Budatétény kategória bejegyzései

XXII. kerület Budatétény

Casino est a helyi egészségügyről 2007. április 17. – György Villa

Az estre előzetes terveink szerint a kerületi orvosokból hívtunk meg néhányat, hogy tevékenységükről, a helyi egészségügyi ellátás helyzetéről beszéljünk.

Elsőként dr. Herendi Mónika háziorvos mutatkozott be, aki tíz éve praktizál a kerületben. Ő azt a véleményt képviseli, hogy az orvos ne legyen vállalkozó, akinek iparűzési adóval és hasonlókkal kell foglalkoznia. A vizitdíjat megalázó procedúrának érzi, amelynek adminisztrációja a napi négy órás rendelési időből, átlagos forgalom esetén már egy órát elvesz. Panaszolta, hogy a háziorvos nem kérhet bizonyos vizsgálatokat, holott a páciensét napi szinten ismeri. Felrótta, hogy az OEP leginkább után gyártott gyógyszerek felírását támogatja, amelyeknek több mellékhatása is lehet. Nem szeretné, ha csak tabletta és számlaosztogatóvá válna a háziorvosi szolgálat. A természetgyógyászat is eszköztárába tartozik, benne a kínai orvoslás, az akupunktúra alkalmazásával.

Huszti Katalin dr., aki körzeti gyermekorvos, is úgy vélte, hogy a vizitdíj helyett a TB járulékok következetesebb beszedésével kellene megoldani a finanszírozási gondokat, legalábbis részben. Megemlítette az indokolatlan házhoz hívás gyakorlatát, amit a vizitdíj némiképp kezelhet. Sérelmezte, hogy megszűnik a helyi gyermekorvosi ügyelet, központi budai ügyelet lesz helyette, ami nehezebben elérhető.

Vadász András dr. ugyancsak helyi gyermekorvos 1982 óta, a fentieket azzal egészítette ki, hogy a gyermek gégész ellátás is megszűnik, ami a János kórházban lesz elérhető.

Kárpáti Zoltán dr. sebész főorvos, kerületünk díszpolgára arra utalt, hogy az elmúlt időszakban az un. egészségügyi reform kapcsán elvesztette a talajt, ami az orvos beteg viszonyt is jellemzi véleménye szerint, a biztonság elvesztésével. Benyomása szerint a folyó átalakítás nem a betegek érdekeit szolgálja, hiányzik belőle a szakmai, emberi odafordulás. Sok tekintetben megtagadjuk a múltat akkor, amikor a betegeket potyautasnak, az orvosokat haszonélvezőnek nevezik. Az intézkedések sorozata megalázó. Kiemelte, fontosnak tartja a beteg szeretetét, és nagy kérdés, a következő generáció hogyan lép be ebbe a rendszerbe. A mai kommunikációban a fő téma a 300 Ft-os vizit díj, miközben volumenkorlátozás, szakmai korlátozás van a kórházban, a betegeket elterelik, a nem területi betegeket elhárítják, mialatt üres műtő van, üres ágyak vannak az osztályon.

Ürögi József dr. kerületi tisztifőorvos, az új Dél budai Tisztiorvosi Szolgálat helyettes vezetője a preventív medicina fontosságát emelte ki, benne az un. átoltottság igen magas arányával. Az ÁNTSZ-nél is jelentős leépítések voltak, a kezdeti 12 ezres országos létszám ma 4 ezernél tart. Pl. a XI. XXII. kerületben mintegy 1500 élelmiszerrel foglalkozó egységet 3 felügyelő ellenőriz. A kisebb kereskedelmi, vendéglátó egységek ellenőrzése igen nehézkessé válik. Sokszor keveredik döntéshozói szinten is az élelmiszer biztonság, és az élelmiszer egészségügy. Helyben a nagy környezet egészségügyi kockázatokat is jelentő szennyezések felszámolása folyamatban van, ill. megtörtént. Kerületünkben a legjelentősebb megbetegedés csoportok között első helyen a mozgásszerviek vannak, majd a csontritkulás, a magas vérnyomás, és a diabétesz következik. Kitért még az élve-születések, a koraszülések, és a csecsemőhalálozás viszonylag kedvező helyi adataira is.

 A beszélgetés során felmerült a reform kapcsán a demokrácia kérdése, rá kell ébredjünk arra, hogy az országról van szó. Szóba került a kerületben tervezett új egészségügyi központ terve, ami pályázattal, EU támogatással valósulhatna meg, de jelentős önrész is kellene hozzá. Többen felvetették a reform jellegét, reform megkérdezésünk nélkül, miközben jelentős pénzt vonnak ki az egészségügyből. Szó esett a több biztosítós modell bevezetéséről is, ami az alap ellátás garantálása mellett többlet szolgáltatásokat hozhatna, ill. arra kellene koncentrálnia.

 A Casino következő programjai, májusban vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést, ill. közgyűlést tervezünk.

Mészáros Péter

Casino est a civil szervezeteink múltjáról 2007. március 20. – György Villa –

Terveinknek megfelelően a programot ez alkalommal a civil szervezeteknek szántuk, az első részben helytörténészeinket megkérve Budafok-Tétény civil szervezetei múltjáról, elődeinkről történő visszatekintésre.

Garbóci László a Mihalik Sándor Helytörténeti Kör elnöke a kör 1983/84-es megalakulására emlékezett – az első időszakban Németh László, majd Losits Ferenc és Garbóci László részvételével -. A XIX. század utolsó harmadában Budafokon és Tétényben mintegy száz civil szervezet működött, a hőskor egyik eleme a Budafoki Dalárda 1863-ból. Négy nagy csoportja működött a szervezeteknek, – gazdasági jellegű, kulturális, egyházi, és sport célúak -. Helyileg elsősorban a már működő mozikban, ill. vendéglőkben volt alkalom az összejövetelekre, kocsmák, különtermek – törzsasztalok, törzsközönség működése, heti, kétheti összejövetelekkel -. Budafokon mintegy 48, Tétényben, Barosson, Kistétényben 50 szervezet működött a háború előtt. Budafoki Szépítő Egylet, 1893 – Wohner vendéglő -. Lapok: Buda és Vidéke, Budafok és Népe, gyakori beszámolókkal a társas eseményekről. 1893 Budafoki Keresztény Polgári Olvasókör – Bleicher Márton – a népművelés fontossága, közkönyvtár, 500 kötettel. Attila Mozgó, 700 fős befogadó képesség, színház, hangverseny is. 1909: Barossi Polgári Kör. 1900: Nagytétény Polgári Casino. 50 vendéglő volt Budafokon, elsősorban nyáron. 1910 Budafok majd Tétény, Erzsébet Nőegylet hátrányos helyzetű nők, nyilvánosság. 30-as évek Budafok várossá válása, egyházi szervezetek Mária Kongregáció, Szociális Missziós egylet, Katolikus Leány és Legény Egyletek, elesettek támogatása, étkeztetés, életvitel, iskolázás, szociális konyha. Egri Norma Nővérek bejövetele – Kálvária u. – csellengő fiatalok felkarolása. Munka, szakma, esti iskola lehetőségei.

Cserkészet, 6+2+1+1 csapat, – Budafok, Tétény, Baross, Kistétény -, gyerekek nyaraltatása. Értelmiségi szerveződések – Corporatio Promontoriana Emericana – mit tudnak tenni a közösségért, pl. Schaár Erzsébet felkarolása indulásakor. Színházi programok az Attila moziban, szabadtéri előadás a Szt.Lipót templom előtt. 1950-től a szervezetek megszüntetése „szervezkedések” miatt.

 Bartos Mihály a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportja vezetője számos korabeli dokumentumot mutatott be ill. adott körbe. Önsegélyző Egylet dokumentumai, Temetkezési Egylet, képeslapok, Mária Kongregáció. Sport egyesületek felhívásai, Felsővárosi Testedzők Egylete – piros-zöld -. Műkedvelő színkör 1928, Kistétényi Casino. Tétény gazdag kulturális élete a 20-as, 30-as években, helyi lap kiadása. A kulturált szórakozás, az együttlét fontossága, jótékonyság, sport, kirándulások. Budafoki Casino csónakház, teniszpálya fenntartása. Budafoki Szépítő Egylet, a társadalom, a helyhatóság működésével kapcsolatos állásfoglalások – értékek, turisztika, környezet, községszépítés – községi gazdálkodás. Donszky Árpád érdemei a várossá válásban. A városvédők 1987-es újra indulása, akik 2007. májusában lesznek 20 évesek.

 Ezt követően a jelenlévők megemlékeztek a közelmúlt március 15.-i ünnepi alkalomból helyi díjakban részesült civil szervezeti képviselőkről, így a környezetvédelmi díjas Bogó Ágnesről, Vaskó Zsoltról, Piróth Béláról, akik a Kultúra 22 díjat kapták, Zsidákovits Ágostonról a sport díjasról, valamint a hónap művészéről Baráth Hajnalról, akinek könyvbemutatója lesz a következő napokban a Városházán. Méltattuk, ill. bemutattuk a Klauzál Társaság kis példányszámban megjelent dokumentum kötetét, ami még kapható.

Szó esett a Nagytétényi Kastélymúzeum rekonstrukciós elképzeléseiről, melynek központi eleme Európa első szőnyegmúzeumának létrehozása, és az ennek megvalósulását fenyegető esetleges veszélyről, hogy a kastély lekerül az állami tulajdonból kiadhatatlan műemlékek listájáról. Döntés még nincs az ügyben. Schütt Margit a Duna parti Lovasklub tavaszi programjairól, így az Ökotárs alapítványi támogatású parkosítási akciójukról szólt. Bartos Mihály a Budafok belvárosi szabályozási terv előzetes verziója elemeire, és veszélyeire utalt, – mindenekelőtt a kastélyparkok beépítési lehetőségei kapcsán -. Bogó Ágnes a tétényi Sulák patak és vízrendszere rendezésével kapcsolatos pályázati tervekről beszélt, valamint kitért a Nagytétényben eredményesen működő civil egyeztető fórum munkájára is. Farkas Balázs a Soós Iskolában elindított csütörtök esti borestek sorozat folytatódását jelentette be. Ugyancsak működik a Csillaghang civil rádió, ahol a korábbi Casino hangfelvételei mennek most, majd sor kerül a jelen összejövetel összefoglalójára is (FM 93.7).

 A Casino következő programjai, április 17.-én este 6 órától az orvosok a kerületben, majd májusban a vállalkozók a kerületben című estünk lesz, s júniusban évfordulós ülést tervezünk.

 Mészáros Péter

Casino est a kerületi közoktatásról, 2007. január 16. – György Villa

A havi összejövetelre ezúttal is a György Villában került sor. Alaptémánk a kerületi közoktatás volt. Meghívtunk néhány intézményvezetőt, pedagógust, akikkel tevékenységükről, területükről, tapasztalataikról, a közoktatás helyzetéről, kilátásairól beszéltünk. Meghívásunknak eleget tett Krigerné Györök Éva, a Leányka utcai óvoda vezetője, Klinda Zsuzsa az Árpád úti, Závodi Gyuláné a Kossuth, és Bitter Ilona, a Rózsakerti Általános iskola igazgatója, valamint Arató László a Nádasdy Művészeti iskola megbízott igazgatója.

Kriegerné, a Leányka utcai óvoda vezetője bevezetőjében kiemelte az elmúlt évek változásait az óvodai nevelő és oktató munkában, a kompetencia alapú képzés irányában mozdultak el, benne az iskolai, alaptárgyi jellegű előkészítéssel. Fontos feladatuk a szocializáció, az identitás tudat alakítása. Kitért a Pisa eredmények óvodai vonatkozásaira is. A kerületben 140 óvónő működik, 1500 gyerekkel foglalkozva. Jellemző, hogy nincs elegendő férőhely az óvodákban, miközben az óvoda igen fontos elem a megtartó-képességben, a társadalmi különbségek kezelésében. Itt még kevésbé látszanak, ütköznek ki a társadalmi különbségek, ill. jól kompenzálhatóak. A nehéz költségvetési helyzetben idén csak az alapműködésre jut, a többit más forrásokból, pályázatokból, szülői, alapítványi segítésekből kell megoldaniuk. Komoly gond e területen is a jogszabályok folyamatos változása, az adminisztratív, bürokratikus követelmények fokozódása, az alkalmanként az óvónőkkel szemben is jelentkező bizalmatlanság, pl. reggel 6-8, vagy du. 4-6 között hány gyerek van bent az intézményben, egyáltalán az egyes napszakokban, munkaidő mérleg készítése a munkatársaknak, ki mikor mit csinál, stb.. Ugyanakkor negatív társadalmi, és média hangulatkeltésben, szülői felelőtlenségben is van részük, utóbbiaknál gyakori a jogok és a kötelességek egyensúlyának felborulása. Bent hagyják a gyereket az óvodában napi 10-12 órára is, és elemi kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, míg az óvodával szemben panaszokkal, követelésekkel lépnek fel.

Arató László a művészeti képzés válságos helyzetére utalt, melynek egyik eleme az, hogy a az ilyen képzés nem kötelező feladat, s a másik, ebből következő eleme a finanszírozás kérdése, aminek eredménye a kormányzat, a főváros és a kerületek közötti kötélhúzás. Csökken a normatíva – művészeti 59 ezerről 40 ezerre csökkent, míg a zenei 109-ről 105-re – átadások is vannak már a főváros felé másutt, ami a további működést aligha biztosítja. Ugyanakkor minősítési eljárás indul a területen, kezelendő a nem kívánatos jelenségeket. Színvonaltalan magániskolák alakultak, csak a normatíva felvételére alapulva. A művészeti iskolák minősítése azonban komolyan végrehajtva legalább ötéves folyamat lenne, így formális lehet. A komplexitás is sokat veszített, mert manapság egy gyerek csak egy művészeti ágra iratkozhat be. Miközben álláshelyeket kellet leadniuk, 1450 gyerekkel foglalkoznak, jó kapcsolatban a kerületi iskolákkal, ahonnan sok esetben nem kell a gyerekeknek kimozdulni a művészeti oktatás kapcsán.

Klinda Zsuzsa az Árpád iskolában ’97 óta folyó német oktatást, a kéttannyelvűséget emelte ki, amiért anno meg kellett harcolni, amikor ebben az iskolában Waldorf, majd Rogers iskolát akartak itt létrehozni. Ma már túljelentkezés van itt is, más területekről, kerületekből is jönnek jelentkezők. 9 osztályban 210 gyerekük van, heti 5 német órával.

Závodi Gyuláné megemlítette a Kossuth iskola terhelt fekvését, a forgalmas Kossuth Lajos utcában. Az iskola nagy hagyományokkal rendelkezik, 1904-ben alapították. Az angol, és informatika széles választékot jelent, ugyanakkor a kéttannyelvűséget is elérték, az órák 35-50%-a angolul folyik. Ő is kitért a Pisa felmérés ellentmondásosságára, ami akkor készült, amikor még a pedagógusoknál sem történt meg a szemléletváltás, – ismeretközpontúság helyett a fejlesztés-központúság -, és eltérő rendszerekben, mérési bázisokkal történtek a vizsgálatok nyugat Európával összevetve. A költségvetési gondok jelentősek, a tanári létszám az utóbbi öt évben így is 43-ról 35-re csökkent.

Bitter Ilona a lakótelepi iskola sajátosságait emelte ki, hangsúlyozva a családi környezet meghatározó szerepét, amiért fontosnak tartják a polgári értékrend átadását is. Itt is kiemelt az idegen nyelv és a számítástechnika oktatása. Bevezették a Zsolnay-féle pedagógiai módszertan alkalmazását. Elsődlegesnek a nevelést tartják, gondolkodó emberek formálását. Sajátosságuk még a tudományos diákkör, az éves konferenciákkal. A + 2 tanári, kötelező óra negatív üzenet a közoktatásnak, munkaidejük igen sokrétű feladatokból áll össze már így is.

 A vitában felmerült még annak a veszélye, ill. tendenciája is, hogy az óvodai képzést, nevelést csak a jelenleg is kötelező öt éves kortól finanszíroznák, amit már a normatíva-csökkentések is jeleznek, a magánszféra, magánóvodák (és a fiatal szülők anyagi túlterhelése) felé tolva a feladatot. Ugyanúgy az iskolák is egyre inkább a szülőkhöz kénytelenek fordulni a hiányok pótlására. Nem itt kellett volna meghúzni a nadrágszíjat, mert a közoktatás egészére igaz az, hogy társadalmi szinten többet kapunk vissza, mint amennyit befektetünk. A területet ma is a különböző kampányok, hangulatkeltések, média-akciók, illetve a bürokratikus követelmények fokozása jellemzi, melynek eredménye a pedagógus társadalom leterhelése, és rosszkedve.

 A Promontorium Polgári Casino előnyösnek tartja, hogy egyre több fiatal szülő költözik a kerületbe. Megtartásuk, segítésük egyik eszköze az óvodai, és az iskolai nevelés és oktatás erősítése, vagy pedig a mai körülmények között, a szinten tartása. Szükségesnek tartjuk az óvodai és pedagógus társadalom támogatását, legalább az odafigyelés tekintetében. Munkájuk – a hallottak alapján is – elismerésre méltó.

Tanévkezdés idején szándékunkban áll visszatérni erre a kérdéskörre, amit a jövőnk szempontjából meghatározónak tartunk.

 Mészáros Péter

Casino est a kerület helyzetéről, civil szemmel, 2006. október 17. István tanya

A rendes havi összejövetel célja ezúttal a kerületi civil szervezetek meghívása mellett a kerület helyzetének áttekintése volt, civil szemmel, civil érdekképviselet, a fellépések összehangolása, egyeztetése, javaslatok, a további együttműködés keretei, lehetőségei. Meghívást kapott a Rózsavölgy Egyesület, a Budatétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, a Baross Gábor telepi Polgári Kör, a Nagytétényi Polgári Kör, a Csillaghalom Polgári Egylet, a Budapesti Városvédő Egyesület Tétény Promontor Munkacsoportja, a Klauzál Gábor Társaság, a Promontórium Borlovagrend, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, és a Budafok Tétény Baráti Körök Egyesülete. Ezekből nem volt jelen a Nagytétényi Polgári Kör, a Péter Pál utca és Környéke Polgári Kör, és a Borlovagrend képviselője, az ülés végén érkezett meg Fükő Zsuzsa, a Baráti Körök elnöke. A civil résztvevők, képviselők, akik a jelzetteken túl megjelenítették a Mészáros László Képzőművész kört, az Ártér Művészeti Egyesületet, a Nagytétényi Kastély Közalapítványt, a Duna parti Lovasklubot és a KÉSZ kerületi csoportját is, közel húszan jelentek meg, mellettük a Casino tagjai, meghívottak, így az önkormányzat civil referense is, ugyancsak mintegy húszan voltak jelen – a két csoport között némi átfedéssel -.

 A bevezetőben Mészáros Péter foglalta össze a Casino eddigi tevékenységét, céljait, ami egyfajta helyi klub, információs központ, szellemi műhely, értékőrző, értékteremtő közösség, lokálpatrióta szervezet, részben eltérve a hagyományos helyi civil szervezeti keretektől. A találkozó célja volt az is, hogy a helyi civil szervezetek eddig félévente esedékes egyeztető megbeszélését is pótolja, amire sokak szerint nagy igény van.

 A hozzászólásokban, és a vitában felmerült a várhatóan tovább nehezedő költségvetési helyzet, a működési nehézségek, a székházak fenntartása, azoknál, akik ilyen funkciókkal, lehetőségekkel is rendelkeznek. Fontos, és többen hangsúlyozták a várospolitika, és a pártpolitika szétválasztását, a politikamentesség ilyen értelmezését, ugyanakkor a konszenzus igényét az alapvető helyi ügyekben.

Felmerült a képviseleti demokrácia gondja, a közvetlen érdekérvényesítés nehézségei, a civilek az önkormányzati testületbe és a bizottságokba csak úgy jutnak be, mint a Baráti Körök, ha elindulnak a választáson, ami viszont erősen párt preferenciák alapján folyik, ill. külsős tagként is csak pártok delegáltjaiként kerülhetnek be bizottságokba. Fontos lenne az így bekerültektől rendszeres tájékoztatást kapni, adni, az információáramlást biztosítani.

Fontos elem az önkormányzati együttműködés, a helyi ügyekbe való beleszólás, a helyi példaadás, amire kitűnő emlékeztető a Klauzál Társaság un. Wolf projektje, a kripta és környéke kezelése, rendbe tétele, és az ott rendezett programok, kiállítások.

Neuralgikus téma, és példa a rózsakert, az azzal kapcsolatos sokéves kudarcok, a kölcsönös nem akarás és passzivitás következtében, ugyanakkor ezzel foglalkoznunk is kell.

Felmerült az idegenforgalmi potenciálunk, a sok látnivaló, a helytörténeti értékek és azok bemutatása, állandó kiállítás, múzeum keretében. Ezzel kapcsolatban, kiegészítve a bor-barát utakkal, a borászat lehetőségei beépítésével javaslat, tézisek készülnek majd ebben a körben.

Kiemelésre kerültek a Duna part, értékei, lehetőségei, a kikötő(k) igénye, a kapcsolódó pince rendszer, ami komoly veszélyben van, a Nagytétényi út – Sörház u. térségi pince, borturizmus negyed fejlesztése, aminek már vannak elemei.

A Duna part kapcsán a Duna parti lovasklub, tábor, közösségi tér, és programok lehetősége is felmerült.

Többen méltatták a kerület igen gazdag kulturális életét, az ezzel kapcsolatos program, koncepció igényét, ami sok évvel ezelőtt készült, beépítve a kastély, sőt kastélyok lehetőségeit (számos külföldi az internet alapján jön ide Nagytéténybe, míg amikor meglátja a domboldalon a másik két budafoki kastélyt, azokat is meg akarja nézni), de a rozárium is ilyen lehetőség, annak bevonása is fontos lenne, egyebek mellett.

A helyi civilek éves tevékenységei, programjai, projektjei, eredményei együttesen hatalmas értéket, sőt volument képviselnek, érdemes lenne összegyűjteni azokat, mellé téve annak, amit az adott területeken az önkormányzat tesz, a költséghatékonyságot, ráfordításokat is figyelembe véve.

Kikristályosodott az, hogy ebben a körben egy helyi kulturális program alapelvei, tézisei, anyagai is elkészülhetnek, hasonlóképpen egy idegenforgalmi, borturizmus programhoz, amelyek az önkormányzat, a helyi közösség ilyen programjai alapját képezhetik. Az ezzel kapcsolatos munkálkodások elindulnak. Ennek kapcsán még a helyi zenei élet értékei, tradíciói is kiemelésre kerültek, mint megőrzendők, és amelyekre építeni lehet.

Fontos elem, ami itt is napirenden volt, a civil részvétel, kontroll, és átláthatóság, az önkormányzati viszonylatban. Kiemelésre került a „falu” személyiségei bevonása, ami részben már sikerült, a szellemi kapacitások igénybevétele, komoly lehetőség.

Az aprómunka, a mindennapi ügyek, és az álmok, a nagy programok, koncepciók talán nem szembeállíthatók, mindkettővel foglalkoznunk kell.

Kisebb körökben, informálisan folytatódik az eszmecsere, és a program alkotás, ehhez hasonló körben decemberben folytathatjuk a dialógust.

 Mészáros Péter