drezdától északra fekvő egykori vincellér falu rehabilitációja, a helyi ipartestület, a közösség, és a bajor befektető aktív részvételével. Pl. ennek alapján Nagytétény is élővé tehető, a kastély, a piactér és a belváros térsége, amely jelenleg nagyon leromlott, a kastélyhoz kötődő funkciókkal, + vendéglátás, élénkíthető, rehabilitálható. Hasonló lehetőségek Budafokon is vannak, nyitás a Duna felé, a Kossuth Lajos utca sétáló jellege, új központ lehetősége.

A Tervtanács elsősorban elmondja véleményét, nem a kerület jövőjét tervezi.

A kerület egyik alapvető problémája a felcsíkozottság, hosszában a vasútvonalakkal és a főközlekedési utakkal, azt kellene kitalálni, hogyan tudna a település nyugodtan működni. Ennek kapcsán még szó esett a rózsakerti sorompó oldási igényéről, a Növény utcai aluljáró igénybevételével ill. kiépítésével.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közlekedésről 2008. január 15. – György Villa –

Az összejövetelen előzetes terveinknek megfelelően a kerületi, térségi közösségi közlekedés helyzetét, jövőjét terveztük áttekinteni. Ennek aktualitást adott az elmúlt ősszel, a kerületi buszhálózat korrekciójára, az ellátatlan területek bevonására készült VEKE javaslat, valamint az elmúlt hónapokban elterjedt hírek a BKV járat ritkítási, megszüntetési terveiről, melyek térségünket is érintenék. A beszélgetésre meghívtuk a BKV vezérigazgató helyettesét, Somodi Lászlót, és a VEKE szakértőit, vezetőit.

 A bevezetőben Mészáros Péter a fentieken túl utalt a kerületi közlekedéssel kapcsolatban az elmúlt években tartott egyéb összejövetelekre, kezdeményezésekre, a 2006-os közlekedési fórumra a Zöld Jövő keretében, az elővárosi vasúttal kapcsolatos fejleményekre, majd az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatokra, javaslatokra, önkormányzati egyeztetésekre.

Somodi László késése okán a VEKE jelen lévő képviselői, Vitézy Dávid szóvivő, és Vonnák Attila elnök kezdték meg a hozzászólásokat. Vitézy Dávid bemutatta a VEKE-t – Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület -, szakmai alapokon működő civil szervezetként, elsősorban fiatalok, egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek bevonásával indult el, úgy látva, hogy a közlekedés presztizse nem kielégítő. Első komoly eredményük 2002-ben a 41-es villamos „projekt” volt, amikor a Fehérvári úton megfordítani tervezett járatot sikerült a Batthyányi térig meghosszabbítani javaslatuk alapján. Máig a szakmai munka, a projektek, javaslatok kidolgozása – főváros, BKV, vidéki városok irányában – a meghatározó. A XVI. és a XVII. kerületre készítettek autóbusz hálózati korrekciós javaslatokat, melyekből előbbi megvalósult, míg a XVII. kerületben is van esély a realizálásra. A járatritkítások megelőzése tekintetében is értek már el korábban eredményt, és a Combino villamosok légkondicionálása terén is az ő javaslatuk érvényesül majd nyárra.

A kerületi hálózat esetében is a szűk BKV lehetőségek közepette dolgoztak ki javaslatokat. A kerületben jelentős, autóbusszal ellátatlan területek vannak, és a fővárosban itt a legrosszabb a közösségi közlekedés részaránya az autós mobilitással szemben, 40%-os. Ennél csak az agglomerációs települések bejövő forgalma rosszabb, így a dél nyugati kapunál lévő települések esetében csak 29%-os már. A kerületben a Háros u. egyes részein 1 km-es a rágyaloglási távolság az autóbusz megállókhoz, itt és más területeken is, így a Bartók Béla út felső szakaszán a 14-es, 114-es vonalak korrekciójával segíthetünk. Másutt a kisebb utcákkal jellemezhető területeken, pl. Plébánia u. térsége, kisbuszos, szoros menetrend szerint közlekedő járattal lehetne segíteni, ami pl. Budaörsön is jól működik. Igény van a Törley téri végállomás megszüntetésére, kihelyezésére pl. a Savoya parkba. A XI. kerület felé létező egyvonalas kapcsolat bővítésére is lesz mód a 141-es bevonásával. A 3-as buszcsalád átgondolása is lehetséges lesz, míg a Fehérvári úti, és Szt.Imre kórházi kapcsolatok is preferáltak kell, hogy maradjanak.

 Somodi László a BKV helyzetét, hátterét világította meg, fővárosi közszolgáltatási szerződés alapján működnek, egyfajta szakmai felelősséget is viselnek az adott területen. A megrendelő, szolgáltató viszony mellett – Fővárosi önkormányzat – BKV – az un. igénybevevői képviselettel, a kerületekkel, civil szervezetekkel, közösségekkel való kommunikációt is fontosnak tartják. A 2008-as változások számottevőek, mind az infrastruktúra, a csomópontok, járművek területén. Esetünkben megemlítette a Városház téri villamos végállomás EU projekt keretében történő átépítését, amivel az elővárosi vasúti megállóhoz is szervesebb kapcsolat alakul ki, a buszos átszállások normalizálása mellett. Követniük kell a változó utazási szokásokat, az autózás elterjedtségét, választási lehetőséget kell nyújtani. A polgároknak viszont látniuk kell adó Ft-jaikat. Esetünkben a preferencia a belvárosi bejutás és egyes helyi célpontok elérése – közösségi közlekedéssel -. Alap a meglévő hálózat, Budafoki és Fehérvári út, és az átszállások csökkentésére kell törekedni, erre példa a 233e busz indítása. Pár perces korrekciók is sokat jelenhetnek, esetünkben megemlítette a kettős városközpont adottságait – Városház tér, Campona térsége -. A súlyt a kötöttpályás közlekedésre kell helyezni, villamos, metró, és elővárosi vasút, utóbbi majdan ütemes menetrenddel. A járműveknél a saját erő mellett alvállalkozókat is bevonnak, így térségünkben a buszok egy jelentős része ilyen. Az új alacsony padlós vagy inkább alacsony belépésű buszok is e konstrukció keretében érkeztek, mégha az olcsó, egyszerű kivitelű, konstrukciójú kategóriába is tartoznak.

Králik Tibor a BKV szolgáltatás fejlesztési munkatársa a VEKE busz hálózat korrekciós javaslataira reagált. A Háros úton mindenképpen lesz buszközlekedés, ugyancsak lesz Bartók B. úti busz ellátást érintő korrekció, és az átjárhatóságot is javítják majd, mind a Nagytétényi út, mind a Balatoni út térségében. A forgalomtechnikai és megálló korrekciók tekintetében a kerületi egyeztetéstől is függ a továbblépés. Egyfajta átcsoportosításra lesz szükség mind a járművek, mind az utasok szempontjából.

 A továbbiakban, a vita során felmerült a késő esti, pl. színház utáni hazajutás nehézsége, a Kossuth Lajos utca forgalom mentesítése, a metró, és az elővárosi vasút integrációjának igénye, valamint az autósok ellen ösztönzése. Példaként elhangzott a berlini négyszintű közösségi közlekedési szerkezet példája, valamint az elektronikus jegyrendszer igénye, melynek bevezetése egyelőre kudarcot vallott, igaz annak csak a teljes BKSZ-es integráció mentén van létjogosultsága.

Az éjszakai buszjáratok közelmúltbeli korrekciójában is szerepet játszott a VEKE, melyek jelentős un. kertvárosi területeket is feltárnak, esetenként a délutáni járatok terhére is lehet a késő estieket megnyújtani.

Szó esett még a metró integráció hiányáról, a vonalak között és a többi kötött pályás közlekedés irányában is, a budai domborzat okozta haránt irányú vonalak hiányáról, valamint a közúti közlekedés, a közút hálózat állapotáról, viszonyáról a közösségi közlekedéssel.

A BKV privatizációja is felmerült kérdésként, ami 2012-ig nincs napirenden, jelentős tőke és forrás hiányos a tevékenység, így ez nem is lehet vonzó.

A konkrétumokat többen hiányolták, itt Somodi László hangsúlyozta, hogy a főpolgármesteri kabinetben születnek a lényegi döntések ezekről a közeljövőben.

 Mészáros Péter

Casino a Katélyban, 2007. december 11. – Nagytétényi Kastély –

Előzetes terveinknek megfelelően Király Elvira igazgatónő meghívására, aminek alkalmat adott a Karácsony a Kastélyban program sorozat is, a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartottuk összejövetelünket. A korábban érkezők megnézhették az idei kiállítást, amelynek keretében kerületi, és más iparművészek, képzőművészek készítette díszekkel ellátott karácsonyfák egészítik ki a bútorkiállítást.

 A Casino ülésére a kastély dísztermében került sor. Király Elvira igazgatónő adott áttekintést a kastély helyzetéről, elsősorban a hátsó szárny folyamatos kiürülése kapcsán. Népszerű látogató hely a kastély, ez évben is mintegy 32 ezer látogatója volt, köszönhetően az állandó mellett a tematikus kiállításoknak, programoknak. A továbblépést tekintve jelen állás szerint a bútor kiállítás tovább terjesztése várható a hátsó szárny majdani rekonstrukciója keretében, hiszen a mai sem teljes, a XIX. századtól napjainkig terjedő időszak nem reprezentált. Emellett időszaki kiállítások, múzeum pedagógiai kabinet, nyitott műhely, restaurátori tevékenység, oktatási, idegenforgalmi, pl. élménytúra típusú programok is lesznek. A belső udvar alatti tér feltárásával, kiépítésével a pincék is bevonhatók lesznek majd.

Az épület feltárása, a tervezési munka is elkezdődik, különös tekintettel a 114 éve nem vizsgált hátsó szárnyra. Az EU pályázati lehetőségből egyelőre kimaradtunk, de a tervezés, a projektek előkészítése elkezdődhet.

 A környezetre is kiterjednek majd a tervezés folyamatai, így a Campona erőd, a középkori utcahálózat, és a Duna part tekintetében. A hátsó szárny kezelői jogainak rendezése is folyamatban van, az önkormányzatot is érintően a területcserével. Ásatási terv készül egyfajta kísérleti régészeti park programját is megcélozva, ami a százhalombattai régészeti parkhoz hasonló lehet, a római kori életet is bemutatva.

 A Casino tagok közül Nemes László, aki a kastély közalapítványt is képviseli, az elindulást emelte ki, a mecanatúra fontosságát, a múzeum helyzeti előnyeit, amire további idegenforgalmat lehet építeni, összekapcsolva a borászattal, bár utóbbi téren még nem kielégítő a nyitottság a borászati szervezetek részéről.

Szántó Tamás a szemléletváltás fontosságát húzta alá, az akarat, az összefogás igényét, amivel itt is sokat lehet majd még elérni.

 A programot a Lampart vegyeskarának koncertje zárta, melyet koccintás és kötetlen beszélgetés követett.

 Terveink szerint januárban tematikus ülést tartunk a térségi közlekedés aktuális problémáit áttekintve, vendégek meghívásával.

 Mészáros Péter

Casino est Nagytétényben, 2007. november 27. – Szelmann Ház –

Előzetes terveinknek megfelelően a Casino a kerület egy-egy területi vagy tematikus civil szervezetével közösen tart alkalmanként üléseket, ahol közösen tekintjük át az adott térség problémáit. Első alkalomként Nagytétényt választottuk, mint a kerület egyik jellegzetes, nagy tradíciókkal, egyben komoly gondokkal rendelkező, küzdő városrészét. Az ülésen a Nagytétényi Polgári Kör elnöksége mellett részt vett a Nagytétényi Ember és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület több vezetőségi tagja, nagytétényi polgárok, és Casino tagok, a sajtó képviselői.

László Éva a Polgári Kör elnöke köszöntőjében Nagytétény fontosabb feladatait, gondjait érintette röviden, a vége felé közeledő rehabilitációt, a Duna part II. megoldatlanságát, a helytörténeti gyűjtemény, tájház hiányát, a városközpont rehabilitációja igényét.

Mészáros Péter bevezetőjében ugyancsak Nagytétény értékeire, hagyományaira, a sokat látott, szenvedett lakosságra, és a remélt felemelkedésre, ami a rehabilitációs folyamat végét követheti, utalt, a fentieken túl az épülő M0, M6 kihívásait, a Sulák patak adta feladatokat is említve.

Bogó Ágnes az Embervédő egyesület elnöke a sajátos tétényi létre, identitásra is kitért, majd a rehabilitációs folyamat hányattatásairól, ez előzményekről beszélt, a szennyezésről, a terhelésekről, a helyiek lázadásairól, akcióiról, majd az elmúlt évek küzdelmeiről, eredményeiről, a lobbi munkáról, ami máig aktuális. Ennek eleme a kiserdő, a véderdő, aminek beépítéséért, átminősítéséért akciózik a furcsán tulajdonhoz jutott Metalloglobus. Jelenleg ezen, a tulajdonviszonyok tisztázásán, és az erdő visszatelepítése előrehozásán dolgozunk.

László Éva kitért még a helyi erőkre, az összefogás erejére, ami már abban is megnyilvánul, hogy ugyan nincs még tájház, helytörténeti múzeum, de már behoztak az emberek számos helyi értékkel bíró tárgyat. A Polgári Kör a legerősebb, legszervezettebb helyi civil szervezet mintegy 370 taggal, nagy aktivitással.

Ledniczky Sándor, a térség önkormányzati képviselője szólt a kastély hátsó szárny majdani lehetőségeiről, a nagytétényi zsinagóga megvételéről, ahol hangversenyeket, tárlatokat, közösségi teret lehet majd kialakítani, valamint a kastély térségében kialakítható galéria hálózatról.

Bogó Ágnes a lehetséges EU vagy más pályázatok kapcsán a projektek előkészítettsége fontosságát, ill. hiányát hangsúlyozta. Schütt Margit a Duna parti koncepciókról beszélt, utalt a lovas sport lehetőségeire, ennek kapcsán a zöldterületek megőrzési igényére. Pállay József is Nagytétény sajátos hangulatára, kultúrájára hivatkozott, kitért a villamos közlekedési hagyományokra, azok felelevenítésére. Bilicsi István a horgászegylet részéről a Duna part alsó szakasza értékeire, a volt hizlaldai víztorony magasságában lévő horgásztanyára utalt. Felvetette a Duna e szakaszán nagy mennyiségben parkoló, horgonyzó uszályok problémáját, és a Duna szabályozásával kapcsolatos terveket, erről éppen a napokban volt szó, nevezetesen a Duna hajózhatóságának kotrással történő javítására, aminek azonban komoly ökológiai következményei lesznek. Nemes László a kastély értékeire, lehetőségeire hívta fel a figyelmet, itt a hátsó szárny rehabilitációja áll előttünk, ezzel a kastély közalapítvány is foglalkozik. Lehetőség lesz majd a kastély bútor kiállításának teljessé tételére, további programokra, bár azok eddig is igen gazdagok és tartalmasak. Tanulmányterv készül a kastélyra és annak környezete rendezésére, benne a római kori táborral, és a középkori városszerkezetet őrző lakóterületekkel. A kastély témájával a következő, decemberi Casino ülésen, a helyszínen foglalkozunk majd bővebben. Sümegi János a Baross telepi Polgári kör részéről a helyi értékek megőrzése, példáiról szólt, a barossi kőbányász park emlékművét említve, és a zöldterületek védelmét célzó kezdeményezésekre is kitért. Sági István a nagytétényiek részéről a kastély környéki régi kisházak, az egykori piactér, és a Templom tér környezete, rendbetételét szorgalmazta. László Éva még a kastélynál lévő gloriett rehabilitációja feladatait említette, erre vonatkozóan ezt támogatandó hangverseny lesz a Szelmann Házban december 9.-én. A kapcsolódó Flórián tér, a volt piactér kirakodó vásárra is alkalmas lehet.

Konklúzióként, a kommunikáció, az információ áramlás javítására van szükség Nagytétény ügyeiben is, amit segít a rendszeres helyi civil egyeztető fórum, havi, kéthavi gyakorisággal, ahol a helyi civil szervezetek, a Zöld Jövő képviselői, és a helyi önkormányzati képviselő vesz részt.

 Mészáros Péter

Promontórium Polgári Casino Éves összefoglaló, beszámoló, – Közhasznúsági jelentés helyett – 2006/07

A helyi Casino gondolata messze vezet, hiszen a Budai Casino már a 90-es évek eleje óta újra működik a korábbi helyi, ill. Széchenyi féle Casino nyomdokain haladva, miként nálunk is voltak Casino előzmények, Budafokon, és Tétényben a huszadik század első felében.

Májusban tartottunk két előkészítő megbeszélést, ill. ülést, egyiken részt vett a Budai Casino képviselője, Bedő Árpád. Meghatároztuk a helyi Casino alapelveit, célkitűzéseit. Így: hagyományőrző, lokálpatrióta szervezet, szellemi műhely, információs centrum, és mindenek előtt, és gyakorlatilag: budafoki – és kerületi – elitklub. Civil szervezetként működve egyfajta értékőrző, értékteremtő, értékeket felmutató szerepet tölthet be a Casino, egyes kérdésekben koordinatív, egyeztető funkciókkal, de nem esernyő-, vagy csúcs-szervezetként a helyi civil szervezetek körében, hanem másként tevékenykedve.

A Casino a június 6.-i közgyűlésen mondta ki megalakulását 21 alapító taggal, akik közül az elnökségben Brockhauser Edit, Farkas Balázs, Garbóci László, Mészáros Péter, Piróth Béla, Szántó Tamás, és Szigeti Zoltán kapott szerepet, közülük Farkas Balázs a titkári, Mészáros Péter az elnöki, Piróth Béla a pénztárosi feladatot kapta meg.

A közgyűlésen elfogadott Alapszabály néhány fontos célkitűzése:

–   a színvonalas kerületi, ezen belül különösen a budafoki társas- és kulturális élet előmozdítása, részvétel a szellemi megújulás folyamatában,

–   a helyi, és nemzeti hagyományok ápolása,

–   a polgárságot érintő és érdeklő társadalmi kérdések megbeszélése,

–   a polgárság és a képviselői közötti kapcsolat elősegítése, erősítése,

–   a budafoki polgári múlt jelentős, meghatározó személyiségeinek kutatása, emlékük őrzése.

Az Alapszabályt a Fővárosi Bíróság 2006. szeptemberében, egy hiánypótlást követően fogadta el, ill. jegyezte be a szervezetet.

A Casino ezenközben megkezdte működését, a 2006. nyári időszakban is viszonylagos rendszerességgel ülésezve, találkozva, munkaprogramot kialakítva, tagokat toborozva. Összejöveteli helyszínként az első időszakban az István tanya vendéglő emeleti különterme adódott, ahol megfelelő körülmények között, szolid fogyasztás mellett lehetett összejöveteleket tartani.

A nyári összejöveteleink témái voltak:

–       A Duna part helyzete, múltja, jelene, jövője, Joó Ernő helytörténész, a korabeli hajómalmokról, Garbóci László helytörténész a Duna part múltjáról, értékeiről, emlékeiről beszélt, míg Mészáros Péter a partszakaszunk városrendezési, környezetvédelmi gondjairól, a feladatokról, teendőkről, értékekről beszélt vetített képes előadásában.

–       A Promontórium Borlovagrend, és a helyi borászat történelmi, helytörténeti vonatkozásait jártuk körül közösen, ugyancsak Garbóci László helytörténész, borlovagrendi tag előadásában, kitérve a borászat aktuális gondjaira, feladataira, kitűzve egy, a témát alaposabban körüljáró fórum, kerekasztal számára a Casino keretében.

–       Helyszíni ülést, bejárást tartottunk a Péter Pál utcai kápolna, a kapcsolódó kálvária területén, és a szomszédos, önkormányzati telket is megszemléltük, amelynek potenciális közösségi célú hasznosítási lehetőségei is felmerültek, pl. szabadtéri színpad formájában.

 Szeptemberben tartottuk meg formális, ünnepélyes alakuló ülésünket, ahol ismételten áttekintést adtunk a Budafoki Casinoról, háttér, célok, tervek, programok, Száray Zoltán történész tartott előadást, Budavár visszafoglalása évfordulója apropóján, továbbá a Madárdal együttes révén zenei, míg Erdélyi György előadóművész révén versmondó program elemek gazdagították az estét. Az alapító tagok számára egy alapító oklevél készült, a Casino címerével is ellátva.

 Innen kezdve az elnökség állásfoglalása alapján havi rendszerességgel, egy meghatározott programterv szerint tartottuk meg összejöveteleinket, így:

–       Októberben a rendes havi összejövetel célja a kerületi civil szervezetek meghívása mellett a kerület helyzetének áttekintése volt, civil szemmel, – civil érdekképviselet, a fellépések összehangolása, egyeztetése, javaslatok, a további együttműködés keretei, lehetőségei -. A nagy érdeklődéssel kísért ülésen számos helyi civil szervezet képviselői vettek részt, szó esett sok egyéb mellett a képviseleti demokráciáról, a civil érdekek megjelenítéséről az önkormányzati munkában, a pozitív civil példákról, eredményekről, felmerült az idegenforgalmi potenciálunk, a borturizmus jelentősége, azok lehetőségei közös kiaknázása. Szó volt a helyi kulturális élet lehetőségeiről, értékeiről, ahol a civil szervezetek tevékenysége önmagában jelentős érték, a kapcsolódó programok, tézisek megalkotása, így a kultúra és a borturizmus területein. Ekkor határoztuk el azt, hogy ebben a formában háromhavonta tervezzük a civil szervezetek egyeztetéseit.

–       Novemberben a helyi németség történetét, és a Német Kisebbségi Önkormányzat munkáját tekintettük át Szirtes Edit dr. elnök, és több német kisebbségi önkormányzati tag részvételével.

–       Decembertől a havi összejövetelre Békési Imre korábbi felajánlása alapján a György Villában került sor. Decemberben az eredeti tervek szerint az első részben az októberben megkezdett, a helyi civil szervezetekkel történő kommunikációt folytattuk, egyfelől a kerületi kulturális, és idegenforgalmi, bor turisztikai koncepció tézisek megalkotását megalapozandó, elsősorban a civil szervezetek véleménye összegyűjtésével, majd programjaik, terveik megismertetésével, további párbeszéddel. Turizmus ügyben felmerült az átfutó, vagy ide irányuló cél-turizmus kérdése, amiben számos értékünk van, az eddig ismertek mellett, – konferencia, gasztronómia, szakmai elemek, műemlékek. Kitértünk a zene ill. művészeti iskola értékeire, erősségeire, a kastély(ok) adta lehetőségekre, a helyi civil programokra, azok egyeztetésére. Ezúttal is Erdélyi György, és Vaskó Zsolt műsoros közreműködésével tettük teljessé az estet, és a Casino tagjai valamint a meghívottak megkapták a Nyakart cég által készített, Promontórium Polgári Casino feliratú König Pincészet Somlói Juhfark-ját, 1 decis dísz palackban.

–       Januártól kezdődően egyfajta sorozatot indítottunk el, egy-egy jelentős helyi vonatkozással is bíró, de országos jelentőségű témát jártunk körül a területek helyi képviselői meghívásával. Elsőként a pedagógusok a kerületben mottóval a helyi közoktatás helyzetét érintettük. Meghívtunk néhány intézményvezetőt, pedagógust, akikkel tevékenységükről, területükről, tapasztalataikról, a közoktatás helyzetéről, kilátásairól beszéltünk. Óvodai nevelés – kompetencia alapú képzés, férőhely hiány, bürokratikus követelmények, változó társadalmi, és média hangulatok -. Művészeti iskola: válságos helyzet, nem kötelező feladat, finanszírozási megoldatlanságok, minősítési folyamat, 1450 gyerek a kerületből. Általános iskolák: két-tannyelvűség, fejlesztés központúság, a polgári értékrend átadása, nevelés, gondolkodó emberek. Fontos megállapítás: a közoktatás egészére igaz az, hogy társadalmi szinten többet kapunk vissza, mint amennyit befektetünk.

–       Februárban a kerület borkultúrája, borturizmusa kérdéseit jártuk körbe szakavatott vendégeink részvételével. A borászat egyfajta kitörési lehetőségünk, miközben válságjelenségekkel szembesülünk, az egyetlen jelentős ilyen jellegű eseményünk, a szeptemberi borfesztivál mélyrepülése kapcsán. Ilyen tekintetben közös gondolkodásra van szükség, aminek eleme volt ez az este is. Fontos a borfesztivál megújítása, ami nem lesz feszültség nélkül, utalva a tavalyi történetre, amikor a helyi borászok ellenállása jellemezte a Kárpát medencei borászati rendezvény kísérletét, miközben a borfesztivált elöntötte a bóvli, a szeméthegyek, a gyenge minőségű borok, minőségi fesztiválra van szükség. A turizmus kihozása Budafokra, a pezsgőgyár, a nagyhordók, a György Villa meghatározó szerepe, a hagyomány ápolás igénye, a Borskanzen névhasználat jelentősége is hangot kaptak. Önkormányzati felelősség az alapok biztosítása, – Kossuth Lajos u. rendbe hozása, hajóállomás, és környezete, Budafok bejáratai jelzése – Budafok a Bor és a Szőlő Városa – imázs, szükségeltetik. A Kárpát Medencei Borászati és Kulturális Központ alakulóban, csarnok, ingatlan elemek, 1,2 ha-os tömb, sok lehetőséggel.

–       Utóbbi két témához kapcsolódott a Soós Borászati Szakiskola év elején kialakult válságos helyzete, a megszüntetésére, ill. összevonására irányuló fővárosi szándék. Itt kezdeményezői voltunk annak a kerületi nyilatkozatnak, amelyet előbb a helyi civil szervezetek írtak alá, majd csatlakozott hozzá a helyi politika, oldalaktól függetlenül. E kezdeményezésünk is bizonnyal apró eleme volt annak, hogy végül rendeződött az iskola sorsa, a Corvinus Egyetem szakképző intézményeként működik majd tovább.

–       Márciusban a programot ismét a civil szervezeteknek szántuk, az első részben helytörténészeinket megkérve Budafok-Tétény civil szervezetei múltjáról, elődeinkről történő visszatekintésre. Pl. a XIX. század utolsó harmadában Budafokon és Tétényben mintegy száz civil szervezet működött, – jelentős, kulturális, szociális, városvédelmi, egyházi, sport, és gazdasági tevékenység volt a jellemző -. A második részben civil vonatkozásokkal is bíró helyi aktualitásokról beszéltünk, – Kastélymúzeum rekonstrukció, tétényi egyeztető fórum, borestek, Csillaghang Rádió indulása -.

–       Áprilisi estünkre a kerületi orvosokból hívtunk meg néhányat, hogy tevékenységükről, a helyi egészségügyi ellátás helyzetéről beszéljünk. Háziorvosok: megalázó helyzet a vizitdíj bevezetésével, korlátok a gyógyszer felírásban, és a szakorvosi vizsgálatok előírásában, a természetgyógyászati eszköztár jelentősége. Gyermekorvosok: a gyermekorvosi ügyelet, és egyes szakrendelések gondjai. Szent Imre kórház: a volumen korlátozás alapvető gondjai, megalázó intézkedések, az orvos beteg kapcsolat aláásása. Tisztiorvosi szolgálat: a prevenció jelentősége, ugyanakkor leépítések, a helyi megbetegedési adatok alakulása.

–       Májusban a programot vállalkozók a kerületben mottóval, néhány kerületünkben élő, ill. működő vállalkozónak szántuk, bemutatkozásukon túl kitekintve a vállalkozók helyzetére, gondjaira, lehetőségeire. Szó esett a vállalkozások helyzetének alakulásáról, változásáról a 90-es évek eleje óta, hagyományos termelő tevékenységek leépülése, növekvő adóterhek, csekély kormányzati támogatás, körbetartozás, csődök. A helyi vállalkozók együttműködése, kölcsönös helyzetbe hozása, a helyi, ill. nemzeti vállalkozások előnyének kérdése, és az adó tanácsadás is fontos témaként merültek fel. Kitértünk még a vállalkozók, a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének további lehetőségeire is.

–       A júniusra tervezett, éves áttekintő, a kerület helyzetével, az önkormányzat vezetésével, és a frakciók vezetőivel tervezett ülést október elejére halasztottuk. A júniusi összejövetelen megbeszéltük az egy tapasztalatokat, javaslatok hangzottak el, melyeket a további stratégia, programok alakításánál veszünk figyelembe.

–       Októberben az önkormányzat vezetőivel, polgármesterrel, frakcióvezetőkkel, a helyi civil szervezetek meghívása mellett tekintettük át az első önkormányzati ciklus tapasztalatait, és a közeljövő terveit.

–       A továbbiakban, eredeti célkitűzéseinknek megfelelően havonta váltakozva egy-egy jelentős témakör, terület helyi képviselői meghívásával tekintjük át annak helyzetét, esetleg egy-egy helyi civil szervezettel karöltve, ezen belül helyi hagyományaink értékeink elemei kiemelésével, alkalmanként külső előadókkal is kiegészítve, a köztes kéthetenkénti kedd estéken pedig klubest, beszélgetés formájában.

A Casino tagságát tekintve, folyamatosan törekedtünk a kerületi kulturális élet, a vállalkozások, civil szervezetek képviselőinek, tudósoknak, orvosoknak, tanároknak, a helyi közélet más szereplőinek meghívására. A Casino regisztrációs adatlapját 35-en töltötték ki, ill. írták alá, ezen túl számos más érdeklődő is jelen volt alkalmanként összejöveteleinken, amelyeknek látogatottsága 20-40 között mozgott.

A tagdíj fizetés tekintetében már szolidabb eredményekről számolhatunk be, a regisztrált tagok nagyobb része fizetett néhány havi tagdíjat. Itt megjegyzendő, hogy a tagdíjat az eredeti, sűrűbb ülésezési, összejöveteli koncepcióra állapítottuk meg, külső előadók költségei fedezésére is. Eddig az alapító tagok okleveleire, és az említett dísz palackozású borok elkészítésére költöttünk a tagdíj bevételből a működési, technikai jellegű költségek mellett.

A közgyűlés számára javasoljuk megfontolásra a további tagdíj rendszer alakítását, összefüggésben a program tervekkel, működési javaslatokkal. Az elnökség ezzel kapcsolatban javasolja, hogy vagy havi 500 Ft-os, évi 6000 Ft-os, vagy egy szolidabb, negyedévenkénti 1000 Ft-os tagdíjat alkalmazzunk, erről a közgyűlésnek kell döntenie.

Az elnökség a havi összejövetelek közötti időben rendszeresen tartott üléseket, ahol különösen a kezdeti időszakban a koncepció alakítását, a működési elveket, programokat, kezdeményezéseket tárgyaltuk meg.

Úgy gondoljuk, hogy fontos, aktuális, ugyanakkor távolabbra is tekintő témákat, programokat vettünk napirendre ebben az időszakban, egyéb kezdeményezéseket tettünk, s mindenképpen figyelmet keltettünk a helyi közéletben. Ennek folytatásához kérjük a közgyűlés résztvevőinek, tagjainknak, a javaslatait, észrevételeit.

 Budafok, 2007. október

Mészáros Péter

Casino est az önkormányzatiságról, 2007. október 9. – György Villa –

Az összejövetelt az önkormányzati ciklus első évének szántuk – egy év mögöttünk, három év előttünk címmel – áttekintendő a kerület aktuális helyzetét, eredményeit, feladatait, gondjait, a polgármester és a képviselőtestület frakció vezetői meghívásával. Ugyancsak meghívtuk a civil szervezetek képviselőit, és jelen voltak a Csillaghang Rádió fotópályázata díjnyertesei is.

 Szabolcs Attila polgármester beszélt az elmúlt évről, amit meghatározott a komoly költségvetési hiány. Ennek kapcsán jelentős takarékossági, megszorító intézkedésekre kényszerült az önkormányzat, ennek keretében az év során sikerült a működési kiadásokat mintegy 800 millióval csökkenteni. Átvilágítás alatt van a teljes hivatal és intézmény rendszer, aminek a konzekvenciái még előttünk állnak. Sok az áthúzódó ügy, 1998 – 2002 – 2006 – viszonylatában, mind pozitív, mind negatív értelemben, fejlesztések, programok, költségterhek tekintetében. A választási ígéretek, a 13+1 pont teljesítése jó ütemben halad, hétvégi gyógyszer ellátás, tömegközlekedési változások, és tervek, bölcsődei, óvodai férőhely növekedések, utóbbiak a fiatalodó, beköltöző lakosság igényeinek is eleget tesznek. A Hivatalban új jegyző veszi át az irányítást, ami reményekkel kecsegtet – Südi Annamária, korábbi aljegyzőnk tér vissza Budaörsről -. További tervek, teendők, a Budafok belvárosi rendezés, a Leányka utcai oroszlános udvar, a borászati központ tervei, EU pályázat van napirenden.

 

Németh Zoltán frakcióvezető, a FIDESZ és szövetségesei részéről is a kerületi intézmény hálózatot érintő jelentős változásokról, ill. azok igényéről beszélt, eddig 10%-os működési költség csökkentést értünk el. Egyik alap elem a párhuzamosságok kezelése, csökkentése, a pazarlás felszámolása, és a fejlesztések folytatása, közben az adósság állomány kezelése, kötvény kibocsátással, amivel több száz milliós kamat költséget előzünk meg. A szociális szférában is jelentős racionalizálás történt – szociális boltok helyett utalványok, a szociális bérlakások rendszere felülvizsgálata – a lakás mobilitás segítése. A rend és a tisztaság irányai, rendeletek, a zaj mérséklésre, a közterületek, és az épített környezet rendezésére, továbbá változtatási tilalom, a túlépítések leállítására. A kapcsolódó KVSZ módosítás remélhetőleg év végére elkészül, ill. elfogadásra kerül. Korai egyeztetések vannak a szabályozási terveknél, pl. Budafok belváros esetében. Törekvések vannak a belvárosi anomáliák kezelésére, faház, kísértet ház, egyebek. Beruházási tervek, turizmust érintő fejlesztések, a borvárosi elképzelések.

 Perlai Zoltán MSZP frakcióvezető, a változások, csak a kerület lakóinak tudtával történjenek idézettel kezdte a mai vezetés ígéretei köréből. Az átadás, átvétel körüli viták – költségvetési hiány valódi mértéke – felélesztését nem tartja hasznosnak. A Törley csarnok – oroszlános udvar – megvétele kondícióját is bírálták. Számos javaslatuk volt, van a költségvetési helyzet kezelésére, a gazdasági társaságokkal kapcsolatban, és pozitívnak tartják a frakciós egyeztetéseket. Az átvilágításoknak és a követő leépítéseknek 500 ember lehet az áldozata, leépítettje, az intézményekben és a hivatalban. Bírálta az intézmény vezetők megkerülését, az ügyfélszolgálat, okmányiroda áthelyezési kísérletét, a művészeti iskolába, valamint a közterületi rendeletet – pl. a grafittik eltávolítása a tulajdonosok feladata igen rövid időn belül -. Pozitív elem a városházi internetes portál működése, rugalmassága, tartalmi fejlődése, javasolta, hiányolta a rendeletek, tervezetek Városházi híradó-beli megjelenését. Ugyancsak méltatta a lakótelepi, panel plusz típusú rehabilitációs programok folytatódását, ugyanakkor felvetette a nem kötelező önkormányzati feladatok felülvizsgálatát, melyekre sokat költünk.

 A követő vitában, hozzászólásokban felmerült még Nagytétény helyzete, a belváros valamint, a nagytétényi Duna part rendezési igénye kérdései. E témákkal a KVSZ módosítás is foglalkozik, ill. a Duna part II. re is vannak tervek, elképzelések, amik elsősorban a rekultiváció költségeitől, és terheitől függenek. Ez gazdaságossá csak úgy tehető, ha lakások és irodák is létesülnek, a sport, szabadidős, és idegenforgalmi fejlesztések mellett. Téma volt a fővárossal, az önkormányzattal való viszony, ami valójában semmilyen, s ez majd az egész fővárost, annak kerületeit jellemzi. Budafok belvárosi állapota is téma volt, a sokéves, évtizedes elhanyagoltság és következményei felszámolása, felszólítások, tárgyalások vannak folyamatban. Felállt az építészeti tervtanács az épülő házaink, fejlesztéseink szakmai, és civil megítélésének becsatornázására. A zöld területek gondozása, a lakótelepeken is a helyi közösség feladata lesz, ha részben is, miként a családi házas zónákban is az ingatlan előtti zöldsáv esetében. Az átszervezések, leépítések rémhíreit cáfolták a jelenlévő városházi vezetők, ill. ami történik, az részben a kötelező óraszám növelésnek, részben majd a párhuzamosságok felszámolásának, elsősorban technikai, adminisztratív személyzet terén, lesz köszönhető. Szó esett a kultúra, a köztéri alkotások támogatási lehetőségeiről, a költségvetési hiány mérséklése korlátairól, így pl. a helyi közoktatásra mintegy 4 milliárdot, fordítunk, míg erre 1,4 Mrd állami normatíva érkezik, valamint a nem kötelező feladatok leépítése dilemmáiról – művészeti képzés, szimfonikus zenekar, civil programok támogatása, és sok más -.

 A program a Csillaghang Rádió fotópályázata díjkiosztásával folytatódott, ahol a díjakat a polgármester mellett, a jelen lévő tanárok adták át, és Pállay József a zsűri elnöke értékelte a bejött anyagot.

Végül az este kötetlen beszélgetéssel, koccintással, fogadással zárult.

 Mészáros Péter

Casino est a vállalkozásokról 2007. május 22. György villa

A programot ezúttal néhány, kerületünkben élő, ill. működő vállalkozónak szántuk, bemutatkozásukon túl kitekintve a vállalkozók helyzetére, gondjaira, lehetőségeire.

Piróth Béla a Casino elnökségi tagja, a Lampart Kft. ügyvezető igazgatója bevezetőjében a vállalkozó fogalmát járta körül, – saját erőre, munkára, vagyonra, s nem spekulációra, ügyeskedésre építő tevékenység – a saját és a környezeti igényeknek megfelelve. Felelősség: az alkalmazottakért, és a családtagokért. A kerületben a régi típusú gyárak, így a termelő tevékenység leépülése megtörtént a 90-es években, ami jelentős kihívás volt e szférának is. Sajátosság, hogy a helyi lakosság zöme nem helyben dolgozik, így a munkahely teremtés is feladata a vállalkozóknak. Kitért a nehézségekre is, – növekvő adóterhek, helyben is – kevés marad a fejlesztésre, ill. romlik a fizetőképes kereslet is, a középrétegek gondjai jellemzőek. Az un. segítség a vállalkozásoknak kormányzati szinten 30Mrd-ot jelent, amihez 3-4000 vállalkozás juthatott hozzá, 25-30%-os támogatásként, a többit önrészként hozzátéve a projekthez. Hiányolta a vállalkozókat, beszállítókat igénylő környezetvédelmi projekteket, a munkakörülmények javítása támogatását. A csődök, a csődbiztosok világát éljük, a körbetartozások láncreakciója részeként, ez a térségre, sőt Európára is egyre inkább jellemző.

Bakos Miklós, a Bakos Faipari Művek ügyvezetője a cégről szólt – szolgáltatás, kereskedelem, gyártás -. A terhek növekedése következtében ők is komoly gondokkal néznek szembe, tartalékaik lecsökkentek, miközben komoly kintlevőségeik vannak. További teher a sok esetben 60 napos kifizetés, meg kell, hogy előlegezzék a munkákat. Fontos a helyi vállalkozóknál egymás helyzetbe hozása, együttműködések, pl. esetükben bedolgozás a Borkatakomba projektjébe. Komoly gond a könyvelés, amihez a Fitoland képviselője az adótanácsadó szerepe fontosságát tette hozzá. Miközben Európában a közbeszerzéseket, 70-80%-ban helyi, nemzeti vállalkozások nyerik, nálunk fordítva áll a helyzet, alig 25%.

Gyarmati Imre, egy takarító, féregirtó kisvállalkozás vezetője, aki már a 70-es évektől különböző kisvállalkozási formákban működött. Korábban, a 90-es években nagyobb létszámmal, nagy partnerekkel. A pályáztatások során azonban az alá vállalások következtében jelentős teret vesztettek, így ma már inkább mikro vállalkozásnak minősülnek, kb. 10 fővel. Náluk is jellemző, és komoly teher a 45-60 napra történő fizetés. Fontos a helyi civil élet is – Péter Pál utca, ill. Vöröskút – valamint a szakmai civil szervezetek szerepe.

Hollós György a Hollós Művek ügyvezetője, arra utalt, hogy egy olyan országban élünk, ahol a nemzeti vagyon 70%-a eltűnt. Cégük a fővárosban a harmadik Suzuki értékesítő, 4Mrd-os forgalommal, lényegében nyereség nélkül, – ha bevallják, az APEH azonnal kiszáll és elviszi -.

Ipolyvölgyi János egy víz, gáz, központi fűtés szerelő kisvállalkozást működtet helyben, maga is tevőlegesen részt vesz a munkákban. Ő is létszám leépítésre kényszerült, alkalmi munka vállalói konstrukcióra áttérve. Jellemző jelenség a javítgatás, a csere és az új készülékek beállítása helyett. Társadalmi téren is aktív szerepet játszik – Baross telepi Polgári kör, Iposz ellenőrző bizottság -.

Sági István a Nagytétényi Polgári Kör képviseletében, aki az ülőbútor szakmában volt, ill. részben még ma is aktív, szintén a kisvállalkozók összehozását, találkozását, a munkák összehangolását emelte ki.

Kovács Attila, a Fitoland Kft. –dísznövény kertészeti áruda – tulajdonosa, vezetője, arról beszélt, hogy a helyi mellett más telephelyeket is működtetnek, ill. áruházakat is ellátnak. Ugyanakkor a helyi intézményi forgalmuk csekély, ellenben az Óbudán működő telephelyükkel, ahol a környező vállalkozások is vevőik. Utalt a Tétényi fennsíkon végzett önkéntes munkáikra, amihez kevés a vállalkozói csatlakozás.

Szabolcs Attila polgármester a helyi vállalkozások hozzájárulásának aktuális példájaként említette a Harbor Park akcióját a kerületi oszlopokra történő muskátlik kihelyezésére, és kezelésére. A helyi cégek előnyére törekednek, amit a Közbeszerzési Tanács nem mindig akceptál. Tervezik a megbízható kisiparosok közzétételét. Az adó, mint szitokszó kapcsán megjegyezte, hogy a helyi intézmények fenntartása mintegy 3,5 Mrd-ba kerül, amihez 1,4 Mrd az állami normatív hozzájárulás, és anno a közalkalmazotti 50%-os béremeléshez, ami 380 millióba került, 29 milliót kapott a kerület. Szóba került még e fórumon is a borfesztivál színvonalának emelése, ill. szükségessége, ahol a borászatok ellenállását is le kell néha küzdenünk.

Hollós úr is a vállalkozók összehozásnak fontosságát hangsúlyozta. Schütt Margit a számviteli, adózási jogszabály változások kapcsán utalt az adótanácsadás jelentőségére, tanácsadói hálózatra volna szükség. Veres Lászlóné a minapi rózsavölgyi civil rendezvény sikerét, abban a vállalkozók részvételét emelte ki. Szó esett még a helyi rádióról, Csillaghalom, FM 93.7, ami a vállalkozóknak is megjelenési, és reklám lehetőséget nyújt majd. László Éva a Nagytétényi Polgári Kör elnöke a Szelman Ház programjait, a szüreti mulatságot említette, mint vállalkozói támogatású példákat. Ugyanakkor a PR munka igényét emelte ki, csodák vannak a kerületben, példaként a minapi szombati borászati, és fúvós zenekari találkozót említve, ami propaganda híján érdektelenségbe fulladt. Kiemelte az új törökbálinti művelődési ház példáját, ami helyi tervezéssel, és kivitelezéssel készült – szemben a mi művelődési központunkkal -.

 Mészáros Péter

Casino est a helyi egészségügyről 2007. április 17. – György Villa

Az estre előzetes terveink szerint a kerületi orvosokból hívtunk meg néhányat, hogy tevékenységükről, a helyi egészségügyi ellátás helyzetéről beszéljünk.

Elsőként dr. Herendi Mónika háziorvos mutatkozott be, aki tíz éve praktizál a kerületben. Ő azt a véleményt képviseli, hogy az orvos ne legyen vállalkozó, akinek iparűzési adóval és hasonlókkal kell foglalkoznia. A vizitdíjat megalázó procedúrának érzi, amelynek adminisztrációja a napi négy órás rendelési időből, átlagos forgalom esetén már egy órát elvesz. Panaszolta, hogy a háziorvos nem kérhet bizonyos vizsgálatokat, holott a páciensét napi szinten ismeri. Felrótta, hogy az OEP leginkább után gyártott gyógyszerek felírását támogatja, amelyeknek több mellékhatása is lehet. Nem szeretné, ha csak tabletta és számlaosztogatóvá válna a háziorvosi szolgálat. A természetgyógyászat is eszköztárába tartozik, benne a kínai orvoslás, az akupunktúra alkalmazásával.

Huszti Katalin dr., aki körzeti gyermekorvos, is úgy vélte, hogy a vizitdíj helyett a TB járulékok következetesebb beszedésével kellene megoldani a finanszírozási gondokat, legalábbis részben. Megemlítette az indokolatlan házhoz hívás gyakorlatát, amit a vizitdíj némiképp kezelhet. Sérelmezte, hogy megszűnik a helyi gyermekorvosi ügyelet, központi budai ügyelet lesz helyette, ami nehezebben elérhető.

Vadász András dr. ugyancsak helyi gyermekorvos 1982 óta, a fentieket azzal egészítette ki, hogy a gyermek gégész ellátás is megszűnik, ami a János kórházban lesz elérhető.

Kárpáti Zoltán dr. sebész főorvos, kerületünk díszpolgára arra utalt, hogy az elmúlt időszakban az un. egészségügyi reform kapcsán elvesztette a talajt, ami az orvos beteg viszonyt is jellemzi véleménye szerint, a biztonság elvesztésével. Benyomása szerint a folyó átalakítás nem a betegek érdekeit szolgálja, hiányzik belőle a szakmai, emberi odafordulás. Sok tekintetben megtagadjuk a múltat akkor, amikor a betegeket potyautasnak, az orvosokat haszonélvezőnek nevezik. Az intézkedések sorozata megalázó. Kiemelte, fontosnak tartja a beteg szeretetét, és nagy kérdés, a következő generáció hogyan lép be ebbe a rendszerbe. A mai kommunikációban a fő téma a 300 Ft-os vizit díj, miközben volumenkorlátozás, szakmai korlátozás van a kórházban, a betegeket elterelik, a nem területi betegeket elhárítják, mialatt üres műtő van, üres ágyak vannak az osztályon.

Ürögi József dr. kerületi tisztifőorvos, az új Dél budai Tisztiorvosi Szolgálat helyettes vezetője a preventív medicina fontosságát emelte ki, benne az un. átoltottság igen magas arányával. Az ÁNTSZ-nél is jelentős leépítések voltak, a kezdeti 12 ezres országos létszám ma 4 ezernél tart. Pl. a XI. XXII. kerületben mintegy 1500 élelmiszerrel foglalkozó egységet 3 felügyelő ellenőriz. A kisebb kereskedelmi, vendéglátó egységek ellenőrzése igen nehézkessé válik. Sokszor keveredik döntéshozói szinten is az élelmiszer biztonság, és az élelmiszer egészségügy. Helyben a nagy környezet egészségügyi kockázatokat is jelentő szennyezések felszámolása folyamatban van, ill. megtörtént. Kerületünkben a legjelentősebb megbetegedés csoportok között első helyen a mozgásszerviek vannak, majd a csontritkulás, a magas vérnyomás, és a diabétesz következik. Kitért még az élve-születések, a koraszülések, és a csecsemőhalálozás viszonylag kedvező helyi adataira is.

 A beszélgetés során felmerült a reform kapcsán a demokrácia kérdése, rá kell ébredjünk arra, hogy az országról van szó. Szóba került a kerületben tervezett új egészségügyi központ terve, ami pályázattal, EU támogatással valósulhatna meg, de jelentős önrész is kellene hozzá. Többen felvetették a reform jellegét, reform megkérdezésünk nélkül, miközben jelentős pénzt vonnak ki az egészségügyből. Szó esett a több biztosítós modell bevezetéséről is, ami az alap ellátás garantálása mellett többlet szolgáltatásokat hozhatna, ill. arra kellene koncentrálnia.

 A Casino következő programjai, májusban vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést, ill. közgyűlést tervezünk.

Mészáros Péter